Najnovšie - Svetová beletria strana 449 z 451

A tizenkilencedik századi, polgárháborútól sújtott Amerikában járunk: itt kezdődik Adam és Charles Trask, a két, szélsőségesen különböző testvér története. Hatalmaskodó apjuk árnyékában mindketten a maguk módján próbálnak érvényesülni, mígnem egészen eltérő utakra sodorja őket az élet: a harcias Charles magányos agglegény lesz, a szelíd Adam katonának áll, majd feleségül veszi a titokzatos, kiismerhetetlen Cathy-t, akivel a festői szépségű Salinas-völgyben találnak otthonra. A regény innentől ikerfiaik, Aron és Caleb életét követi, akik mintha megismételnék Adam és Charles történetét: különbözőségük, az apjuk szeretetéért folytatott harc, viszályuk, belső feszültségük a korábbi családi történet pontos mása. Meg lehet-e törni a családi mintázatokat? Alakíthatjuk-e saját sorsunkat a történelem vérzivataros időszakaiban? Győzedelmeskedhet-e az ember a belső sötétség felett? John Steinbeck világszerte ismert klasszikusa ezekre a kérdésekre keresi a választ a két testvérpár történetén keresztül: a mű jóság és gonoszság, sötétség és világosság, eleve elrendelt sors és szabad akarat egymásnak feszülésének regénye, amelynek végén a gyakran komor hangvétel ellenére felcsillan a remény: a sorsunkat magunk alakíthatjuk.

Ez 1971 augusztusában történt... Miután leszálltak és elindultak a terminál felé, félúton valaki felkiáltott: „Postai hívás!”, majd elszabadult a pokol. Habarótűz alá vették őket.”„Bob Dylan és Joan Baez zenéje a demokrácia szóvivője volt. Ez a szabadság megfertőzte Franciaországot és Európát. A ’68 májusa a liberalizálódás kapuja volt.”„A lázadás volt az Egyesült Államok történetének legnagyobb sztrájkja. Összesen több mint ezer főiskolát és egyetemet zártak be ideiglenesen május végéig... Megváltoztatta a háborúról alkotott képet.”„Minden szenvedély, amit megpróbált Párizsban elrejteni, most kitört, mint egy szökőkút. Hajnalig szerették egymást... Soha egy nő sem adta oda magát ilyen intenzitással, nem adta át magát teljesen – testtel és lélekkel... Látta, ahogy a nő a hasát fogva, nevetve ugrik a nyakába a kis lakásban, amikor hazatért a szolgálatból, és a fülébe súgja: „Nem tudok nélküled lélegezni! Te vagy a levegőm. Nélküled nem élek!””„Számomra a háború óriási számítási hiba volt minden résztvevő részéről... A vietnamiak mindkét oldalon szenvedtek a legtöbbet... Ők a legszorgalmasabb, legokosabb, de legrafináltabb emberek, akikkel valaha találkoztam.”„Hanh olyan volt, mint egy fény, amely belülről is ragyogott. A fény, amit gondosan, figyelemmel és aprólékosan ápolt, hogy az idő múlásával se hunyjon ki... Csak azt érezte, hogy újra szerelmes lett. És a sok év után fellángolt szerelem ritka és értékes... Felébresztette benne a vágyat, hogy újra szeressen... Ez egy gyönyörű szerenád volt a szerelemnek, amely örökké tart.” M. Muresan

A Ha kigyúlnak a fények című kötet margójáraA kötetem verseket, novellákat tartalmaz, amelyek keletkezését zömében az élet impressziói motiválták és vezettek el engem a megvalósításig. Ötvöződik benne a XX. századvég beatkorszakának hangulata, az ifjúkori ébredés, rácsodálkozás a világra, és felfedezése annak, hogy az életünk lassan sorssá válik. Természetesen a klasszikus érzések, mint a szerelem, az elmúló és el nem múló barátságok, élet és halál megszorongató érzései egyaránt foglalkoztattak. Az egyéni és társadalmi fájó pontok és a bensőségesség egyaránt jegyei az írásoknak, vagy mint az öröm, a megbánás és a hit.A novellákat először ösztönösen, aztán később már tudatosan formáltam úgy, hogy a csúcspontok a művek végére essenek, bár jellemzően fontos volt számomra, hogy az olvasó az addig való eljutást, azaz az utat is kívánja végig járni.A történetek alapjai részben valós események voltak, azonban számos olyan alkotói elem került beépítésre, amely az írói fantáziám szüleménye. Ebből következik, hogy a művek szándékukban sem dokumentum jellegűek, csupán jellegzetes élethelyzeteket tárnak elénk, nem titkoltan elgondolkodtató szándékkalBár az írásaim szinte kizárólag ihletettségi alapon születtek, igyekeztem törekedni arra, hogy az olvasó, a műveken keresztül lelki, szellemi értéket, esetleg útravalót kaphasson. Csipán László 

Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú beszélgetést. Vajon tud-e vigaszt nyújtani az írás? Vagy a vigasz-e az egyáltalán, amire szükség van ilyenkor? Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? Hogyan kapcsolódhatnak egymásba a múltbeli emlékek és a jelen napjai? Naplószerű feljegyzések és esszéisztikus számvetések váltják egymást a kötet lapjain, amely az édesanya mély vallásosságától ihletetten minden eseményben a jelentést keresi.

"Szepes Mária Varázstükör c. ezoterikus regényét a Vörös Oroszlán után írta. A varázstükör főhőse Kornét Gábor újságíró barbár idők tanúja. Berlinből tudósít, amíg ki nem utasítják Németországból. Hazatérve családi örökségre bukkan: egy varázstükröt örököl, amely egykor Rabbi Abraham Eleazarnak, az 1100 körül élt nagy kabbalistának, mágusnak és alkimistának a tulajdonában volt. Ezen át tartott kapcsolatot a „másik világgal”. Ez a tükör egy varázstükör, amely túlmutat az időn és a téren, feltárja a titkokat, és a világ láthatatlan összefüggéseit. Amit a tükörben látunk, az többé már nem csak kép – lehetőség, figyelmeztetés, vagy éppen a sors formálásának eszköze. Kornét Gábor pedig nem elégedik meg a látással: cselekszik, beavatkozik, és próbálja jóra fordítani a világban zajló eseményeket. Élete folyamán vak segítő szándéka tapasztalatain át érik értő szeretetté, ahogy transzcendens képességeit fokozatosan visszanyeri. A varázstükör segítségével a múlt mélyrétegeibe és a láthatatlan szférákba is behatol, ahol megismeri az anyagot működtető okok törvényszerűségeit. Szepes Mária Varázstükre lenyűgöző regény a misztikumról, az emberi döntések súlyáról és a tudás hatalmáról. Mély, fordulatos történet, amely egyszerre beszél a történelemről, a lélekről és a láthatatlan erőkről, amelyek mindannyiunk életét formálják. „A varázstükör vetítővászon tulajdonképpen. Mindaz, ami a tükörbe vetül, a főhős lelkében játszódik le. Élő, színes, plasztikus képként a tükörbe jut, és ő tágra nyílt szemmel, minden ép érzékével látja, hallja, érzi az eseményeket. Semmi el nem rejtőzhet előle, amit látni akar... Mert mi maradhat titokban a Szellem előtt, amely nem ismer időt, távolságot, áthatol az anyagon, s minden forma mögött a lényeget szemléli? A tükörbe pedig ez a mindentudó, mindenlátó, misztikus erőinek birtokában lévő szellem vetíti ki a felidézett jelenségeket.” – Szepes Mária „A Varázstükör a szemtanú hiteles beszámolója a hitleri téboly időszakáról, a háborúról, az ostromról, de ugyanakkor tudósít egy másik misztikus lélekvilágról, ahol „az életnek rengeteg változata van. Hamvas Béla még könyvtáros korában azért keresett meg, hogy a Varázstükör kiadásáról tárgyaljon velem, annyira fontosnak tartotta a végjátékról szóló beszámolómat...” "

„Hányszor gondoltam arra, hogy független szeretnék lenni. Huszonnyolc év sok idő, nem volt felhőtlen a kapcsolatunk, de kijöttünk egymással. Valahogy összecsiszolódtunk, de bennem sokszor fellángolt a vágy, hogy végre egyedül szeretnék dönteni a sorsomról, a saját életemet szeretném élni...De én egyáltalán nem ilyen áron akartam a szabadságot! Sőt! Most, hogy ezzel a ködös betegséggel hirtelen kézzelfoghatóvá vált a lehetőség, hogy elveszíthetem őt, egy porcikám se kívánta, hogy külön életet éljek, hiszen úgy érzem, nélküle semmi vagyok!”A Ha a bálnák visszatérnek egy őszinte és megrendítő történet háromévnyi kitartó küzdelemről a GBM4 agydaganattal, ami annak tudatában zajlik, hogy nincs remény a gyógyulásra. Maximum 18 hónap a statisztikai túlélés a diagnózistól számítva, amit egy ötvenéves, egészségesen élő férfinak és a családjának nem könnyű megélni.Ebben a könyvben szerettem volna megmutatni a saját helyzetemen keresztül azoknak, akik hasonló helyzetben vannak, hogy nem kell szégyellni a gondolatainkat, amelyek nem csak szeretetről és gondoskodásról szólnak. Minket, akik végigkísérjük szerettünket ezen az úton, lelkileg és szellemileg is megvisel, hogy őket a víz fölött tartsuk, amíg van bennük élni akarás, amíg kicsúszik a kezünkből a kezük, míg végül kénytelenek vagyunk elengedni őket. 

Gorondy-Novák Márton első kötete izgalmas könyv. A tizenkilenc novellát tartalmazó kötetben olyan hétköznapi történések fordulnak abszurdba, zavarják össze a szereplők életterének rendjét, és indítanak el groteszkbe hajló cselekménysorokat, mint egy úszóedzés, egy cserépkályha megépítése, egy karácsonyi üdvözlőkártya megírása, egy új szomszéd megjelenése a kertvárosi lakónegyedben vagy éppen a munkahelyi pénzjutalom elmaradása.Kiforrott, érett mondatok, pontos dramaturgia, helyzetek az irrealitás határán, irónia és humor, komikum és tragikomikum és az ezekhez szükséges empátia keveredik a szövegekben. A hosszabb-rövidebb történetek betekintést nyújtanak az elsősorban önmaguknak kiszolgáltatott szereplők olykor nevetségesen téves, olykor fájdalmasan naiv, olykor végtelenül kisszerű élet- és értékvilágába. Az átélhető, de alig-alig élhető világokban mozgó novellák hősei többségükben ismerős karakterek, esendő, csetlő-botló figurák, akiknek vágyait, furcsaságait, megbocsátható gyarlóságait a szerző gyakran szarkazmussal, de szolidaritással ábrázolja.

Márai Sándor számára Kassa nem csupán egy város, a szülővárosa, de jelkép is: az európai, polgári műveltségé. A Kassai őrjárat nem a szó hagyományos értelmében vett útirajz. Írójának az utazás ad alkalmat, hogy e nagyobb lélegzetű esszében a kor kérdéseiről elmélkedjék. Márai a szellem védelmében lép fel, egy kultúra védelmezőjeként, s egyben kritikusaként. [...] Mint oly sokan a korban, az írástudók felelősségét vizsgálja. Mekis D. János ,,A malom zúg, hajnalodik, az ifjúság elmúlt. Holnap még egyszer végigmegyek a Városon, ahol az élet kezdődött; meg akarok keresni valamit. Az élet elvesztett értelmét akarom megkeresni. Még egyszer a forrás fölé akarok hajolni, megismerni egy arcot, amelyre már csak halványan emlékszem, megízlelni egy tiszta és hűvös emléket, amely kristályos áradással ömlik a lélekben, mint a hegyi patakok. Az arcvonal, amelynek minden európai szellemi ember közkatonája volt, összeomlott; indulj még egyszer őrjáratra, a romok és beomlott állások között, mielőtt megöregszel és elhullasz valahol. Talán megtalálsz így valamit, ami értelmet ad az életnek, talán ki tudod mondani az elhazudott igazság egy részletét, talán nyugodtabban halsz meg aztán, földön, vízben vagy levegőben, ha már nyugodtan élned nem lehetett." Márai Sándor (Kassa, 1900 - San Diego, 1989): író, költő, újságíró.  

Az írónő Kjongha lelki és szakmai problémákkal küzd, mikor régi barátnője súlyosan megsérül. Inszon a kórházban arra kéri, utazzon el csedzsui otthonába, és gondoskodjon a madaráról. A főhős azonban óriási hóviharba keveredik, és a mindent fagyba burkoló hókristályok összemossák a múltat a jelennel, a valóságot az illúzióval. Élve találja még Kjongha a madarat, mire eljut barátnője házába? Viszontláthatja Inszon a barátnőjét?A líraian lüktető mű nemcsak a lélek törékenységét, hanem a történelem igazságait is kutatja: az 1948-as csedzsui mészárlás áldozatainak állít emléket. Az Inszon szekrényében felhalmozott cikkeket böngészve Kjongha előtt feltárul a bűntudattal, reménnyel és veszteséggel teli múlt, s az áldozatok egymás mellé állított fekete fatörzsekként jelennek meg előtte. "Nem válunk szét" - ez lesz a címe legújabb művének, ha egyszer elkészül."Emlékszem, ahogy az őszinte szeretet a bőröm alá hatolt. Elérte a csontvelőmet, és összeszorította a szívemet... Ekkor értettem meg. Hogy mennyire félelmetes fájdalom a szeretet."HAN KANG 1970-ben született Dél - Koreában, a Jonsze Egyetemen tanult koreai irodalmat.2016-ban Növényevő című regényét Nemzetközi Man Booker-díjjal tüntették ki, életművét 2024-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.

,,A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka" - olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében. A szerző számára otthonos határvidéken járunk több szempontból is: a már és a még, a nappal és az éjszaka, a nyár és az ősz, az ősz és a tél, az álom és az ébrenlét kettőssége tagolja a formailag is gazdag kötetet. A szabadversek és a szonettek, a monológok és a párbeszédek létezésünk ismerős pillanatainak és helyzeteinek mutatják meg ismeretlen - hol félelmetes, hol fenséges - oldalát: ,,S hiába, hogy már jártam sokszor ott / nem ismerem: az álmok másik ország, / s az emlékét valami vámosok / az ébrenlét határán elkobozzák."

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük, nem csak mi, de a szomszédos országok magyarlakta területein élők is. Idén a Magyar Könyv is Magyar Termék Mozgalom a Helma Kiadóval két új kezdeményezést is elindított. Január 7-én indult a 365+1 vers kortárs magyar szerzőktől facebook oldala a Helma Kiadónak, ahol a kiadónál megjelent verses kötetekből kaphatnak az érdeklődőt ízelítőt, minden nap. Szintén 2025-ben, februárban hirdettük meg először a Versben mondom el című pályázatot, amire rekord számú, 310 érvényes alkotás érkezett, alig egy hónap alatt. Ez a kötet a magyar költészet napján fog megjelenni, terveink szerint minden évben, ezzel a kötettel tisztelegve nagyjaink előtt, és biztatva a jelen költőit e nemes hagyomány ápolására. Az MKMT mozgalom és a Helma Kiadó lehetőséget ad a kezdő, szárnyukat még épp csak bontogató költőknek épp úgy a megjelenésre, mint azoknak, akik már több verses kötet, illetve díjak, kitüntetések tulajdonosai. Mert a magyar nyelvet ápolni, gyarapítani, megőrizni, mindannyiunk kötelessége!

Hunyd be a két szemedet, s képzeld el, hogy egy színpompás, illatozó levenduláskertben sétálsz. Érzed már orrodban illatát a fűszeres levendulának? S a bőrödön érintését a Nap melegének?Mi most egy ilyen léleksimogató sétára hívunk téged! Ezzel az egyedi, a magyar ABC minden betűjét érintő, 88 verset tartalmazó könyvvel szeretnénk elvinni téged egy mesés utazásra. Elmerülhetsz az érzelmek birodalmában, miközben találkozhatsz akár vikingekkel vagy kedves madárijesztőkkel is. Hallgathatsz dallamos dzsessz zenét vagy vérpezsdítő gitármuzsikát. Elutazhatsz a múltba, részt vehetsz meghitt családi ünnepeken, csodálhatod az eget nappali és éjjeli fényében is.Kell ennél több csoda egy szürke hétköznap színesebbé varázslásához?Nagy izgalommal várunk erre az izgalmakkal teli, mégis megnyugtató kalandozásra.Ugye, te is velünk tartasz?A szerzők

Ki ölte meg Remegsz-remegsz Joaozinho-t a vízgyűjtő melletti üres telken? Mi történt a szűzies Verával, aki két hónappal a tizenhatodik születésnapja előtt tűnt el a szülei házából? Miért nem fogják soha elfelejteni az Amélia telep lakói az 1989-es karnevált? Mire vihette volna Beto a csodálatos bal lábával, ha nincs az a szörnyű szeptemberi éjszaka? És mikor tér vissza a lakótelepre Roberto, az öldöklő angyal, hogy kitöltse irgalmatlan bosszúját? Emlékek, árulások, gyilkosságok, futballkrónikák, receptek, buszozások, vasárnap reggelek, őslakosok, bevándorlók és visszatérők: a Lisszabon külvárosában található Amélia lakótelepen ott lüktet az egész emberiség. Bruno Vieira Amaral elbeszélője pedig fekete humorral átszőtt enciklopédiába rendezte ezt a hol bizarr, hol a reménytelenség melankóliájával teli világot, hogy maga is számot vessen egykori vágyaival és ábrándjaival. Bruno Vieira Amaral (1978) portugál regényíró és irodalomkritikus, az Expresso című folyóirat, valamint a Rádio Observador munkatársa. Íróként ezzel a regényével debütált hazájában, és rögtön számos rangos irodalmi díjat nyert vele. 2015-ben az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának portugál résztvevője volt. Ma velem leszel a paradicsomban című regénye 2019-ben jelent meg magyarul.

„Bábob az a hely, melyet az gyűlöl a legjobban, aki benne él, és az becsüli meg, aki már régen elhagyta.”Egy olyan világban, ahol a drótszálakon rángatott bábok érző lények, négy jóbarát úgy dönt, elhagyja otthonát és világot lát. Az utazás során magukról, egymásról és az életről is olyan dolgokat tudnak meg, amik alapjaiban meginogtatják erkölcsi bázisukat, ugyanakkor a szövetségüket is próbára teszik. 

Budapest, 1944-1945 tele. Sheindel és Izeta a romos állatkertben talál menedéket, ahol éhes állatok kóborolnak. A zsidó és a cigány kislány találékony, mindig készenlétben áll, és küldetésének érzi, hogy megszervezze a zsiráfok, zebrák és más állatok szöktetését a nácik birtokolta és a Vörös Hadsereg szorongatta városból. Sheindel évtizedekkel a háború után visszatér Budapestre, és hosszú kutatásba kezd Izeta után. 1995-ben, a szintén ostrom sújtotta Szarajevóban még mindig őt keresi. Jean Hatzfeld regénye egyszerre apokaliptikus, megindító és a végletekig letisztult. A két kislány barátságáról olvasva, amelyet az állatokkal való kapcsolatuk erősít meg, egy örömteli rejtély részesei lehetünk."Ha az ember képes mozdulatlanul várakozni egy vad tájon, és szerencséje van, akkor közeledni fog felé egy állat, hogy meglátogassa. Ez egészen más, mint amikor egy állat véletlenül arra jár, és egy pillanatra megáll, mert meglepődik. Vagy amikor titokban, távcsővel figyelünk egy állatot, vigyázva, nehogy zajt csapjunk a száraz ágakra lépve. Amikor egy állat óvatosan, remegő orral közeledik feléd, az fantasztikus érzés, egyszerűen azért, mert miattad jön. Prémvadászok, kutatók szemléletesen írtak erről. Az állat lát egy más fajú élőlényt, nem tekinti se ellenségnek, se eleségnek, és szeretne többet tudni róla. Ilyenkor igyekszik megismerkedni veled, különböző üzeneteket küld, hangjelzéseket ad, vár, kiszimatolja a szagodat, te is beszippanthatod az övét, alaposan megvizsgál szemből vagy oldalról, attól függ, milyen a karaktere."Jean Hatzfeld (1949) francia író, újságíró, a Gallimard szerzője. Madagaszkárban született egy nyolcgyerekes család negyedik gyerekeként. Gyerekkorát Le Chambon-sur-Lignonban töltötte, amelynek a lakói a második világháború alatt zsidók ezreinek nyújtottak menedéket. Mielőtt Párizsba költözött volna, dolgozott gyárban is. Olyan kiemelkedő lapokba, magazinokba írt, mint a Libération, L'Équipe, Cahiers du Cinéma és a Roling Stone. Érdeklődésének homlokterében a háborúk, népirtások (délszláv háború, Ruanda) állnak. Haditudósítóként is tevékenykedett. Sok könyvét lefordították más nyelvekre. Magyarul korábban megjelent könyve: A bozótvágó kések évszaka. A ruandai gyilkosok vallanak (2006).

Egy viharos decemberi éjszakán az orvos Enya egy kamasz fiút igyekszik újraéleszteni a szakadó esőben, akire Dublin közelében, egy hegyi úton talált rá.A fiút sikerül megmenteni, Enya élete viszont darabokra hullik. Kihűlt házassága fogságából a szabadság felé sodorja a vihar.Csakhogy még a menedékhelyéül választott, mindentől távoli kis faluban is kísérti annak a viharos éjszakának az emléke.A megannyi élettörténetet őrző, vénséges vén fa ágai alatt vajon lesz-e bátorsága szembenézni a saját sorsával?""Hatalmas érzelmi fejesugrás egy nő életének hullámai közé...lenyűgöző."" - Daily Mail.""Erőteljes olvasmány, oldalanként változik, hogy éppen sír vagy nevet-e rajta az ember."" - Belfast Telegraph.

Egy tabletta gyász és szívfájdalom ellen. Egyfajta érzelmi fájdalomcsillapító. Az ember szükség esetén bekap egyet, és folytatja tovább az életét. Isten hozott a Pipacsmezőn, ahol minden megtört szív számára van remény a gyógyulásra! A kaliforniai sivatag távol eső részén található egy kísérleti klinika, ahol a gyászolók és a sebzett szívűek átaludhatják a fájdalmukat. Mire a betegek felébrednek a hosszan tartó álomból, meggyógyultak. De csak akkor, ha hajlandóak elfogadni a lehetséges, alig ismert mellékhatásokat. Négy nagyon különböző idegen indul útnak, hogy felkeresse a klinikát: Ava, a könyvillusztrátor; Ray, a tűzoltó; Sasha, a foglalkozási terapeuta és Sky, a szabad szellem. Miközben próbálnak eljutni a Középnyugatról a messzi Pipacsmezőig - ahol remélik, megtalálják Ellist, a kezelőközpont briliáns, titokzatos alapítóját -, minden egyes múltbeli titkuk és rejtélyes motivációjuk azzal fenyeget, hogy gátat szab az útjuknak. Gondolatébresztő és eredményes feltárása a gyásznak és a veszteségnek, bölcs és csodálatos gondolatokkal a barátság erejéről. - Gareth Brown, Az ajtók könyve bestsellerszerzője

Különleges családtörténet és ellenállhatatlanul vicces történelemlecke ez a könyv, pedig átrobog rajta a 20. század első felének nem éppen szívderítő finn-orosz történelme. Katz írásai mégis szívderítőek: ahol az életrevaló nagymama menti ki a tábori kórházból a véletlenül támadást fújó kornétás férjét, vagy ahol a menekülésen gondolkodó zsidó család nőtagjai veszekednek azon, milyen használati tárgyakat lehet elcsomagolni az útra. Aki még nem olvasta Daniel Katz írásait, azt azonnal rabul ejti az áradómesélőkedv, aki pedig már ismeri, örömmel olvassa újra ezeket az örökzöld történeteket.

Karinthy Frigyes pályáján középponti helyet foglal el a novellisztika. A megannyi műfajban és műnemben alkotó író keze alatt az elbeszélés folytonosan új meg új alakot ölt: lehet néhány skiccből felvitt anekdota, bibliai parabola, önéletrajzi vallomás, tömörre húzott kisregény, sci-fi történet, abszurd jelenet és esszé. Közben a motívumok és fordulatok néhol a klasszikus humoreszkek helyzeteit idézik, csak éppen vérfagyasztó variációkkal; másutt szerzőjük költészetével mutatnak rokonságot. Válogatásunk az 1912-ben megjelent Esik a hó című kötettől kezdve az 1936-os Nevető betegekig igyekszik keresztmetszetet adni Karinthy elbeszélő művészetéből.