Najnovšie - Svetová beletria strana 445 z 451

A verseskötetek többnyire vékonyabbak. De sűrűbben is szokták követni egymást. Nyilas Atilla új kötete tizenöt év után jelenik meg. És az ő ideje úgy telik, tudjuk meg e könyvnek mindjárt az első verséből, hogy „közben hallom fejemben a Hangot, / amely mindig beszél, versben beszél hozzám, / ahogy a tenger morajlik szüntelen”. A költők jobbára a különleges pillanatot várják. Neki szinte minden pillanat van annyira különleges, hogy verssé legyen. A versen belül is: nem a lényeg kiemelése, a fölösleg lefaragása a cél, hanem a minél több részlet éltetése. Egy ember élete. Minden vers részlet ebből. Vers, nem vers, nem mindig tudjuk biztosan, de visz magával. Mígnem az elbeszélés nyugalmas felszíne zenei hullámverésbe fordul. Egy anyagból van mind a kettő. Ritmust adó poétikai eszköz még a leltár, a hosszú felsorolás. Egy helyszín, teszem azt: hogy mi minden kötődik hozzá. És az élethez hozzátartozik a halál is, az életet elbeszélő versekhez a meghaltak felidézése, gyászolása. És az akadályok az élet menetében: például a karantén, ez is növeszt egy ágat a Nyilas-költészet fáján.Mindez miért érdekes? Mert el van beszélve, érdekes maga a nyelv is, de ami talán még érdekesebb: hogy így van, a létezés, hogy egyáltalán van valami.Hosszú, kitartó olvasást igényel ez a könyv, de meg is hálálja: egészében több, mint részleteiben. Aki végigolvasta, létezőbbnek érzi önmagát is.Várady Szabolcs

Egy nő, aki minden tabut ledönt, hogy önmaga lehessenPeggy Guggenheim egész életében csak egy dolgot akart: hogy szeressék. Rideg anyját azonban jobban érdeklik három lányánál a New York-i felső tízezer pletykái, apja pedig Párizsba menekül a kihűlt családi fészekből, hogy ott kergesse délibábos álmait.Hiába a mesés vagyon, a francia nevelőnővel a Louvre-ban tett séták, a bálok és udvarlók, a New York-i aranykor luxusa, Peggy többre vágyik: szenvedélyre és szabadságra - s hogy megtalálja önmagát. Beleveti magát a dübörgő húszas évek forgatagába, majd a párizsi bohém művészvilágba.Nyughatatlan lelkét azonban mindig továbbhajtja a vágy, viharos viszonyokba bonyolódik. Bár később férjhez megy, és gyermekei születnek, lelke mélyén mindvégig magányos marad.Végül sorsdöntő választás elé kerül: továbbra is hűséges maradjon-e a családjához, vagy törjön ki a szerepből, amelyet neki szánt a sors. De vajon elég-e a művészet ereje ahhoz, hogy átalakítsa az életét, és megtalálja a boldogságot?"Ava Fairchild első bálján fehér galambokat helyeztek el a philadelphiai Stratford Hotel báltermének szellőzőaknáiban. Talán elfogyott a levegő a szűk helyen, talán a madarak gondozásával megbízott fiúk bosszúja volt. A galambokról, mihelyt odavitték őket, szinte azonnal megfeledkeztek, nem is foglalkoztak velük, egészen addig, míg el nem jött a pillanat, hogy bevezessék Ava Fairchildot... "Ava Fairchild első bálján fehér galambokat helyeztek el a philadelphiai Stratford Hotel báltermének szellőzőaknáiban. Talán elfogyott a levegő a szűk helyen, talán a madarak gondozásával megbízott fiúk bosszúja volt. A galambokról, mihelyt odavitték őket, szinte azonnal megfeledkeztek, nem is foglalkoztak velük, egészen addig, míg el nem jött a pillanat, hogy bevezessék Ava Fairchildot...Először valami ütést hallott, a vendégek egy emberként felhördültek, aztán másodpercekig nem hallott semmi mást, csak kemény, nehézkes puffanásokat. A madarak hullottak körülötte, nem repültek, hanem kizuhantak a szellőzőnyíláson. Döglött volt mindegyik, tolluk megfeketedett holtukban, és egyenest a vacsoraasztalra potyogtak.A család valami felemelő élményt szeretett volna, valamit, ami a tisztaságot jelképezi. Ehelyett azonban döglött galambok hevertek a lányuk körül, ólmos-mereven...- Hozzád jobban illene, hogy döglött madarak potyogjanak a mennyezetről a bálodon - mondta. Ez egyfajta kihívásnak hangzott. Hadd lássam, mersz-e veszélyesen élni, ahogy én? Készen állsz arra, hogy olyan katasztrófát okozz, amiből később legenda lesz?"

Új-Zéland délnyugati sarkában, a festői szépségű Manapouriban áll a Három Kicsiny Könyvesbolt. A környék mára híres látványosságát a legkülönfélébb emberek keresik fel, hogy választ kapjanak legkülönfélébb kérdéseikre, a tulajdonos, Ruth pedig páratlan érzékkel választja ki számukra a könyveket, és miközben meghallgatja élettörténeteiket, saját különleges életútja is feltárul. Miért hagyja hátra valaki a biztonságot jelentő családot, az otthon melegét, miért keres kalandokat ismeretlen, veszélyes vizeken? Hogyan válik egy született világutazó könyvesbolt-tulajdonossá a világ végén? Hogyan lesz belőle segítő gyakran megrázó tapasztalatait követően? Miféle emberekkel találkozik hihetetlen utazásai során? Ruth Shaw első könyve magával ragadó, szórakoztató, néha szívet tépő memoár; egy kalandos, nem szokványos élettörténet fordulatos elbeszélése: igaz történet útkeresésről és hazatalálásról.  

Santiago Nasar kedves, dolgos fiú volt, ezért mindenkit kicsit kínosan érintett, hogy meg kell halnia. De nem volt mit tenni, a tisztességen esett foltot csak vérrel lehet tisztára mosni, ezért a falu népe együttes erővel bólintott rá a kimondott ítéletre. Az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája 1981-ben jelent meg spanyolul és 1982 óta olvasható Székács Vera kitűnő fordításában. Gabriel García Márquez (Aracataca, Kolumbia, 1927. március 6. - Mexikóváros, 2014. április 17.), a huszadik század egyik legvarázslatosabb írója. Pályafutását újságíróként kezdte, a világ a Száz év magány (1967) megjelenése után ismerte meg. 1982-ben kapott Nobel-díjat.  

Fémes csattanások zaja hallatszott, és Dani, a népszerű zenész egy színes foltra lett figyelmes: női testhez tartozó rózsaszín-türkizkék rövidnadrág haladt felfelé a szemközti sziklafalon. A fiatal lány bőrét szürke top vékony pántja szelte át, a hátát bálnatetoválás fedte, sötét, vaskos copfja lomha kígyóként lengedezett a cethal felett. A lány kábé tízméteres magasságban ücsörgött egy darabig, a kezét rázogatta, majd nagy levegőt vett, a cipője orrát nekiszorította a falnak, megfeszítette a lábát, és kitolta magát. Ujjai rátapadtak a sziklára, egyik lába azonban lecsúszott, és ő zuhanni kezdett… „Ijjas Flóra könyvének bravúrja, hogy míg tiszta hangon és kíméletlen, de ragyogó őszinteséggel mutatja be a két gyötrődő huszonéves történetét, nem engedi el olvasója kezét. Azzal az ígérettel enged utunkra, hogy gyarlóságaink megbocsájthatóak.” Cserháti Éva, író„Jóval több, mint egy könnyed romkom – mélyebb rétegeket rejt, és fontos témákat érint, nagyon ígéretes.” Solymosi Éva, a GABO Kiadó vezetője

A szerző nagyanyja életét regényesen feldolgozó A fehér eperfa pazar, megható portré a harmincas évek Japánjában élő, két világ között őrlődő, fiatal koreai nőről, akinek nincsen más választása, a családja jövője érdekében vissza kell szereznie az identitását. 1928, Korea japán megszállás alatt. A tizenegy éves Mijong aprócska, Phenjan melletti falujának határán túl mutató álmokat dédelget. Tanár szeretne lenni, nem kíván előre elrendezett házasságot kötni, saját maga akar dönteni a jövőjéről. Amikor lehetősége nyílik, hogy Japánban éljen a nővérével és továbbtanuljon, talán nem is lehetne boldogabb, pedig az édesanyját és a koreai nevét is kénytelen maga mögött hagyni. Kiotóban egyre ellenségesebben viselkednek a koreaiakkal, Mijong pedig gyorsan rájön, hogy a túlélés érdekében japánná kell válnia. Japán néven, Mijokóként nővér lehet, de ahogy telnek-múlnak az évek, úgy érzi, hogy kezdi elveszíteni önmagát. Egy koreai gyülekezetben vigasztalódik, és valami olyat talál, amire egyáltalán nem számít: célt és fiúgyermeket adó szerelmet egy aktivista oldalán. Mikor a háború közvetlen közelről fenyeget, Mijong egyre inkább szembesül új otthonának korlátaival. Választania kell. Döntése pedig örökre megváltoztatja az ő és szerettei életét. "Szép, mély történelmi tudásról tanúskodó regény... Ha a Pachinkót szeretted, A fehér eperfát is szeretni fogod." - Lisa See, a New York Times bestseller The Island of SeaWomen szerzője.  

A féltestvér minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye, 35 nyelvre fordították le, Lars Saabye Christensen pedig elnyerte vele az Északi Tanács Irodalmi Díját és 2024-ben a Brage-díjat is – az egyik legmagasabb kitüntetést, amelyet norvég szerző kaphat. Három nő él együtt az oslói Kirkeveien egyik lakásában: egy dán némafilmszínésznő, a lánya, Boletta és unokája, a fiatal Vera, akit a 2. világháború utolsó napján megerőszakolnak a ház szárítópadlásán. Kilenc hónappal később megszületik a történet egyik főszereplője, Fred, öt évre rá pedig féltestvére, Barnum. A lendületes és szórakoztató mesterműben végigkövethetjük a két testvér gyerekkorát a négy generációt felölelő, tarka családban, a hatvanas-hetvenes évek Oslójának eleven történelmi háttere előtt. A szerző: Lars Saabye Christensen (Oslo, 1953) norvég/dán író, költő. Számos verset és színdarabot, több filmforgatókönyvet írt, de leginkább regényíróként ismert. Legismertebb művei közé tartozik a Beatles (1984) és A féltestvér (2001).

A kötetet demens emberek tették színesebbé. 

Ingmar, az özvegy, nyugdíjas rendező sok örömöt lel felesége rózsakertjében, amely idővel visszaadja az életkedvét is. A nyár szokatlanul forró, eső régen nem esett már, a településen nagy a szárazság, a rózsáknak pedig szükségük van a vízre. A férfiegy napon akertben, a bozót és a gaz között talál egy régi, rozsdás kerti csapot, amelyről kiderül, hogy váratlan tulajdonságokkal bír...  A könyvből filmet készít HannesHolm, Az ember, akit Ovénak hívnak című film rendezője.  

Egy erőszakos világ regénye, a sötétség regénye, amely groteszk módon mégis megmutatja, hogy van mit ünnepelni az életben. – Time Out (Chicago) August Brill hetvenkét éves, autóbalesete volt, a lánya vermonti házában lábadozik. Amikor nem tud aludni, és ez gyakran előfordul, azzal múlatja az időt, hogy történeteket talál ki. Próbálja elhessegetni azokat a gondolatokat, amelyekkel nem szívesen szembesül: hogy nemrég elvesztette feleségét, és az unokájának a barátja, Titus borzalmas körülmények között halálát lelte. A történetben, amit kitalált, egy párhuzamos világ jelenik meg, ahol 2001. szeptember 11-én nem dőlt le a Világkereskedelmi Központ két tornya, és nincs iraki háború. Viszont polgárháború tört ki az USA-ban, sorra válnak ki az államok a szövetségből. Brill a nyugalmazott könyvkritikus története felismerhető párhuzamokat mutat saját múltjával, élethelyzetével. Vajon mit hoz a hajnal – megnyugvást, vagy a valósággal való szembesülést? Lehetséges, hogy a kettő ugyanaz? Az Ember a sötétben eredetileg 2008-ban jelent meg az USA-ban. Magyarul most először vehetjük kézbe, és ezzel válik teljessé Auster regényeinek sora magyar nyelven.

KULT KönyvekNew York Times bestsellerA Fleishman bajban van szerzőjétől„Fergeteges”—Booklist„Szellemes... örökre bevésődik”—Publishers WeeklyNew York Times – A könyvmelléklet szerkesztőinek ajánlata • New York Magazine Beach Read Könyvklub • Belletrist KönyvklubAZ ÉV KÖNYVE: New York Times, Oprah Daily, New Yorker, Time, Washington Post, NPR, Vogue, Town & Country, New York Post, Harper’s Bazaar, Elle, Parade, KirkusAz első nemzedék felépíti a házat. A második nemzedék lakik benne. A harmadik nemzedék porig égeti.1980-ban Carl Fletchert, a vagyonos üzletembert elrabolják a saját háza elől, összeverik, és fogva tartják, hogy váltságdíjat kapjanak érte. Egy hét se telik bele, visszaengedik a feleségéhez és a gyerekeihez, alig van rosszabb bőrben, mint amikor elrabolták. A család továbblép, folytatják a nagybetűs Amerikai Álomba illő életüket – tudomásul veszik, noha a vagyon sodorta a családfőt veszélybe, biztonságukat is ugyanez a vagyon garantálja. Most, negyven év elteltével azonban úgy tűnik, senki sem volt képes napirendre térni az eset fölött...Ebben a regényben minden benne van, ami lehetővé teszi egy amerikai zsidó család életének teljes feltérképezését: hagyományok, ambíciók, szorongások, átkok, fényes sikerek, unalom, dibukok, örökség, piramisjáték, jobb oldali tőkések, béta-blokkoló, jósok, de mindenekelőtt a kimondatlan szeretet, amely örökre egybefog egy családot.„Ott a helye a Nagy Amerikai Regények panteonjában.”—Los Angeles Times"Nagy, szaftos, gonosz humorú társadalmi szatíra... Valószínűleg a legmókásabb könyv a generációs családi traumák témájáról." – Oprah Daily„Mindent felölelő, átfogó – egy társadalmi regény az aranykorból.”—Atlantic„Akarod, hogy lássák a kezedben ezt a könyvet.”—StylistTaffy Brodesser-Akner a New York Times Magazine állandó szerzője. Első regénye, a Fleishman bajban van (21. Század Kiadó, 2020) New York Times bestseller lett, tucatnyi nyelvre fordították le, a belőle készült minisorozatot Emmy-re jelölték.

Az ügynök halála bár modern dráma, mégis az ókori sorstragédiák analitikus módján mutatja be egy hétköznapi ember összeomlását; sőt a tragédia egyik oka éppen az, hogy a főszereplő képtelen szembenézni saját hétköznapiságával. Arthur Miller feledhetetlenül rajzolja meg Willy Loman figuráját, kíméletlenül és mély empátiával. 

Visky András új regénye egyszerre folytatása és előzménye a Kitelepítésnek. A történelem észrevétlenül elszabadul, tör-zúz, mint egy őrjöngő vad, barátságokat, szerelmeket tapos el, tudatlan gyermekeket csapkod a kőfalakhoz. Vajon hogyan lehetne megállítani? Az ember fegyvertelen, gyönge és ügyetlen, s ha a ragadozó letépi róla a ruhát is, szégyenkezik, amíg él. Kivéve, ha nem bír semmivel, s meztelenül, teljesen átlátszóan áll az útjába: ez vagyok, rajtam kívül senki sincs, aki ki tudná mondani a szabadság és az emberi méltóság legtisztább mondatait. Beszélni sem kell, elég fölegyenesedni és elé állni.Az Illegalisták szereplői valamennyien valóságos személyek, de a legvalóságosabbá az elbeszélés teszi őket. Semmivel sem bírunk, csak a történetünkkel, visszhangozza a trilógia második könyve az elsőt. Ne rémüljünk meg, ha a folytatást olvasva arra a felismerésre jutunk, hogy az ötvenes évek szelleme itt van velünk. Már csak azért sem, mert az emberi méltóság megóvása mindig adott lehetőség, a szabadságnak az ember számára nincs más alternatívája. Szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést. "A legjobb védekezés a feltámadás.""Csak a történeteinkben van számunkra hely, ott vagyunk igazán szabadok és boldogok. Nélkülük nem tehetünk egy tapodtat sem."Visky András (1957) költő, író, dramaturg, Kolozsváron él.

Éreznek-e a takarítónők bármiféle vonzódást a munkaadóikhoz? Vagy csak a fizetség iránt? Tény, hogy legalább kültaggá válnak a famíliában. Nellike, Mártás, Ágica, Rozika és Lilike próbálja rendben tartani férfi főhősünk otthonait egy életen át. Akarnak-e, képesek-e segíteni rajta? Kérdés, miként hat a külső rend a belsőre, és viszont. Vámos Miklós Karcsú Könyvek-sorozatának nyolcadik kötetében a tollseprű művészei az alhősök. Karcsú Könyvek - Pontos történetek A Karcsú Könyvek kisregényei elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak. A sorozatban megjelent: Ötvenhét lépés (2022) Palackposta (2022) Visz a vonat (2023) Teendők halálom után (2023) Ki vinné haza (2024) Cím nélkül (2024) Utána tánc (2025)  

John Lukacs születésének századik évfordulóján határozta el Muszatics Péter, a nagy sikerű Utazás Európa mélyére és más kötetek szerzője, hogy könyvet ír a mai Budapestről. A minta Lukacs legendás Budapest 1900 című műve volt, de nem történelmi könyv született, hanem a legjobb magyar irodalmi hagyományokat követő városesszé. Személyes írás a jelenről, némi történelmi távlattal. Az utat egy város melletti filmgyárban kezdjük, aztán csigavonalban haladunk a belváros, a Várnegyed néhol filmdíszletszerű kulisszái felé. Néhol szomorú, de többnyire derűs, sőt humoros ez az út, ami bemutatja Sashalom vagy Csepel, Budafok vagy Pesthidegkút olyan apró, nemegyszer meglepő részleteit is, amit csak az ott élők ismernek. Közben a szerző mindenütt a város emberi állapotát kutatja, lelkét, lényegét - kocsmában, palotában, piacon, verssorban. Aki szereti Márai és Szerb Antal írásait, ezt a könyvet is szeretni fogja."Arra voltam kíváncsi, hogy hol kezdődik Budapest. Egy piros pipacsmezőn álltam a Régi Fóti út mellett. Szemben üzleteket és panelházakat láttam. Itt kezdődik a város? Vagy kicsit beljebb, a Farkas-erdőnél? Vagy ahol már sok ház van, mondjuk az Óceánárok utcánál? Hol van egy modern város határa?"Muszatics Péter (1976) író, filmtörténész, fesztiválkurátor, három könyv és számos esszé, kritika szerzője, több száz filmes esemény, retrospektív sorozat, kiállítás szervezője, kurátora.

Életünk utazás: a születéstől a halálig és azon túl, ki tudja hová. Folyamatosan „útközben” vagyunk. Közeli és távo­li helyeken, vízen és szárazföldön járunk, miközben készül bennünk egy térkép arról, hogy merre utaztunk.A könyvben lévő versek segítenek nekünk saját térképünk elkészítésében. Ugyanakkor felidézik a már bennünk lévő úti élményeket, életünk állomásait. A verses útirajz nemcsak az életünk története, hanem benne vannak az ismeretlen jövő­vel kapcsolatos utalások is.Egy ember versben meséli az útját, ám ebben a vers-mesé­ben mindenki talál olyan élményt, amit már ő is átélt. Vagyis az útjaink keresztezik egymást, találkozunk itt, vagy ott, ahol közös lesz a sorsunk. Ha belső kalandokat keres valaki, ezek­ben a versekben meg fogja találni. Azt nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő vagyis, hogy hol lesz a következő állomás, de a versek szépsége kárpótol minket.Vers olvasásakor alámerülünk a lélek nagy vizeiben és megszűnik a jövő miatti aggodalom.

A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyekről. Minden szereplője sóvárog valamire, testi egyesülésre, hitbeli bizonyosságra, függésre, otthonosságra, anyai szeretetre vagy apai figyelemre. Tere a mi terünk, ideje a most és az elmúlt évszázad. A szereplők gondjai ismerősek, de a gyújtópontba azok a pillanatok kerülnek, amikor váratlanul és érthetetlenül mégiscsak felizzik az öröm és a feloldódás fényessége: az időn kívüli perc, amiért érdemes élni. A vágy az, ami éltet, és ha kell, összetöri a világ szigorú kereteit.

,,A legjobb tréning a valóság." - mondja nekünk Parti Nagy Lajos elbeszéléskötetének egyik szereplője. ,,Legjobb póráz az ember!" - tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e, vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy novelláiban rengeteg minden történik tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk: a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. 

Antoinette és Louis-François Cartier beteljesítik régi álmukat: ékszerboltot nyitnak Párizsban, a patinás Palais Royal közelében. Viharos idők után, III. Napóleon császár uralkodása alatt a párizsi ékszerészek számára új korszak veszi kezdetét, és a Cartier házaspár üzlete rövid időn belül hírnévre tesz szert. Ennek köszönhetően Louis-François megbízást kap a koronaékszerek átalakítására. Antoinette lázasan tervezi az ékszereket a Cartier-kollekció számára, de az még kérdés, hogy különleges alkotásai Eugénia császárné tetszését is elnyerik-e…Eva-Maria Bast legújabb családregény-sorozata a Cartier ékszerész-dinasztia sikertörténetét tárja fel.