Najnovšie - Svetové dejiny, dejiny štátov strana 1 z 20

Hogyan lett Budapest lüktető, modern, kozmopolita városból németek által megszállt, oroszok által porig bombázott romhalmaz? Hogyan lett az európai zsidóság egyik központjából a nyilas rémuralom színtere? És legfőképp: ki tett a legtöbbet azért, hogy mindez ne így történjen?Adam LeBor letehetetlen könyvében kémek, embermentők és ellenállók feszülnek össze az egyre jobban fasizálódó nagypolitika végrehajtóival a "Kárpát-medence Casablancájában". A katasztrófa felé rohanó város krónikája ugyanakkor mélyen emberi történeteken keresztül bontakozik ki előttünk, s lapjain épp olyan fontos szerepet játszik Horthy Miklós vagy Adolf Eichmann, mint egy lengyel femme fatale, akiért a férfiak a Dunába ugranak, egy német fogolytáborból megszökött dél-afrikai tüzértiszt, vagy Budapest csempészkirálya, aki sokszoros ügynökként egyszerre dolgozik a náciknak, a magyaroknak és a cionistáknak. LeBor könyve szokatlan, nemzetközi fénytörésben láttatja egy város tragédiáját - mely egyben egy nemzet és a benne élő hús-vér emberek tragédiája is."Magyarország neve hallatán a legtöbben a pirospaprikára, a cigányzenekarokra, a festői tájakra, a hatalmas síkságokon legelő marhacsordákra és a rájuk vigyázó félbarbár népre gondolnak. Mármost az igazság az, hogy a civilizációnak épp azon a szintjén vagyunk mi is, mint bármely nyugat-európai ország. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a nyugati civilizáció legkeletibb előőrse vagyunk."Adam LeBor (1961) külföldi tudósítóként hosszú évekig élt Budapesten, és olyan lapokban publikált Magyarországról és Közép-Európáról, mint a Times, az Independent és az Economist. Hét regény és kilenc tényirodalmi mű, köztük az Orwell-díjra jelölt Alvó számlák szerzője. Idejét London és Budapest között osztja meg.

Egy évszázad tanúja mesél:  történetek a háborúból, a békéből, az igazságosság kere­séséből. Almási József új könyve nem csupán visszaemlékezés, sze­mélyes emléktöredékek, hallott és átélt történetek szövete, amely hiteles lenyomata a huszadik századi magyar történelemnek. A szerző gyermekként hallgatta apja és keresztapja első világháborús emlékeit a tollfosztók alkonyán, majd maga is tanúja lett a második világégés poklának, és sorozott katonaként élte meg az 1956-os forradalom napjait. A „jognak asztalánál” ülve elgondolkodtató és olykor ke­se­­rédes történetek tárulnak elénk a háborúk embert próbáló pillanatairól, az igazságszolgáltatás árnyairól, a politika és a mindennapi élet összefonódásáról. A kötetben megelevenednek olyan fejezetek is, mint a „Rekviem 1956 áldozataiért”, és személyes hangvétellel jelennek meg a magyar történelem fájó, ám tanulságos mozzanatai. Aki kézbe veszi ezt a könyvet, nemcsak egy ember emlékeivel találkozik, hanem egy egész generáció kollektív élményeivel, egy olyan világgal, amelyből ma is sokat tanulhatunk.   A szerző korábban megjelent művei: Hazudott-e Gyurcsány? – Publio, 2015 Kell-e nekünk demokrácia? – Publio, 2017

V návaznosti na knihu České snění a ve stejné grafické úpravě vychází mimořádně čtivá kniha Pavla Kosatíka, představující klíčové okamžiky českých - politických i kulturních - dějin. Kniha poskytuje dobrý podklad k diskusím o Češích, češství a o českém národním charakteru. Autor zde zachycuje mimo jiné tyto události: Císař Karel IV. odchází, Husité zakládají Tábor, Petr Chelčický opouští bojující husity, Prokop Holý umírá u Lipan, Ferdinand I. Habsburský se stává českým králem, Jezuité v Praze, Albrecht z Valdštejna zakládá nové hlavní město, Rychtář Vavák hovoří s Josefem II., Prusové v Praze, Rainer Maria Rilke opouští Prahu, František Josef I. u nás, Lenin v Praze, T. G. Masaryk umírá v Lánech, Emanuel Moravec se stává mouřenínem, Adolf Opálka odmítá atentát na Heydricha, Přemysl Pitter zahajuje akci Zámky, Ladislav Štoll likviduje Františka Halase, Josef Urválek účtuje s Rudolfem Slánským, Dubček vysvětluje moskevský protokol, Havel píše Husákovi, Miloš Jakeš ve válce s reakcí.

Naša exkurzia mapuje cestu ľudského rodu k civilizácii a staroveké oblasti doby bronzovej. Nechýbajú prepojenia s (večnou) prítomnosťou. Ak má byť niečo poslaním tejto knihy, je to poznanie spojené s povzbudením.

Toto je historie dynastie Romanovců s jejími cary a carevnami, leckdy výraznými osobnostmi a autokraty, z nichž někteří se narodili se zábleskem geniality a jiní šílenství.Tato strhující epopej, oplývající mnoha historickými anekdotami, vypráví, jak Romanovci neúprosně budovali své impérium nevyhýbajíce se konspiracím, rodinným rivalitám, ani sexuálním extravagancím. Od Petra Velikého, despoty a milovníka bujarých večírků, budovatele ruské autokracie, vyžadujícího neustálou opilost dvora, přes Mikuláše II., posledního ruského cara s tragickým osudem, který urychlil pád říše, po Kateřinu II., největší carevnou se spoustou milenců, tato kniha odhaluje jejich tajuplný svět a jejich neobyčejné osudy.Živé a nenapodobitelné pero Simona Sebaga Montefioriho nabízí mix drobné i velké historie a s nebývalou intenzitou pro nás oživuje velké momenty, milníky historie Romanovců, pro něž vláda nad Ruskem byla posvátné poslání i danajský dar zároveň.

A napló-kisregény szerzője, Kövesdi Dezső okleveles gépészmérnök 1942-től három évet töltött a Keleti fronton munkaszolgálatosként, majd 1945 március 31-én fogságba esett és egy győri szovjet fogolytáborba került. Már tudta, hogy egész kaposvári családja haláltáborban pusztult el. Dezső hadifoglyok társaságában, mégis őrületes magányban írta meg naplójegyzeteit.Az évekig tartó teljes kilátástalanságban számára az egyetlen reménysugarat mindvégig felesége, élete egyetlen nagy szerelme, Káldori Katalin jelentette. A lány húszéves volt, amikor 1939-ben házasságot kötöttek, de azóta, hogy 1942 májusában be kellett vonulnia munkaszolgálatra, Dezső semmit sem tudott felesége sorsáról. Vívódásainak tárgya is ő, az imádott asszony, s feljegyzéseinek értelme és végső következtetése sem más, mint a mindent feledtető örömhír: Katalin él és visszavárja őt. 

Príbeh o tom, ako informačné siete budujú aj rúcajú náš svet.Za posledných 100 000 rokov sme my, druh Homo sapiens, nahromadili obrovskú moc. Ale napriek všetkým svojim objavom, vynálezom a víťazstvám stojíme na prahu existenčnej krízy. Svet je na pokraji ekologického kolapsu. Medzinárodné a politické napätie stúpa, zatiaľ čo my sa bezhlavo rútime do éry AI – cudzej informačnej siete, ktorá nás môže zničiť. Popritom všetkom, čo sme dosiahli, vzniká otázka, prečo sme takí sebadeštruktívni. Nexus mapuje dlhú históriu ľudstva a uvažuje, ako sme sa ocitli v tomto toku informácií. Yuval Noah Harari nás sprevádza od doby kamennej cez kanonizáciu Biblie, vynález tlače, vzostup masmédií a nedávne oživenie populizmu. Žiada nás, aby sme sa zamysleli nad zložitým vzťahom medzi informáciami a pravdou, byrokraciou a mytológiou, múdrosťou a mocou. Zamýšľa sa, ako pomocou informácií dosahovali svoje ciele systémy ako Rímska ríša, katolícka cirkev či Sovietsky zväz, či už v dobrom alebo zlom. Zaoberá sa naliehavými rozhodnutiami, pred ktorými stojíme, keď našu existenciu ohrozuje iná ako ľudská inteligencia. Informácie nie sú základnou surovinou pravdy, a nie sú ani obyčajnou zbraňou. Nexus skúma nádejnú zlatú strednú cestu medzi týmito extrémami a popritom znovu objavuje našu ľudskosť. Príbehy nás spojili. Knihy šírili naše myšlienky – aj mytológie. Internet nám sľúbil nekonečné poznanie. Algoritmus spoznal naše tajomstvá – a potom nás poštval proti sebe. Čo s nami urobí umelá inteligencia? Nexus je napínavý príbeh o tom, ako sme dospeli k tomuto okamihu, a o naliehavých rozhodnutiach, ktoré musíme urobiť teraz, aby sme prežili – a prosperovali.

Americký novinár Fareed Zakaria v novej knihe skúma minulé aj súčasné revolúcie definujúce polarizovanú a nestabilnú éru, v ktorej žijeme. Populistické besnenie, ideologické nezhody, ekonomické otrasy a technologické zmeny, vojny a medzinárodný systém plný katastrofického rizika – prvé desaťročia dvadsiateho prvého storočia sú zrejme najrevolučnejším obdobím modernej histórie. No nie je to nič nové. Ľudia žili a prosperovali aj v minulosti. Aké boli revolúcie, ktoré prežili a ktoré by nám mohli pomôcť porozumieť súčasnému svetu? Zakaria podrobne skúma historické obdobia a hnutia, ktoré formovali moderný svet, no venuje sa aj štyrom súčasným revolúciám: v ekonomike, technológiách, identite a geopolitike, ktoré napriek všetkým výhodám spôsobili nesporné trhliny v našich zvyklostiach a všadeprítomnú úzkosť. Keď sa ocitneme na dejinnej križovatke štyroch revolúcií, ktoré otriasli svetom, predstava temnej budúcnosti sa takmer nevyhnutne naplní. No ak budeme konať s rozvahou, dokážeme oživiť liberálny medzinárodný poriadok a odsunúť populizmus do zabudnutia.

Nejčtenější historik současnosti zkoumá, jak informační toky utvářely svět: od doby kamenné přes kanonizaci Bible, hony na čarodějnice, stalinismus a nacismus až po aktuální vzestup populismu a AI. Harari ukazuje, že lidstvo získalo obrovskou moc prostřednictvím budování rozsáhly´ch informačních sítí. Vysvětluje, jak je různé společnosti a politické systémy využívaly k dosažení svy´ch cílů i upevnění pořádku. A proč je dnešní informační revoluce radikálně odlišná – a mnohem nebezpečnější – než všechny předešlé. Jaké volby staví před lidstvo existenciální riziko v podobě neúnavné, ale chybující AI? V knize se mimo jiné dozvíte: • Víra, že svobodny´ tok informací automaticky vede k pravdě, neodpovídá skutečnosti. • Náš sklon vytvářet bez rozmyslu mocné entity nezačal s AI, ale s vynálezem náboženství. • Právě vzniká novy´ druh moci, kterou nelze snadno volat k odpovědnosti: algoritmus za rozhodnutí nenese následky. • Průmyslová impéria své kolonie vykořisťovala a utlačovala a bylo by bláhové očekávat, že se nové digitální říše zachovají lépe. • Díky sebeopravny´m mechanismům budou demokracie vůči rizikům AI odolnější než diktátorské režimy. „Právě prožíváme největší informační revoluci v lidské historii. Abychom ji zvládli, musíme pochopit, co jí předcházelo.“

Kniha provází čtenáře nejdůležitějším děním uplynulého století, jež vymezují letopočty 1914 až 1989, tedy od počátku první světové války až do zániku Sovětského svazu. Dvacáté století označuje za americké století, neboť Spojené státy americké v něm sehrály rozhodující roli na poli mocenských vztahů, ale i v oblasti novátorského, "moderního" způsobu života a kultury. Autor se hlásí ke zdánlivě překonanému pojetí dějin, jež dává přednost roli mimořádných jedinců před vlivem ideologií a obecně společenských trendů. Říká, že Josef Stalin a Adolf Hitler a na druhé straně Winston Churchill a Franklin Roosevelt byli prvořadými hybateli 20. století. Nebýt jich, jeho dějiny by se ubíraly velice odlišnými cestami. Kniha se zaměřuje hlavně na dění v Evropě, neboť to formovalo poměry na celém světě. Nyní se ovšem dostává do popředí mimoevropský vývoj, daný vzestupem Číny i jiných neevropských zemí. V závěru tedy konstatuje, že končí jak věk světových válek, tak rozdělení Evropy, ale také evropský věk. I tak vyznívá kniha optimisticky: vidí sice příznaky úpadku ve sféře kultury a umění, ale v politické oblasti je demokracie při všech nesnázích celosvětově na vzestupu.

Potrebujeme ďalšiu knihu o stredoeurópskych dejinách? Zdá sa, že áno. Lebo čo je vlastne stredná Európa? Britský historik Martin Rady nám ponúka o niečo komplexnejší a geograficky širší pohľad, ktorý zahŕňa aj Švajčiarsko a Ukrajinu. Už od čias Rímskej ríše bola stredná Európa terčom vpádov dobyvateľov prevažne z východu. Všetci tento región trhali na kusy a prerábali podľa vlastných predstáv, no napriek tomu si vytvoril vlastnú identitu a kultúru ?bol prvým domovom renesancie mimo Itálie, kolískou reformácie, symfonickej hudby i moderného nacionalizmu, ale aj neustálym bojiskom náboženských a politických ideí. Radyho dielo nie je suchou vedeckou prácou, preplnenou dátumami a menami. Je to pestrý a pútavý príbeh, ktorý nás postupne prevedie zákutiami meniacej sa mapy strednej Európy.

A 20. században Berlin egy megrengetett világ középpontja volt. Felváltva csábította és borzasztotta a nemzetközi képzeletet. A város lényegét extrém kettőssége adta: ragyogó sugárutak és lármás bérházak; a nehézipar sötét, füstös fellegvárai és a környező pompás vizek és erdők; az örömteli pánszexuális kabarék mellett az opera merev méltósága; a dadaista művészek színes túlkapásai... majd a horogkeresztes tömegfelvonulások zord egyformasága. Annak, aki 1900 körül született, és még megérte az 1960-70-es éveket, az élet a forradalmak, véres harcok véget nem érő sorozata volt; a zűrzavar és a bizonytalanság örvénye. Ez az időszak magában foglalta az első világháborút, a modern ipar szédítő rohamát és az azt tükröző, dacosan forradalmi építészetet; a letaglózó nyomort és éhezést hozó gazdasági mélyrepüléseket; a náci felsőbbrendűséget, a népirtás pszichózisát; majd a háború poklát a Berlinre és népére zúduló szovjet pusztítással és megtorlással; s végül a halálos berlini fallal a város szívét kettészakító, egymással versengő ideológiákat. És volt valami, ami nagyobb szenvedést okozott a bombáknál, a felismerhetetlenné roncsolt temetetlen holttesteknél, rombolóbb az öngyilkossági járványnál és súlyosabb a tömeges nemi erőszaknál is: az igazi trauma az volt, hogy a külvilág megértéssel viseltetett e kegyetlenségek iránt, mert a náci vezetés Európa-szerte millióknak okozott gyötrelmet és osztott halált. Az átélt rémálom, Berlin népének vezeklő hallgatása hosszú árnyékot vetett a város jövőjére."Minden városnak van történelme", terjedt el a mondás, "de Berliné már túlzás".Sinclair McKay (1956) napilapok rovatírója, az elemző történetek mestere, emellett nagy sikerű történelmi tárgyú könyvek szerzője.

Japán, amely nyakékként húzódik végig az ázsiai kontinens partjainál, jóval messzebb fekszik Ázsiától, mint Nagy-Britannia Európától. A tenger évszázadokon át természetes akadályként védte a szigetországot a behatolóktól, és lehetővé tette, hogy a helyi kultúra egészen egyedi irányokban fejlődhessen. Az Edo-korban a Tokugava-sógunátus sikeresen lezárta az országot a Nyugat előtt, Japán később azonban változtatott ezen, és rövid idő alatt igyekezett befogadni a nyugati kultúrát. Mindkét magatartás ugyanazt a célt, a gyarmatosítás elkerülését, illetve a hagyományos életmód megőrzését szolgálta.Zen, haiku, harcművészetek, szusi, anime, manga, filmművészet, videójátékok... A japán kultúra rengeteg vívmánnyal gazdagítja a nyugati világot. Ennek ellenére Nyugatról szemlélve Japán továbbra is távoli szigetnek tűnhet, amelynek mindig ellentmondásos volt a kapcsolata a külvilággal. Lesley Downer a téma szakavatott ismerőjeként és remek tollú történetmesélőként mutatja be a japán történelem fordulópontjait és az azokat meghatározó rendkívüli személyiségeket - a napistennőtől származó császárokat, valamint a hadurakat, szamurájokat, kereskedőket, udvarhölgyeket, női harcosokat, gésákat és üzletembereket -, akik a maguk módján valamennyien hozzájárultak e páratlan társadalom formálódásához.  

Intimní portrét německé vesnice, v němž autorka líčí pohnuté i zdánlivě obyčejné osudy bavorských venkovanů pod nacistickou nadvládou.br> Na základě osobních archivů, dopisů, rozhovorů a vzpomínek Boydová obnažuje jejich brutalitu i lásku, odvahu i slabost, činorodost, apatii i smutek, naději, bolest, radost i zoufalství. Hrdiny této knihy jsou lidé ze všech společenských vrstev - lesníci, zemědělci, kněží a jeptišky, hostinští, nacističtí úředníci, váleční veteráni i členové nacistické strany, horalové, velkostatkáři, školáci, turisté a aristokraté. Boydová odhaluje osudy Židů, kteří přežili, i těch, kteří nepřežili; nacistického starosty, který se snažil chránit ty, jež režim pronásledoval. Je to příběh plný protichůdných zásad, tužeb i zmařených snů - v němž však nakonec zvítězí lidská odolnost. Příběh obyčejných lidských životů na křižovatce dějin. Vydání knihy podpořil Ustav pro studium totalitních režimů

A magyar holokauszt főpróbája új megközelítésben mutatja be a gázkamrák előtörténetét, a galíciai vérengzést. 1941 nyarát olyan eseménylánc követte, amely példátlan a második világháború és a holokauszt történetében.George Eisen kötetének különlegessége, hogy miután felhasználja a levéltári forrásokat, interjúkat és a kortárs szemlélők tanúvallomásait, túllép a hagyományos történettudomány keretein, és kutatja mind az áldozatok, mind a hóhérok politikai, kulturális, valamint pszichológiai motivációját.Személyes felfedezőút is ez a könyv, mert a meggyilkoltak között ott volt a szerző két nagybátyja. Történetük rekonstruálása tisztelgés a többi húszezer áldozat sorsa előtt is."Halálos kimenetelű volt a magyarországi zsidók tömeges deportálása a szomszédos Galícia területére, ahol több mint 20 000 kitoloncolt személyt gyilkoltak meg 1941 nyarán és őszén - a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború egyik epizódjaként. A mészárlást golyó által hajtották végre, amit a három évvel későbbi népirtás előjátékának és bevezetőjének tekinthetünk. Ismerjük jó néhány részletét, ennek ellenére a történet máig töredékes."George Eisen (1943) a történelem és a politikatudomány professzora. Tanulmányait Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban végezte; tudományos munkáit több nyelvre lefordították, számos díjjal ismerték el.

A mögöttünk hagyott évszázadban Magyarország és vele Európának az a bizonytalan határú köztes övezete, amely a Baltikum és a Mediterráneum között terül el, négyszer élt át sorsfordító változásokat: 1918-1920-ban, 1938-1941-ben, 1944-1945-ben és 1989-1991-ben. Ezekben az átrendeződésekben a nagyhatalmak fontos, ha nem sorsdöntő szerepet játszottak. Olykor csak kezdeményezték vagy elősegítették a változásokat, máskor viszont brutálisan rákényszerítették akaratukat az itteni népekre. E kötet tárgya ennek az "akaratátvitelnek" a története. Az első öt tanulmány öt nagyhatalom, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok magyar, illetve Duna-medencei politikáját vizsgálja a 20. század első felében. Az ezekhez csatlakozó hatodik tanulmány az orosz birodalmi gondolat történelmi gyökereit és az elmúlt években megtapasztalt új életre kelését veszi górcső alá.A kiterjedt kutatásokon alapuló és gazdagon dokumentált kötet a történelem és a politika iránt érdeklődő olvasóközönséget egyaránt megszólítja. "Eltérően a néhány éves német impériumtól, amelyet masszív gazdasági és kulturális behatolás előzött meg, a második világháború után kialakult közel fél évszázados szovjet uralom - és ez volt a régió megszervezésének harmadik kísérlete - hirtelen és a szuronyok hegyén érkezett. A térséget gazdaságilag igazán jól működtetni és népeit kulturálisan magához láncolni a Szovjetunió valójában sohasem tudta. Bukásának, illetve kényszerű visszavonulásának egyik mélyen fekvő oka minden bizonnyal az volt, hogy civilizációs szempontból nálánál fejlettebb országokat akart gyarmatosítani."  

Ez a könyv tudományos igényű történelmi esszé, egyben társadalmi vitairat. Abból a meggyőződésből született, hogy Magyarország a XIX. század óta globális folyamatok laboratóriumaként szolgál. Csak a történelmi fejlődésünk elemzése segít eligazodni annak megértésében, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért fordult el a mérsékelt konzervativizmustól a szélsőséges Nyugat-ellenesség irányába. Melynek eredménye egy röpke évszázad alatt már a hatodik magyar tekintélyelvű rendszer kiépülése. Olyan közép-európai pályaíven kell végigtekintenünk, amelyen szorosan összefonódnak illúziók, csalódások, abszurd jelenetek, tragikus félreértések és megbocsáthatatlan bűnök. Ez a kötet kísérlet arra, hogy közérthetően, (ön)kritikusan, de szeretetteljes módon és javító szándékkal globális összefüggésrendszerbe helyezzük a magyar történelem fordulópontjait és nyitott kérdéseit.

Bécs visszavonhatatlanul a magyar kultúra része: földrajzi közelsége miatt gyorsan elérhető célpontja egy-egy „kulturális kiruccanásnak” vagy vásárlásnak. Budapest testvérvárosaként és a legélhetőbb város cím kitartó birtokosaként vonzó úticél számunkra, így számos magyar fordul meg évente a karácsonyi vásárokon, merítkezik meg a város kávéházi kultúrájában, és csodálja meg a Monarchia emlékeit.Bécs története szervesen összefonódik a magyar történelemmel, így nem meglepő, hogy tájékozottságunk alaposabb a város múltját illetően. Azonban az ismert történelmi események más megvilágításba kerülnek, ha szélesebb perspektívából tekintünk rájuk, Bécs nemzetközi szerepét állítva a vizsgálódás középpontjába. Angus Robertson műve ezt a rálátást kínálja az olvasó számára, bemutatva, hogy az egykori császárváros évszázadokon keresztül volt az európai politika egyik epicentruma, ma pedig jelentős nemzetközi szervezetek székhelye. A szerző több műfaj ötvözésével a legkülönbözőbb témákat tekinti át kronologikus sorrendben haladva, így a nagy történelmi fordulópontokról és neves alakjairól mesélt színes anekdotákon keresztül Bécs eddig ismeretlen arca rajzolódik ki előttünk.

Az Örs vezér tere sokaknak csupán a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja - végállomás, átszállóhely, találkozási pont. De aki megáll egy pillanatra, és figyelmesebben körbenéz, felfedezheti, hogy ez a tér sokkal több ennél: történeti rétegeket rejtő városi szövet, amelyben múlt és jelen különös elegyet alkot. Ez a sétakönyv arra hívja olvasóját, hogy ne csak áthaladjon az Örs vezér terén, hanem ismerkedjen meg vele: sétáljon, nézzen fel az épületekre, kutasson emlékek után a panelrengeteg és a városligeti zöldfoltok határán. A könyv az egykori gazdasági udvarok, majorok és kertvárosi kísérletek világából vezeti el az olvasót a szocialista várostervezés lenyomatain keresztül a mai, zsúfolt, mégis élő városrészbe.