Najnovšie - Svetová beletria strana 125 z 453

A hetvenes éveiben járó Carl Kollhoff nem mindennapi könyvesbolti eladó. Esténként, zárás után gondosan becsomagol néhány könyvet, mintha ajándékba adná, és házhoz szállítja azokat kivételes ügyfeleinek a város festői utcácskáiban tett körsétáján. Már-már barátság fűzi ezekhez a különös, álomvilágukba zárkózó emberekhez, mert ő a fő kapcsolatuk a külvilággal. Carlt mindannyian egy-egy irodalmi alakra emlékeztetik, képzeletében népszerű regényhősök tulajdonságaival ruházza fel őket, miközben csupán annyit tud róluk, hogy milyen olvasmányt várnak tőle hétről hétre. Egy nap azonban váratlanul mellé szegődik Sasa, egy kíváncsi és cserfes kilencéves kislány, aki nemcsak az idős könyvkereskedő világát forgatja fel fenekestül, hanem vásárlói olvasási szokásait, sőt életét is… A könyvsétáltató szívmelengető történet a könyvek varázslatos erejéről és a hétköznapokban megbúvó csodákról. Ez a bűbájos regény eszményi ajándék minden könyvbarátnak.

A gőgös királyfi találkozik egy lánnyal, akit varázslat véd. A védővarázs hatására a királyfi daruvá változik, és mindaddig a bűbáj hatása alatt marad, amíg a lányra „veszélyt” jelenthet.Daruélete során számos állattal találkozik, amelyek mind formálják személyiségét, alakítják jellemét, gazdagítják élettapasztalatát. Ezek az állatok mind valamilyen jelenség vagy emberi tulajdonság szimbólumaként jelennek meg, s ahogy változik a királyfi személyisége, úgy változik a daru külseje is – más és más darufajtává alakul.E varázslatos mesében egy királyfi személyiségfejlődését kísérhetjük végig. Kalandjain keresztül nyomon követhetjük, hogyan válik felszínes kamaszból felelősségteljes fiatalemberré. A történetből megtanulhatjuk, hogy nem a kiváltság teszi az embert, hanem a szándékai és a tettei.A Darukirályfi – műfaját tekintve – elbeszélő költemény, mely manapság ritkaságnak számít, a szerző azonban egy az évszázados hagyományokat őrző versformát választott, így hozva közelebb az olvasót a történet mondanivalójához.

Gulliver összes története az angol és a magyar nyelvű irónia nagymestereinek tollából első ízben egy kötetben!Három önálló, egymással mégis szorosan összefüggő regényt adunk közre: Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba; Capillária.A művek mindegyike számtalan kiadást megért már a legkülönbözőbb variációkban, eddig azonban még sohasem jelentek meg egy kötetben. Karinthy, miután lefordította Swift könyvét, az abban szereplő négy út mellé megírta az ötödik, majd a hatodik részt. Az eredeti nyolc helyszín – Liliput, Brobdingnag, Laputa, Balnibarbi, Luggnagg, Glubbdubdrib, Japán és Hauhnhnmország – így egészült ki Faremidó és Capillária tudományos-fantasztikus igényű leírásával.  Az akár hosszú-hosszú évekig tartó utazások végén, bár rengeteg egzotikus tájat, élővilágot, politikai és társadalmi berendezkedést, valamint a legváltozatosabb fantázialényeket ismerheti meg az ideálisnál nemegyszer jóval közelebbről, a kalandor mégis mindig megtér hazájába és családjához.

Gion ?Nándor regényhősei nem hivatottabbak többre, mint ami kijár nekik, vagy amennyit elvégezhetnek az életben, egy-két balul végződő kiruccanás a megszokottból, pontosan (szakszerűen) lebonyolított szeszcsempészés, néhány megvesztegetés, gyilkosság, börtön, látszólagos biztonsággal hozott döntések a jövőt illetően… Valahol azonban mégis – szándékosan – kibicsaklik ez a „tiszta” próza, és a regényírásnak egy másik, talán vonzóbb térségébe lép át, a közvetettség felé. Az a világ, amelyet a szerző az új regényében megformált, valóban az utópia egy változata, de nem negatív utópia, mint az várható elnne, hanem ironikus utópia. A Börtönről álmodom mostanában ironikus visszájára fordított, eltorzított regényvilág. Újromantikus és lírai túlzásain ezért üthet át szinte elementáris erővel a szorongás, az életrajzokba rejtett félelem, a menekülés vágya; olyan értékek, amelyeknek a közlésére valójában csak az irónia tetszik mostanság alkalmas eszköznek. Gion választása egyúttal a közvetetség választása, ami a modern prózaírás régóta kialakult területe, és ezen a területen használta ki a szerző a lehetőséget arra,hogy fokozott mesélőkedvét a valóban újszerű irodalmi kifejezésmódok felé irányítsa.

Azon az estén, amikor a Dragomir nevű fegyverkereskedőt egy Scorpion márkájú géppisztollyal szitává lőtték a Cairo kávézó előtt, M. Holló János Szivárvány Ervinékhez készült vacsorára, de indulás előtt még hozzáírt néhány mondatot az Izsakhárról szóló regényhez, most éppen könnyű kézzel ment neki az írás, bár nagyon meleg volt odakint, és pokoli meleg volt M. H. János negyedik emeleti lakásában is, majdnem olyan meleg volt, mint azokon a bibliai tájakon, azokban a bibliai időkben, amikor Izsakhár sivatagi és félsivatagi földjét próbálta felvirágoztatni.

Minna Canth igaz eseményeken alapuló története egy fiatal lány életéről ma is megrendítő. Canth (1844-1897) sokáig érlelte egy belsőleg vívódó, de külsőleg derűs fiatal lány sorsának történetét. Az 1895-ben megjelent Anna Liisa volt Canth utolsó darabja. A Canth által megrajzolt karaktert a finn drámaírás egyik legmélyebb jellemábrázolásaként üdvözölték. A dráma Anna Liisa saját belső küzdelmére összpontosít, és a puritán életszemléletet tükrözi, amely tele van rejtett gyötrelmekkel. A darab a vidéki lakosság erkölcsi szűklátókörűségét és társadalmi előítéleteit is tükrözi. A darab olyan témákat tartalmaz, amelyek ma is aktuálisak, mint például az erkölcsi és társadalmi határok és azok megsértése, valamint a saját igazsággal való szembesülés a társadalmi nyomással szemben. Finnországban 1826-ig halálbüntetést szabtak ki gyermekgyilkosságért, majd a kényszermunka, a börtönbüntetés vagy a Szibériába való deportálás lett a vezeklés új eszköze. A század végére szinte minden második női fogoly büntetésének oka a gyermekgyilkosság volt.

Romina nehéz időszakon megy át, meghalt az anyja, aki felnevelte, akivel kölcsönösen imádták egymást. A fájdalom és a hatalmas űr, amit a halála óta érez, egyre inkább azt sugallja neki, hogy megkeresse a vérszerinti anyját, és megkérdezze tőle, miért adta örökbe harminckét évvel ezelőtt.   Dario, a barátja munkamániás pénzügyi elemző, aki a pár hónapos ismeretségük alatt már többször is megfeledkezett a randevújaikról, s Romina úgy érzi, hogy a fiúnak fogalma sincs róla, hogy ő mire vágyik igazán. Mivel közeleg Dario születésnapja, elhatározza, hogy megajándékozza egy romantikus vakációval, remélve, hogy a vadvirágos réten tett közös séták, a szerelmes együttlétek majd elvonják annak figyelmét a tőzsdéről, és felfrissül a kapcsolatuk. Ennek reményében lefoglal egy sátrat egy luxuskempingben, s Darionak csak annyit mond róla, hogy a vakációjuk helyszíne meglepetés lesz. Mellesleg arról sem beszél, hogy valójában azért esett a választása pont arra a helyre, mert csupán tíz km-re van attól a városkától, ahol született. Titokban abban bízik, hogy a vérszerinti anyja még ma is ott él, és találkozni fog vele. Viszont van egy hatalmas probléma: Dario utálja a vidéket, s mindent, ami a szabadban való tartózkodással jár (rovarok, meleg, birkák stb.), és szívesebben ragaszkodik a laptopja képernyőjéhez még a vakáció alatt is. Romina felteszi magának a kérdést, hogy valóban Dario lenne a megfelelő férfi a számára? Különösen azért is, mert egyre többet gondol valaki másra, akivel együtt csodálták a csillagos égboltot egy mámoros éjszakán.

Kovács Krisztián első regénye a múlt és a múlt által befolyásolt jelen megértésére tett szenvedélyes generációs kísérlet. Az előző század a jelen rémálmaként vissza-visszatér, és ha már nem menekülhetünk előle, jobb, ha szembenézünk vele, akármennyire félelmetesnek is tűnik, amit látunk. A Hiányzó történetek a tovább élés fordulatos regénye, a második világháborútól napjainkig, Caracastól Budapesten át Tokióig érő letehetetlen történet, vérbeli mai próza.„Kudarcként éltem meg, mikor huszonnyolc évesen visszaköltöztem a szüleim házába, de az érzés pár nap alatt felszívódott, mint pára az ablaküvegről.” Így kezdődik Vojvoda Dániel, egy első látásra akár tipikusnak is mondható 21. századi kiábrándult fiatalember története valahol a budapesti külvárosban elterülő focipálya-komplexum büféjében. Az viszont, hogy mindezek után egy pszichológiai krimi, egy lebilincselő családtörténet, egy történelmi kalandregény bomlik ki a szemünk előtt, korántsem mondható tipikusnak. Kovács Krisztián első regénye a múlt és a múlt által befolyásolt jelen megértésére tett szenvedélyes generációs kísérlet. Az előző század a jelen rémálmaként vissza-visszatér, és ha már nem menekülhetünk előle, jobb, ha szembenézünk vele, akármennyire félelmetesnek is tűnik, amit látunk. A Hiányzó történetek a tovább élés fordulatos regénye, a második világháborútól napjainkig, Caracastól Budapesten át Tokióig érő letehetetlen történet, vérbeli mai próza.

Versek Néro Arany sárkány Pacsirta Édes Anna Esti Kornél E. K. kalandjai

Ányos, Baróti Szabó, Batsányi, Berzsenyi, Bessenyei, Csokonai, Dayka, fazekas, Gvadányi, Kármán, Kazinczy, Kisfaludy s., Pálóczy, Ráday, Virág

Egy székesfehérvári kislány a nyolcvanas években lakótelepi háztömbjük jellegzetes, fémszagú, összefirkált liftjébe szorulva eltökéli: soha többé nem engedi, hogy rázáruljon a világ.Talán ez az élmény is szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás idején felcseperedő Ági már kiskamaszként is kiapadhatatlan kedvvel, energiával és elszántsággal keresi az önkifejezés és kitörés útjait a balettől a színházon át az éneklésig, hogy aztán húszévesen a sors egy akkor induló valóságshow-ba sodorja. Kégl Ágnes nevét és arcát egy ország ismerte meg, ám ő a tévés szereplésnek köszönhetően arra ébredt rá: az igazi való világ egészen másutt van. Hogy hol? Ezt meséli el a szerző élete igaz történetében, amely Fehérvártól Budapesten át Angliáig ível, és megannyi élményt, megpróbáltatást, sikert, kudarcot és újrakezdést tartogat. Hogyan oldja meg mindennapjait egy gyermekét egyedül nevelő fiatal anya egy idegen országban? Mit tesz egy sikeres magyar újságíró, ha külföldre költözik, és legfőbb munkaeszközétől, az anyanyelvétől kell megválnia? Hogyan keres párt egy szingli nő egy kisgyerekkel Angliában? Hogyan képes alkalmazkodni a változásokhoz, és miként változtat és változik ő maga is? Kégl Ágnes őszintén, sodró lendülettel, sok humorral osztja meg az itthon és a nagyvilágban szerzett kalandos vagy épp szívszorító tapasztalatait, erőt adva ezzel mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak – vagy akár egészen más élethelyzetből olvassák ezt a valamennyiünk számára tanulságos történetet. Mert még ha sokszor a mélybe visz is az óriáskerék, azután mindig a magasba emel.   „A székesfehérvári panelház és a londoni City üvegpalotájának kilencedik emelete között hosszú, bizonytalan kötél feszül. Egy magyar lány egyensúlyoz rajta, hol viharos szél tépi, hol jégeső veri, hol a nap perzseli tűzforrón... de ő csak megy előre, rendületlenül. Megbicsaklik, elveszti az egyensúlyát néha, de mindannyiszor felkapaszkodik és lépeget tovább. Kégl Ági felnövéstörténetét minden olyan fiatalnak (és szüleiknek) ajánlom, aki annak ellenére képes álmodni, hogy valaha kirekesztették, félreértették, felemelték, majd letaszították. És aki közben megtapasztalta, hogy a kötélen ugyan egyedül kell végigsétálnia, de ott van alatta a világ legerősebben szövött védőhálója: a család szeretete.” – D. Tóth Kriszta író, újságíró  „Mindenkinek megvan a maga ki- és bevándorlástörténete. Kégl Ági sodró, lendületes óriáskerékre ülteti az olvasót, aki biztosan gazdagabban száll le róla az zárszó után, és biztosan lesz olyan pillanat, ahol talál azonosulási pontot. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, hogy váltsa meg a „jegyét” erre az olvasmányra!” – Pásztory Dóri kétszeres paralimpiai úszóbajnok, újságíró  „Túl sokan vannak, akik egyszerűen nem tudnak mihez kezdeni az életükkel – és van Kégl Ági, akinek pedig egyetlen élet nem elég. Mi több, akármennyi párhuzamos vagy épp egymást váltó életbe kezd bele, mindet a maximumra pörgeti, mindnek megtapasztalja a magaslatait, a mélyére megy, és miután – hol elegáns könnyedséggel, hol játékosan fickándozva, hol pedig kitartó küszködéssel – mindet megélte, képes arra is, hogy személyes tapasztalatai útján objektíven lásson rá mindarra, ami történt vele. És arra, ami hozzá hasonlóképpen megtörténhet másokkal is. Legyen szó akár a családi fészekről, a kereskedelmi televíziózás útvesztőiről, a külföldön újra- és újra- és újrakezdésről, anyaságról vagy akár világjárványról, minden megpróbáltatás lehetőség neki – arra, hogy iránytűként használja: merre és hogyan tovább. És bár sosem diktál másoknak, mindazzal,

A jövő sötét titkokat tartogat... Titkok, mik a "pokol" mélyén születtek annak érdekében, hogy a fényben élő társadalomnak ne legyenek gondjai... Uriel kénytelen testvéreivel a sötét városba menni, egy közös döntés véget. Egy nem várt esemény, megrendíti a "pokol" kapuinak alapjait s a mélyen fortyogó zabolátlan harag és hatalomvágy elszabadulni készül magával sodorva Urielt. A vérét nem tagadhatja le, s a jelek szerint képtelenség megállítani...Bár testvérei mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggátolják az "apokalipszist".

Imádságoskönyv, Kalauz, Prédikációk. A hitvitázó műveket elhagytuk a felekezetek békés egymásmelett élése érdekében.

Mária évei, Vallomások, Lírai jegyzetek, Két nyár, Színek és évek

 Az Inferno-t megbuktató és a sad bear-i rezervátumban nyomozó Dempsey Lynch története. "Amikor édesanyám meghalt, az olyan volt, mintha ezernyi darabra hasadt volna a szívem. Miatta lettem az, aki ma is vagyok, miatta harcolok a bűn ellen. És minden egyes lecsukott bántalmazó szeméttel úgy érzem, visszakapok egy darabot a szívemből.„

November 1095. Pope Urban II ignited the passions of the Princes of Europe with his fiery sermon and call for a holy war against the Saracen Turks. Inspired by this cause, Sir Rodrigo, a young knight from Castile, set out to join the Crusade, but an unexpected encounter challenges his beliefs about the Pope’s proclamation, leaving him determined to uncover the truth. Throughout his fateful journey he experiences the epic triumphs and horrific tragedies of the First Crusade as they march toward Jerusalem.  His unrelenting quest for truth will test his very faith in God when the crusaders reach their final goal.

From the time he could toddle, Rawley had been taught that he must not go near the west wing of the house or approach the brooding old man in the wheelchair. There had been vague hints that Grandfather King was not quite right in his mind; that a brooding melancholy held him, and that he would suffer no one but his servant near him. Now, after nearly thirty years of studied aloofness, his grandfather had summoned him.So began the greatest adventure of his life...

Ireland, 902 AD. Two powerful Irish clans unite to expel the Norse chieftains from Dublin. In the fray, Jarl Ottar saves the life of the Norse fighter, Ragnall ua Imair, son of his lord and scion. The Viking diaspora leads takes the leaders far from Dublin. Their destinies intertwined, Ottar and Ragnall navigate through the dangerous 10th century life, from Europe all the way to the Far East. But their real ambition still lies in the north, in the family thrones of Jorvik and Dublin. John Broughton's 'Expulsion' is a historically accurate, riveting adventure set in the medieval times, where riches and power are in the reach of the resourceful, and death is always just one step away.

Oskar ?nagyapa egyik szokása az volt, hogy megszámolta a közvetlenül az állomás mögött álló ház erkélye alatt elzúgó tehervagonokat. A nagyapa egykor a közeli üzemben öntötte az alumíniumot, ami Olaszországba, onnan pedig az egész világba eljutott. Ezzel szemben az ő legtávolabbi utazása egy svájci kisvárosig, Einsiedelnig tartott. A távoli, félreeső kis hegyifaluban, ahol az utcácskák olyan szűkek, hogy a gyerekek a háztetőkön ugrálva is átkelhetnek rajtuk, magányosan éldegél a nagymama, aki mindig másik életről álmodott, és éjjelente verseket írt. Már régen elmúltak azok az idők, amikor a meredek hegyoldalon létrákon szállították az árut. Manapság Subaruval szokás bevásárolni a Placette-ben minden szombaton. Amikor egy februári napon nagyapa megkéri az unokáját, hogy kísérje el a szőlőbe metszeni, mindketten tudják, hogy nem csak a szőlő napjai vannak megszámlálva. Rolf Hermann első elbeszéléskötete valódi irodalmi újdonság. Gyermek- és ifjúkorára pillant vissza, amit egy égbe nyúló hegyekkel körülölelt völgyben töltött a svájci Wallis tartományban. Három generáció életterét ábrázolja az idők változásában, melegséggel és érzelemmel teli gazdag képleírással, sajátos nyelvezettel. Csendes vágyódásokról és halk búcsúzásokról mesél – gyengéd melankóliát, néhol éles fájdalmat váltva ki az olvasóban. És az írásról, arról a tevékenységről, ami a tárgyaknak és az azt kedvelő embereknek halhatatlanságot kölcsönöz.