Najnovšie - Svetová beletria strana 235 z 453

Az Orion csillagkép egyik csillaga fölrobbant, és a maradványa nagy, fehér foltként ragyog az égbolton, mintha egy másik hold is sütne az éjszakában, megvilágítva valóságos, földi élethelyzeteket. Vágyakozás, csalódás, betegség, szégyen és magány – csupa olyan dolog, amiről nehéz beszélni. A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik. Szöllősi Mátyás (1984, Budapest) Önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Íróként mindhárom műnemben alkot. Fotóriporterként is dolgozik. Örkény István-ösztöndíjas és a Budapest Katalógus szerkesztője.

Das Fräulein von Scuderi ist eine Novelle von E. T. A. Hoffmann aus dessen 1819/21 erschienenem Zyklus Die Serapionsbrüder. Sie gilt als erste deutsche Kriminalnovelle und handelt von einer rätselhaften Mordserie im Paris des 17. Jahrhunderts, um deren Aufklärung sich die französische Schriftstellerin Madeleine de Scudéry (1607–1701) bemüht.

E. T. A. HoffmannWłaśc. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann. Po rozstaniu rodziców wychowywany przez matkę. Był z zawodu prawnikiem. Ożenił się z Polką, Marią Rohrer-Trzcińską. Komponował, a jego zainteresowanie muzyką przejawia się wyraźnie w wielu jego utworach literackich. Pracował w Poznaniu, następnie w Płocku, dokąd przeniesiono go karnie za rysowanie karykatur urzędników, wreszcie w Warszawie. W latach 1808-1816 pełnił funkcję dyrektora muzycznego teatrów kolejno w Bambergu, Dreźnie i Lipsku, potem kontynuował karierę prawniczą w Berlinie. Tuż przed śmiercią wywołał skandal, opisując działania policji i sądu w satyrze Mistrz Pchła.W literaturze zasłynął Hoffmann jako jeden z pierwszych autorów fantastyki grozy. W swoich utworach budował atmosferę dziwności, tajemnicy, niepokoju. Fascynowały go wydarzenia niewytłumaczalne, z pogranicza szaleństwa. Jego twórczość stała się inspiracją m.in. dla Edgara A. Poe i H. P. Lovecrafta. Na podstawie powieści Dziadek do orzechów powstała opera P. Czajkowskiego.Ur. 24 stycznia 1776 r. w KrólewcuZm. 25 czerwca 1822 r. w BerlinieNajważniejsze dzieła: Dziadek do orzechów, Opowieści nocne (zbiór opowiadań), Diable eliksiry, Kota Mruczysława poglądy na życie

Légy éber, mert nem tudhatod mit hoz a következő pillanat. Ha pedig elszaladnak előled a percek, az életed láthatatlanul elillan mellőled. Nem véletlen a kényelmetlen, szorító érzés, nem véletlen a belső sugallat. Ez a könyv segítséget nyújthat a változások közepette, amelyek részei életünk napjainak, utat mutathat ebben a változó világban. Új lehetőségeket, nézőpontot és megoldásokat adhat azokra az égető kérdéseke, amelyek bennünk gyújtanak lángot, miközben a főhössel együtt átélhetjük saját életünk kalandjait is.

Argonauts of the Western Pacific, subtitled An account of native enterprise and adventure in the Archipelagoes of Melanesian New Guinea, is a 1922 ethnological work by Bronisław Malinowski, which has had enormous impact on the ethnographic genre. The book is about the Trobriand people who live on the small Kiriwana island chain northeast of the island of New Guinea. It is part of Malinowski's trilogy on the Trobrianders, including The Sexual Life of Savages in North-Western Melanesia (1929) and Coral Gardens and Their Magic (1935).

Jan Kochanowski Wybitny poeta polski okresu odrodzenia, którego twórczość odegrała ogromną rolę w rozwoju języka, literatury i kultury polskiej. Syn zamożnego ziemianina, studiował w Akademii Krakowskiej (1544-1547) oraz na uniwersytetach w Królewcu i Padwie (1555-1559). Podróżował po Włoszech i Francji, gdzie poznał poetów Plejady (Ronsard). Po powrocie do Polski dzięki biskupowi Myszkowskiemu rozpoczął karierę na dworze Zygmunta Augusta, w 1563 r. został sekretarzem królewskim. Ok. 1575 r. ożenił się i osiadł na wsi. Śmierć jednej z córek stała się pobudką do napisania oryginalnego cyklu trenów. Zmarł nagle na serce. W jego pogrzebie uczestniczył król Stefan Batory, kanclerz J. Zamojski i in. Ur. 6 czerwca 1530 r. w Sycynie koło ZwoleniaZm. 22 sierpnia 1584 r. w LublinieNajważniejsze dzieła: Odprawa posłów greckich (1578), Psałterz Dawidów (parafrazy psalmów, 1579), Treny (1580), Fraszki (1584), Pieśni ksiąg dwoje (1586)

One day – actor-turned-detective – Anthony Noir receives a letter from California, in which an old lady asks his help in the investigation of a long-ago case. On New Year’s Eve 1929 a famous Hollywood actress died in a car accident. The mysterious client implies it was – in fact – a deliberate murder. Anthony discovers all the possible details of the extraordinary assignment, even so he has to embark on an extensive journey to the past before he can unveil the secret of the movie star…

A Sinistrához hasonlóan ez a regény is valahol a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva Európa közepén - egy faluban játszódik. Mintha itt is rendszerváltás történt volna: a falu és az egész környék urai az egykor rettegett hegyivadászok helyett most már papok. Igaz, a pletyka szerint csupán új gúnyát öltöttek és szakállt növesztettek a volt ezredesek és katonák. A helybéliek - elöljárók és polgárok - most mindenesetre az érsek látogatását várják; azt, hogy valamelyik hétvégén begördüljön a falu állomására az illusztris vendég fekete sínautója. „Ezt a könyvet becsukhatom, félretehetem, de nem tudom letenni. Hozzátartozik a létezésemhez ezentúl. Áttetsző és titokzatos, ágyékmeleg és kavicshideg, ragyogó, mint egy váróterem kövezete e kezdettől való világvégen; szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen." - Parti Nagy Lajos

Pimasz, szomorú, és erőteljes - Szaniszló Judit történetei egészen újfajta fénytörésben mutatják be mindennapi életünk jól ismert problémáit: a magánytól való félelmet, a társas kapcsolatok és a hivatali élet nehézségeit. E kötet megjelenése előtt a szerző szövegeit a jelentősebb irodalmi folyóiratokban és a saját blogján olvashattuk, és ez a kettősség jellemzi prózájának világát is: közérthető történeteket ír azonnal feldolgozható, mégis magas minőségű irodalmi stílusban. Egy harmincas éveiben járó, hol egyedül, hol kapcsolatban élő nő mesél a családjáról és munkahelyi mindennapjairól. Az okos, érzelmes és fanyar rövid történetek főhősét könnyű megszeretni.

Utazás Halasi Zoltán új verses kötete: visszautazás egy 1980-as olaszországi nászút emlékeibe. Orpheusz Pompejiben? A napfényes Itália az előhívás sötétkamrájában? Egy közös élet indulásának lírai dokumentuma, tele pikareszk élménnyel, személyes drámával, átitatva művészetvallással és a hidegháború korának néhány véres epizódjával. Így lesz Halasi Itáliájának közös kerete a csodálatos kultúra és a mindennapi terror. A költeményekben az egykori pillanatok újra elevenné válnak, közben a visszatekintés optikája részleteket nagyít fel a múltból, motívumokat emel ki és tesz át a megírás jelenébe. Halasi költészetében az érzékiség és a gondolatiság egymás mellett szólal meg. A Bella Italia olyan mint egy több tételes kamaraszimfónia.

„Ömlik a vér a fejemből. A kikent-kifent nő a 704-esből rémülten pattan ki a kocsijából, a portás is rohan. Nem érzek semmit, sem fájdalmat, sem sajnálatot. Jól vagyok itt. Jó volt felidézni a barátaimat, semmi sem véletlen. Ha lenne túlvilági élet, jó lenne velük találkozni, meglátogatni Cirót meg Sílviót a pokolban, jó lenne. De nincs. A halál nem létezik. Még a buddhista reinkarnációhívő sem gondolja, hogy ugyanúgy tér vissza, amilyen volt. Benne leszek a növényben, a féreg nyálában, ami megeszi a növényt, a légyben, ami felnyalja a féreg nyálát, ami megette a növényt. Valahol ott leszek. Jó hosszú volt, már elfáradtam. Jólesik az itteni közöny. Jó rondán beszéltem a nőkről, meg is érdemlik. A férfiak sem jók semmire. És a kettő nem egymásnak teremtetett. Szétesem a levegőben a Copacabana felett." A regény lapjain öt riói barát története bomlik ki. Álvaro egyedül él, orvosról orvosra jár, és ki nem állhatja volt feleségét. Sílvio idős korában sem hagy fel a kábítószer-használattal és az orgiákkal. Ribeiro a strand és sport koronázatlan királya, aki Viagra segítségével kerüli el az elkerülhetetlent. Neto a konzervatív, élete végéig hűséges férj, Ciro pedig a mindenki által irigyelt Don Juan. Életük végén járnak, ám a sikeres karrier, az önmegvalósítás és a derűs nyugalom egyiküknek sem jutott osztályrészül - mindegyikük a maga módján küzd a homályba vesző múlttal és a megvénült jelennel. Körülöttük neurotikus, odaadó, kiábrándult, elhagyott vagy éppen végzetesen csábító nők (emlékei) keringenek. A VÉG öt élet utolsó napjának öt gondolatfolyama - ezekből a mozaikdarabokból áll össze szövevényes közös történetük, a versengések, szerelmek és csalódások története. Fernanda Torres 1965-ben született Rio de Janeiróban, elismert színészházaspár lányaként, s már kamaszkorában szülei pályájára lépett. Hazájában hatalmas népszerűségnek örvend, számtalan tévé- és mozifilmben, valamint rangos színházakban játszik; és többek között húszévesen elnyerte a legjobb színésznő díját a Cannes-i Filmfesztiválon az Eu Sei Que Vou Te Amar című filmben nyújtott alakításáért. 2003 óta ír forgatókönyveket, a VÉG pedig első regénye.

Salman Rushdie világokon átívelő és kultúrákat összefogó regényében szinte a lehetetlent kísérti. Hőseit, Ormus-Orpheuszt és Víná-Eurüdikét előbb - mint a kor ünnepelt rocksztárjait - fölrepíti az égi és földi csillagok közé, ahol galaxisok ütköznek egymásnak és kebelezik be egymást, majd leviszi őket a föld alá, az Alvilágba, ahonnan - akárhogy szeretné is a mítoszokhoz szokott olvasó - nincs visszatérés. Mindezt Ráí, a láthatatlanná válás művészetét tökélyre fejlesztő fényképész, a szerző alteregója meséli el, aki ugyan soha nem jut el azokba a magasságokba, amelyekbe a két sztár, viszont nem is nyeli el úgy a talpa alatt megnyíló föld, mint Vínát, akinek szerelme után egész életében áhítozik. Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult. 1981-ben Az éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Olyannyira, hogy azonnal meg is kapta érte a Booker-díjat, sőt huszonöt esztendővel később, amikor az összes addigi nyertest versenyeztették, még az úgynevezett Bookerek Bookerét is. A könyv amerikai megjelenése után a New York Times Book Review azt írta róla, hogy „olyan, mintha egy kontinens rátalálna a hangjára".

Válságos a hangulat a könyvpiacon. Kétségbeesésükben még a dörzsöltebb kiadók is nyitni kénytelenek a kisállat-gótika és az utópisztikus horror felé. A nemzetközi hírű hazai kiadó ügynökét azonban munkaköri feladatai mellett valami más is vezérli, amikor találkozik a feltörekvő, és nem ritkán zavartan viselkedő európai szerzőkkel. Keres valakit, ám a keresés egy rémálom dramaturgiájával halad előre. Metafizikai krimi, gyászregény és szatíra egy képzelt világ hétköznapjairól. A valóság drapériái lángra kapnak. Bartók Imre (1985) író, Budapesten él. 2016 áprilisában elnyerte a Haza Attila-díjat. Részlet a regényből: Valahol felhangzik egy sziréna. Aztán megszólal egy hangosbemondó. Üdvözlünk mindenkit A lávaisten nem tréfál bemutatóján. Kérem, adakozzanak az istenségnek! A gyülekezet tagjai a táskájukba, a zsebükbe nyúlnak, és amit találnak, a babák közé hajítják. Egy darab papírt, jegyzetfüzetek kitépett lapjait, pénzt, döglött madarat. Az egyik zömök fickó elővesz egy ollót, néhány mozdulattal megszabadul a szakállától, és a szőrt a lángok közé fújja. A zsebembe nyúlok, de nincs nálam semmi, csak a telefonom. Előveszem, új üzenetem érkezett. Mi lesz? kérdezi a kísérőm. Visszateszem a telefont a zsebembe, majd fél lábra állok, lehúzom a cipőm, és bedobom a rakásba. Így mindjárt más mondja. A lávaisten köszöni az adományokat szólal meg a hangosbemondó. A továbbiakról a kiadó munkatársai tájékoztatják önöket.

Küldök egy új verset, Óda a haladékhoz címűt, remélem, elég szívhez szóló, mert pár nap haladék még nagyon elkelne írja a költő a kiadónak, aki természetesen meghatva megadja a haladékot, hiszen ez a kötet csupán tizenhét évvel a Bögre azúr, valamint épp hogy kilenc évvel a Szívdesszert után készül el, és hát a jó munkához, tudjuk, idő kell. Főleg, ha a költő nem kapkodós. Viszont bámulatos költemények születhetnek épp emiatt arról, hogy nem az, és hogy milyen nem még. Hogy nem kertbarát, nem e-mail- és telefonbarát, viszont gyerek- és családbarát, illetve hogy mit jelent számára a költői szerep, kiváltképp mikor hitvesi, esetleg létösszegző lírát vagy épp futballkommentátor-ódát, tehenészeti költeményt költ. Ebben a kötetben minden tiszta sor, mindent ki lehetett mondani, minden olyan mint minden, és Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, hogy az ő korában / egy rendes költő meg van halva már Azonban ő konokul ragaszkodik magánemberi rendetlenségéhez, miközben ha a rímek és ütemek rendjéről van szó, a nyelv és a forma úgy engedelmeskedik neki, ahogy nagyon keveseknek a kortárs költészetben.

Mikor felesége nyomtalanul eltűnik a délszláv háborúban, Luan a bécsi Vöröskereszt Nemzetközi Keresőszolgálatához fordul. A koszovói férfi ekkor megismerkedik Norával, a szervezetnél dolgozó osztrák nővel, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kapcsolatukat azonban beárnyékolják az átélt traumák: Luan fájdalma, eltűnt feleségének hiánya erősebbnek bizonyul, mint a lassan kibontakozó új érzelmek.Anna Kim regénye a gyász, a hiány nyelvét keresi, mely megteremti a veszteség feldolgozásának és a túlélésnek a lehetőségét. Anna Kim (1977) dél-koreai szülők gyermekeként nőtt fel Németországban és Ausztriában. Eddig öt könyve (versek, esszék és regények) jelent meg, a Jéggé dermedt időért az Európai Unió Irodalmi Díjával tüntették ki. Tatár Sándor (1962) 1988-ban szerzett magyarnémet szakos tanári diplomát az ELTE-n; 2000-ben irodalomtudományi PhD fokozatot nyert el. 2002 óta az MTA Könyvtárának munkatársa. Versesköteteket és németből készült műfordításokat publikál önálló kötetekben és folyóiratokban egyaránt. Többször vett részt nemzetközi fordítói műhelytalálkozókon, több ízben dolgozott ösztöndíjasként a straeleni Európai Fordítóházban (Europäisches Übersetzer-Kollegium), fordításait díjazták a Nagyvilág és a Holmi műfordítás-pályázatain. Többek között Angelus Silesius, Bonaventura, Hofmannsthal, Leo Perutz, Jan Wagner és Durs Grünbein műveit ültette át magyarra.

Hatvannégy kortárs szépíró köztük Nádas Péter, Térey János, Földényi F. László, Kőrösi Zoltán, Kukorelly Endre, Lackfi János és Péterfy Gergely szövegei és egy kortárs festőművész, Szűcs Attila alkotásai kerülnek egymás mellé ebben a különleges kötetben. Az írások (közöttük megannyi klasszikus szerkezetű képleírás) nagyon sokfélék, és nem csupán műfaji vagy formai tekintetben, de megközelítésmódjukban is. Akadnak ugyanis olyan szerzők, akik játékosan pontos nyelvi eszközökkel tükrözik vissza a képek fény- és színvilágát; továbbá olyanok, akik lefegyverző konoksággal töprengenek a festett felszín leplezve sejtető voltán; és persze olyanok is, akik merészen kibontják a színes alakzatokba titkolt lehetséges történetek valamelyikét.

Az ??iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ...

Maia és húgai a nevelőapjuk halála után összegyűlnek a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, meg egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, Rio de Janeiróban, egy omladozó villában találja magát, ahol egy féltve őrzött titokra bukkan. A birtokába kerülnek a dédnagyanyja, Izabela megsárgult levelei, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki. Izabelát ugyanis 1927-ben a kávékereskedelemből meggazdagodott édesapja be akarja házasítani a riói arisztokráciába, a szenvedélyes lány azonban kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt elutazhasson Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét... Lucinda Riley új sorozatának első kötetében egy évtizedeken és földrészeken átívelő nyomozás történetét meséli el. A letehetetlen családregény főszereplője nemcsak a származásának kérdésére találja meg a választ, hanem szembesül életének meghatározó, elhibázott döntésével, és újra felfedezi az élet szépségét.

Az Ondrok gödre Oravecz Imre regényfolyamának, A rög gyermekeinek az első kötete, a nagy családregény nyitánya. Az Oravecz költészetében mitikussá lett Szajlán játszódó történetben az Árvai család polgárosodását követhetjük nyomon. Oravecz bámulatos részletgazdagsággal ábrázolja a természet és a civilizáció összefüggéseit, a paraszti lét teljességét: hétköznapokat és ünnepeket, születést és halált, szerelmet és magányt, közte pedig a sors ismétlődéseit, az élet lehetőségeit - a helyben maradás és a kivándorlás dilemmáját.