Najnovšie - Svetová beletria strana 74 z 453

Kállay Eszter második kötetében a várandóssághoz és az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat és érzéseket járja körbe, az anyaságon keresztül pedig a nők társadalmi helyzetéről is beszél. A versek fókuszába kerül a gondoskodás ambivalens mivolta: egyrészt a szépsége, másrészt meg nem becsültsége és láthatatlansága. A kötet íve e láthatatlanságtól (bezárva lenni, otthon lenni) halad a láthatóság felé, és a verseken keresztül fokozatosan egyre jobban kirajzolódik az anya képe. Hallható lesz az anya nyelve. Az Vérehulló fecskefű versei felhívják a figyelmet a saját tér fontosságára, illetve az otthon terének kettősségére, ami egyszerre nélkülözhetetlen hely, ugyanakkor izolálhat, el is választhat a közösségtől. A szövegek lehetőséget adnak arra is, hogy az olvasó kapcsolódni tudjon a saját születéstörténetéhez.

"Szóval épp főztem, nagy fazékban. És egyszer csak odagördül egy tank. Megáll úgy öt méterre az ablakomtól, a szemben lévő ház mellett. És ennek a tanknak a felső része - hogy is hívják, lövegtorony? - elkezd körözni. Katona dugja ki belőle a fejét, és néz. Engem néz. Én állok, mint akit megbűvöltek. Érti, ugye, a konyhaablakom a ház frontján van, mindig is így szerettem - az ember főzés közben nézheti az utcát. És ott most egy tankot láttam, forgó lövegtoronnyal." "A történetekből megannyi szörnyű és egyben megdöbbentő dolgot tudhatunk meg az emberről és az életünkről, ami mind ez idáig rejtve maradt, most pedig hirtelen, egy varázsütésre a felszínre tört. Milyen törékeny is az ember embersége, milyen szégyenletesen, ijesztően törékeny." Szvetlana Alekszijevics "A könyv döbbenetes történeteket és emberi sorsokat mutat be. Tragédiákat, az ukrán nép útját az értetlenségtől és sértettségtől az ádáz dühig... Ez egy seb, amely már soha nem heged be. Hogyan éljünk együtt vele? Mi a helyzet a reménnyel? Örökre elhagyott minket? És mit tehetünk, ha egyáltalán nincs esélyünk változtatni a dolgokon?" Dmitrij Muratov "Az én fiatal barátnőm szép. Okos. Művelt. Sok nyelven beszél. Nagyszerű jellem. Négy gyermek anyja. És írt egy könyvet, amelyet senki nem írhatott volna meg rajta kívül..." Ljudmila Ulickaja

Rakovszky Zsuzsa egyszerre érzéki, tárgyszerű és elvont, metafizikus költészetének alighanem az idő az egyik legfontosabb témája.A Visszaút az időben című verseskönyve és Az idők jelei című történelmi regény után az új kötetben is az idő kérdése és válasza foglalkoztatja: egyre apokaliptikusabb korunk élő jelen és vészjósló jövő ideje. ""Új nincs: a korszaknak mind a százhatvanöt / csatornáján csak ismétlések mennek. / Minden volt már, semmi sem működött, / de mert fut az idő, és helyben járni nem enged, / jönnek megint..."" A roppant erős kötetben két nagy ciklusban is találkozhatunk a költő másik fontos motívumával: a képekkel. Míg a Fortepan kötetben fényképeket hívott elő, itt festményeket ír át költészetté Rakovszky Zsuzsa.

„Atyám, megbocsátod-e az apák és anyák bűneit? Megvédelmezed-e az ártatlant? A kiszolgáltatottat, akinek nincs beleszólása a sorsába? A feleségnek, aki titkokat visz a hitvesi ágyba?Bocsáss meg nekem, Atyám, mert vétkeztem. Vétkeztem a szerelemmel, és vétkeztem a hazugsággal. Elrejtettem előle magamból mindazt, amiről úgy gondoltam, nem szabad megismernie. Csak az álarcomat mutattam felé. A szerelem, a szenvedély álarcát. Úgy vettem magamra a házasság szentségét, hogy belül üres voltam, mint a halott kagylóhéj, amelyben nincs semmi, amely sötétben rejtőzik. És ebben a sötétségben most egy élet növekszik. Szeretetben növekszik, pedig a sötétség közelében él. Megbocsátasz, Atyám? Megbocsátasz ennek a gyermeknek? Ó, bárcsak megszabadulhatnék a félelemtől, hogy szabadon beszélhessek! És rettegek attól, hogy sosem leszek képes elmondani. Nézem, hogy lesz egyre sűrűbb a hazugságok hálója, érzem, ahogy egyre szorosabbra hurkolódik körülöttem. A szeretet nem élhet sötétségben. A szeretet a fény felé törekszik. Én, a hazugságok gyermeke, nagyon is jól tudom ezt.” Tandi Jo Reese fiatal nő, aki minden erejét összeszedve kilépett rossz házasságából, és két gyerekével együtt visszaköltözött szülővárosába, az óceán partján fekvő, csodálatos szépségű Hatteras szigetére. Abban bízik, itt új életet kezdhet, a helyiek pedig szeretettel fogadják. Tandi az idős Iola Anne Poole-tól bérel egy kis házikót, és amikor az asszony meghal, őt bízzák meg a feladattal, hogy takarítsa ki Iola hatalmas, zegzugos viktoriánus házát. Tandi egy különös véletlennek köszönhetően elképesztő felfedezést tesz a házban: megtalálja Iola elrejtett imádságos dobozait, amelyekbe Iola tízéves korától kezdve egészen élete végéig gyűjtötte a feljegyzéseit. A dobozokba zárva egy hosszú élet története rejtőzik - egy zárkózott, de gazdag lelki világú nő reményei és kívánságai, félelmei és gondolatai, amelyek egy rendkívüli életről tanúskodnak. A papírok hitről, útkeresésről és szerelemről mesélnek, Iola utolsó, papírra vetett sorai pedig Tandi életében is mindent megváltoztathatnak... Lisa Wingate regénye csodálatosan megírt, szívbe markoló történet hitről és a szeretet gyógyító erejéről.

„- Próbáltam kiigazítani őket, apa - felelte őszintén. - Tényleg igyekeztem, hiszen te többször is elmesélted nekem a történteket. De nem érdeklik őket az árnyalatok. Udvariasan meghallgatnak, egy ideig illedelmesen csendben maradnak, aztán kezdődik az egész elölről. Az embereknek nem igazságra van szükségük, hanem legendákra.” Noámnak hívják. Újjá- és újjászületik, több civilizációban élt az évezredek során, és most arra készül, hogy elmesélje történetét - egy nagyon hosszú történetet, amely 8000 évvel ezelőtt, egy tó partján, édeni körülmények között kezdődött, amikor az ember még korlátok nélkül élt, szimbiózisban a természettel. Ebben a régmúlt időben, amiről mesélni fog, Noám a falu vezetőjének a fia, aki mindent elsöprő szerelmet érez Nura, a kiszámíthatatlan, lenyűgöző és szellemi társként is elsőrangú nő iránt - a közelgő apokalipszis árnyékában. Schmitt nem kevesebbet kísérel meg az Elveszett édenekben, mint hogy a jelen fénytörésében újraírja az emberiség mítoszait, keletkezés- és hanyatlástörténeteit. A nagy filozófiai, társadalmi és pszichológiai kérdéseket hús-vér karakterekkel, felejthetetlen alakokkal jeleníti meg egyedülálló kalandregényében - ebben a családi tragédiákkal, elhallgatott múlttal, bibliai cselekménnyel átitatott, gyengéd és lebilincselő mestermunkában. „Szeszélyes kaland, őrült projekt. Schmitt csúcsminőségű regényben meséli el az emberiség történetét.” (Libération)

Szerhij Zsadan költő, író és rocksztár - Ukrajna talán legnépszerűbb krónikása, aki az ország függetlenségével lett nagykorú. Kezdetben szatirikus, polgárpukkasztó hangja az oligarchiába fulladt rendszerváltás és két forradalom tapasztalatától vált élesebbé és komorabbá. Mert hogyan szólalhat meg a költő, ha rázárul a történelem? Jut-e neki tiszta lap? Milyen a diktatúrában kivégzett íróktól örökölt nyelv? És marad-e miről beszélnie, ha egy nevén nem nevezett háború nyolc éve után végül lerohanják a hazáját? Zsadan néha gúnyos, sokszor szenvedélyes, de mindig emberséges: az érdekli, ahol a személyes összeér a közössel. Dokkmunkások, tetoválók, maffiózók, virágárusok világa ez, olyan embereké, akik beszéd helyett csak legyintenek, és mennek a dolgukra. Van valami dacos súly, valami konok kitartás ebben a lírában. Odakacsint a tanulságoknak, de elneveti magát, mielőtt befejezné a mondatot. Csöndje sem annyira hallgatás, inkább a megfelelő szavak keresése. Szerhij Zsadan verseit Vonnák Diána válogatásában és fordításában adjuk közre. „Lassacskán megérkezik a tél levegője, hosszasan sötétbe burkolóznak a völgyekben a szárak. Fürödj a győzködésemben, sütkérezz benne, vele takarózz. Este van. Ideje megvédeni magunkat. Ideje nem félnünk.”

„Az ember mindenképp hibás egy kicsit.” „Sok évvel ezelőtt így foglaltam össze a Közönyt: >>Társadalmunkban bárkit halálra ítélhetnek, aki nem sír az anyja temetésén.<< Ezt egyszerűen úgy értettem, hogy a könyv hősét azért ítélik el, mert nem vesz részt a játékban. Ily módon idegen a társadalomban, amelyben él, magányosan és érzékenyen bolyong az élet peremén. (...) Hogyan nem vesz részt Meursault a játékban? A válasz egyszerű: nem hajlandó hazudni. A hazugság nem egyenlő azzal, hogy nem az igazat mondjuk. Valójában azt is jelenti, hogy többet mondunk az igazságnál, és - az emberi szív esetében - többet annál, mint amit érzünk. Mindannyian így teszünk mindennap, hogy egyszerűbb legyen az élet. De a látszattal szemben Meursault nem akarja egyszerűbbé tenni az életet. Azt mondja, ami valóban ő, és nem hajlandó elrejteni az érzéseit, mire a társadalom rögvest fenyegetve érzi magát. (...) Számomra ő nem selejt, hanem egy szegény, meztelen ember, aki olyan napot imád, mely nem hagy árnyékban semmit. Távol áll tőle az érzéketlenség: állhatatos és mély szenvedély vezérli, a teljesség és az igazság iránti szenvedély.” (Albert Camus a regény 1955-ös amerikai kiadásához írt előszavából) A huszadik századi irodalom legnagyobb hatású műveinek egyike, a Közöny nyolcvan éve jelent meg, melyet Gyergyai Albert klasszikussá vált fordításában adunk közre.

Miután kilép egy hosszú kapcsolatból, a középkorú Fausto a gyerekkorában bejárt ösvények között húzza meg magát. Fontana Freddában, a magashegyi faluban találkozik Babette-tel, aki szintén Milánóból szökött ide sok évvel korábban, és aki odaveszi szakácsnak az éttermébe, hogy főzzön a síelőknek és a pályamunkásoknak. A huszas évei végén járó Silvia is itt szolgál fel, ő még nem tudja, hogy számára a hegyek csupán egy télre szóló menedéket jelentenek-e, vagy olyan helyet, ahol megtalálhatja önmagát. Abban sem biztos, készen áll-e rá, hogy összekösse életét Faustóval, a hegyek örök szerelmesével.Paolo Cognetti új regényében feltárul a kérészéletű emberi sorsok és a felettük örökké őrt álló havas csúcsok sokféle viszonya -- a Nyolc hegyben már megismert olasz magashegyi világ ismét egyszerre színhelye és főszereplője a líraian sűrű, mégis áttetszően könnyed szövegnek.

A szerző által alkotott rövid prózai, illetve verses írások korrajzként is megjelenítik az emberi életeket morális, erkölcsi kérdésekkel szembeállító helyzeteket. A kötetben szereplő írások minden korosztályt érintenek, ki -ki a maga módján próbálja megemészteni, feldolgozni a rá váró döntéshez szükséges feladatokat, ahol időnként egy kutya vagy macska kerül a zajlódik a cselekmény.Humánum járja át ezeket a történeteket.A költemények lírai húrokat pengetnek. A hit, a szeretet, a család, a barátság és a szerelem mindent átható erejéről állítanak mozaik képeket az olvasó elé. Lantos József alkotásai a társadalom széles rétegéről és rétegének szólnak időnként kicsit ironikus, szarkasztikus stílusban, de nagyon is komolyan feszegetve a problémákat, melyek körül veszik mindennapjainkat, miközben empátia szövi át a mondanivalóját.

Létezik vajon bármi, ami képes pótolni a hiányzó szeretet okozta űrt?Brigitta egy barátságtalan kórteremben tér magához. Sokként éri a felismerés, hogy a szárnyalás és delírium most nem tudja megvédeni gyermekkora traumáitól. Az addiktológia a válaszút, ami az új élet esélye és a megszokott, ismerős menekülést jelentő függőség között húzódik. A terápia a fonal a labirintusban, ami nem csupán a kórházból kivezető utat mutatja, de igazi vészkijárat is lehet egy teljesebb életbe. Csak egy lökés hiányzik a döntéshez, de vajon melyik irányba fordítja majd?

Egy népes norvég család elutazik Olaszországba, hogy megünnepeljék az apa, Sverre hetvenedik születésnapját. A vacsorán azonban ünneplés helyett a szülők bejelentik, hogy negyven év házasság után elválnak: úgy érzik, teljesítették a gyerekek felé vállalt kötelességeiket, és nyugdíjas éveikre új alapokra akarják helyezni az életüket. Három felnőtt gyerekük, Liv, Ellen és Hakon számára viszont a család még mindig a középpont, az értékeik, döntéseik és ambícióik legfontosabb forrása.  A szétmálló biztonságérzet, a túl későn felismert igazságok és a személyes csalódások nyomán több évtizedes családtörténet bontakozik ki a három testvér nézőpontjain keresztül. Felnőtt mese az összetartozásról, a függetlenségről, és arról, hogy mit is jelent valójában a család.  Helga Flatland Egy modern csala´d ci´mu? rege´nye 2017-ben elnyerte a Norve´g Ko¨nyvkereskedo?k di´ja´t. Sza´mos nyelvre lefordi´totta´k, a ko¨nyv nemzetko¨zi siker lett. Norve´gia´ban to¨bb mint 50 ezer pe´lda´nyban kelt el.

A fehér rózsa című regény folytatása. Főszereplője Ali basa, aki szultán akar lenni

Önéletrajzi ihletésű mű egy csodás szépségű nőről, aki mohó férfiak áldozata lesz. Utolsó férjét megöli, és Márianosztrán fejezi be életét.

Temetvényi gróf halottként jár-kel a világban. Ez a bizarr ötlet sok izgalmat ígér, és az író be is váltja.

Egy színész története, aki az életben is komédiásnak tartja magát. A szerelmi szál sem maradhat el.

A regény főhőse beleszeret látogatójába, s a paradicsomi boldogság pillanatát éli meg a siralomházban.

Egy fiatal szerelmespár boldogságának útjába áll az apai beleegyezés hiánya. De a lány elhatározza, hogy nem adja fel házassági terveit.

A regény a XVI. Században játszódik, a török hódoltság idején. Remek történelmi tabló.

Történelmi regény a Mohács utáni időkből. Fráter György talán az ország legokosabb embere, igyekszik hazáját megmenteni, de a nagyhatalmi harcokkal szemben tehetetlen.