Najnovšie - Svetová beletria strana 448 z 451

Ez a kötet nem egy tapasztalt költő alkotása. Ez egy hétköznapi ember vallomása – aki hosszú évek után újra rátalált a szerelemre, és vele együtt egy addig ismeretlen alkotói világra. A versek egy titkos érzelmi fellángolás lenyomatai: kezdetben finom üzenetek, napindító kedvességek, majd szenvedélyes, bensőséges vallomások. Az évszakokhoz igazodva vezetnek végig a szerelem változó hangulatain – tavaszi könnyedség, őszi mélység, téli elmélkedés. A legmélyebb érzéseket nem mindig lehet megmutatni annak, akinek szólnak. Ez a könyv mégis megszületett – egy őszinte, néma párbeszédként. Egy belső hangként, amit nem lehetett többé elhallgattatni.

„Bűntudatom van egy nő miatt.”Mi rejlik egy férfi lelkében? Jóval több, mint amennyit mutat. Ennek a könyvnek a főhőse azért vállalkozik önvizsgálatra, hogy élete új fejezetének kezdete előtt szembenézzen azzal a régi bűnnel, amelynek emlékét addig sikerrel fojtotta el.Stern Gábor harmincas egyetemi oktató, a párkapcsolata stabil, barátnőjével nemsokára megszületik első gyerekük. Mégis mi a gond? Sokasodnak körülötte a krízisek: barátnőjének testvére párkapcsolati drámán megy keresztül, a munkahelyén pedig szexuális zaklatás miatt elbocsátanak egy hatvanas professzort. Gábor múltja is ingoványos terep: évekkel ezelőtt tett valamit, és a lelkiismerete nem hagyja nyugodni.Érzi, tiszta lappal kell indulnia, muszáj a múltbeli epizód nyomába erednie. De mégis miért olyan fontos ez? Túlmozgásos a lelkiismerete? Zsidó származása és ateista értékrendje vívna harcot egymással? Breier Ádám első könyve a megbánás regénye. Friss értelmezést ad a mai harmincasok nyelvén egy érzésre, amit alaptalanul hittünk idejétmúltnak.Breier Ádám filmrendező. Lefkovicsék gyászolnak című nagyjátékfilmjét 2024-ben mutatták be, jelentős közönségsikert aratott, és díjakat kapott. Külföldön is nagy utat járt be: közel száz nemzetközi fesztiválon szerepelt a világ öt kontinensén, Ausztráliától Uruguayig, és rangos elismerésekben részesült.

"Hogyan lehet, majdnem harminc év múltán, visszatérni a körülzárt Szarajevóba, fölidézni az akkori érzéseket? Hogyan lehet újra megírni a Szarajevói Marlborót, egyáltalán lehetséges-e, megtehető-e és észszerű-e, hogy az író ismét megpróbálkozzon vele? A válasz erre a kérdésre szükségszerűen tagadó, ám ha a szerző elég bátor és elég vakmerő, elég erős a képzelete, akkor mégis vállalkozik a kísérletre, és Miljenko Jergović pontosan ezt tette a Míg a háború meg nem öregszik bennünk című gyűjteményben.Ezek az új elbeszélések nem színei és fonákjai az előzőeknek, hanem olyan sorsokat elmesélő új történetek, amiket az előző könyv szereplőivel a menekülés lehetetlensége, a pusztulás borzalma és szépsége, a minden egyes egyén genetikai kódjába vésett sorstalanság köt össze az egyik utolsó olyan városban, ahol egykor még egyenjogúan és félelem nélkül három hit élt együtt. És ahogy Szaloniki eltűnt a nagy háború viharaiban, úgy tűnt el a négyéves ostromban az a Szarajevó is, amelyről Jergović ír, s amelyet sok elbeszélésében felidéz."Seid Serdarević"Én tudom a legjobban, hogy mindenkinek, aki ölt, mészárolt, gyilkolt, erőszakolt ebben a háborúban, nyugodt lesz utána az álma. Traumájuk azoknak van, akik semmit sem tettek."MILJENKO JERGOVIĆ horvát író 1966- ban született Szarajevóban, egy Zágráb melletti faluban él. 2012-ben a lengyel Angelus-díjjal, 2018-ban a német Georg Dehio-könyvdíjjal, 2024-ben pedig a szlovén Vilenica-díjjal tüntették ki. Műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le.

Az írás véresen komoly dolog, akár halálos is lehet. Egy regény képes megváltoztatni az életünket, főleg, ha még nincs kész, és meg kell találnunk a hiányzó zárófejezetet. Újrakezdeni sosem késő, legyen szó barátságról, családi viszonyokról vagy a lelkünk mélyén eltemetett, mindent szétfeszítő alkotási vágyról. A kérdés, hogy szembe merünk-e nézni legfélelmetesebb démonainkkal, és megpróbáljuk-e átugrani legalább a saját árnyékunkat. A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott szereplői fiatalok, de már felnőttek. Vidékiek és budapestiek. Egy romlott hatalom vazallusai, illetve a rendszer kérlelhetetlen kritikusai. Miközben a szakadék felé száguld a világ, és a Föld felforrósodása egyre nagyobb kihívás elé állítja lakóit, a problémáink többnyire mégis változatlanok maradtak: fel merünk hívni valakit, akit elsodort mellőlünk az élet? Tudunk bocsánatot kérni, és még inkább: meg tudunk-e bocsátani? Bárhol is tartunk az életünkben, a válasz sosem egyszerű. Fábián Tamás 1987-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem szabad bölcsészet szakán szerzett alapszakos diplomát, a mesterképzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán végezte. Tizenöt éve dolgozik újságíróként, 2020 óta a Telex.hu munkatársa.Ez az első regénye.  

A Magvető gondozásában jelennek meg most József Attila versei. E páratlan életmű több mint hetven éve meghatározó olvasmány minden generáció számára. A kötetet Stoll Béla szöveggondozásának megtartásával Róna Judit szerkesztette. 

A költő legújabb verseskötete korrajz, és egyben kicsit mély társadalombírálat is. Nem fukarkodik a sokszor nyers, posztmodern szóalkotási módszerekkel sem, amikor igyekszik minden számára fontos szemszögből (élet, halál, szegénység, szociális ügyek) körbejárni, és megvizsgálni az esendő, és gyarló ember jelenét, környezetét, helyét a világi milliő sorában. Számos prózaversében visszatérő motivumot épít a miértekből? Vajon a halandó emberrel csupán csak saját önző-makacskodó sorsától függ, vagy a vakszerencsés, véletlenektől?Szokatlan formájú, de ismerős hangulatú, modern verseskötetet kap kézhez az olvasó.

A körkép egy háromkötetes sorozat – Kék Adria, A legelső törvény – legutolsó része. Míg az előző kettő novellákat és elbeszéléseket, addig ez a kötet csak színdarabokat tartalmaz. Címét, a híres Feszty-körképről, A magyarok bejöveteléről kapta. Megismerhetjük az óriás körpanoráma megkomponálásának körülményeit, a lázas készülődést, az ünnepségek körül zajló indulatok egész tárházát, és a festőgárda már-már az idegösszeroppanásig megfeszített munkatempóját, hogy a műalkotás, Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat egyik fénypontja lehessen. A kép ugyan elkészül és hosszú időn át a magyar nép valóságos búcsúhelye lesz, Feszty Árpád mégis kiábrándultan vonul vissza a közélettől. Talán mert felismerte, hogy a magyar nemzeti identitás megerősítésének nemes szándéka mögött, nem egyszer keményen harácsoló pénzszerzés és rövidlátó politika élte világát…?

Mit keres egy angyal a hídon? És kit talál meg? Hogyan lehet visszanézni egy már rég elhagyott életszakaszra? És ami fontosabb: hogyan lehet nyelvet találni az akkor történtekhez? Miközben egy elveszett-eltévedt nemzedék körvonalai is felsejlenek, új kötetében Vados Anna a mindannyiunkban ott élő ismeretlent vagy épp egykori ismerőst szólítja meg. Költészete a beszéd és a hallgatás határait járja végig. Így lesz ez a versvilág helyenként sejtelmesen ködös, másutt kijózanítóan éles: függőségeket tár fel, és a szabadság nyelvét keresi. Az Egymás lélegzete verseiben nemcsak a címben is érzékeltetett te meg én viszony van benne, ez a pulzáló, hol forró, hol jeges párbeszéd, hanem a transzcendencia nyitott horizontja is. Hiszen akik ezekben a versekben szót kapnak, vagy akikről szó van, azok magukban már felmérve a mélység rettenetét, a zuhanás lehetőségét, a metafizikában vagy a másik tekintetében próbálnak kapaszkodót keresni.

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Két fiatal német a 18. század végén nekilát a világ fölmérésének. Alexander von Humboldt átvág az őserdőn és a sztyeppén, bejárja az Orinoco vidékét, önmagán kísérletezve mérgeket próbál ki, bebújik a barlangokba, megmássza a vulkánokat, és emberevőkkel vacsorázik. A matematikus és csillagász Carl Friedrich Gauss, aki nem tudja az életét nők nélkül élni, mégis képes a nászéjszakán kiugrani a hitvesi ágyból egy képlet lejegyzése kedvéért, Göttingenben bebizonyítja, hogy a tér görbül. A két öreg, híres és kissé bogaras ember először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. Daniel Kehlmann rendkívül élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét. A világ fölmérése rafinált játék tényekkel és fikcióval; különös fantáziával és ragyogó technikával megírt filozofikus kalandregény.  

Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek. Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségnél dolgozik, a mama meg mindennap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.  

1904. június 15-én megszületik Apollónia, az ausztriai Asperg gróf és egy szolgálólány kapcsolatából, három olyan anyajeggyel a vállán, ami csak a kiváltságosoknak adatik meg. Hogyan lesz Apollóniából már tizenötévesen milliomos, egy évvel később skót márkiné? Kiért dobog a szíve egy életen át? Mire képes ez a hihetetlenül erős nő azért, hogy megvédje a gyerekeit és a vagyonát, hogy összetartsa a családot? Az Asperg család 3. részében megismerjük végre a dinasztia alapítót és nem mindennapi életét."Utálom a családregényeket! Hosszú, évtizedeken, sőt sokszor évszázadokon át tartó nyűglődés, szenvedés, követhetetlen családfa... Jó. De akkor mi legyen Sky S.T.  Asperg családjának történetével? El kéne olvasni... Ha már egyszer megkért rá... Egye fene! Essünk túl rajta! Így fogtam a kezembe Emily - és egyben az Asperg család - első kötetét. Na, bakker! Ez jó! Sőt, mi több, nagyon jó! Nemhogy nem unalmas, de nem lehet letenni! Itt senki nem az, akinek/aminek látszik. Titok titok hátán! Jöhet a folytatás! Még nincs kész?! Akkor igyekezz! Az Emily 2-t már faltam, mint kiéhezett sáskahad a búzamezőt! Ha lehet még fokozni az izgalmat, akkor Sky fokozza. Biztos lehetsz benne, kedves Olvasó, hogy itt már a körmöd is lerágod. A szálak pedig egyre jobban összegubancolódnak. A könyv végére már csak egyetlen dologra leszel kíváncsi: Ki az, aki ezt a családot elindította? Ki az, aki - még a halála után is - dróton rángat minden családtagot? Ki az a furmányos, számító, gyakran kegyetlen bábjátékos, akinek mindenki akarva, akaratlanul engedelmeskedik? Ki az a sakkjátékos, aki már a nyitólépés után pontosan tudja, hogy fog végződni a játszma; melyik bábu marad talpon, és kire vár pusztulás? Hogy lesz egy elragadó csöppségből minden hájjal megkent - nevezzük nevén! - maffiavezér? Nos, ezekre a kérdésekre csak akkor kapsz választ, ha elolvasod a sorozat következő  részét, az Asperg család harmadik kötetét, az Apollóniát! Jó tanács: csak akkor kezdj bele, ha be is tudod fejezni!  Mert különben: lekésed, lemaradsz, kifut, odaég... Bár még ez is megéri. Én piszokul élveztem minden sorát.   Pedig tényleg utálom a családregényeket! "K. Kormos Noémi

"Gyönyörűen megalkotott történet, amelyben sokáig visszhangzik a lelkiismeret hangja." JODI PICOULT Hattie Williams lenyűgöző és megindító első regényében egy könyvkiadó ifjú PR-osa mindent felemésztő, szenvedélyes viszonyba bonyolódik az általa bálványozott íróval, és megtanulja, hogy az, amit a legjobban szeretünk, olykor ízekre szed bennünket. Charlie huszonhárom éves, szingli, és nemrég vették föl PR-asszisztensnek London egyik vezető független könyvkiadójához. Richard Aveling ötvenhat éves, nős, és nemzedékének meghatározó írója. Charlie régóta bálványozza a híres és rendkívül sármos Richardot, akinek műveiért a hét éve elhunyt édesanyja is rajongott. A mindent felemésztő, bűnös viszonyukat azonban titkolnia kell mindazok elől, akiket szeret. Hamar eljön az idő, amikor a lány már el sem tudja képzelni az életét Richard nélkül, és a kelleténél később érti meg, hogy ha elveszíti a férfit, nemcsak a kapcsolatuk fog tönkremenni, hanem ő maga is. A Keserédes gyengéden, szívbe markolóan és "testközelből" járja körül a hatalmi viszonyok és a sebezhetőség témakörét, valamint azt a kérdést, hogy mit jelent szeretni egy másik embert, és mit jelent szeretni önmagunkat.  

„Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban.”Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenkettedmagával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. „Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén.” A történet ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokk-terápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve – ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult.Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében Sylvia Plath öngyilkos lett.„- De mi az a Kilencedik királyság?– Az a tagadás királysága, a fagyott akaraté. Ha odaér a Kilencedik királyságba, nincs visszatérés.”Homályos, szimbolikus, több megfejtést rejtő mese a Mary Ventura és a Kilencedik királyság rövidke története.

Legyen az egy véres bűntény tetthelye vagy egy egyedül élő ember utolsó pillanatainak, magányos elmúlásának gyakran csak hetekkel, hónapokkal később felfedezett színhelye, az extrém takarító megérkezik, sietség nélkül felméri a helyzetet, majd elvégzi a munkát, amivel megbízták: rendet és tisztaságot teremt a halál bomló, rothadó káoszában.A védőruházat és a maszk azonban nem óv meg senkit az ember egyre magányosabb életével és halálával való szembesülés iszonyatától és katarzisától.A pusztán borzongani, rémüldözni vágyó „katasztrófaturisták” csalódni fognak, mert ez a különös hangulatú könyv már-már szemérmes tárgyilagossággal néz szembe az élet eltűnésével működésbe lépő szerves folyamatokkal, és tapintatosan, a sajátjaként őrzi-vigyázza a holtak méltóságát.Ez a témaválasztásában radikálisan merész, hitelességében megkérdőjelezhetetlen regény intellektuális és érzelemgazdag beszámoló egy, az élet és a halál többségünk számára ismeretlen, ijesztő határvidékein otthonosan mozgó, önmagát és az őt körülvevő világ minden rezdülését figyelő és érteni vágyó ember mindennapjairól. Némán, visszafojtott lélegzettel követjük a szerzőt, aki úgy kísér át minket a testet-lelket összeroppantó magány birodalmán, hogy közben egy pillanatra sem veszítjük szem elől a szeretet és a részvét minden sötétségen átderengő fényét.

Alex Lyons újságíró híres a kíméletlen, briliáns színikritikáiról. No meg arról, hogy bomlanak utána a nők, és ő ezt ki is használja. De mi történik akkor, ha legutolsó alkalmi partnere épp az a színésznő, akiről ő egy porig sújtó egycsillagos értékelést írt aznap délután? Mi történik, ha ez egyszer a nő nem hagyja szó nélkül a megaláztatást, és minden dühét a férfi lejáratására fordítja? Ha innentől kezdve egyszemélyes műsora átalakul a női erő megnyilvánulásává, és fergeteges sikert aratva hirdeti Alex Lyons gyarlóságait?Charlotte Runcie regénye szórakoztató és izgalmas betekintést nyújt a művészeti, színházi világba, a színfalak mögött zajló intrikákba és dinamikákba. Miközben az első sorból nézhetjük végig valakinek a bukását, aki meg akarja mondani, hogy mások mit gondoljanak, arra is rá kell jönnünk, hogy a bosszú ugyan lehet édes, de ugyanakkor veszélyes is."- Gondolom, az mindenkinek megvan, amikor valamelyik ismerősünk elmesél egy sztorit valakiről, aki valami olyan szörnyűséges dolgot művelt vele, hogy a végén csak annyit bírunk kinyögni: Ne már! És volt képe hozzá?... Ma este egy ilyen történetet mondok el nektek. És ennek minden szava igaz. Azt akarom, hogy hallgassátok meg figyelmesen, aztán menjetek, és adjátok tovább mindenkinek, de úgy, hogy a végén ők is úgy nézzenek rátok, ahogy ti ma este fogtok nézni rám, és mondják azt: Ne már! És volt képe hozzá? Utána pedig ők is meséljék el mindenkinek, akit csak ismernek. Így legenda lesz belőle. Példázat. Tanulság. Intő jel. Ne hagyjátok, hogy veletek is megessen, hogy nektek is át kelljen élnetek az Alex Lyons-élményt!"

Radikálisan őszinte regény egy kapcsolatról, ahol a kötődés és szerelem váratlan formákat ölt: verbális, lelki, vagy fizikai bántalmazásként, és amiből nehezebb a menekvés, mint azt bárki gondolná.A férfi már járt a halál kapujában. Visszatérve újraértelmezi az életet, szerelmet, apaságot, karriert - és úgy érzi, készen áll még egy gyermek felnevelésére. De az új szerelem is tragikusan félresiklik, és rá kell döbbennie: amíg nem néz szembe gyermekkorával, a múlt újra meg újra ismételni fogja önmagát. Segítséget kér, és pszichoterápián indul el az önfeltárás útján. Az önismeret során nemcsak saját magát kezdi megérteni - minden gyerekkori sebével együtt -, hanem azt a nála jóval fiatalabb lányt is, aki gyermeket szült neki. Ráébred: a gyógyulás egyetlen útja az empátián át vezet. Megtanul együttérezni még azzal a nővel is, aki gyűlölve kötődik hozzá. Gyógyulnia kell - ha másért nem, hát azért, hogy biztonságban tudja nevelni két kislányát. Az esendő, sebzett férfi legyőzve a közönyt és szégyent beszélni kezd arról, amiről nem sokan beszélnek: az otthon elszenvedett abúzusról. A történet középpontjában mégis az empátia sorsfordító ereje és az öröm lehetősége áll.Fabricius Gábor író, filmrendező, a londoni Central Saint Martins University of the Artson diplomázott. Eltörölni Frankot című első játékfilmjének világpremierje a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Kritikusok Hete szekciójában volt, ahol elnyerte a leginnovatívabb film díját. A Merre vagyok arccal előre a harmadik regénye."Most egymás mellett láttam Flórát és Emmát, ahogy szeretetért sóvárognak. Ahogy kiáltozva, bármi áron, akár magukat is megsebezve figyelmet és szeretet követelnek, és ott vagyok mellettük én is, kisgyermekként, ahogy ordítok, toporzékolok, és én is sóvárgok anyám szeretetéért."

"Egy életteli történet... valóságos kincs."Fredrik BackmanAugust-díj, 2023"Eljön a nyár, és vele egy új apa. Ezúttal sem látom, hogyan kezdődik a dolog, hirtelen csak úgy ott van. Kiszáll egy piros Volvo 240-es kombiból, és szájon puszilja anyát.Néhány apával ezelőtt ez még zavarba hozott volna, de mostanra rájöttem, hogy az apák olyanok, mint az időjárás és a növekedési fájdalmak. Nem te választod meg, mikor kezdődnek vagy mikor szűnnek meg, még az anyáknak sincs közvetlen befolyásuk a jelenlétükre, csak úgy felbukkannak.""Volt idő, amikor hét apám volt hét év alatt."1983 karácsonyán a hétéves Andrev világa a feje tetejére áll. Egy újabb heves családi veszekedést követően megtudja, hogy az, akit az apjának hitt, nem az apja. Ennél jobb nem is történhetett volna vele. Úgy érzi, mintha az a fiú lenne egy könyvben, aki rájön, hogy az apja egy távoli, varázslatos ország királya, és eljön majd érte, hogy magával vigye. Miközben a család egyik helyről a másikra költözik, újabb és újabb apák adják egymásnak a kilincset, váratlanul érkeznek és meglepetésszerűen távoznak. Lehetnek mágusok vagy művészek, tolvajok vagy kenusok, egyvalami azonban közös bennük: kiszámíthatatlan a viselkedésük.A Szemét pasik egy apa nélkül felnövő fiú történetét meséli el. Egy szívet melengető, humoros és sodró lendületű elbeszélés arról, hogyan kezdődik és végződik a szerelem.Andrev Walden svéd író, újságíró. 1976-ban született Norrköpingben. Első regénye, a Szemét pasik hazájában irodalmi szenzációt keltett, 2023-as megjelenését követően azonnal a sikerlisták élére ugrott, és ugyanebben az évben elnyerte a rangos August-díjat.

Figyeljük a Mestereket, a Mesterek figyelnek minket. Aki hisz a külvilág létezésében, nem megbízható. Mindenki a BAROKK gyomrában rohad, mégsem akarunk menni sehová.Emészt bennünket a sav, emészt bennünket a disznósajt, és mi is emésztjük magunkat. Talán előbb-utóbb születik belőle valami. Még a végén mindannyian újjászületünk. Addig is ki-ki boldogul, ahogy tud. Mert bár a BAROKK végtelennek tűnik, csak életfogytig tart.NEMES Z. MÁRIÓ 1982-ben született Ajkán, Budapesten él. Költő, kritikus, esztéta, a Telep-csoport, a Technologie und das Unheimliche (T+U) alkotói kollektíva és a hungarofuturista mozgalom alapító tagja.

Kilenc nem mindennapi történet hétköznapi nőkről, akik néha a véletlen szerencsének köszönhetően, máskor saját elhatározásukból kerülnek közelebb a boldogsághoz - vagy mégsem. És a hozzájuk tartozó, jól vagy kevésbé jól választott férfiakról, akik olykor váratlan nagylelkűségükkel, máskor közönséges durvaságukkal lepnek meg. Párkapcsolati dilemmák, erős nők, jólelkű férfiak. Város és falu, szülők és gyerekek, befogadók és kirekesztők, barátság és szomszédság, elvágyódás és honvágy, karrier és család. Életre szóló választások, sorsfordító döntéshelyzetek: hogyan jutottunk idáig és hogyan tovább?"Fontos, élő és magukat elhallgattatni nem hagyó témák, szereplők és fordulatok."Dora Čechova (1971) választott írói neve részben személyes és irodalmi felmenőire, részben életének színterére és írásainak nyelvére - Csehovra és a csehekre - utal. Prágában tanult szöveg- és forgatókönyvírást, jelenleg egy művészeti iskolában tanít. Nem akartam Lenin lenni című első elbeszélésgyűjteménye 2017-ben magyarul is megjelent. Ez a harmadik novelláskötete.