Najnovšie - Svetová beletria strana 231 z 453

Talányos bűnügyi történetet tart kezében az olvasó, amely látszólag ugyan véget ér, szereplői azonban nemsokára felbukkannak Grecsó Krisztián áprilisban megjelenő új regényében, a Jelmezbálban. A kép most még teljesnek tűnik, de valójában ez az ízelítő egy nagy egész, egy családregény első mozaikja. Ez az eköny részlet Grecsó Krisztián Jelmezbál cmű regényéből. 

Daniela Kapitáňová első regényével, amelyet Samko Tále álnéven írt, azonnal rendkívül kreatív, eredeti alkotóként mutatkozott be. A szöveget egy 44 éves szellemi fogyatékos, törpe növésű férfitól halljuk, akinek legfőbb célja az életben, hogy ugyanolyan legyen, mint a többiek. Samko mindent utál, ami eltér a normálistól: semmi másra nem törekszik az életben, csak hogy minden furcsasága ellenére tökéletesen belesimuljon környezetébe - ezt kihasználva nevel belőle besúgót a város nagyhatalmú kommunista ura, s így lesz akaratlanul tragédiák sorának okozója a kisváros életében. A könyvet a kritikusok a Forrest Gumphoz, a főszereplőt A bádogdob Oskar Matzerathjához hasonlítják; Szlovákiában azonnal bestseller lett, eddig tizennégy nyelvre fordították le, köztük angolra, németre, svédre, franciára, arabra és japánra.

Péntek este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélene Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Anotine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki - fejben - erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.

A Fuharosok Esterházy Péter egyik legsejtelmesebb regénye. Első megjelenése óta rengetegen próbálták megfejteni a fuharosok, a Lovag és az elbeszélő, Zsófika történetét. Egy beavatás vagy egy erőszak története, az igazság és az erő, a szellem és a hatalom, a szó és a tett összecsapása? „Drágáim, az istenért, de hát mi történt?" - kérdi Zsófika, az olvasó pedig keresse meg a választ.

„Anyám naplót mesélt nekem. Családot mesélt körém, nagyszülőket, unokatestvéreket, apát. Mindannyiukat felismertem volna, ha szembejönnek velem az utcán vagy betoppannak. Soha nem jött senki." Száll a füst. Száll a por és a hamu. A felhőből kibontakozik egy alak, és nyomban beszélni kezd. Egymásba érnek a történetek a moszkvai nagyhercegeket szédítő világszép nagynéniről, egy prolicsaládról, egy értelmetlen brazíliai utazásról és egy még értelmetlenebb hazatérésről. Egy régen elmúlt család tagjairól, egy kispesti házról, egy kalapszalonról, az ítélőképesség hiányáról és persze a deportálásról. A mesélő a konyhában ülve varr, szavai nem kímélnek senkit és semmit, csúfondárosan mutogatnak a szerelemre minden áron, a magányra, a dacosan egyedül vállalt gyerekre, a benne újraéledő álmokra és az önáltatásra. Mondja, egyre csak mondja. Mi hallgatjuk. Temetünk. Sírunk. Röhögünk. „Sándor Erzsi megdolgoztatja a szívet. De jó a humor porckopása ellen is. Azon se lepődjenek meg, ha időnként egy-egy hályog is a könyvre esik majd az olvasó szeméről." - Röhrig Géza. „Jégfésű. Fotónegatívokból előtűnő, Auschwitzban meggyilkolt rokonok, anyai kézzel gondosan beszegett sárga csillag, amely rongyosan dehogy ékesíthet kabátot. Pedáns öltéssel örök emlékezetbe varródik az, amit a történelem beleszabott az emlékezetbe. Beszakítva sorsokat. Miközben a humor egyetlen pillanatig sem enged a panasznak résnyi utat sem." - Bodor Johanna, a Nem baj, majd megértem szerzője. „Sándor Erzsi mesél, fergeteges lendülettel és iróniával. Elképesztő történeteket, benne az egész huszadik század, minden szörnyűségével, bebugyolálva a szeretet különös varázslepedőjébe. Ez a könyv talán arról szól: lehet néha boldognak lenni, csak sok tehetség kell hozzá. És Sándor Erzsinek sok jutott ebből a tehetségből. Családtörténet (is) ez a javából, egy Haller utcai saga törekvő zsidó és nem zsidó kispolgárokkal, nyilasokkal és téglagyárral, karpaszományos őrmesterrel, szovjet katonákkal, kispesti kalapszalonnal, színházzal és sok-sok röhögéssel. Sándor Erzsi és anyja, amint átröhögték a huszadik századot. Letehetetlen könyv." - Szüts Miklós,festőművész. Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten, tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztője. Többnyire újságíró. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban jelent meg.

A fordító huszonöt amerikai költő összesen százegy versét válogatta kétnyelvű antológiába. Olyan költők verseit, akik kortársaink a második ezredforduló tájékán. Igyekezett színes képet kapni – és mutatni – a magyar irodalomkedvelőknek híres költők változatos egyéniségéről, témájuk kavalkádjáról.A versfordítás örök dilemmája: mennyire legyen szolgai, mennyire legyen szabad. Jelen kötet fordítójának célja az arany középút megtartása volt, ellenállni a parttalan átköltés csábításának. A maga valójában mutatni meg az amerikai költészet tartalmi és formai sokszínűségét. Három-négy vers egy-egy költőtől, szellemi kóstoló, néhány felvillantott gondolat, kép, hangulat – távolról sem életművek, vagy korszakos kötetek bemutatásának igényével.A fordító azzal az ambícióval hízeleg magának, hogy férfi mivoltának dacára képes hitelesen tolmácsolni a szebbik nem érzéseit is.A versek kedvelőit szólítja meg ez az összeállítás, egyben hasznos – és remélhetőleg élvezetes – kirándulásra vezetheti azokat, akik az angol nyelvvel ismerkednek, vagy foglalkoznak. „Amerikás magyarjaink” is haszonnal vehetik kézbe. Nekik és gyermekeiknek a magyar szókincset segíthet őrizni és gyarapítani.  The translator has selected, for inclusion in this anthology, a total of one hundred and one poems written by twenty five American poets at about the turn of the last century. These tr anslations are intended to convey the color and personality of each poet for Hungarian readers, while still respecting and preserving the essential style of each poet — and while also avoiding the temptation to rewrite.American poetry has so much diversity of form and content that a translator has to attempt, for each individual poet, to include representative works that express unique tastes, thoughts, images and humors, in acceptance of the fact that comprehensive treatment of each poet is not reasonably within reach in this volume.A sincere effort has been made to faithfully present the work of a number of American women, at least as well as a mere man can do.Throughout, the chosen works all reflect an overriding purpose of fur-thering a love of poetry while also serving as an effective tool for learning English. Hungarians abroad, and their families, it is hoped, will also find that this anthology will help them to increase and broaden the vocabulary of their native language.   A kötetben szereplő költők: Wendell Berry, Michael Burch, Billy Collins, Mark Doty, Denise Duhamel, Stephen Dunn, Russel Edson, Maggie Estep, Gary R. Ferris, Louise Gluck, Jorie Graham, Erica Jong, Sharon Esther Lampert, David Lehman, Thomas Lux, Sharon Olds, Wanda Phipps, Marge Piercy, Jennifer Reeser, Charles Simic, Belinda Subraman, James Tate, Marilyn L. Taylor, Joseph Mayo Wristen, Cecilia Woloch

Aurora Award Finalist.The Builders had made the House generations ago, to shelter the remnants of humanity from the poisons of the Outside. The Inners, the direct descendants of the Builders, now rule the House. The House protects the People, and the Inners protect the House. And Smoothers are the arms and legs of that protection. Big G is a Smoother, ensuring that the daily activities of the House are not interrupted by "Harveys," citizens who suffer violent mental breakdowns in the claustrophobic House. But when Big G discovers a strange photograph of blue and white swirls of nothingness during a Harvey call, it leads him to world within the world he thought he knew—and a world outside it as well."I first read this story in a workshop nearly a decade ago. Since then, Doug sold it to a number of different markets and it was a finalist for Canada’s prestigious Aurora Award. Now it’s out in e-book format. I read a lot, as you can tell, and I don’t remember most stories the next day, let alone decades later. The images and the power of the story have stayed with me all this time. That’s one of the strongest recommendations I can give."—Kristine Kathryn Rusch, Recommended Reading List, Aug 2011"Hands down, my favourite story … I’ve always been fascinated by the concept of a city that encompasses what we know of the known world. … Smith’s version, the ‘House,’ is well conceived, but as always, it’s his characters that drive the story. Big G is pitch perfect. Every aspect of his personality is just spot on. Though he’s not a completely accessible character, portrayed as being not as intelligent as a more usual protagonist, he is completely there and three-dimensional and his reactions and motivations are plausible. It works! The ending is just right. It couldn’t have been any other way..." —SF Crowsnest Reviews"Going Harvey in the Big House" fed into my natural fears, suspicions, and all-round disillusionment with authority. Thereafter, I began an inquiry. I read Orwell’s 1984, Atwood’s The Handmaid’s Tale, Bradbury’s Fahrenheit 451, Zamyatin’s We, Huxley’s Brave New World… "Going Harvey in the Big House" led me to places I thought I’d never be, culminating eventually in sweat-soaked nightmares about a post-apocalyptic world." —Cicada

"Musa, sokoldalu férfiurol zengj éneket, a ki Troja hires várát feldulván messzire bolygott, Számtalan országot látott, erkölcsöket ismert;"

Sok verset írtam lovagkoromban, Két-három év, ami ellobban Bármely ember életében, De meghatározó volt az enyémben, Tele romantikával és szenvedéssel, Gondolatokkal, évődéssel. Húsz sem voltam, s bohó, Szerelmesen naiv rímfaragó. A világ sokat változott azóta, Felnőttem már nagyobbra, S nem írok már rímeket, Kevesebbet szenvedek. De a szerelem egy ilyen műfaj, Lesz belőle több ezer sorral, Így múlt el a fiatalságom, Egy romantikus birodalom. Ne várj mély rímeket, Csak hétköznapi életet, Nincsenek mély gondolatok, Csak az, amit adhatok: Fiatalkori önmagamat, Akkori lovagkoromat.

Az emberi kapcsolatok sokféle geometriai formát alkothatnak. Alkothatnak kört, piramist vagy éppen háromszöget. Kálmán Mari új regényében a főszereplők, két férfi és egy nő, ez utóbbi formába rendeződnek, s egyben foglyai is ennek a háromszögnek. Ez azonban mégsem klasszikus szerelmi háromszög. A táncosnő, a táncmester és a zongorakísérő különböző karakterek. Sorsuk részben törvényszerű, részben véletlen események láncolatának eredményeként fonódik össze, de akkor már eltéphetetlenül. A Talyigás Irma és az Ürdög, valamint más emlékezetes kisregények szerzője ebben a művében a többnyire vergődő emberi lélek mélységeinek kutatójaként remekel. Itt azokat a lelki folyamatokat mutatja meg, melyek során ez a három ember szabadulni igyekszik egymás szorításából. Az olvasó szinte bizonyosan fölfedezi a szabadulási pontokat, a szereplők azonban nem. Ez adja a történet feszültségét. A néha tragikus helyzeteket azonban át meg átszövi a humor, vagyis megint minden úgy történik, ahogy az életben: másképp.

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás. A mu alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat. Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezu fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben. Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezoi? Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet. Szerelem, árulás, hosök és kalandorok lebilincselo kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem.

A regény a francia romantika utolérhetetlen népszeruségu írójának egyik legizgalmasabb muve. A filmszeruen pergo cselekményu, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életu, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene szo összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendorök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvo, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális fotanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dol el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület? A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testorre való izgalommal szolgál.

...Ez a párbeszéd Dubarry grófné, XV. Lajos francia király szeretoje és Richelieu herceg, Franciaország marsallja között zajlott le. De valóban, ki is ez a rejtélyes férfiú, ez a Joseph Balsamo ? mert hiszen róla van szó ?, aki szerepeit állandóan cserélgetve jelenik meg az olvasó elott? Ki ez a szabadkomuves, ez a kétezer esztendos, örökéltu Acharat, ez az alkimista, aranycsináló, magnetizor, múltba látó és jövendomondó lélekidomár, aki párizsi, Szent Kolozs utcai rejtekhelyérol igazgatja a francia forradalom elokészületeit, sakkban tartja Párizs félelmetes rendorfonökét, s látnoki képességu médiumai,a sápatag vidéki bárólányka, Andrée, és a forróvéru, szenvedélyes olasz Lorenza révén a háttérbol irányítja a francia politikát? Dumas-nak a különös figura megformálásához valóságos történeti személy szolgált mintául: az a Cagliostro gróf néven ismert, palermói származású nemzetközi kalandor, aki Európa számos udvarában megfordult, és a legbefolyásosabb körökbol szedte áldozatait. E nem mindennapi személy kalandos, olykor borzongató históriája jó alkalmat ad az írónak, hogy felrajzolja a nagy francia forradalmat megelozo korszak súlyos eseményekkel terhes, zaklatott hétköznapjait is.

2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót – az irodalom művésze volt.  Rendkívül mozgalmas, kalandokkal és szenvedésekkel teli, pazar és elpazarolt írói honoráriumokig jutó négy évtized volt az övé. Bebarangolta a Földet a csendes-óceáni szigetvilágtól az alaszkai jégmezőkig, a londoni nyomornegyedektől az aranyásók telepeiig. Íróként mindenütt kincsre talált. A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.   Az életműnek összefoglaló jelképe lehet Fehér Agyar, „aki” származását és sorsát tekintve félig farkas, félig kutya. A vadon szabadsága ütközik benne a szolgálat és a szolgaság ellentmondásos törvényeivel. Az 1906-os regény címszereplője hosszú utat jár be, mígnem az engedelmesség helyébe a szeretet léphet, egy emberi mivoltához méltó lénynek köszönhetően: „Weedon Scott vállalta a feladatot, hogy megváltja az emberiséget a Fehér Agyar ellen elkövetett bűneitől”.

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

„Az indiánok szentül meg vannak győződve róla, természetesen a naiini törzshöz tartozó beavatottak kivételével, hogy a fekete táltos csodáló. Ez a hit persze a ló tulajdonosának tekintélyt és előnyöket szerzett. Óvakodtak vele vagy a törzsével kikezdeni, mert őt éppen olyan sérthetetlennek hitték, mint a lovát.” A jó mindig elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. De May Károly könyvéből kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű. Különösen nem az a vadnyugaton. Fekete Táltos, a ravasz, rettegett komancs főnök, a „prérivadászok hóhéra” egy vasútépítő telepet készül megtámadni. Egy füst alatt gyűlölt ellenségeit, Old Shatterhandet és Winnetout el is szeretné fogni. Hogy ujjong majd a komancs törzse, ha kínzócölöpön látja őket! Vajon sikerül-e neki? Sok izgalmas kalandot él át, sok titkos tervről, cselről, rajtaütésről, győzelemről és vereségről értesül az olvasó, amíg a regény végére érve, megtudja.

Winnetou és Old Shatterhand nem fogja megengedni, hogy a Medveölő a kínzóoszlopon fejezze be életét, és a vérszomjas sziúk diadalmaskodjanak. Előbb Jemmyt és Frankot fogjuk kiszabadítani, aztán társaikkal együtt elvágtatunk a Yellowstone folyóhoz, hogy a Medveölő életét is megmentsük.

„Nem álom volt tehát a csók, hanem valóság? Csak nekem akart énekelni! Ezután pedig már csak »otthon« akar énekelni! Akkor hát Old Shatterhand sem csupán a medvebarlangba való, hanem képes lehet törékeny lényekkel is megfelelően bánni, vagy legalábbis rokonszenvet kelteni bennük?” Karl May nemcsak indiántörténeteiről híres, hanem számos vidám elbeszélést is írt a német kisvárosok múlt századi világáról. Ezekből három olvasható a kötetben. A címadó novella főszereplőjének van egy eladósorban lévő szépséges leánya. A történet arról szól, hogyan ígéri oda a lánya kezét a pénztárnok az öregedő fűszeresnek egy almásderesért. Szerencsére terve meghiúsul, és a lány a fiatal, nyalka katona párja lesz. A törzsasztalnál című írás rövid történet arról, hogy a szegény kovácslegény milyen viszontagságok árán nyeri el Engel pékmester gazdag leányának, Lenkának a kezét. A Két szív, ha elszakad szintén szerelmi történet, azonban ezúttal nem happy enddel végződik. Vidám, romantikus, kissé naiv történetek.