Najnovšie - Svetová beletria strana 19 z 451

Rocky ?tizenkilenc és fél éves, sikeres testépítő az 1940-es évek végi Los Angelesben. A legnagyobb problémája az életben az, hogy legalább húsz éves koráig szeretné megőrizni a szüzességét, ám a nők megvesznek érte, nem hagynak neki nyugtot, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne sikerüljön, amit eltervezett.Amikor egy szép nyári estén felkerekedik, hogy a kedvenc mulatójában a barátai társaságában töltse az estét, még nem sejti, hogy az az őrült kaland, amelybe hamarosan belecsöppen, fenekestől fogja felforgatni a megszokott életét, a nyugalmát, a terveit. Elkábítják, elrabolják, és egy titokzatos klinikán tér magához, ahol arra akarják kényszeríteni, hogy szeretkezzen egy gyönyörűséges lánnyal. Rockyt azonban nem akármilyen fából faragták: nemcsak hogy nem enged az erőszaknak, de kiszabadulva nyomozni kezd az elrablói után. A szálak egy megszállott tudóshoz vezetnek, aki egy félreeső csendes-óceáni szigeten folytatja kegyetlen és tébolyodott emberkísérleteit.A Szépséghiba, avagy a minőség bosszúja egy fordulatos, tudományos-fantasztikus elemekkel, hatalmas verekedésekkel, üldözésekkel és persze nem elhanyagolható mennyiségű és minőségű erotikával fűszerezett, időnként burleszkbe hajló krimiparódia.

Bár a Poirot-történetek kissé hóbortos krimiírónője, Mrs. Ariadne Oliver szívből utálja az irodalmi eseményeket, kivételesen mégis elcsábul egy bankettnek - de rögtön meg is bánja. Előkerül ugyanis keresztlánya leendő anyósa, a ritka ellenszenves Mrs. Burton-Cox, és feltétlenül tudni akarja, milyen körülmények vezettek leendő menye, Celia szüleinek kettős öngyilkosságáig. S bár a tragédia óta már rengeteg idő eltelt, Mrs. Oliver nemcsak Hercule Poirot segítségében bízhat, de abban is, hogy az emberek, akár az elefántok, mindenre emlékeznek - csak meg kell találni őket..."- Az elefántok mindenre emlékeznek - mondta Mrs. Oliver -, de mi emberek vagyunk, és hála istennek, az emberek képesek felejteni."

Will harminchat éves, de úgy viselkedik, mint egy tinédzser. Az ő magazinjaikat olvassa, az ő klubjaikba jár, és tudja, milyen edzőcipőt vegyen fel. Felfedezi a nőknél való érvényesülés egy nagyszerű módját: egyedülálló szülők csoportjába jár, amely tele van magányos anyákkal. Itt találkozik Marcusszal, a világ legidősebb tizenkét évesével. Marcus nem kicsit fura figura: Mozartot hallgat, életében nem hallott Kurt Cobainről, nem az anyja vigyáz rá, hanem ő az anyjára, és még soha nem volt edzőcipője. Talán ha Will meg tudja tanítani Marcust, hogyan legyen gyerek, akkor Marcus segíthet Willnek felnőni..."Will soha nem akart szerelmes lenni. Amikor ez a barátaival történt, mindig különös módon kellemetlennek tűnt számára: megfigyelései szerint álmatlanság és étvágytalanság kísérte, sőt viszonzatlan szerelem esetén valóságos szenvedés, beteljesülés esetén meg gyanús, eszelős boldogság. A szerelmes emberek képtelenek voltak uralkodni magukon, hirtelen védtelenek lettek, és ha csak időlegesen is, de többé nem elégedtek meg azzal, hogy betöltik saját helyüket a térben, és többé nem volt elég nekik egy új dzseki, egy adag fű vagy a kedvenc tévésorozatuk délutáni újravetítése, hogy helyreálljon bennük a lelki teljesség érzése."

Szívmelengető olvasmány mindazoknak, akik szeretik a macskákat, és azoknak, akik csak ezután fogják megszeretni őketEgy homályos kiotói sikátorban, egy régi épület negyedik emeletén várja pácienseit a Nakagjó Lélekgyógyászat, ahol mindenki ugyanabban a különleges kezelésben részesül, bármi is legyen a panasza. A titokzatos klinika orvosa azt vallja, "a legtöbb gondra gyógyír a macska", ezért egy-egy cicát ír fel a munkahelyi nehézségekkel küzdő Sútának éppúgy, mint a családjától elhidegült Kogának, vagy az iskolai beilleszkedés miatt szorongó Aobának. Bár a gyógymód kezdetben mindenkit meglep, a macskák az összes beteg életébe elhozzák a kívánt változást.Isida Só nagy sikerű könyvében jó érzékkel ragadja meg a nagyvárosi élet sokunk számára ismerős sivár, sokszor abszurd hétköznapjait. Ebben az álomszerű történetben a macskák melegséget, reményt, misztikumot csempésznek gazdáik otthonába, segítenek nekik megismerni önmagukat, és társul szegődnek melléjük a gyógyulásban.

Magnát z Wall Street a jeho inteligentní, ale křehká manželka v časech nadbytku a spekulací stoupají na vrchol newyorské společnosti. Nyní však hrozí, že právě vydaný román odhalí nepěkné tajemství jejich manželského svazku, a onen bohatý muž se ocitá jen krůček od ztráty kontroly nad svým vlastním příběhem – příběhem nenasytnosti, lásky a zrady.Růst, román složený ze čtyř konkurenčních verzí jednoho nepolapitelného příběhu, nás přivádí na pouť za pravdou, která se neustále větví a komplikuje, až nakonec nezbývá zdánlivě nic, čeho by se dalo chytit.Diaz dokazuje, že je opravdu výjimečně nadaný spisovatel. Tato kniha je zářivý kaleidoskop, který funguje zároveň jako strhující literární záhada a zpochybnění výdobytků kapitalismu. Přečtete ji jedním dechem a nebudete ji chtít odložit!

Strhující debut zkoumající sílu identity a komunity Navzdory nešťastnému dětství a těžkým podmínkám začal osmnáctiletý Finlay právě studovat ošetřovatelství na Glasgowské univerzitě. V dětství si prošel ústavní péčí a pěstounstvím, což znamená, že se teď na prahu dospělosti nemá o koho opřít. Jako by svět nebyl sám o sobě děsivý. Jak má psát eseje, soustředit se na ošetřovatelskou praxi a žít normálním studentským životem, když se sotva dokáže uživit? Sedmnáctiletý Banjo se mezitím pokouší usadit v nové pěstounské rodině, dokončit střední školu a udržet si práci. Perou se v něm však hněv a strach a ohrožují jeho už tak nejistou budoucnost. Neví, co s ním bude, ale tuší, že nic hezkého ho nečeká. Ještě před třemi lety si Finlay a Banjo byli blízcí jako bratři. Jenže se mezi nimi něco stalo a jejich cesty se rozešly. Společná minulost je oba pronásleduje a brání jim posunout se dál. Pokud si chtějí udržet své blízké, musejí si vzájemně odpustit. A taky najít způsob, jak odpustit sami sobě.

Je rok 1984, hoci istý si nemôže byť nik. Julia Worthingová opravuje automaty na tvorbu románov na Ministerstve pravdy. Julia je príkladnou občiankou spoločnosti, ktorá sa riadi ideológiou angsocu a ktorej vládne Strana na čele s vodcom Veľkým bratom. Je cynická, v nič neverí a politika je jej ukradnutá. Pravidelne porušuje pravidlá, ale ak si to situácia vyžaduje, neváha spolupracovať s režimom. Juliu majú všetci radi. Je usilovná členka Ligy mládeže proti sexu (napriek tomu, že vedie tajný promiskuitný život) a vie sa pohybovať vo svete, kde všetkých neustále sleduje Ideopolícia, vo svete novoreči, dvojmyšlienkarstva a čierneho obchodu. Skrátka, Julia vie, ako prežiť v totalitnej spoločnosti. Raz ju však počas dvoch minút nenávisti zaujme kolega z Oddelenia dokumentácie, úradník Winston Smith. Na chodbe mu bez rozmyslu podstrčí papierik s odkazom, čo už je samo osebe potenciálne samovražedné gesto. Od tej chvíle začína strácať kontrolu nad svojimi krokmi a svet, v ktorom sa predtým vyznala, už pre ňu nie je bezpečný. Sedemdesiatpäť rokov po vydaní Orwellovho kultového románu 1984 sa spisovateľka Sandra Newman popasovala so svetom Veľkého brata a ponúka nám dramaticky inú, feministickú verziu tejto známej dystopie a zároveň zostáva verná pôvodnému textu.

Nadčasové dielo o absolútnej moci Píše sa rok 1984. Možno je to inak, ale nik sa neodváži spochybniť oficiálny údaj. Londýn aj celá Oceánia sú v područí totalitného režimu. Úradník Winston Smith pracuje na Ministerstve pravdy, kde upravuje alebo likviduje historické záznamy podľa ideologických požiadaviek vládnucej Strany. S každou ďalšou lžou, ktorú napíše, s každým skartovaným dokumentom rastie vo Winstonovi nenávisť k Strane. Zakázané je aj intímne zblíženie, no napriek hrozbe trestu smrti sa tajne stretáva s mladou kolegyňou Juliou, ktorá mu jedného dňa podstrčí papierik s odkazom. Vtedy sa vo Winstonovi začnú rodiť pochybnosti o vodcovi a podvedome hľadá spriaznenca. Veľký brat však netoleruje odpor ani len v myšlienkach. Tých, ktorí sa odvážia čo i len zapochybovať o hlásajúcej pravde, čaká peklo. Román 1984 je dnes rovnako aktuálny ako v čase svojho vydania. Varuje nás pred nekontrolovanou mocou a apeluje na dôležitosť ochrany slobodného prejavu. Orwellov legendárny antiutopický román je nadčasovým dielom, ktoré je stále podnetom na zamyslenie.

Margaret Atwood je jedna z najoriginálnejších vizionárok svetovej literatúry. V najnovšej zbierke poviedok opisuje so sebe vlastným humorom, s prenikavým postrehom a nadhľadom vzostupy a pády života svojich literárnych postáv. Ťažiskom zbierky je sedem brilantných poviedok o veľkých aj malých radostiach, ale aj starostiach manželskej dvojice v priebehu niekoľkých desaťročí spoločného života, v ktorých autorka opisuje ich neobyčajný príbeh lásky a aj to, čo príde potom. Publikáciu z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

Elsie Porterová je průměrná dvacátnice, které se přihodí něco, co do průměru rozhodně nepatří. Jednoho deštivého dne v New Yorku se vydá koupit pizzu pro jednoho. Nečeká, že by se v obchodě s někým setkala… a už vůbec ne s někým tak okouzlujícím a atraktivním jako Ben Ross. Chemie mezi nimi je okamžitá a elektrizující. Ben nevydrží počkat ani dalších čtyřiadvacet hodin, aby ji pozval na rande. Během pár týdnů se do sebe oba po uši zamilují a v brzy se potají vezmou.Jen devět dní poté srazí Bena na kole auto a on na místě umírá. Elsie slyší v bytě sirény, ale než se dostane dolů, Bena už odvážejí v sanitce. V nemocnici pak musí čelit své neznámé tchyni Susan, která vůbec netuší, že se její syn oženil a že Elsie existuje.Příběh Susanina uzdravování se proplétá s Elsiinou a Benovou tragickou romancí. Bez tebe napořád je dojemnou připomínkou toho, že existuje víc než jeden šťastný konec.

Jakých podob mohou nabývat životní příběhy? Dynamické proměny psaní o vlastním životě a jeho recepce souvisejí se širšími kulturními změnami, vývojem v oblasti teorie a psychologie i s transformacemi žité reality a mediální krajiny. V průsečíku autobiografických studií a teorie vyprávění kniha sleduje, jak se současné autobiografické a autofikční narativy pomocí inovativních postupů vztahují ke konvencím a normám autobiografického psaní i vyprávění o sobě obecně. Ukazuje, jak texty svým obsahem i formou odrážejí, ztvárňují či inscenují sebepoznávání a konstrukci identity, problémy vzpomínání či pocity (dis)kontinuity vlastní existence v čase.

Děj románu je – jak tomu je u autorčiných próz obvyklé – spletitý, ne-li přímo snový. Když protagonistka knihy Hero Tojosoa zdráhavě přijme pozvání své dávné přítelkyně Sofie a vydá se s ní a dalšími kamarádkami na dámskou jízdu do Prahy, netuší, že se ocitne ve městě, jež si s nic netušícími turisty rádo zahrává, ve městě, které je živoucí bytostí, jež si člověka snadno omotá kolem prstu nebo jej lhostejně odkopne. Kniha, kterou si s sebou Hero přiveze, jako by nějak podivně deformovala její mysl: text knihy se mění v závislosti na tom, kdy ji kdo čte, a odhaluje stále nové, překvapivé příběhy fiktivních Pražanů z minulosti i současnosti, jež se pak zvláštně odrážejí v realitě. Na skupinku kamarádek se navíc nalepí nezvaní společníci; a když se pak nečekaně zjeví žena, na niž by Hero i Sofie nejraději zapomněly, začnou se dít podivuhodné věci. Fantaskní kaleidoskopický román se zamýšlí nad hranicemi mezi iluzí a klamem, skutečností a interpretací, a ukazuje, jak ošidné může být vyprávění o místech, o lidech i o historii. Nakolik je příběh ovlivněn svým čtenářem, a naopak? A je v roztržce mezi přáteli lepší být slunečníkem, nebo sekerou? Vydání knihy podpořilo Ministerstvo kultury České republiky.

Kromě toho, že jsou bratři, toho Peter a Ivan Koubek nemají příliš společného. Peterovi je přes třicet a v Dublinu pracuje jako právník. Je úspěšný, schopný a působí jako člověk, jehož nic nevyvede z míry. Po otcově smrti však neusne bez prášků a přes hlavu mu přerůstá i vztah se dvěma velmi odlišnými ženami – jeho první láskou Sylvií, k níž pořád něco cítí, a vysoko- školačkou Naomi, které je celý svět k smíchu. Ivan je dvaadvacetiletý závodní šachista. Vždycky si připadal jako společensky neobratný samotář, který se nonšalantnímu staršímu bratrovi nepodobá ani pramálo. Krátce po ztrátě otce se Ivan seznámí s Margaret, o několik let starší ženou s vlastní pohnutou minulostí, a rychle spolu navážou intenzivní vztah. Pro oba truchlící bratry i jejich lásky nastává nové mezidobí. Čas touhy, beznaděje i nenadálých možností, během něhož dostanou šanci zjistit, kolik jejich život unese, aniž by se docela rozpadl.

Egy farm, ami elvész, egy család, ami küzd, és egy titok, ami mindent megváltoztat. Egy emberi történet a veszteségről, a hitről és arról, hogy a szeretet a legnehezebb időkben is megtalálja az utat. A por lepattog a csizmáról, de a szív sebei mélyebbek. Egy család története, melyet a sors próbára tesz, és ahol az atya, a fiú és a szentlélek hármassága tartja össze a darabokat. Teleki Anna Eső című regénye felejthetetlen olvasmány az emberi lélek erejéről. Készen állsz az utazásra? 

csak ha csókolsz – létezemverejtékké fagyott arcomon érintésedsebezz újra, most csak lebegekborongó tájon hegyek nem mozdulnaklábnyomod homok szemcséibe nem tapadpartot folyók hullámai nem mosnakajkamon ajkad némán száradfoltok és hajszálak:minden sarokban.menekülök – de már hiábaott, hol a sehol beleütközik magábaha csak létezem, minden eltűnikegymáson nyomokat hagyunks mindez ott fáj, hol nem vagyunk

Az év szerzője Franciaországban, 2025"Azt szerettem volna megmutatni a művek szelekciója által, hogy amikor megismerjük és megértjük, mit történt a reneszánsz idején és a 19. században, sokkal könnyebben érthetővé válnak és befogadhatóak lesznek a modern alkotások. Mire eljutunk a Pompidou Központban látható 20. századi művekhez, már akkora művészettörténeti ismeretet sajátítottunk el, amely ezt segíti. De szeretném aláhúzni, hogy a regényem nem művészettörténeti óra, hanem beavatás az életre a művészeten keresztül. Azt gondolom, hogy a művészet mindig az élet szolgálatában áll." - hangzott el a szerzőtől a könyv párizsi sajtótájékoztatójánÖtvenkét hét. Ennyi ideje van Monának, hogy felfedezze a világ szépségét. Ennyi ideje van rendkívül művelt, különc nagyapjának, hogy szerdánként, tanítás után megismertesse egy-egy műalkotással, mielőtt a kislány talán elveszíti a látását.Együtt járják be a Louvre-t, az Orsay-t és a Modern Művészet Múzeumát. Botticelli, Vermeer, Goya, Courbet, Claudel, Kahlo vagy Basquiat tekintetén át Mona felismeri a művészet erejét, megtanulja, mit jelent adni, megtanulja a kételkedés, a melankólia, a lázadás értelmét.A Mona szeme egy kislány és egy nagypapa szeretetteljes kapcsolatának történetén keresztül az élet és a művészet rejtelmeibe avatja be olvasóját.Thomas Schlesser (1977) művészettörténész, a Hartung-Bergman Alapítvány igazgatója. 2025-ben Franciaországban az Év szerzőjének választották. Regényét közel 40 nyelvre fordították le.

Egy osztrák-magyar család a román gulágon. Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját - hét gyermekükkel együtt - kitelepítették a Duna-deltával határos Baragan sztyeppe egyik lágerébe. Az olvasó egy szovjet mintára létrehozott és fenntartott romániai munkatábor hétköznapjait, a sok nemzetiségű foglyok furcsa történeteit ismeri meg, a legkisebb gyermek nézőpontjából. A regény középpontjában az anya áll, a gyermekei életéért küzdő fiatal osztrák nő. Egy szerencsés véletlen folytán náluk marad a családi Biblia, ebből az egyetlen könyvből az anya naponként felolvas. Ezek a bibliai történetek adják az elbeszélés keretét. A regény azonban nem fejeződik be a szabadulással, a szülőket és a hét gyermeket a román titkosszolgálat továbbra is szemmel tartja. Visky András könyve megrendítő és felemelő történet egy családról, amely kiszolgáltatottságában, megalázottságában is a szeretetből és a bizalomból merít megtartó erőt újra meg újra.  ,,semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van időnk"  

Jongdzsu kiégett, pedig megvolt mindene, ami miatt sikeres és szerencsés emberként tekinthettek rá a szülei, barátai, kollégái, és ami miatt neki magának is sikeres és boldog emberként kellett volna tekintenie önmagára: lendületesen induló karrier, házasság és mozgalmas, izgalmas élet Szöul világvárosi forgatagában.Azután valahogy egyik napról a másikra kifogy belőle a lendület, az erő: egyre többször, egyre hevesebben jut eszébe régóta eltemetett gyermek- és ifjúkori álma, az, hogy könyvek között él, hogy van egy saját könyvesboltja. Végül vesz egy hatalmas levegőt, összeszedi a bátorságát és nekirugaszkodik, maga mögött hagyja a régi életét: felmond a munkahelyén, elválik a férjétől, kiköltözik Szöul egyik csendes, Hjunam-tong nevű külvárosi negyedébe, és megnyitja a könyvesboltját.Olvas, dolgozik, tanulja és figyeli a boltját, saját magát és legfőképpen az embereket, akiket kezdetben a véletlen sodor be hozzá, később viszont már az a békés és barátságos hangulat, amely révén a boltja hívogatón otthonos és megnyugtató szigetként várja és fogadja be a nagyváros űzött lelkeit, hogy ők is rájöhessenek: az irodalom, a könyvek ereje szinte kimeríthetetlen, és soha nem késő megállítani a rossz irányba kanyarodó cselekményt és elölről kezdeni mindent. Tiszta lappal.

New York Times BestsellerPulitzer-díj – jelölés„Csodákra számítson, aki belekezd Ann Patchett regényébe.” — New York Times„Kifinomultan titokzatos regény. Egészen lebilincselő.” — Washington PostRead with Jenna Today Show Könyvklub | New York Times – Az Év Könyvei | TIME Magazine – az év 100 kihagyhatatlan könyveAz Év Könyve: NPR, Washington Post, O: The Oprah Magazine, Real Simple, Good Housekeeping, Vogue, Refinery29, BuzzfeedA második világháború végén Cyril Conroy különös szerencsével egyetlen befektetésből fel tud építeni egy komplett ingatlanbirodalmat – családja a szegénységből egy pillanat leforgása alatt hihetetlen vagyon gazdája lesz. Első dolga, hogy megvegye a Holland Házat, a Philadelphia külvárosában álló fényűző villát. Meglepetésnek szánja a feleségének, de a ház megszerzése végül oda vezet, hogy Cyrilnek mindentől meg kell válnia, akit és amit szeret.A Holland Ház történetét Cyril fia mondja el. Cyril két gyermekének testvéri kötelékét megerősíti, ahogy a vagyon elvész, ahogy ráébrednek, hogy csak egymásra számíthatnak. Öt évtized krónikáját tartjuk a kezünkben, a paradicsom elvesztésének történetét, egy sötét, mégis valóságos tündérmesét – ezen keresztül Ann Patchett szülői szerepről, házasságról, a helyek szelleméről, a kapitalizmus természetéről és még egy sor dologról tesz fel bölcs kérdéseket, hogy az olvasó maga adhassa meg válaszait.    Ann Patchett a Tom Lake című New York Times #1 bestseller, és még további jó néhány regény és egyéb mű szerzője. Munkásságát többek között PEN/Faulkner, Women's Prize for Fiction és Book Sense – Az Év Könyve díjjal ismerték el. A Holland Házat Pulitzer-díjra jelölték. Műveit több mint harminc nyelvre fordították le, szerepelt a Time magazine a világ 100 legbefolyásosabb személyiségét egybegyűjtő listáján. Joe Biden amerikai elnök az amerikai kultúrához tett jelentős hozzájárulásáért National Humanities Medal kitüntetést adományozott neki. A Tennessee állambeli Nashville-ben él.„Patchett kiváló regénye átgondolt, megértő vizsgálódás a kényszeresség és a megbocsátás mélyrétegeiben: mit nyernek, vesztenek el, tartanak meg és adnak másoknak az emberek, és mi az, amit maguk mögött hagynak.” — Publishers Weekly„Patchett legragyogóbb és legfinomabb formáját hozza ebben a metsző, sokszor képtelenül komikus, a maga csendes módján feszült drámában, amelynek támája a család, az ambíció és az otthon. Az olvasónak egyszerre juthat eszébe F. Scott Fitzgerald és Alice McDermott, mialatt Patchett elegánsan koreografált történetében figyeli a karakterek által tett meglepő felfedezéseket, újbóli találkozásaikat, és küzedelmüket, ahogyan mindannyian próbálják kiteljesíteni a személyiségüket.” — Booklist