Najnovšie - Svetová beletria strana 77 z 453

A 20. század első felében szinte törvényszerű, hogy a szépírók újságokban publikálnak. Karinthy cikkeinek ez az első kötete.

Naplószerű kötet az év minden vasárnapjáról. A betegség témája központi szerepet játszik.

Till Lindemann a Rammstein zenekar énekeseként és dalszövegírójaként került reflektorfénybe, de kevesen tudják, hogy több mint két évtizede költőként is sikeres. Rövid, éles versei hirtelen és meglepően érik el az olvasókat, gyakran felkavaró érzéseket okoznak. Verseiben Lindemann folyamatosan játszik különböző témákkal, mindig új és friss perspektívákból közelítve meg őket. Költészetében a természet, a test, a magány, az erőszak, a szerelem, a gonoszság, az állatok, a fájdalom, a szépség, a nyelv, a halál és a szex témái kerülnek terítékre, sokszor a romantika óta hagyományos német költői eszközök felhasználásával. Lindemann költészete játékosan keveri a versek, népdalok, számoló rímek és balladák klasszikus formáit, közben mindig megtartja saját, különleges hangvételét, melyben a humor és az irónia is helyet kap. A "Messer" és az "On Quiet Nights" című gyűjteményei után itt van egy új, figyelemre méltó versgyűjtemény, mely nem csak a Rammstein-rajongóknak szól, hanem minden olyan olvasónak, aki nyitott az új gondolatokra.

„A ?Klastrom titká”-ban új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Halála után kiadott regényében az (ön)ironikus Austen mutatkozik meg nagy kifejezőerővel és roppant szórakoztató formában.Mint minden regényében, az írónő itt is egy fiatal lány, Catherine Morland útját ábrázolja, akit kezdettől fogva „antihősnőként” mutat be. A sokgyerekes, szegény papi családban felnőtt Catherine semmi különleges tulajdonsággal nem dicsekedhet, sem nem bájos, sem nem tehetséges vagy szépreményű, ám nagy csodálója a kor „gótikus” rémregényeinek. Életére is úgy tekint, mintha regényhősnő volna, és önnön jövőjét olvasná a fordulatos regények lapjain. A jövő azonban nem tartogat számára sem szerencsés kimenetelű hintóbalesetet, amely során a semmiből felbukkanó hős megmenti majdani szíve hölgyét, sem fényes báli részvételeket, sem örökké tartó barátságokat. A lányka bathi utazása balesetmentesen zajlik, élete első bálján kis híján elvész a tömegben, anélkül, hogy bárki lovagféle fölfigyelne rá, igaznak tűnő barátságáról pedig csak egyedül ő nem sejti, hogy üres, pénzhajhász és naivitását kihasználó kapcsolat csupán.A Northanger Klastrombeli látogatása ugyan megcsillantja előtte a dermesztő kalandok lehetőségét: szellemjárta padlásszobákat, holttestnek ható viaszfigurákat, föld alatti cellákba zárt, elgyötört feleségeket, titkos csapóajtókat, ám a regényes fordulatok és a romantikus titkok itt is elmaradnak.Catherine jutalma mindössze némi élettapasztalat, mert ahogyan illúzióit vesztve kezdi megérteni a való életet, lassan kigyógyul romantikus csacskaságaiból, és igazi Austen-hősnővé válik: önismeretet szerez. Még egy tisztes kérő is felbukkan, akinek az oldalán aztán Catherine új fejezetet nyithat egy immár kevésbé ábrándos-ijesztő történetben: a saját hétköznapi életében.

"Hosszas hallgatás után jelentkezik új kötettel Jónás Tamás (1973), akit pálya­kezdőként József Attila költészetének kortárs továbbgondolójaként tartott számon a kritika. A kilencvenes-­kétezres években folyamatosan jelentek meg könyvei, amelyek jelentős szakmai figyelmet és elismerést kaptak. 2002-ben Esterházy Péter ajánlására Herder-ösztöndíjban részesült, 2009-ben Önkéntes vak című kötete Aegon-díjat kapott. Prózakötettel utoljára 2013-ban jelentkezett (Apuapuapu), verseskötettel pedig 2016-ban (Törzs). Hét év után a Kívülálló című regényével töri meg a csendet. "Kívülállónak lenni nem választás kérdése. A kívülállás bélyeg. És lehetőség. Mindig másik, mindig új perspektíva. Kényszeres távolságtartás. Az intimitás kétségbeesett keresése. Érzéki, gátlástalan erotikus kaland, miközben fegyelmezett szellemi feladat. Megzabolázhatatlan szabadság, gyilkos függés. A valóság mélye, széle, párlata. Jónás Tamás regénye az emberi sodródás elkerülhetetlen, felfüggeszthetetlen örvényébe vezet be, hogy megmutassa a szabályszerűségeket, a képleteket. Hogyan válik a jó szándék gyilkos hazugsággá. Közömbös, elejtett szavakból hogyan jegecesedik ki a lényeg. És hogyan tisztulnak ki, lényegülnek át a legszennyesebb, legfülledtebb és legreménytelenebb történetek is, ha van ezekhez elég bátor szó és elég pontos mondat. A Kívülállóban van. Ez a regény addig merészkedik, ameddig irodalom merészkedhet, hogy megajándékozza olvasóit azzal, amiben még bíznak, amit még remélnek. És azzal is, amiben már nem bíznak és nem reménykednek." - Parászka Boróka

Valójában ez a könyv a világról szól, amit versekben szólaltatok meg, s legtöbbször önmagamként ábrázolom. Mert milyen világot élünk? Mindig csak reménykedünk, hogy talán jobb lesz az életünk. Hisz, remények mindig vannak, de legtöbbször elszállnak. S épp ezért, mennyire boldogtalan ez a világ, mert mindig csak a rohanás, s nincs békébe az ember. S egyszerűen a világot megérteni nem lehet.Mert minél többet teszel, annál kevesebb vagy, s rosszabb lesz.De talán egyszer megértjük, szeretjük, s tiszteljük egymást, s béke lesz e nagyvilágon át. Mindegy hogy, szegény vagy gazdag, felsőbbrendű, vagy talán az alsóbb határhoz tartozik, ettől független mindenki egy.Hiszen mindenkinek annyi a világ, amennyit beletölt, s amennyit megért belőle.S ez pont a világról szól!Röviden ennyi!

Ibsen Hilde Wangelének élettörténetét olyan izgalmas írói eszközökkel bontja ki Klas Östergren, hogy az elbeszélt események mellett az összkép végül pszichoanalízisben elhangzó különös monológoknak és egy fiktív regény fejezeteinek mozaikdarabjaiból álljon össze.

Megható történet egy fiatal lányról, akinek egy váratlan találkozás után gyökeresen megváltozik az élete…   A tizenhét éves Victoria Nash egy barackfarmon él a coloradói Iola városában, ahol a család egyedüli nőtagjaként, nehéz természetű férfiakkal körülvéve kell a háztartást vezetnie. A rejtélyes múltú fiatal vándor, Wilson Moon el kellett, hogy hagyja a szülőföldjét, így kénytelen másutt boldogulni. Victoria teljesen véletlenül találkozik Willel az utcán. A köztük lévő ellenállhatatlan vonzalom felforgatja mindkettejük világát, szenvedélyes kapcsolatuk viszont megannyi veszélyt rejt… Amikor bekövetkezik a tragédia, Victoria maga mögött hagyja addigi életét, a környező hegyekbe rejtőzik, ahol a túlélésért küzd, és nem tudja, mit hoz a jövő. Minden erejét össze kell szednie, hogy talpra álljon a veszteségből, majd továbblépjen. Főképp, amikor a Gunnison folyó bekebelezi az otthonát, a gyümölcsöskertet és mindent, ami generációkon át a családjáé volt. Felemelő regény a hatvanas években megsemmisült Iola városának igaz történetéről, egy különös szerelemről, a nehézségekkel való szembenézésről, a bátorságról, a kitartásról, a barátságról és az otthonról, amelyre ott is rálelhet az ember, ahol a legkevésbé várná. Shelley Read megmutatja, mit jelent úgy irányítani az életünket, mintha folyó lenne. Sok mindent összegyűjtve, áramolva, és az akadály ellenére mindig megtalálva az előrevezető utat.   Az Ahol a folyami rákok énekelnek olvasóinak különösen ajánljuk.

Rigó Tibor költészetében járva, mint térdig érő hóban járó ember járunk, rácsodálkozva a magyar nyelv természetadta gyönyörűségére, ahol a szemlélő maga az Isten és saját képmására teremtett ember a művészet közlésében. Rigó Tibor napjaink egyik kiemelkedő alakja mind a Magyarországon élők és határon túliak kortárs irodalmi közösségének gyöngyszeme, ékköveként. Hiszem, tudom, mivel szemtanúja voltam az irodalomban való felszabadulásban és növekvésben, hogy Ő azon költők egyike, akit örömmel hordoz ledér Múzsánk. Ösztönössége és versstílusa a szabad verselés világában megrekedt irodalom közvetítése, ahol a rendezettség, a tanult versfajták közlése háttérbe szorulnak ugyan, de a kötöttségen túlmutató szellemi kántálás, ima közvetítője Ő, ahol általa az ünnep mindenkit megérint, s minden egyént elvárásnélkül ültet terített asztalához, mint arra jogszerűen invitált betérőt világába. Őszinteségével oly egeket metszenek versei angyalokat születésre, ahol a „Cigányképűség” szellemben és testben is szentség a valóság dimenziójában. Rigó Tibor költő, a nagybetűs költők egyike korunkban, akik majd és már most nyomot hagynak az irodalom kivetettségének zimankós idejében egy lassan telivé élt élettel keblén, ahol nyughatatlan méhkaptár a bodái alatt dobogó szív, a lélek nektárja az a méz, ami még keserűségében is édes a hozzá hasonló bérmunkásnak. Rigó Tibor jól tudja mit jelent az alázat, az elhívásban való hűség  és holtáiglan való jegyesség átka a vers arájaként, mert a gyermekség szüzességéről, a felnőttség megaláztatásáról is csak szépen, méltóan ejt szót örömében, bánatában egyaránt. Rigó Tibor rendelkezik avval a hatalommal a versben, amely erő az önuralomhoz kell, hogy mértéktartó legyen önmaga bomlása és a benne lévő világ összeomlása ellen, hiszen Rigó Tibor hittel ír verset, hittel és meztelenséggel részese az embert, az Istent magasztaló körmenetnek, mint egy ministráns fiú, akiben a rejtély teljességének vonzása, vágyódása, csodálata, odaadása szűntelen a vers semmiből való feltámadásának állandóságában hívő emberként. Rigó Tibor hitéből, jelleméből, jelenlétéből fakadóan tiszteletet, elismerést érdemlő ember, akit magam is lélektestvéremnek, bátyámnak vallok a magam egyszerű, szigorú, ragaszkodó szeretetével a hitelesség nevében minden stigma, antropológiai ismérven túl. Rigó Tibor nem cigány költő, nem magyar költő, hanem költő, a magyar anyanyelvű, a Magyar ajkú irodalom táplálója, művelőjeként oly földön járva, ahol az irodalom úgy terem, mint a gyapot, s feketére farcolt sebek rajtunk az ihletettség percei egy harmadik aranypántot szorítva homlokunkra, lüktetésünkre a művésszé avanzsálás halálos varázsában, egyetlen életet remélve túlélni a szürkeséget, a költő életét, azt az örökkéválást, amit majd egy másik világ nemzedékének siratása csuklásig emleget, s beismerik nagyságát. Rigó Tibor nagyságát kimerem jelenteni, valós nagyság közöttünk már most, s nagysága csak nőni fog az idő jóslást könyörgő múlásában. Költészetét szeretettel és tisztelettel ajánlom minden olvasónak, aki nem fél megismerni hibáival együtt egy hószakadásban is tüzes ölelést kínáló idegent, minden fájdalma ellenére kitárva önmagát, hogy kegyelmén osztozzon a világgal. Tóth Olivér - költőKelt, Taktaszada, 2022. Szeptember 22   

Bár az uralkodó kifejezetten távollétével tüntet, mégis királydrámát látunk – hiszen magyarul így nevezzük a korszak legnépszerűbb műfaját, a történelmi drámát, amely jelen esetben olyan súlyos és örökké érvényes kérdéseket vizsgál, mint például a törvénytisztelet, az állam és egyház viszonya vagy éppen az idegengyűlölet; Morus Tamás mártír szent életéből vett események füzérén keresztül.Noha rekordszámú, ötvenkilenc beszélő szereplőjével korának legnagyobb szabású színdarabjaként készült, sokáig elhanyagolták ezt az egyetlen, letisztázatlan, megrongálódott kéziratban fennmaradt művet, kapásból előadhatatlannak ítélve, ám azóta számos jelentős színtársulat, köztük a Royal Shakespeare Company bizonyította, hogy igenis előadható és előadásra érdemes darab (annál is inkább, mert így még a cenzúra által eredetileg törlésre ítélt részek is fennmaradtak), hiszen a kor öt legszellemesebb szerzőjének közös munkája.

Így hát szobájának ajtajához menekült, és rásimult, hogy amint apja belép az előszobából, nyomban láthassa: Gregornak őszinte szándéka, hogy azonnal visszatérjen a szobájába, és felesleges visszakergetni, csak ki kell nyitni az ajtót, és ő azon nyomban eltűnik.

Sajátosan krúdys történetek középkori zsoldosokról, a Monarchia tisztjeiről. Valami álomszerű ködben lebegnek hősei.

Gáláns kalandok, lovagias ügyek a szerző korából és környezetéből. Krúdy sajátos humorával.

Egy nap története egy pesti kiskocsmából a mesék csodás világába emelkedve.

Attila király legendás alakja éles ellentétet alkot az író korabeli süllyedő magyar nemzettel.

Evelin, a szerelemről álmodozó lány története mesés, csodás elemekkel. Két helyeszíne van: Pest és a Nyírség.

A Vörös postakocsi folytatása. Főhőse a dúsgazdag Alvinczy Eduárd és az újságíró Rezeda Kázmér, aki a szerző alteregója.

Történelmi tárgyú történetek Zsigmond király idejétől Martinovicsig és a napóleoni háborúkig.

A híres Szindbád-novellákból kapunk egy kötetnyit.