Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 184 z 500

A gondolatolvasás szó hallatán sokan csak legyintenek, szélhámosságnak tartva az egészet. Valóban az lenne? Henrik Fexeus válasza erre határozott "nem", és ebben a könyvében ezt meggyőzően bizonyítja is. A téma nemzetközileg elismert szakértőjeként bevezeti olvasóját a gondolatolvasás művészetébe. Megvilágítja, miképpen tudunk összehangolódni egy másik emberrel, mégpedig nem tudatos kommunikációnk (testbeszédünk vagy arckifejezésünk) használatával. Arra is kitér, hogyan befolyásolják a különböző érzéki benyomások a gondolatainkat, és mely jelekből tudjuk mások hazugságait megállapítani.A szerző megtanítja olvasóját a szuggerálás és az észrevétlen ráhatás módszereire, és arra, hogy az úgynevezett "horgony" technikájával hogyan válthatunk ki valakiből egy-egy adott érzelmi állapotot. Fő célja azonban az, hogy segítsen bennünket a kommunikációnkban, és a könyvben elsajátított ismereteinkkel minél jobban össze tudjunk hangolódni embertársainkkal.

Miért döntött Isten egyszer csak úgy, hogy teremteni fog? Volt-e valami a "kezdet" előtt? Honnan vannak angyalok? Mit is jelent a "bűnbeesés"? A kígyó valóban csak egy az állatok közül, vagy valami gonosz erő hat rajta keresztül? De hogyan jöhetett létre egy ilyen gonosz lény? Milyen volt az ember a bukás előtt és milyen lett utána? Hogyan rendezkedtek be Ádámék itt, ebben a földi létben? Hogyan hozza helyre Krisztus mindazt, amit Ádám elrontott, és hogyan jut el a történelem, illetve az üdvtörténet Ádámtól Krisztusig? És milyen szerep jut ebben Melkicedeknek, a rejtélyes papkirálynak? Ezekre, és sok más hasonló kérdésre keresték a választ a zsidó és keresztény gondolkodók már nagyon korai időktől kezdve, létrehozva ezáltal a Biblia körül kialakuló sokrétű, tarka irodalmat. Ennek két különleges, viszonylag kevéssé ismert gyöngyszemét tesszük most közzé, Pszeudo-Epiphaniosz Hexaémeronját és az Ádám és Éva harca a Sátánnal című apokrifet, mindkettőt ge'ezből, klasszikus etióp nyelvből fordítva. A két egymásra épülő írás a világ teremtésétől Krisztusig beszéli el az eseményeket, felhasználva ősi hagyományokat is, miközben színes leírásaival és népmesei elemeivel remek szórakozást kínál az olvasónak. 

„Múlt és jelen folyamatos párbeszéde ez a finoman szőtt, lebilincselő történet, mely elevenen teremti újra egy zsidó család tapasztalatait a huszadik század Európájában.” - Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca és a Patkány út szerzője. Hitler hatalomra jutásának idején Sara Franciaországban élt, de ritkán beszélt erről az időszakról. Jóval a halála után unokája, Hadley Freeman egy cipősdobozra bukkant a szekrényben. Egy titokzatos idegennel készült fotót, egy, a Vöröskereszttől érkezett rejtélyes táviratot és egy szignózott Picasso-rajzot talált benne. Kutatásba kezdett, melynek során eljutott Picasso párizsi archívumától egy auvergne-i parasztház szobájáig, Long Islandből Auschwitzig. Freeman úgy rakosgatja össze a családja múltját, akár egy kirakóst, hogy minél többet megtudjon nagyanyja és három testvére, Jacques, Henri és Alex életéről. Történetük - amely olykor tipikus, olykor megdöbbentő - felvillantja a kelet-európai zsidóság egy újabb holokauszttapasztalatát „Szeptember 24-én az őrök kirángatták Alexet az Excelsior-beli cellájából - kékre-zöldre verve, kis híján megtörve -, és társaival együtt a vasútállomásra hajtották. Várt rájuk egy vonat. Alig látták, mert az érzékeiket eltompította az állomást betöltő éktelen lárma: férfiak, nők, gyerekek és csecsemők ordítottak, sírtak, könyörögtek, miközben kíméletlen katonatisztek kiabáltak velük franciául és németül. A lárma szívszakasztó és rémületes volt, bele lehetett halni. De Alex rendíthetetlenül masírozott a vonat felé - emelt fővel, félelem nélkül, ahogy egy légióstól elvárható. Mellette az a cellatársa, akivel a leginkább összebarátkozott, egy hórihorgas francia, Jacques Schwob Héricourt; ugyanabba a kocsiba kerültek nyolcvan társukkal együtt. - Lesz esély, hogy megszökjünk? Nem bánhatnak velünk úgy, mint a birkákkal. Tennünk kell valamit - suttogta Alex Héricourt-nak. De fogalmuk sem volt, mit tehetnének.” „Krimi, családtörténet, a múlt század lebilincselő krónikája. Hadley Freeman egy cipősdoboznyi emléktárgyból rekonstruálja családja történetét, egy olyan családét, amelyet a vészkorszakban megpróbáltak eltörölni a föld színéről. Freeman pontosan látja azokat a szürke zónákat, amelyeket a háborús időkben az emberek elfoglalnak; és attól sem riad vissza, hogy rámutasson múlt és jelen gyűlölködésének rémisztő párhuzamaira. Bátor és csodálatos könyv.” - Nathan Englander.

"A legjobb könyv, amit mostanában olvastam? Meg Lowman Nyolcadik kontinense. A szerző kiváló biológus és környezetvédő, aki a magas lombkoronák eddig ismeretlen, lenyűgöző világát mutatja be." Jane Goodall a HVG-nek Ha igaz a mondás, hogy jobban ismerjük a Hold felszínét, mint az óceánok mélyét, akkor még inkább igaz, hogy alig-alig tudunk valamit a mérsékelt övi és trópusi erdők lombkoronájáról, arról a biológiai határról, amely szó szerint pajzsként védi az életünket. Az ausztráliai esőerdőket kutató egyetemistaként Meg Lowman rájött, hogy e hiányosságunk legfőbb oka az, hogy a szokásos módszerekkel nem is lehet megfelelő közelségből tanulmányozni a lombkoronát. Lowman nem hagyta annyiban: összeállított egy mászókészletet, amellyel felkapaszkodhatott a levelek közelébe. Ez negyven éve történt, és Lowman azóta sem "jött le a fáról". A világ legjelentősebb lombkorona-kutatójaként, akit "a lombkorona Einsteinjének" is neveznek, ma is folytatja megkezdett munkáját, nevéhez fűződik a világ első lombkoronasétánya. Az 1980-as évek előtt az erdészek - meglehetősen képzeletszegény módon - tudomást sem vettek a gondjaikra bízott élőlények kilencvenöt százalékáról. Szinte senki sem fordított figyelmet a fák lombozatára. Aztán 1978-ban egy fiatal botanikus, aki azóta rajongott a zöld óriásokért meg a levelekért, amióta csak az eszét tudta, Ausztráliába érkezett, miután ösztöndíjat nyert a trópusi erdők tanulmányozására. Minthogy ez a bizonyos újonc a mérsékelt égövből jött, szinte semmit sem tudott a trópusi erdőkről. Amikor először látogatott el az ausztrál esőerdőkbe, felnézett a szédítően magas fákra, amelyeknél hatalmasabbakat még soha életében nem látott, és így kiáltott fel magában: "Uramatyám, de hát ennek nem is látom a tetejét!" Ez az álmélkodó botanikus én voltam. "Egy félénk kislány története, aki szeretett a szabadban játszani, majd később, tudósként, elénk tárta a lombkoronákban nyüzsgő csodálatos életet." - Temple Grandin

A Viktor Frankl által alapított egzisztencialista analízis Freud pszichoanalízise és Adler individuálpszichológiája után a harmadik legjelentősebb bécsi pszichoterápiás irányzat, amelynek Irvin D. Yalom, a Stanford Egyetem professzora a legmodernebb tolmácsolója. Ahogy Jerome D. Frank, a Johns Hopkins Egyetem pszichiátere írta, Yalom professzor hatalmas klinikai tapasztalata, melyet érzékenyen és széles látókörűen értékel és integrál, kiváló teljesítményt eredményezett. Irvin D. Yalom elegáns, világos és szellemes stílusa lehetővé teszi, hogy művét ne csak a napi gyakorlatot folytató segítő foglalkozásúak, hanem az emberi élet lehetőségei iránt érdeklődő laikusok is élvezettel olvashassák. Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Az Egzisztencialista pszichoterápia, A terápia ajándéka és a Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia és az Amikor Nietzsche sírt világszerte rendkívül népszerűek, és magyarul is olvashatók.

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmi történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához.Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Egyesek nagy árat fizetnek az ambíciójukért. A mentális egészségünkre kivetett vám jelentős lehet, különösen abban az esetben, ha ""aggódó génnel"" születtünk. A stresszt nem lehet kiiktatni, ha azonban megtaláljuk az ideális munkakört, felvállaljuk a sajátosságainkat és figyelünk a hétköznapi jóllétünkre, akkor képesek leszünk pozitív tartományban tartani. Mark Simmonds vállalati tréner segít megérteni, milyen hatással lehet a stressz és a szorongás a mentális egészségünkre, és eszközöket ad a kezünkbe, hogyan találjunk rá a saját utunkra a munkahelyi küzdelmek közepette. Könyve egyszerre tanulságos karriertörténet és praktikus kézikönyv a lelki egészségmegőrzés szolgálatában. Megmutatja, hogyan lehetünk ambiciózusak és sikeresek a mentális kihívásainknak köszönhetően, nem pedig azok ellenére. A könyv abban segít, hogy: - megtaláljuk a nekünk leginkább megfelelő hivatást, - fenntartsuk a mentális egészségünket, megelőzve ezzel a kiégést, - mások karriertörténeteiből okulva bátran felvállaljuk a sajátosságainkat, - biztonságosan kezdjük újra vagy váltsunk munkát egy krízist követően. Mark Simmonds a kreatív ipar és az innováció területén tevékenykedő tréner. Számos nemzetközi nagyvállalattal dolgozott együtt, többek között az Unileverrel, a Johnson & Johnsonnal és a Philipsszel. A sajtóban rendszeresen publikálja mentális egészségről szóló cikkeit, emellett saját vállalkozását, a Genious You kreatív ügynökséget vezeti.

Hogyan lett Kína a világ második legnagyobb gazdasága - a százhuszonhatodikból?Frank Dikötter Kína-szakértő megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudni véltünk Kína példátlan átalakulásáról. Eltekint a fegyelmezett társadalom és a növekedés felé a pártdob ütemére rendíthetetlenül menetelők mítoszától, ő az ellentmondások, az illúziók és a palotai intrikák történetét meséli el. Az épphogy megúszott katasztrófákét, az árnyékbankokét, a korrupcióellenes tisztogatásokét és a mindennapi szegénységet ellenpontozó rendkívüli állami vagyonét. Arra kérdez rá, hogy az elmúlt negyven év változásai vajon nem egy óriási piramisjátékra, egyfajta Ponzi-rendszerre épültek-e.Levéltári kutatásokra, kiadatlan emlékiratokra és interjúkra hivatkozva egyértelművé teszi: a Kommunista Párt célja soha nem a demokratikus világhoz való csatlakozás, hanem az ellenállás, végső soron a leigázás volt.Minden értesülés megbízhatatlan, részleges vagy torz. Mivel egyetlen helyi kormányzat sem közöl pontos adatokat, nem ismerjük sem a gazdaság valódi méreteit, sem a bedőlt hitelek mértékét. A lelkiismeretes kutatónak a szókratészi paradoxon jár az eszében: "Csak azt tudom, hogy semmit sem tudok." Ami Kínát illeti, még azt sem tudjuk, hogy mit nem tudunk.

„Létezik egy nagy változásokat, rendszerváltást, kihívásokkal teli digitális forradalmat megélt generáció Magyarországon, amely magára maradt” - állítja Yvonne Dederick, a Pályakezdő milliárdosok című, nagy sikerű könyv szerzője, aki a fiataloknak szóló útmutatásai után most a negyven és az ötven pluszos korosztállyal osztja meg a tanácsait. Az egykori pénzügyi igazgató, TV2-tulajdonos, illetve a Viasat 3 csatornán futott Feleségek luxuskivitelben című tévés reality-műsor szereplője nem amerikai motivációs könyvekből sajátította el, hogyan legyen sikeres, vagy miként kezelje a sorsfordító változásokat az életében, hanem ő maga járta végig a példaértékű utat: magyar és brazil felmenőkkel, a pesti flasztertől Amerikán keresztül a nagy nemzetközi cégek európai és budapesti tárgyalóasztaláig. Yvonne megrázó és tanulságos személyes példák bemutatásával, megható érzékenységgel, éleslátással és derűvel adja a kalauzt a sodródó generáció kezébe. Hogyan éljük túl a digitális forradalom és megváltozott társadalmi normák világát a rendszerváltás előtt belénk rögzült reflexekkel? Hogyan éljük meg a középkorúságot és az előttünk álló időskort, amikor ma életerősnek és tettre késznek kell maradnunk? Hogyan szakítsunk a múlttal a szakmánkban és a magánéletünkben, és miképp találjuk meg az új utunkat? Hogy tanuljunk meg a bizonytalan világban bizonyosak maradni önmagunkban? Hogyan találjuk meg a számunkra megfelelő segítő módszert az újrakezdéshez a szerteágazó és egymásnak sokszor ellentmondó irányzatok világában? A szerzőtől mindemellett megtudhatjuk, hogy a Mindfulness meditációs technika és szemléletmód hogyan lehet segítségünkre bármely élethelyzetben. Az egyes fejezetek végén pedig hasznos önfejlesztő gyakorlatok nyújtanak kapaszkodót a hétköznapokhoz.

A Yellowstone Nemzeti Park az 1920-as évekig a vadon élő farkasok menedéke volt, amíg a park vadőrei ki nem pusztították őket, így az Egyesült Államokban élő farkasok felkerültek a veszélyeztetett állatfajok listájára.Rick McIntyre biológus lankadatlan figyelemmel kísérte az 1994 és 1996 között betelepített állatok sorsát, köztük a szívének legkedvesebb kölyök, a jelentéktelen külsejű, gyenge, de bátor és hűséges 8-asét, aki vérre menő küzdelmek árán végül falkájának vezére lett. Ő és fogadott fia, a 21-es a hősei ennek a rendkívüli történetnek.„Valószínűleg a medve vadászta le a borjút a fák között. Az első fekete nyilván elcsente tőle a prédát, miközben a másik kettő elvonta a figyelmét. A grizzly most viszont már ott volt a kis szürke nyomában - szinte láttam magam előtt, ahogy a mancsával egyszerűen lecsapja, aztán széttépi a kölyköt. Ideges lettem, hiszen ismertem a 8-as történetét, tudtam, hogy még a testvérei is könnyűszerrel legyőzik bármikor - úgyhogy egészen megdöbbentett, aminek ezután a szemtanúja voltam.A 8-as megállt, megfordult, és lecövekelt szemtől szemben a grizzlyvel. A medve ettől ugyancsak meglepődött, hirtelen ő is megtorpant. Ott álltak szemben egymással néhány lépésnyire - mintha csak Dávidot és Góliátot néztem volna. Úgy tűnt, a medve tétovázik. A farkas dacosan rászegezte a tekintetét.”„A Yellowstone Nemzeti Park leghíresebb farkasainak magával ragadó története.” -Washington Post

A fák titkos élete című könyv szerzője ezúttal az állatok életének eddig ismeretlen területére kalauzol minket. Gondoskodó, önmagát a kicsinyeiért feláldozni is képes mókus, hűséges holló, a háztetőn élvezettel „csúszdázó" varjú, szomorkodó szarvastehén - lehetnek az állatoknak is érzelmeik? Nem kizárólag az ember sajátja-e az efféle gazdagon árnyalt érzelmi élet? Peter Wohlleben, a neves német erdész a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az erdőben és a házunk táján élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe. Nézőpontja - vállaltan - erősen szubjektív, megállapításainak egy részét a tudomány még nem igazolta, könyvének üzenete azonban egyértelmű: az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány.

Új, átdolgozott kiadás Születés, szex és halál - minden, ami az élet szempontjából lényeges. DAILY TELEGRAPH David Attenborough nagy sikerű könyv- és filmsorozatának harmadik, átdolgozott zárókötete az állatok viselkedésével, a zoológia egyik legizgalmasabb területével foglalkozik. Az első kötet, az Élet a Földön középpontjában az állatok evolúciója állt, a második, Az élő bolygó pedig azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak az állatok a különböző élőhelyekhez. Az élet erőpróbái csupa dráma és akció - a ragadozók elleni küzdelem, a táplálékszerzés, a viaskodás a vetélytársakkal, a párválasztás, a párzás megannyi viszontagsága. Miközben minden állat arra törekszik, hogy átörökítse a génjeit a következő nemzedék számára, nehézségek sokaságával szembesül. A kihívásokra adott válaszok változatosak, néha egészen meghökkentőek - és az ember számára meglehetősen ismerősek, hiszen mi magunk is hasonló erőpróbáknak vagyunk kitéve. "A baglyok fiókái a ragadozó madarak többségéhez hasonlóan nem egyszerre kelnek ki; az első jelentősen erősebb és mohóbb lehet a későbbieknél. Amikor a szülők megérkeznek a táplálékkal a fészekhez, ez a fióka félrelöki a kisebbeket, és elsőként jut az ennivalóhoz. Ha ebben az időszakban bőséges a zsákmány, minden fióka jóllakhat, de mostohább körülmények között a legkisebb éhen marad, és hamarosan elpusztul; csenevész kis testét a többiek azonnal felfalják, így nem vész kárba a hús." Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). Életpályáját összegző és a Földünk megóvása érdekében halaszthatatlan lépéseket sürgető legutóbbi könyve, az Egy élet a bolygónkon 2020-ban jelent meg magyarul.

Minden erőszakos bűncselekmény tragédia az áldozatok és családjuk számára, de az elkövető szempontjából is az. Eszemben sincs amellett érvelni, hogy bármely erőszakos elkövetőt fel kellene menteni. Mélyen hiszek az igazságosságban, valamint annak az emberi jogi keretrendszerben rögzített következményeiben, és egy percig sem vitatom, hogy az erőszakos bűnelkövetők bizonyos csoportját biztonságosan el kell zárni. Azt is értem, egyesek miért érzik szükségét annak, hogy mélyen megvessék az erőszakot elkövetőket: a bosszú alapvető emberi késztetés, amely bezár minket saját félelmeinkbe és haragunkba, miközben ugyanazt a kegyetlenséget tükrözi, amelyet tudatos szinten elítélünk. Bármennyire is fájdalmas, sok bölcsesség van abban a mondásban, hogy ha gyűlölünk valakit, az olyan, mint ha mi vennénk be mérget, és azt várnánk, hogy az illető haljon meg. Ahogy többek közt Gandhi is rámutatott, a társadalom erkölcsi szintjének legmegbízhatóbb mércéje az, hogy mennyire vagyunk együttérzők a társadalom legrosszabb tagjaival.Az igazságügyi pszichiáterként és pszichoterapeutaként dolgozó szerző szerint ha a súlyos bűncselekmények elkövetőit nem tekintjük embernek - és ennek megfelelően bánunk velük -, ugyanazt tesszük, mint ami miatt megbélyegezzük őket. A jó-rossz, normális-abnormális vagy tettes-áldozat ellentétpárok talán mégsem annyira kőbe vésett igazságok, mint ahogy azt gondolni szeretnénk. Gwen Adshead terápiás történetei megkérdőjelezik a "veleszületett bűnöző", a "belátásra képtelen őrült" vagy a "javíthatatlan pszichopata ragadozó" címkék korlátlan alkalmazhatóságát, és megmutatják, hogy a sokszor elképzelhetetlenül kegyetlen tettek elkövetői is képesek változásra, ha kellő megértést és empátiát tapasztalnak." - Dr. Fiáth Titanilla börtönpszichológusDr. Gwen Adshead igazságügyi pszichiáter és pszichoterapeuta; több mint 30 éve dolgozik terapeutaként erőszakos bűncselekmények elkövetőivel. Új-Zélandon született, orvosi képzést a Szent Bertalan Kórházban, igazságügyi pszichiátriai képzést a londoni Szent György Kórházban szerzett.Eileen Horne amerikai író és drámaíró. A Londoni Egyetemen szerzett kreatívírás-diplomát. Dolgozott független televíziós producerként, újságíróként, olasz fordítóként, írt történelmi tényirodalmat, drámát és irodalmi adaptációt - például közreműködött a BBC rádiós drámasorozatában, amely egy fiktív törvényszéki pszichiáternőről szól.

A fiatalabb énemnek azt üzenném: Vesd meg jól a lábadat! Tudod, ez nemcsak arról szól, hogy kit találsz magadnak, hanem arról is, hogy te kivé válsz. A szerelem nem holmi lelkes érzelem, hanem cselevés: tetteket, bizonyítást, rituálékat, gyakorlatokat, kommunikációt, érzelemkifejezést feltételez. Azt jelenti, hogy képesek vagyunk felelősséget vállalni a viselkedésünkért, és ez szabadságot ad. "Hogyan lehet rátalálni a szeretetre? Hogyan lehet megtartani? És hogyan lehet túlélni, ha végül elveszítjük?" Natasha Lunn újságíró egész életében az elérhetetlen szerelmet kergette. Ám egy ponton megelégelte, és úgy döntött, ideje megérteni, mit csinál rosszul, és körbejárni, mi is az a szeretet, hogyan működnek és alakulnak emberi kapcsolataink életünk során. Írókhoz és szakértőkhöz fordult, hogy kifaggassa őket tapasztalataikról. Philippa Perry a lassan kibontakozó szerelemről * Candice Carty-Williams a barátságról * Alain de Botton az egyedüllét pszichológiájáról * Dolly Alderton a sebezhetőségről * Emily Nagoski a szex tudományáról * Diana Evans a szülőségről * Lisa Taddeo a veszteségről * Esther Perel az irreális elvárásokról * Stephen Grosz a változás elfogadásáról * Roxane Gay a romantika újradefiniálásáról Natasha Lunn a Red magazin szerkesztője, a Conversations on Love (Beszélgetések a szeretetről) című népszerű hírlevél, valamint az azonos című bestseller szerzője. Elvégezte a Tavistock Centre párkapcsolati tanácsadás és pszichodráma módszerrel támogatott párterápia-tanfolyamát. Londonban él.

Steigervald Krisztián, a közgazdászként és coachként is egyaránt aktív szerző első könyve, a Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? idehaza elsőként vállalkozott a generációk közötti kommunikációs különbségek bemutatására. A 2020-ban megjelent – és azóta is a sikerlistákon szereplő – kötet várva várt folytatása ezúttal a figyelem és a figyelmetlenség fogalmát helyezi a fókuszba. Kinek mit jelent a figyelem? Milyen szokások, családi szabályok és hagyományok alapján döntjük el, mire figyeljünk és mire nem? Milyen mértékben rendezte át az életünket, hogyan tereli a figyelmünket a digitális tér? Miért van annyi figyelemzavaros gyerek és felnőtt a társadalmunkban? Egyáltalán képesek vagyunk még ebben a zajban figyelni egymásra? És önmagunkra? A Generációk harca a figyelemért érzékeny témákat is érintő könyve személyes példák és kutatások alapján, kommunikációs, Pszichológia, önfejlesztési, mentálhigiénés, valamint pedagógiai szempontokat egyaránt figyelembe véve vizsgálja a generációk tartalomfogyasztását, értékrendjét és emberi kapcsolatait a szerzőtől már megszokott közvetlen, érthető stílusban – számos aha! élménnyel szolgálva az olvasónak. Steigervald Krisztián 1999-ben szerezte meg közgazdász diplomáját. Huszonöt évnyi „vidéki” lét után költözött Budapestre, ahol nyolc évig egy nemzetközi piackutató cégnél dolgozott. Ez idő alatt kezdte meg Pszichológia, önfejlesztési tanulmányait. A generációk kutatásával több mint húsz éve foglalkozik, emellett rendszeresen tart szülői, pedagógusi és vezetői workshopokat, tréningeket. Előadásaival járja az országot, és igyekszik a kölcsönös megértés magját elhinteni a hallgatóság körében. „Az elfogadás és a megértés könyve. Olvasás közben szülőként hasznos önismereti útra lépünk, ahol a könyv lapjairól egy baráti hangú coachtól rengeteg útbaigazító táblát kapunk: nem direktívát, hanem lehetőségeket, hogy megértsük a hozott és tanult családi mintáinkat, a generációk közötti különbségeket, és segítséget nyújt abban, hogy átkeretezhessük a szülőségünket (is). Értékes és hiánypótló olvasmány, ajánlom minden családi könyvtárba. Jó érzés olvasni és hagyni, hogy hatással legyen ránk – mert jót és jól üzen.” - Tibenszky Moni Lisa, oktatási újságíró, a Felelős Szülők Iskolája alapítója, az Edisonplatform Gondolkodói Körének tagja

Hogyan kell felöltözni egy állásinterjúra? Miben különbözik az online értekezlet a hagyományostól? Kinek illik fizetni egy randevún? Ismerős kérdések, ugye? Még az egyszerű hétköznapok során is számtalan olyan helyzet adódhat, amikor elbizonytalanodunk, nem tudjuk, hogyan kelthetjük a legjobb benyomást. Ilyenkor lehet nélkülözhetetlen a protokoll ismerete, amely segít, hogy mindig magabiztosak maradhassunk. Ebben a gondosan összeállított kötetben minden kérdésünkre választ kaphatunk, legyen szó egyszerű munkanapról vagy elegáns eseményről. Kövessük a kötetben megfogalmazott jótanácsokat, és garantáltan legjobb önmagunk maradhatunk, bármi is történjék.Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató, protokollszakértő, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének tanszékvezetője. Számos nyelvészeti témájú könyv és tanulmány szerzője és szerkesztője, Protokollkommunikáció néven vezetett Instagram-oldalát százezernél is többen követik.

Zkus si odpovědět na 100 překvapivých a velmi otevřených otázek, které ti otevřou nové obzory. Kdo se správně ptá, dostává i správné odpovědi a může se pak v životě lépe rozhodovat. Vydej se s námi na vzrušující cestu sebeobjevování, na cestu k větší svobodě a životní spokojenosti.

Biztosan hallotta már a blokklánc kifejezést, de mi is ez valójában? A Vezetői Blokklánc tanfolyam néhány részlete alapján megtudhatja, hogy mit tanítanak világszerte vezetőknek, tanácsadóknak, igazgatóknak, ügyvédeknek, marketing szakembereknek, oktatóknak stb. a blokklánc fogalmak megértéséhez és a valós alkalmazás elősegítéséhez. Ez a legnaprakészebb vezetői blokklánc könyv a piacon.Wayne a koppenhágai Skandináv Blokklánc Egyesület (Nordic Blockchain Association) társult szakértője.

Milyen szálak fűzik össze a nyilas uralom alatt kivégzett Kiss János altábornagyot, a dachaui koncentrációs táborban elpusztított baráti Huszár Aladárt (Budapest egykori főpolgármesterét) és a szélsőjobboldali utcai bajkeverőből a Horthy-kori államrendészet ügynökévé avanzsáló Zsabka Kálmánt? Volt fajvédő ellenállás Magyarországon 1944-ben? Bartha Ákos többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat legújabb könyvében, amely a németellenes magyar fajvédelem főbb szervezeteinek szövevényes történetét tekinti át 1938 és 1945 között. A kiterjedt forrásbázison megírt munkából betekintést nyerhetünk a törzsökös magyarok szerveződéseibe, megismerhetjük a turáni vadászok történetét és a rongyos gárda kései históriáját.Bartha Ákos (1982) történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017), Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019) és a német megszállás alatti magyar ellenállásról (2021).