Najnovšie - Svetová beletria strana 15 z 451

A József Attila-díjas kritikus, író, Erős Kinga esszé-novella kötete, Poloma Máté Pál illusztrációival.

Bár George Orwell a „tündérmese” műfaji megjelöléssel látta el Állatfarm című, 1945-ben megjelent regényét, a mű valójában a Szovjetunió létrejöttének, majd a sztálini diktatúra kiépülésének történetét elmesélő politikai szatíra. A regénybeli állatok forradalma a remélt szabadság és jólét helyett újabb szolgasághoz, nyomorhoz és a korábbinál is durvább terrorhoz vezet."Senki nem hisz szilárdabban Napóleon elvtársnál abban, hogy minden állat egyenlő. Boldogan rátok bízná a döntések meghozatalát. De akkor előfordulhatna, hogy rossz döntéseket hoztok, elvtársak, és hová vezetne az?"¦"Előlépett a három tyúk, akik a tojáslázadás főkolomposai voltak, és beismerték, hogy Hógolyó megjelent álmukban, és felbujtotta őket Napóleon parancsainak megtagadására. "¦"Mi, disznók az agyunkkal dolgozunk. A farm egész irányítása és megszervezése tőlünk függ. Éjt nappallá téve dolgozunk a jólétetekért. A ti érdeketekben isszuk meg a tejet, és esszük meg az almákat."¦"Összességében azonban az állatok élvezték ezeket az ünnepségeket. […] Az énekek, a felvonulások, Rikács számsorai, a puska dörrenése, a kakas kukorékolása és a zászló lobogása legalább egy időre el tudta feledtetni velük, hogy üres a hasuk."¦"Akkoriban hozták azt a szabályt is, hogy amikor egy disznó és egy másik állat összetalálkozik az ösvényen, a másik állatnak félre kell állnia; valamint minden disznó, rangjától függetlenül, jogosult vasárnaponként zöld szalagot kötni a farkára."

A Nyolc hegy szerzőjének új könyve.A Balma fivérek születésekor apjuk egy-egy fát ültetett a ház elé. A törékeny, de erős vörösfenyőt az első fiúnak szánta. Luigi még soha nem hagyta el Valsesiát, erdészként dolgozik, kedvesével a Sesia partján találkozott először. A várandós Betta a könyveket bújja és olvasókört szervez, esténként aggódva várja haza a párját. Az árnyékot kedvelő jegenyefenyő Alfredo fája. A kisebbik Balma folyton keresi a bajt - talán mert a boldogságot nem találja. Valami megmagyarázhatatlan erő hajtja egészen Kaliforniáig, de apjuk halála után kénytelen visszatérni a völgybe. Lemond az örökségéről Luigi javára, mert meg akar szabadulni mindentől, ami szülőföldjéhez és családjához köti. Legújabb regényében Paolo Cognetti leereszkedik a Monte Rosa gleccsereiről, hogy a völgy szépségéről és kegyetlenségéről meséljen. Míg a Balma fiúk szenvedélyesen harcolnak önmagukkal és egymással Valsesia egyik félhomályos kocsmájában, odakint a fák és az állatok némán viselik az élet fájdalmát"Egy éjszakát töltöttem a terepjáróban, a hálózsákomból bámultam az eget, és soha nem voltam benne ennyire biztos: ebben a világban mi tényleg nem számítunk. Én aztán biztos nem."PAOLO COGNETTI 1978-ban született Milánóban. Az egyetemen matematikát tanult, majd dokumentumfilmeket forgatott. 2003 óta jelennek meg ifjúsági művei és novelláskötetei.Első regénye, a Nyolc hegy 2017-ben elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Stregát, valamint a Prix Médicis étranger-t. Közel negyven nyelvre fordították le, 2022- ben pedig a belőle készített filmet a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Zsűrijének díjával tüntették ki.Művei a Jelenkor Kiadónál:Nyolc hegy (2018)A magányos farkas boldogsága (2023)

Hivatal nyílik valahol, mely az emberek lelki problémáit hivatott megoldani a bürokrácia eszközeivel. Egy csalódott fiú bosszút akar állni összetört szívé miatt, hát nyakába veszi a várost. Amazónia dzsungelét rója az utolsó jaguár, s különös dolgok történnek vele, mikor álomra hajtja a fejét. Hogy mi a közös ezekben a történetekben? Mind ebben a „tarisznyában” találhatók, sok egyéb mellett. Cserni András, a többkötetes, ifjú szerző ezúttal a novellák világába invitál minket. A változatos történetek között akad vidám, szomorú, elgondolkodtató, könnyed, valószerű és mesei. Olvashatunk liliomtipróról, kézről kézre járó csokoládéról, kívánságot teljesítő aranyhalról, borozgató rómaiakról, a felelősség elől menekülő cégvezetőről, macskákkal társalgó kísértetről és sok minden másról. Gazdag és színes a paletta, mind a harminc rövidpróza egyedi, önálló történet. S miközben elmélyülünk az apró, mégis teljes világokban, magunkra és életünkre ismerhetünk a sorok között, okulunk a szereplők sorsán, majd eldöntjük, (amint ezt a címadó novellában is megfogalmazásra kerül) hogy e tanulságokat betesszük-e saját tarisznyánkba, vagy meghagyjuk ebben, amelyikben találtuk.

Meredith Whiteová patřila k nejznámějším tvářím Hollywoodu. Osobní tragédie však přerušila její kariéru a odcizila ji od ostatních členů rodiny. Posledních patnáct let se Meredith uzavírala před okolním světem a ukrývala se za zdmi svého sanfranciského sídla. Jednoho letního dne však udeří ničivé zemětřesení a ve městě vládne chaos. Meredith bez váhání pozve své sousedy, kteří se ocitnou bez domova, do svého z velké části nepoškozeného domu, kde mohou začít pracovat na nápravě. Z neznámých lidí se stávají přátelé a navzájem se podporují nejen při překonávání následků zemětřesení, ale i při řešení vlastních osobních krizí.

A kaméliás hölgy (La Dame aux Camélias) ifjabb Alexandre Dumas 1848-ban megjelent regénye, amely egy tragikus szerelmi történetet mesél el, hősei a 19. századi párizsi társasági élet szereplői. A mű középpontjában Marguerite Gautier, a fiatal és gyönyörű kurtizán áll, aki beleszeret a tiszta lelkű Armand Duvalba. Bár Marguerite őszintén szereti Armand-t, a társadalmi elvárások végül elválasztják őket egymástól.A regény Dumas saját élményeiből merít, és valós személy, Marie Duplessis sorsa ihlette. Dumas művében élesen bírálja a korabeli erkölcsöket. A történet világhírűvé vált, amelyből Giuseppe Verdi Traviata című operája született.

Keresztesi József verseskötete könnyed, mégis nyomasztó - mert cinizmus nélkül, sötéten ragyogó humorral és nyelvi játékok özönével ragadja meg, milyen is az élet 2025-ben a Földön, Európában, Magyarországon. Egyúttal pályatársai előtti visszafogott tisztelgésével rámutat arra is, mi az, ami valóban megérdemli a figyelmünket.Apollinaire azt írja, "Milyen lassú az élet / S milyen erőszakosak a remények", Rilke azt tanácsolja, "Változtasd meg élted!". Keresztesi József pedig hozzátehetné: "nem kell több, csupán egy nüansznyi jel / a holdfényben felragyog Békásmegyer"."Mert a privát képzelőerő eltűnt belőle, nem találja,pedig mindig számíthatott rá, ez volt eddig a legbelsőbb sajátja.Eddig számíthatott rá, most fogalma sincs, hogy mi az, ami számít,kommunális vagy szelektív, léphet-e bármit."KERESZTESI JÓZSEF (1970) író, kritikus, színpadi szerző, Pécsett él.Verseskötetei:A Karácsondi út. A Szőranya és az Új Párduc zenekarok dalszövegeiből (2009)Mit eszik a micsoda? (gyerekversek, 2015)Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza (verses meseregény, 2018)Inverz Ophélia (2019)

Mezei Gábor költészete, akár az elszabadult futónövény - hol az aszfalt repedése, hol az ég felé kapaszkodik. Benövi a lét omladozó falait, indáival kilazítja a falak tégláit, míg be nem leshetünk a kiürült szobákba. A szobák azonban az emberek nélkül sem üresek: kitölti őket a bogarak percegése, a párna gyűrődésének mintáját magára öltő beton vagy a tiszta víz.Vagy épp a beszélő nélkül maradt, mégsem némuló nyelv. A vers burjánzását követő olvasó vajon szemtanúja, tettestársa vagy áldozata a halál banális katasztrófájának, legyen az munkahelyi baleset, pillanatok alatt bekövetkező karambol, lassan érkező, elkerülhetetlen fulladás?Az állomány felszámolása nem kegyelmez. Állandó figyelme mindenre kiterjed. A tekintet elfordíthatatlan.Mezei Gábor (1982) költő, az ELTE oktatója.

A félkegyelmű Dosztojevszkij egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású regénye - ellentmondásos remekmű, amelynek nemcsak kritikai utóélete, hanem már születése sem volt mentes a szélsőségektől, a végletek közötti ingázás jellegzetesen dosztojevszkiji vonásától. A hitelezői elől külföldre menekült, adósságait szerencsejáték-függőséggel tetéző szerző ugyanis bevallottan nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint egy "tökéletes szépségű személyiség" ábrázolását. A krisztusi vonásokkal felruházott címszereplő, miután éveket töltött egy svájci szanatóriumban, Pétervárra érkezik, ahol rögvest szerelmi, pénzügyi és politikai intrikák középpontjába kerül. A társasági életben esetlen, gyermekien naiv és jóságos Miskin herceg felbukkanása ideig-óráig felrázza heves érzelmek és önző érdekek mozgatta környezetét. Ám hiába hősünk minden tragikomikus igyekezete, még a hozzá legközelebb állók, vagyis a lobbanékony Rogozsin, valamint az ellenállhatatlanul gyönyörű, ámde kétes hírű Nasztaszja Filippovna sorsán sem képes javítani - hármójuk szövevényes viszonya végzetesnek bizonyul. A félkegyelmű időtlen klasszikus az emberi természet mélyén rejlő kínzó kételyekről és szenvedélyekről... és a szépségről, amely talán, talán megválthatná a világot."Ezek a Karamazovok, Miskin hercegek, Raszkolnyikovok, ezek az ördöngösök, ezek a megszállottak nem azért lépnek elénk, hogy ezer oldalon át valamilyen különös, érdekes, tanulságos, felemelő vagy megríkató történetet elbeszéljenek; nem, Dosztojevszkij hősei örökké ezt a pillanatot készítik elő, mikor az ember megmutatja lényének eddig nem ismert, fel nem tárt mélységeit, mikor az ember a legmélyebb megalázottságból, szenvedésből, vagy gyalázatból fordítja arcát Istene felé." Márai Sándor "Egyebek között azon tűnődött el, hogy epileptikus állapotában csaknem közvetlenül a roham előtt (ha ébrenlétben jött rá a roham) volt egy olyan fokozat, amikor a lelki sötétség, a nyomasztó szomorúság közepette némely pillanatban mintegy fény gyúlt az agyában, és lökésszerűen, egyszerre szokatlanul megfeszült egész életereje. Életérzése, öntudata szinte megtízszereződött ezekben a villámgyorsan tovatűnő pillanatokban. Elméjét, szívét rendkívüli fény világította be; mintha egy csapásra lecsillapodott volna minden izgalma, kétsége, nyugtalansága, és feloldódott volna valami derűs és harmonikus örömmel, reménnyel, értelemmel és a végső ok ismeretével teli magasztos nyugalommal."  

A Nobel-díjas francia író e könyvében a részben Afrikában töltött gyermekkorát idézi fel, és a hajdan orvosként ott dolgozó apja portréjának megrajzolása mellett a fekete kontinens csodáiról és tragédiáiról is megemlékezik."A király, a hagyományoknak megfelelően, félmeztelenül, kezében légycsapóval ül a trónján. Két oldalán ott áll apám és anyám […] A király mögött kivehető a palota fala, a palotáé, mely egy egyszerű, vályogtéglás ház…"¦"Őt, aki végighajózott Guyana vad folyóin, s közben sebeket kötözött és varrt össze, ápolta a gyémántmosókat és az alultáplált indiánokat, érthetően a hányinger kerülgette a gyarmati világtól és annak pökhendi igazságtalanságától…"¦"Az egyik apám által készített fotón láthatjuk a brit kormányzat nyársat nyelt tisztviselőit, sortban, keményített ingben, gyarmati sisakban és gyapjúzokniban, amint a király ágyékkötős, szőrmékkel és tollakkal felékesített, lándzsáikat a magasba emelő harcosainak felvonulását nézik."¦"Ogojában apám volt a kórház (egy régi, az apácák távoztával gazdátlanul maradt egyházi intézmény) vezetője, és az egyetlen orvos a Cross River tartománytól északra. Itt mindent neki kellett csinálnia, ahogy később mondta: a szüléstől a boncolásig."¦"Az afrikaiak szerint az emberek nem ott és akkor születnek meg, amikor kibújnak az anyjuk hasából, hanem azon a helyen és abban a pillanatban, amikor megfogannak. Ami engem illet, én semmit nem tudok a születésemről (s ezzel, gondolom, nem vagyok egyedül)."

„Ezt a történetet egy olyan fiatal lány emlékére írtam, akiből – bár nem akarta – húszévesen hősnő lett.” Ezzel a mondattal zárul a Nobel-díjas francia író regénye, amelynek főhősét az édesanyjáról mintázta, aki – mivel a két világháború között született – sorra megismeri a nácizmust, a háborút, a nyomort és az éhséget. "A folyók tisztára mossák a történelmet, ezt mindenki tudja. Eltüntetik a testeket, semmi sem marad meg túl sokáig a partjukon."¦"A háború, nem értem, miért kell folyton előhozni a háborút, szerintem egyszerűen nem lehet háború, ki van zárva, a németek nem kockáztatnak meg még egy vereséget."¦"Na nem, ne keverjük a dolgokat! Mozart, Schubert és Hitler nem fér meg egymás mellett!"¦"Az éhség különös, hosszan tartó, változatlan s mégis szinte otthonos érzés. Mintha sehogy sem érne véget a tél."¦"Nyilván azonnal megértette, hogy rázárult a csapda fedele, akárcsak a többiekre, az összes ott lévő férfira, nőre, gyerekre, megértette, hogy nem pár óráról, nem is egy napról van szó, hanem az örökkévalóságról, hogy nincs kiút, nincs remény…"

George Orwell 1984 című, fájdalmas látomásában a korlátozott atomháború vége óta mindössze három nagy diktatórikus állam létezik. A hajdani Európát és Oroszországot felölelő Eurázsia, a Távol-Keletet és Ázsia nagy részét magába foglaló Keletázsia, valamint az amerikai kontinens országaiból és brit szigetekből, na meg az angolul beszélő világ maradékából létrejött szuperállam, Óceánia. Az államoknak nem polgárai, inkább jogfosztott alattvalói vannak, s nemhogy cselekedeteik nem szabadok, de gondolataikat is mind jobban kontrollálni próbálják. Ez az interaktív kalandkönyv Orwell regényének újragondolása: Winston Smith szerepében neked kell határoznod, és döntéseid következményeként alakul a történet. Feladatod hármas: o elmenekülni a rendszer őrei elől, o megismerni a rezsim egyes titkait o és megdönteni a diktatúrát - ha egyáltalán lehetséges. De vigyázz: próbálj minél inkább beilleszkedni, hogy a lehető legkésőbb kerülj a Gondolatrendőrség kezei közé! Hogy ne keveredj el, honnan jöttél és merre jársz éppen, vedd magadhoz a két könyvjelzőt, amelyeket a könyv oldalhajtásából téphetsz le. Kalandra fel, lépj be az 1984 világába, és döntsd meg a diktatúrát!  

Képzeletbeli drónunkkal emelkedjünk minél magasabbra, cikázzunk a Drakulában gazdag édes Erdély vagy éppen Budapest fölött, aztán ereszkedjünk, mondjuk, a Duna fölé, és ne legyünk meglepve, ha elszabadult drónunk egyszer csak Manhattan szűk égi folyosói fölött köröz tovább. Mindeközben közelebbről végigkövethetjük, ahogy Selyem Zsuzsa új regényének elbeszélői kicsi kozmoszaikkal igyekeznek összekapcsolódni.Botladozó földi lelkek ők, Szél Icu (akinek "amigdalájára rá volt tetoválva, hogy #énvagyokahibás #engemnemlehetszeretni"); édesanyja, Osztrovszki Lili (aki mindig is színészi & énekesi karrierre vágyott); Portik Simon alias Don (Icu férje és gyermekeinek apja, mellékállásban az élet császára); vagy Bari Vera, alter, roma filmrendező (aki éppen Kicsi kozmosz című filmjét készül megrendezni), de fültanúi lehetünk az esőben fecsegő kutyák pletykálkodásának és az imposztor madarak gondtalan fütyörészésének is.Selyem Zsuzsa regénye érzékenyen és ironikusan, empatikusan és provokatívan, könyörtelenül és vigasztalóan szabadítja meg szereplőit abból a káoszból, amit nem csak ők maguk teremtettek."Lehet, hogy a történések csak egyetlen ponton érnek össze, mint a japánkertekben a hidak, de összeérnek."Selyem Zsuzsa 1967-ben született Marosvásárhelyen.A Jelenkor Kiadónál megjelent kötetei:Moszkvában esik (2016)Az első világvége, amit együtt töltöttünk (2020)

Pisti szerencsés gyerek, osztálytársaival ellentétben a háború alatt nem vitte el a vonat, igaz, abban a szecessziós múltjába belefeledkező zalai kisvárosban, ahol felnő, arról sem beszélnek, hová tűntek a többiek. Mivel osztályidegenként nem tanulhat tovább, Budapestet próbálja meg bevenni, de egy szerelmi csalódás után visszatér kispolgári világába. Megnősül és gyerekei születnek, ők azonban mit sem tudnak az Egyesült Izzó beszerzőjeként mániákusan intézkedő apjukról. Csupán azt, hogy rajong a detektívregényekért és hosszú ballonkabátjáért.  A családi és városi titkok ragacsos levegőjéből szabadulni vágyó lánya tizennégy évesen ugyancsak a fővárosba menekül, s alig pár év múlva apja halálhírét hozza egy kanizsai ismerős a pestibölcsészkaron. Amikor harminc évvel később méhnyakrákot diagnosztizálnak nála, szorongásoktól és bűntudattól űzve a titkok nyomába ered, hogy megértse saját betegségét, feltárja az apa elhallgatott történetét és szembenézzen a közös örökséggel. Nemcsak apja személyes tragédiájával, hanem egy életforma megszűnésével, a világháború, a Kádár-kor és a rendszerváltás okozta sebekkel.   Bánki Éva 1966-ban született.  Művei:   Esőváros (regény, 2004; 2022)  A tavaszidő édessége. A nyugat-európai középkori szerelmi költészet antológiája (2004)   Aranyhímzés (regény, 2005)  Udvariatlan szerelem (a trubadúrköltészet antológiája, 2006)   Magyar Dekameron (novellák, 2007)  A bűn nyelvét megtanulni. Tanulmányok a kemény krimiről (2014)  Fordított idő (regény, 2015)  Elsodort idő (regény, 2017)  Összetört idő (regény, 2019)  Telihold Velencében (útinapló, 2020)

Polcz Alaine pszichológus, író születésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg ez a kötet, amely a szerző életútját, szerteágazó szakmai és írói munkásságát mutatja be, megidézve ennek a különös női sorsnak a jelentősebb fordulópontjait.  Az emlékkönyvben Polcz Alaine írásaiból, interjúiból és levelezéséből vett idézetek segítségével rajzolódik ki pályájának íve, a fiatalkor nélkülözésekkel és megpróbáltatásokkal terhelt időszakától az elismert tanatológus és népszerű író utolsó éveiig. A kötet kronologikus szerkezete feltárja egy sokféle irányban, tudatosan építkező intellektus szellemi és személyes történetének alakulását.  A Magam világa számos fényképet, dokumentumot, korabeli cikket is közöl, valamint a hagyatékból újonnan előkerült, Mészöly Miklóshoz írt leveleket.  "Az, hogy elhurcoltak, megerőszakoltak, kemény iskola volt. A szexualitás nekem két iszonyatos ütéssel kezdődött. Az első szerelmem, a férjem, aki életemben először megcsókolt, már a nászút alatt megcsalt, és megfertőzött. Utána meg az oroszok. Hát értheti ezt, el tudja viselni ezt egy fiatal nő? Tudja. A nyitja nagyon egyszerű: még nagyobb szörnyűségek vettek körül."  

A harmonikus életű és pályájú író, a konzervatív, töretlen életszemléletű író elsősorban a publicisztikában és a tanulmányokban mutatkozik meg, s az olyan nagy önvallomásokban, mint a Sértődöttek, a Kassai őrjárat és A Garrenek műve. Ezekből a művekből valóban manni teljesség árad, a polgár kétségbeesett és kríziseket legyező erkölcsi és esztétikai fölénye, a "polgárfeletti polgár" méltósága és megszenvedett nyugalma. Nagy Sz. Péter, Élet és Irodalom, 1993/2.  "Most arról van szó, hogy mindazt, ami az emberek együttélésének feltétele, valaki le akarja hazudni a földről és az égről."  "tudtuk, hogy semmi nincsen rendben, de nagyjából mégis hittünk valamiben. Például én, a rue T. ötödik emeletén, hittem abban, hogy a műveltség, az értelem végül is megmenti a világot nagyobb szerencsétlenségek rendszeres megismétlődésétől, amilyenek a járványok, a forradalmak és a háborúk."  

Három jólelkű csirkefogó, Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz alkotja a kis csapatot, amely azzal a céllal állt össze, hogy megmentse egy francia tengerésztiszt, Laméter kapitány becsületét, megakadályozza egy kis afrikai királyság lerohanását és - nem mellesleg - megtaláljon egy elveszett gyémántbányát. A kalandos történetet elmesélő Csülök időről időre fontos üzenetet kap a leveleit Fülig Jimmyhez méltó stiláris és helyesírási bravúrokkal teletűzdelő Török Szultántól ("Kedves Tsülögg! Te hüje ló aki vaggy..."), Tuskó Hopkinsból százados lesz, Senki Alfonzból pedig úr. Mindeközben az idegenlégió kiválósága, Potrien őrmester megpróbál tökéletes katonát faragni a számára hol "reumás tevéknek", hol "éltes mosónőknek" tűnő újoncokból, akik szerinte "véletlenül kerültek ide, mert a háziorvosuk bebeszélte nekik, hogy a Fort St. Thérése-ben van a hülyék intézete..."

Az 1977-es bukaresti földrengés kaotikus napjaiban Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, míg egy váratlan levél arra nem készteti, hogy visszatérjen a közös múltjukat meghatározó Pokoltóhoz.  Tizenöt éves, amikor 1940 nyarán, néhány nappal a magyarok erdélyi bevonulása előtt édesanyja a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. Danilovicsné, a kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként használja a lányt, aki egyre fogyatkozó reménnyel várja, hogy az anyja érte jöjjön. Hacsak teheti, Ila a titokzatos Magura-hegyet és áthatolhatatlan bozótosait járja, de egyre közelebb kerül a város lakóihoz is, különösen Eller Gizihez, a szabad szellemű írónőhöz, és a helyi jesivába járó fiúkhoz.  Ahogy azonban közeledik a front, az emberek eltűnnek az utcákról, a Pokoltó közelében felállítják a gettót, és Ila barátait munkaszolgálatra viszik… Szabó Róbert Csaba új regényében a huszadik századi sorstörténetek mindeddig kevéssé ismert eseményeit és helyszíneit mutatja meg, hősei a túlélés illúziójának fogságában bolyonganak fél évszázadon át a háború vagy éppen a földrengés díszletei között. 

Knihkupectví Morisaki má znovu otevřeno a s ním se vracejí i nám známé postavy. Takako, její strýček Satoru a tetička Momoko, přátelé Tomo, Takano, Wada, stálí zákazníci a další.Antikvariát se stal neodmyslitelnou součástí života hlavní hrdinky. Je zde vždy vítána a cítí se tu jako doma. Po dlouhé době tu opět stráví několik nocí, ale za jakých okolností a proč? Její přítelkyně Tomo už nepracuje v kavárně Subóru a její křehký vnitřní svět jí brání žít tak, jak by si přála. A jak je na tom se svým citovým životem samotná Takako?I v této knize prožijeme atmosféru každoročního podzimního knižního festivalu v tokijské čtvrti Džinbóčó plné knihkupectví a antikvariátů. Knihkupectví Morisaki je jen jedním z nich, ale zato tím pro řadu lidských životů a osudů nejdůležitějším.