Najnovšie - Svetová beletria strana 233 z 453

„A Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá." A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952– ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot. Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem „úrfi” küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét… Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Három költő kisregényét tartja kezében az Olvasó. Babits Szegeden, Jókai a levert forradalom utáni bujdosás idején, Bessenyei György szülőföldjén, Tiszabercelen, a magyar vidék pusztaságában. Mindannyian számkivetettek. Mindannyian remeték, elhagyottak, elveszettek. De mindannyian készülnek valami nagyszabásúra, valami rendkívüli teljesítményre. Magukra készülnek. A kiteljesedésre. Mindahányuk készülődésének tétje a magyar irodalom egy kivételes eseménye. A történetek arról szólnak, hogy megcsinálják. Unikális magyar próza ez, Mészöly és Ottlik hangját egyaránt idéző, a sűrűség, a sűrítettség mámorával áthatott, a tárgyi és a természeti világot líraian és tudományosan részletező. Mindemellett afféle minimalista enciklopédia is, amely időről időre lélegzetelállító panorámákat mutat nekünk. Arról szól ez a három egymással összefüggő szöveg, hogy a magány lehet ugyan menedék, lehet büntetés, lehet a sors különös nehezménye, ám a zsenialitás előbb-utóbb kibontja a maga súlyos rétegeit, szabaddá teszi a lelket, és olyasmit alkot, ami egy nemzet nyelvében maradandó lesz. Három kisregény, három borostyánkő, amelyből három arc néz ránk eddig kevéssé ismert módon.

Akik az előző két kötetben (Édesvízi mediterrán, Szerelmem, Balaton) végigkövették a kanadai magyar házaspár „honfoglalását” a Balaton-part egyik legfestőibb szegletében, nem fognak csalódni Tóth Gábor Ákos balatoni trilógiájának befejező részében sem. Mikor már azt gondolnánk, hogy az Oaks család boldogsága elől elhárult minden akadály, főhőseinkkel együtt kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy a Fenséges Romként emlegetett örökség felújítása és a hozzá tartozó, kincset érő szőlőbirtok művelése közel sem emészti fel annyi energiájukat, mint az a sokszor mulatságos felsülésekhez vezető igyekezet, hogy a helyiek befogadják őket maguk közé a szerénytelenül csak a világ közepeként aposztrofált Balatonszépén. S bár látszólag minden adott lenne ahhoz, hogy felhőtlenül elmerüljenek a hamisítatlan balatoni élmények olykor szó szerint mámorító forgatagában, vagy éppen együtt kávézzanak Gérard Depardieu-vel, ehelyett hol felváltva loholnak Oaks idős apja után – aki többek között előszeretettel zargatja a kúriával együtt megörökölt háziasszonyukat –, hol kényszeresen igyekeznek megfelelni a vidéki romantikát kereső rokonok és ismerősök inváziószerű áradatának, olykor pedig kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megpróbáljanak eligazodni a magyar hivatalok zegzugos útvesztőiben... Nem véletlen, hogy ilyenkor újra meg újra felmerül bennük a kérdés: vajon szükségszerű volt az, hogy ekkora fordulatot vegyen az életük? S noha néhány jó barátra is szert tesznek ez idő alatt a kissé bolondos helyiek köréből – akik finoman szólva árgus szemekkel figyelik minden megnyilvánulásukat –, igazából csak akkor kapnak megnyugtató választ a kételyeikre, amikor kiderül, hogy az Oaks família hamarosan egy apró jövevénnyel gyarapodik... A híres toszkán és provence-i élményregényekkel vetekedő történet sodrását hatásosan adagolt sok-sok humorral, gasztronómiai kalanddal és életszeretettel fűszerezi a szerző, így aztán nekünk, olvasóknak nem marad más dolgunk, mint ismételten megmerítkezni a semmi mással össze nem téveszthető „édesvízi mediterrán” magával ragadó hangulatában és életérzésében. Részlet a Nők Lapja Café ajánlásából „Tóth Gábor Ákos új könyvét három élethelyzetben is érdemes elolvasni. - Egyszer akkor, ha a pénztárcánk és a szabadidős lehetőségeink nem engedélyeznek idén nyaralást, mert új regénye által néhány óra alatt hamisíthatatlan balatoni hangulatban találjuk magunkat. - Másszor akkor, ha úgy érezzük, az életünk perspektívá

Egy lepusztult lakókocsi egy nemzeti park végtelen erdősége mélyén. A hely, amit a tizenöt éves Carey az otthonának hisz. Csak a fák oltalmazzák őt és a húgát, Jenessát, miközben mentálisan beteg anyjuk hosszabb-rövidebb időre egyedül hagyja őket, mígnem egyszer csak végleg eltűnik az életükből. A lányokat az apjuk találja meg, és visszaviszi őket a gimik, a ruhák és a helyes fiúk zavarba ejtően sziporkázó világába.

Történet arról, hogyan szól bele egy család budapesti és párizsi ágának életébe Molnár Ferenc klasszikus műve, a Pál utcai fiúk. A főhős, a Párizsban élő Marie egy nap a csodák szekrényén át a megelevenedő világirodalom könyvtárába lép be, ismerős alakok közé csöppenve.

Jostein ?Gaarder nevét a Sofie világa című, gyerekeknek írt filozófiatörténete tette világszerte ismertté. A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. A regény kamasz hőse, Hans Thomas Görögország felé utazik édesapjával, hogy megkeressék a fiú édesanyját, aki elhagyta őket. Az utazás egyik állomásán a városka öreg pékmestere négy zsömlét ad Hans Thomasnak, aki az egyik zsömlében titokzatos könyvet talál. A zsömlekönyv rejtélyes családregény, s Hans Thomas lassan rájön, hogy a saját családtörténetét olvassa. Megtudja, hogy kik voltak a nagyszülei, hogyan találtak egymásra szülei, s miért hagyta el őket az édesanyja. Különös kártyajáték folyik: 52 kártyalap elevenedik meg, hogy Hans Thomas megérthesse, ki is ő valójában, s ki az a titokzatos Joker, aki „túl sokat gondolkodik, s túl sokat tud”. Miközben a fiú maga is résztvevője, szereplője lesz a családregénynek, útjuk is a végéhez ér: de vajon sikerül-e hazavinni a gyönyörű mamát? Ő vajon tudja-e, hogy kicsoda is tulajdonképpen, s tudja-e már Apa, Hans Thomas, s tudjuk-e mi is, mindannyian?

Amikor ?Pandora kimegy a bátyja, Edison elé az iowai belföldi reptérre, szó szerint nem ismeri meg őt. A négy év alatt, amióta a testvérek utoljára találkoztak, az egykoron karcsú, menő New-York-i jazz zongorista elképesztő módon elhízott. Mi történhetett? És nem is csak a testsúlyról van itt szó. A magát Pandora világára rászabadító Edison összetöri az asszony férjének, Fletchernek egyik saját kezűleg készített bútorát, irgalmatlan mennyiségű reggelit készít a családnak, és nem csupán arra veszi rá Pandora mostohafiát, hogy ejtse a főiskolát, de arra is, hogy maradjon ki a középiskolából. Miután a sógora már enyhén szólva túl sokáig élt vissza a vendégszeretetével, Fletcher ultimátumot intéz a feleségéhez: vagy ő, vagy én. Pandora a házasságát és fogadott családját is kockára téve a bátyját választja – aki az ő fogyás terén nyújtott segítsége nélkül holtbiztosan a korai sírba enné magát. A Shriverre jellemző szellemességekben és dühödt energiában gazdag Nagytestvér a kövérségről – erről az össztársadalmi, ugyanakkor gyötrelmesen személyes problémáról – szól. Felteszi a kérdést, hogy mennyi áldozatot vagyunk hajlandóak hozni azért, hogy egy-egy családtagunkat megmentsük, és hogy vajon a szeretteinket lehetséges-e egyáltalán megóvni önmaguktól.

Egzotikus tájon, a trópusi oserdovel, vulkanikus hegyekkel borított Jáva szigetén játszódik Dumas egyik legizgalmasabb kalandregénye, A jávai orvos. Hosei: egy fiatal holland házaspár, egy misztikus varázserovel rendelkezo orvos és egy fekete párduc. De szó esik a fantasztikus történetben kalózháborúról, osi babonák és a modern tudomány összecsapásáról, buja keleti pompában tobzódó nagyurakról, gyarmatosítók és szigetlakók harcáról...

Az elso rész, a Luisa San Felice nagyívu körkép a Nápolyban uralkodó király zsarnokságáról, kegyetlenkedéseirol, a franciák segítette olasz forradalmárok harcáról, akik életük kockáztatásával szembeszállnak a önkénnyel. Megdöntik a királyságot, és távozásra kényszerítik Ferdinándot aljas híveivel együtt. Az Emma Lyonná-ban tovább forog a történelem kereke: a háttérben a köztársaság kikiáltása, a bosszúra készülo király felkészülése, visszatérte pedig az elso részbol is ismert olasz hazafiak hiábavaló, küzdelmes önfeláldozásának és egy ifjú szerelmespár tovatuno boldogságának, szívszorongató tragédiájának története. Ebbol a regénybol is kiderül Dumas nem múló sikerének titka: neki sikerül termékeny képzeletével kalanddá formálni-kerekíteni a valóságosat, lélegzetelállító iramú, váratlan és regényes fordulatokban bovelkedo regényt formálni, és mesemondás közben egy nagy kort megidézni.

Az ?olvasó a The New York Times sikerlistáján első helyen szereplő, népszerű memoár – az Októberi égbolt című film alapjául szolgáló regény, a Rocket Boys – előzményét tartja kezében.Elsie Lavender és idősebb Homer Hickam – ifjabb Homer Hickam leendő szülei – gimnáziumi osztálytársak voltak a nyugat-virginiai szénmezőkvidékén, akkor érettségiztek, amikor elkezdődött a nagy gazdasági világválság. Homer megkérte Elsie kezét, ám Elsie inkább Orlandóba utazott, ahol egy Buddy Ebsen nevezetű, táncos lábú színész személyében gavallérja is akadt (igen, arról a Buddy Ebsenről van szó). Ám amikor Buddy New Yorkba költözött, Elsie vele kapcsolatos álmai szertefoszlottak, és végül ismét a szénmezőkön találta magát Homer feleségeként. Elsie-t nem elégítette ki a bányászfeleség szerepe, ráadásul nap mint nap eszébe juttatta a gondtalan orlandói időszakot Buddy nem éppen szokványos nászajándéka: egy Albert nevű aligátor, aki kis házuk egyetlen fürdőszobájábanó éldegélt. Végül Homer választás elé állította Elsie-t: „Vagy én, vagy az aligátor!” Némi töprengés után Elsie arra a következtetésre jutott, csak egy dolgot tehet: hazaviszi Albertet.A Vigyük haza Albertet! egy fiatal házaspár és különös kedvencük megható, vicces és időnként szívszorító történetét mondja el kalandos, ezer mérföldes útjuk során. Meleg és bájosan egyszerű hangvételével – mely már a Rocket Boyst is megszerettette az olvasókkal – Homer Hickam szórakoztató regénye valójában a furcsa és csodálatos érzelemnek állít emléket, amelyet szeretetnek nevezünk.

Újabb tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot.

„Felnőtt férfiak két fiú és egy fegyvertelen nő ellen! Az életükre törnek. Miféle gazfickók ezek? Elhatároztam, hogy a fiatalok segítségére sietek. Visszasiettem lovamhoz, és nyeregbe szálltam. Mindkét puskámat kivettem tokjából, a medveölőt vállamra akasztottam, a Henry karabélyt pedig kézbe vettem.” Old Shatterhand lerongyolódva, gyalog érkezik meg Guayamas kikötővárosba, ahol megtudja, hogy bizonyos Harry Melton, cégéres gazember német és lengyel bevándorlókat szegődtet valamilyen mexikói nagybirtokra. A dolog gyanús, Old Shatterhand tehát honfitársaival tart, és lám, útközben titokzatos merénylők el akarják tenni láb alól. Szerencsére megmenekül, és közben három mimbrényó-apacs indiánt is kiszabadít az ellenséges juma-törzsbeliek karmai közül. Ekkor vérfagyasztó kalandok valóságos tömege zúdul hősünkre, ő azonban derekasan kivágja magát minden kutyaszorítóból, különösen, amikor nagyszerű barátja, a híres Winnetou is beleavatkozik a küzdelembe… Az „Ördögi gaztett” alcímet viselő első kötet arról szól, hogy Old Shatterhand leleplezi Harry Melton ördögi szándékait. Az aljas gonosztevő ugyanis német bevándorlókat csábított Mexikóba, hogy a hegyek közt rejlő higanybánya poklában kiuzsorázza erejüket, és aztán könyörtelenül elpusztítsa őket. Old Shatterhandnek nincs más választása: meg kell mentenie védtelen honfitársait. A szerencsétlenek nyomába ered. Útközben kiszabadítja Erős Bölény mimbrényó főnök gyerekeit is a biztos halálból, aztán a két talpraesett kölyköt maga mellé veszi, és beavatja őket a vadnyugati hadművészet magasabb rendű mesterfogásaiba. Sikerül-e becserkésznie Winnetou apacs főnök segítségével a roppant szirthegyet? Kibékíti-e a már régóta hadilábon álló mimbrényó és juma törzseket? Harcosi rangot és nevet szerez-e magának a két indián fiú a vérfagyasztóan izgalmas kalandok és párbajok során? Győz-e az emberi jóakarat, tisztesség, erény, bátorság és szellemesség a rosszindulat, elvakult erőszak, pöffeszkedés és ostobaság ellen? Erről szól ez a förgetegesen pergő cselekményű, lenyűgözően izgalmas, érdekes és mulatságos regény.

„Felnőtt férfiak két fiú és egy fegyvertelen nő ellen! Az életükre törnek. Miféle gazfickók ezek? Elhatároztam, hogy a fiatalok segítségére sietek. Visszasiettem lovamhoz, és nyeregbe szálltam. Mindkét puskámat kivettem tokjából, a medveölőt vállamra akasztottam, a Henry karabélyt pedig kézbe vettem.” Old Shatterhand lerongyolódva, gyalog érkezik meg Guayamas kikötővárosba, ahol megtudja, hogy bizonyos Harry Melton, cégéres gazember német és lengyel bevándorlókat szegődtet valamilyen mexikói nagybirtokra. A dolog gyanús, Old Shatterhand tehát honfitársaival tart, és lám, útközben titokzatos merénylők el akarják tenni láb alól. Szerencsére megmenekül, és közben három mimbrényó-apacs indiánt is kiszabadít az ellenséges juma-törzsbeliek karmai közül. Ekkor vérfagyasztó kalandok valóságos tömege zúdul hősünkre, ő azonban derekasan kivágja magát minden kutyaszorítóból, különösen, amikor nagyszerű barátja, a híres Winnetou is beleavatkozik a küzdelembe… Az „Ördögi gaztett” alcímet viselő első kötet arról szól, hogy Old Shatterhand leleplezi Harry Melton ördögi szándékait. Az aljas gonosztevő ugyanis német bevándorlókat csábított Mexikóba, hogy a hegyek közt rejlő higanybánya poklában kiuzsorázza erejüket, és aztán könyörtelenül elpusztítsa őket. Old Shatterhandnek nincs más választása: meg kell mentenie védtelen honfitársait. A szerencsétlenek nyomába ered. Útközben kiszabadítja Erős Bölény mimbrényó főnök gyerekeit is a biztos halálból, aztán a két talpraesett kölyköt maga mellé veszi, és beavatja őket a vadnyugati hadművészet magasabb rendű mesterfogásaiba. Sikerül-e becserkésznie Winnetou apacs főnök segítségével a roppant szirthegyet? Kibékíti-e a már régóta hadilábon álló mimbrényó és juma törzseket? Harcosi rangot és nevet szerez-e magának a két indián fiú a vérfagyasztóan izgalmas kalandok és párbajok során? Győz-e az emberi jóakarat, tisztesség, erény, bátorság és szellemesség a rosszindulat, elvakult erőszak, pöffeszkedés és ostobaság ellen? Erről szól ez a förgetegesen pergő cselekményű, lenyűgözően izgalmas, érdekes és mulatságos regény.

A mű Mikszáth Kálmán levelezéseit foglalja magába, amelyet barátaival, szerelmeivel és a kor nagy íróival folytatott.

A ??költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek „Móric kisasszony” – nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem…

"Évtizedekig hasztalan kerestek egy megfelelő bolondot szanaszét az udvaroknál. Szerencsére, két bolondja volt a bajor választó-fejedelemnek s az önként átengedte az egyiket, egy Akli Miklós nevű magyart, aki az akkori udvari kalendáriumban »Mikos Akli« név alatt van bejegyezve."

Arany János költői életművének régóta nélkülözzük az irodalomtörténeti kutatás legújabb eredményeit is felhasználó, tudományos igényű, ugyanakkor széles körben is használható, népszerű kiadását. A félévszázaddal korábban készült, s már akkor is több ponton bírált kritikai kiadás óta napvilágot látott ugyan több, neves irodalomtörténészektől gondozott edíció, ám mind az életmű teljességét illetően, mind a kronológiai kérdésekben és a szöveg pontosságában számos alapvető kérdés megoldatlan maradt...

Az első és a második kötet anyaga meglehetősen egységes, ebben az időben (1895- és 1986-ban) Mikszáth elsősorban parlamenti tudósításokkal, beszámolókkal, az országgyűlés mindennapjairól írt krokikkal, kis színesekkel, portrévázlatokkal, humorisztikus vagy szatirikus írásokkal szórakoztatta olvasóit. A legtöbbször rövid, egy-két lapos, vagy alig terjedelmesebb művekben rendre megjelennek a kor politikai életének főszereplői: Apponyi Albert, Bánffy Dezső, Wekerle Sándor, Széll Kálmán, de persze igen sok a mára már elfelejtett, vagy éppen a korban sem igen ismert figurák száma. Mikszáth remekel ezekben a beszámolókban: bár nem abban, hogy a (nagy)politika menetét, problémáit, alternatíváit, irányzatait értelmezze, hanem abban, hogy "élőben" mutassa be a parlament munkálkodását, szereplőit és szerepvivőit, "nagyjait" és jelentéktelen, de az egészre mégis oly jól jellemző alakjait. Az átlagolvasó akár novellákként, szépprózai munkákként is forgathatja őket, a kor, a történelem, a politikatörténet iránt érdeklődők számára azonban nem csak ritka csemegék ezek az írások, de egyedülálló értékű források is. A kitűnő - és alaposságuk, adatgazdagságuk okán igen terjedelmes - jegyzetek minden információt megadnak nem csak filológiai szempontból, de politikatörténeti, történelmi aspektusból is.

Móra Ferenc állatmeséi régi kedves ismerősei a magyar gyerekeknek. Talán azért, mert már a szüleik is kedvelték a nagyhatalmú Sündisznócskát, a csókai csókát és barátaikat.