Najnovšie - Svetová beletria strana 234 z 453

Az én gyermekkoromban sokkal félelmesebb volt a világ, mint most. A padláson kísértetek zörögtek, a pincéből tüzes emberek kukucskáltak ki, a levegőben boszorkányok röpködtek söprűnyélen, a keresztúton garabonciás deákkal lehetett találkozni, s a temetőárokban lidércek öltögették lángnyelvüket.

Két testvér fogja közre a Jack London életművéből válogató sorozatot – két ír terrier. A beszélő kutya címszereplőjével, Jeromossal kezdődött a történetek füzére, és Az éneklő kutya hősével, Mihályyal fejeződik be. Az egymásra rímelő állatregények – amelyek az író életének utolsó esztendejében, 1916-ban születtek – a kalanddal és fantáziával, kutató szenvedéllyel és életbölcsességgel teljes művek sorának méltó keretéül szolgálhatnak. A huszadik századi világirodalmat inspiráló, megújító írói szemlélet és nyelv – ez Jack London sajátja. És persze a művek mind-mind a részvét és felháborodás felejthetetlen példái. Ahogyan Az éneklő kutya és sok más Jack London-mű fordítója, Szász Imre írja: „Ez az ítélkezés a miénk, olvasóké is. Aki Mihály ellen vét, ellenünk vét…”

A titkos ügynököt, Nórát, kétségbe ejti a feladat, hogy el kell égetnie azt a kéziratot, amelyet egy barátja az élete árán szerzett meg. Ám lelki szemei előtt lebeg egy korabeli illusztráció, amelyen Newton rémülten nézi, ahogy kutyája meglökte az asztalt, és a felborult gyertya lángra lobbantja húszéves munkásságának laboratóriumi jegyzeteit és a kéziratát. De lehet, hogy az alkimista tudós maga égette el őket, amikor ráébredt terve  megvalósíthatatlanságára – az aranykészítés és az örök élet elixírje, a bölcsek köve elérhetetlen. Nóra felismeri, hogy a tűz nélkül Sir Isaac talán sosem szabadult volna ki alkimista hite fogságából, és sohasem írta volna meg a modern fizika alapját, a Principiát. Tehát egy odaveszett kézirat esélynek is tekinthető egy sokkal fontosabb felismerés megszületéséhez…

A könyvet maga a szerző állította össze. Önéletrajzi írásait közli egy kötetben, melyekből gyakran visszaköszön szülőfaluja, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe. Csalódásait és örömeit megörökítő életképeiben az élőbeszéd elevenségével ható szép magyar nyelvben gyönyörködhetünk.

Már szőkül az éjszaka, mire csavarogtomban kiérek a harmatos mezőkre. Messze mögöttem lelkehagyott kőházaival az aluvó város, előttem a szemét nyitogató szabad róna kereksége. Közben lassú csobogással az ébredező Tisza, sápadtan álmos fodraira égőpiros pántlikát tűz a hajnalragyogás.

Móra Ferenc történelmi elbeszélései mese formájában idézik fel a történelmet. Az a gyerekolvasó, aki az író színes fantáziával szőtt meséinek ismeretével indul, fogékonyabb, érdeklődőbb lesz a valóságos történelem megismerésére. Az a gyerek, aki Móra tolla nyomán olvassa először a honfoglalás mondáit, a Mátyás király alakjához fűződő meséket, a török hódoltság korában játszódó históriákat, történelmünk nagy alakjainak, Hunyadinak, Rákóczinak, a szabadságharc hőseinek történeteit, sohasem felejti azokat el. Reich Károly művészi, színes rajzai teszik még vonzóbbá a kötetet.

"A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan mure hirdetett pályázatot, melynek hose valamely, a nép ajkán élo történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendo múlva elkészült a muvel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a levelét, melyben tudatták vele, hogy o lett apályázat nyertese. Az elbeszélo költemény sikere az irodalom elso vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte, s még februárban megérkezett Petofi köszöntoverse és levele. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban."

?Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb ? írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeirol, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg eloször a Pesti Napló tárcarovatában. ? A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel elobb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékko vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költoi szabadsággal. A hetvenéves öreg foúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett noül, kitol Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértoket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetbol és mellékepizódjaiból van szove a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélojévé emelte.? ?Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, muveinek nemzeti jelentosége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezeto fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszeruen predesztinált erre a feladatra? Díszíto fantáziájával, irreális optimizmusával o teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hosei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)? úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette oket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását.? Szerb Antal

Hogyan lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselo-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemu férfi ? aki még egy mesés értéku örökség átvételének is ellenáll ? kalandos életét meséli el Jókai.

" Ne lássalak unalmas, egyhangú világi élet! Maradjatok el tolem józan gondolatjai a megfontolt tudásnak, égméro szögletek, ártatlan csillagok után leskelodo csövei az égbuvárnak, tágúlj keblemrol mindenható számtudomány, megcáfolhatlanságod lidércnyomásával, földre vert abroncsok, egyenes vasutak, és ti vaskezu, vaslábú szörnyei a vizeknek és szárazoknak, gozokádó torkaitokkal, engedjétek meg nekem, hogy ne halljam egy percre szorgalmas, haszonhajtó munkáitok zaját, hogy elfelejtsem azt a rettenetes tudást, hogy a semmibol nem lesz semmi, és csak az lehet, a mi van! "

Bizonyára emlékszik még az olvasó A Medveölo fiára. Néhány onnan ismeros szereplo története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlo a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sot megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hoseink ? az életükért küzdo áldozatokkal együtt ? végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki ? akár olvasta A Medveölo fiát, akár nem ? izgalommal kíséri végig a regényt.

Ákos Patócs's new book has been published, in Interact fencing.The book published on page 167 is an excellent reading. This book is available in our bookstore in printed version.

Det er ingenting bedre enn du har en vits a fortelle i en sirkel av venner. En god spok gjor livet mye mer munter og morsom.Denne boken er ment for alle som liker a fortelle vitser, men det er ogsa en bok for de som liker a hore en god spok.Er 101 hysteriske vitser – Bare de beste! Lese uten frykt for a bli lykkelige, fordi de ler er garantert!

The Apology of Socrates, by the philosopher Plato (429–347 BC), was one of many explanatory apologia about Socrates’s legal defence against accusations of corruption and impiety; most apologia were published in the decade after the Trial of Socrates (399 BC). As such, Plato’s Apology of Socrates is an early philosophic defence of Socrates, presented in the form of a Socratic dialogue; which Aristotle later classed as a genre of fiction; and is an historical source about Socrates (469–399 BC) the philosopher.

Max Morden művészettörténész hosszú évtizedek után nem csak az őt ért veszteség és gyász elől menekülve tér vissza a tengerparti kis ír faluba, ahol gyermekként töltött egy szünidőt, de úgy érzi, itt az ideje a régi, egész jövőjét meghatározó tragédiával való szembenézésnek is. Azon a nyáron a különcnek számító Grace család mintha egy másik világból csöppent volna bele az üdülőfalu álomittas ürességébe. Max számára a házaspár és a vele egyidős, tízéves ikrek olyanok voltak, mint az istenek, és őt csakhamar beszippantotta különös életük, amely egyszerre volt csábító és felkavaró. A felesége közeli halálából fakadó fájdalom feldolgozása most összemosódik a gyermekkor, a távoli múlt emlékeinek felidézésével, és az egykori kamasz reflexiói különös módon keverednek az elmúlás közelségétől megrettent férfi szorongásaival. John Banville 1945-ben született Írországban. Tizennegyedik regénye, A tenger megkapóan szép prózájával, nyelvi virtuozitásával méltán érdemelte ki 2005-ben a rangos Man Booker-díjat.

Leszáll ?az éj Tokióra. A sötétedés beálltával pedig új törvények uralkodnak. Új dimenziók tárulnak föl: a tükrök még azután is megőrzik a beléjük tekintők arcát és alakját, miután azok már régen továbbálltak; a televízió képernyője egymásra nyíló világok határmezsgyéje lesz, olykor az átjárás is lehetséges. De jaj annak, akit az idegen világ foglyul ejt! Ahogy történik a regénybeli testvérpárral, Erivel és Marival. A szépséges nővér képtelen felébredni Csipkerózsika-álmából, míg húga bűntudattól gyötörten retteg az elalvástól. Az éjszaka árnyai pedig egyre csak sokasodnak körülöttük, és a neonreklámok villódzásától, a cigarettafüsttől és kávéillattól terhes levegő torokszorító érzetétől kísérve, úgy tűnik, mintha soha nem jönne virradat. Egy be nem álló szájú dzsessz-zenész, egy szexhotel vezetője, egy kínai prostituált vagy egy éjszaka túlórázó rendszergazda lép elő a sötétből – részvételükkel a félig szendergő metropolisz szórakozónegyede misztikus bűnesetek terepévé válik. A regény legtitokzatosabb szereplője azonban maga az elbeszélő.

A könyvben található írások nagy része önéletrajzi ihletésű. Az első részben a gyermekkoromról írok, később az utóbbi 7 év érdekesebb eseményeiről, általában humoros, könnyed stílusban. A kötetben helyet kaptak még az irodalmi pályázatokra készült munkáim is.

Akinek nem volt még: most íme van. Akinek volt, tudja, mit kell tenni: megfogni a kezét, megölelni, megsimogatni, hisz gyerek.Most megtudhatod róla, amit nem tudtál, mert elrejtőztél, mert elrejtőzött előled. Most megismerheted a sorsát, és azokat a sorsokat, amely sorsok az ő sorsát alakították, amely sorsokat ő is alakított. Azt mondod, nem érdekel, azt mondod, olyan idegen, azt mondod, egy senki által nem ismert ősre ütött, pedig belőled van gyúrva, hisz gyerek, és a tied. Vezet-e út a hetvenes-nyolcvanas évek falusi Magyarországának porából-sarából a fényes jövőbe? Lehet-e nagy ember - filozófus! - a gyerekből? Vagy rá is az apák és nagyapák boroskannája vár? A gyerek – Spiró György szerint korunk hőse -: sokunk közeli ismerőse. A gyerek: Háy János eddigi életművének egyik legnagyszerűbb kötete, mely a kortárs magyar irodalomnak is megkerülhetetlen darabja lett.

A Más bolygó egy nemzedék regénye: a nemzedéké, amelynek nemcsak az illúziói, de identitása is köddé vált. A Más bolygó a szív regénye: a szívé, amely konokul keresi a szerelmet a testen túl. A Más bolygó Kelet-Európa regénye: azé a Kelet-Európáé, amely Nyugattá akart válni, de az örök kelet-európai jelenben él. A Más bolygó az utazás regénye - párhuzamos roadmovie, amelyben, valahol mélyen, még ott dobog Kerouac szíve. A Más bolygó cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha Ellis lehetne magyar. A Más bolygó a kapitalizmus regénye - a gyönyörűséges, csábító kapitalizmusé, melyről örökre lekéstünk. A Más bolygó a tulajdonságok nélküli ember regénye, az örök alakváltó regénye. A Más bolygó az identitástalanság regénye, a semmilyenség regénye, a szakadatlan útkeresés regénye. A Más bolygó a Föld regénye, amely egyre lassabban forog. Mintha a nyúl üregébe, úgy utazunk kétszer Hegyeshalmon túlra, előbb a felnőtté válás küszöbén, a rendszerváltás hajnalán, amikor a stoppos road-történet még varázslatos, kenderfüstös társaskaland, majd húsz évvel később újra, amikor kívül-belül kietlen tájon menekül Wunder, az elbeszélő korhős. Fabricius Gábor Más bolygó című melankolikus disztópiájában a napfényes, csillogó, szabad európai táj besötétedik, és vészjósló homály borítja be Budapestet és Kelet-Európát. Nincsenek célok, csak az út a fontos, Nyugatra, múltba, jövőbe.