Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 208 z 500

Kis János (1770−1846) író, költő, műfordító, evangélikus lelkész, szuperintendens, királyi tanácsos, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia jogelődje) rendes tagja, korának jelentős irodalmára, egyházi, valamint tudományos közéletének kiemelkedő személyisége volt. Neve Berzsenyi felfedezőjeként a középiskolai irodalomoktatásnak is része. Kiterjedt levelezése, amelynek átfogó feltérképezésére és gyűjteményes kiadására ez az első próbálkozás, jelentős forrásértékkel bír, hiszen Kis kora jelentős magyar írói, tudósai és közéleti személyiségei közül sokakkal kapcsolatban állt, és saját munkáin túl irodalomszervezői próbálkozásai is figyelemre méltók.A kötetben közreadott levelek jelentős része most jelenik meg először nyomtatásban. A jelen kritikai kiadás nemcsak a korszakkal foglalkozó tudományos diszciplínák művelői, hanem a magyar felvilágosodás és reformkor szellemi élete iránt érdeklődő valamennyi művelt olvasó érdeklődésére igényt tarthat.

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvilágot 1909-ben. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig hű próbált maradni az egykori kettős monarchiát jellemző eszmékhez: a régi vágású klasszikus liberalizmushoz, a királyság intézményéhez.Egy 1943-as írásában így foglalta össze politikai krédóját:„Nem habozok magamat reakciósnak nevezni. Nagyon is büszke vagyok erre a tényre. Nem látok több erényt az ismeretlen jövő iránti vágyakozásban, mint az ismert és kipróbált értékekre való nosztalgikus visszatekintésben. […] Mint reakciós, elvetem és opponálom annak a korszaknak a szellemét és irányulásait, amelyben élni vagyok kénytelen, és azt a szellemet szeretném magamban helyreállítani, amely legtökéletesebb kifejeződését a régmúlt korokban nyerte el…”

Suzanne Simardová nás zavede do svého světa, do srdce lesa. Uká­že nám, že stromy nejsou pouze zdrojem dřeva či buničiny, ale že tvoří složitý a vzájemně provázaný koloběh života. Právě její pře­vratné pátrání vedlo k objevu „lesního internetu“ (Wood Wide Web), který ve svých knihách popisuje také Peter Wohlleben. S ob­jevitelskou vášní popisuje, jak se stromy rostoucí stovky let vedle sebe vyvíjejí, jak se učí a přizpůsobují okolnostem, poznávají své sousedy a rafinovaně spolu soupeří i spolupracují. V centru jejího výzkumu přitom stojí tzv. mateřské stromy – prastaré, mocné a ta­jemné velikány, které spojují a chrání ostatní stromy ve svém okolí. „Není to kniha o tom, jak můžeme zachránit stromy. Je to kniha o tom, jak stromy můžou zachránit nás.“

A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett Kasmír pakisztáni fennhatóság alatt álló területén és a Kínához tartozó Ujgurisztánban (Xinjiang), továbbá az afgán–pakisztáni határvidéken. Ez a világ etnikailag, nyelvileg egyik legsokszínűbb társége. Az első kötet izgalmas útleírása nemcsak e vidék útikönyvszerű ismertetését tartalmazza (történeti, régészeti és néprajzi adatok részletgazdag ismertetését), hanem a szerző élményeit, viszontagságait is, hiszen át kellett kelnie a világ legnagyobb hegységein, gyatra utakon, majd hegyi ösvényeken, gleccsereken és sivatagokon. A második kötet a hunok történelmének rendkívül részletes, mégis olvasmányos, közérthető, óriási szakirodalomra támaszkodó összefoglalója (szakmai lektora Erdélyi István régész-történész volt). A harmadik kötet a Hunza-völgy kultúrájának és történelmének ismertetése, amely térség azért lehet fontos számunkra, mert több etnológus és történész is az indiai szubkontinensre vonuló fehér hunok utódait véli felfedezni a hunzaiakban. Ajánljuk e művet mindazoknak, akiket érdekel ennek az alig ismert térségnek az ókorig visszavezethető, ezerszálú múltja és sokszínű jelenlegi kultúrája; továbbá azoknak is, akik kíváncsiak arra, hogy a hunoknak a Közép-Ázsiába, majd Indiába vonuló ágának utóélete, hatása hogyan fedezhető fel e vidéken, ahol Közép-Ázsia, Belső-Ázsia és az Indiai szubkontinens találkozik. Az olvasó bepillantást nyer az ujgurok, szarakolok, hunzakutok, sinák, kovárok, kalasok és más, alig ismert hegyi népek világába, és átfogó képet kap a hunok összetett történelmi útjáról, Eurázsia különböző térségeiben betöltött szerepéről. A szerző által a kutatóútja során gyűjtött kvint- és kvartváltós, lá-pentaton népdalok és a sámánok révülésekor rögzített zenei felvételek a háromkötetes munka mellékletét képezik (igazi zenei kuriózumot jelentenek).A Tündérek kihalófélben három kötetből épül fel (Fehér hunok nyomában Ázsia szívében, A hunok történelme és utódnépei, Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből), melyek külön-külön is megvásárolhatók.

A Karakorum-hegység egyik elzárt területén található a Hunza-völgy. Kasmírnak a Pakisztán által megszállt területén, az afgán határon fekszik, hétezer méter körüli csúcsok és áthatolhatatlan hegyi világ veszi körül, sokan ide helyezik a mitikus édenkert, a Shangri-la világát, mások pedig a fehér hunok (heftaliták) utódait vélik felfedezni a más nyelvvel nem rokonítható, burusaszki nyelvet beszélő hunzakutokban. Csak az 1980-as évek közepétől köti össze egy, szinte naponta megrongálódó keskeny és veszélyes szakadékok peremén kanyargó út Hunzát a külvilággal. A Hunza-folyó egyik oldalán a Hunza királyság, a másik oldalán az azonos nyelvet beszélő Nagar királyság a középkortól a 20. század közepéig megtartotta viszonylagos függetlenségét és igen archaikus kultúráját, samanizálását, egyes, az ókorig visszanyúló szokásait (például az esztétikai célú koponyatorzítást). Itt a nők komoly önállósággal bírnak, akár el is válhatnak férjüktől, nem csoda tehát, hogy a hunzaiak nem érzik magukat otthon a pakisztáni államban, ahol választójogot sem kaptak. A szerző több hónapos etnológiai kutatómunkájára és gazdag szakirodalmi forrásanyagra támaszkodva ismerteti Hunza etnikai, nyelvi rétegződését, történelmét, kultúráját, különös tekintettel a samanizálásra és a népmesékre, mondákra, a szellemvilági lények szerepére. A kötetet népmesefordítások és a térség történelmének összefoglalása zárja, amelyben a szerző részletesen foglalkozik a szkíták és fehér hunok térségbeli szerepével is.A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett a Himalájában és a Karakorum-hegységben, Kasmírnak a Pakisztán által megszállt területén és a Kínához tartozó Ujgurisztánban (Xinjiang), továbbá az afgán-pakisztáni határvidéken. Az itt gyűjtött kvint- és kvartváltós, lá pentatin népdalok, pásztorfurulya-dallamok és a sámánok révülésekor rögzített zenei felvételei a Tündérek kihalófélben című, háromkötetes munka mellékletét képezik. Igazi zenei kuriózum.A Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből a szerző Tündérek kihalófélben című háromkötetes művének befejező része. A teljes e-könyv egyben is megvásárolható.

Áruld el, hol laksz, megmondom, ki vagy! Hogyan találtak el úti céljukhoz az ókori rómaiak? Miért próbálták meg tömegesen eltüntetni a frissen kifestett házszámokat Mária Terézia idején a Habsburg Birodalom polgárai? Hogyan kísértenek a nácik a mai napig Németország közterein, és mi a közös az USA számos Martin Luther King Jr. utcájának sorsában? Hogyan tájékozódnak Japánban, ahol az utcák többségének a mai napig nincs se neve, se száma? A mindennapokban a világ legtermészetesebb dolgának vesszük, hogy van lakcímünk, pedig ez egyáltalán nem volt mindig így. Sőt, rengeteg helyen most sincs így. Hogyan élnek enélkül milliók a harmadik világ nyomornegyedeiben, és mi a helyzet a nagyvárosok hajléktalanjaival? Mi a címek története, és hogyan szövi át életünket utcáink, tereink elnevezése? Deirdre Mask lenyűgözően izgalmas könyvében mindenre fény derül. Deirdre Mask summa cum laude végzett a Harvardon, majd egy oxfordi kitérő után visszatért alma matere jogi karára, ahol a Harvard Law Review szerkesztője lett. A National University of Ireland egyetemen írói mesterdiplomát szerzett. Cikkei a The New York Times, a The Atlantic és The Guardian lapjain is megjelentek. Az eredetileg Észak-Karolinából származó írónő a Harvard és a London School of Economics tanára is volt. Jelenleg Londonban él férjével és lányaival.

Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860–1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi ’48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált. A napló teljes terjedelme e-könyvként, az abból készült válogatás pedig nyomtatott formában jelenik meg a KKETTK Alapítvány gondozásában.

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) katolikus angol író, költő és filozófus. Számtalan novellát, színdarabot, esszét írt. Az angol humor és irónia egyik legjobb képviselője. London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell menekülnie, hogy életben maradhasson. A XX. század elején ez abszurd lázálomnak tűnhetett. Chesterton fantasztikus könyve 1914-ben, egy évvel London bombázása előtt került a könyvesboltokba, amikor már mindenki érezte, hogy a világ készül összedőlni. A politikusok vég nélkül tárgyaltak a nyilvánvaló tudatban, hogy olyan háború következik, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. De hiába.Chesterton fergeteges humorral ábrázolja a törvénymódosítások és titkos záradékok rafinált rendszerét, az azóta még tökéletesebbre fejlesztetett diplomáciai és újságírói trükköt, hogy mindenről beszélünk, csak arról nem, amiről kellene. A józan ész nevében című könyve a feudális, pénzügyi, politikai, tudományos és vallási elit arrogáns ostobaságának szenvedélyes kritikája. Meggyőződése volt, hogy az elitek által lenézett választópolgárok legfőbb kincse a józan ész.Mit érezhetett, amikor ez végképp odalett, és Európa a szeme láttára borult lángba. S vajon mit érezne ma azt látva, hogy London főpolgármestere muszlim?

Jean-Louis Harouel (1944–) jogtörténész, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem professzor emeritusa.A Sciences Pón tanult, majd jogi doktorátust szerzett. Az igen termékeny író több mint húsz könyv szerzője, például: Esszé az egyenlőtlenségről (1984), Kultúra és ellenkultúra (1994),Vissza a nemzethez (2014), A kereszténység igazi géniusza (2012) és A jobb-bal megosztottság tovább folytatódik (2017). Mióta a nyugati országok az emberi jogokra való hivatkozást politikájuk középpontjába emelték, kollektív tehetetlenségbe zárták magukat.E könyv nem az emberi jogok eszméjét, hanem annak ideologikus használatát elemzi és bírálja.A szerző szerint egy új világi vallásról van szó, amelynek lényege a diszkriminációellenes megszállottság. Ez a megszállottság bénítja meg a nyugati országok, különösen Franciaország politikáját, és egy olyan korszakban erőltetik, amikor a társadalom egyensúlya megbillent az emberi jogok leple alatt berendezkedő iszlám miatt.A könyv könyörtelen logikával fedi fel e perverz mechanizmus mozgatórugóit.Az érvek erejével mutat rá a szerző, hogy napjainkban nem a nép jogát kell védeni az államtól, hanem – épp ellenkezőleg – a saját népe jogát kell megvédenie az államnak.

A modern konzervatív gondolkodás története Edmund Burke Töprengések a francia forradalomról (1790) című művével vette kezdetét, de a francia forradalom óta eltelt bő két évszázad alatt számtalan olyan szerző gazdagította e szellemi irányzat irodalmát, akinek nevét és életművét a progresszió bűvöletében élő 20. század elfelejtette. A jelen kötet e hagyomány újrafelfedezésére vállalkozik, a nyugat-európai konzervativizmust alapjaiban meghatározó szerzők és műveik kézikönyvszerű bemutatása révén úgy, hogy az minden a politika iránt érdeklődő olvasó számára hasznos legyen.A könyv első fejezete általában jellemzi a konzervativizmust, annak eredetét és fogalmi rendszerének alapjait is feltárva. A további fejezetek a nemzeti politikai kultúrák szerint rendezve mutatják be a legfontosabb európai konzervatív gondolkodókat, Nagy-Britanniától kezdve Franciaországon, Spanyolországon és a német kultúrkörön át Olaszországig, kitérve Észak-Amerikára és az orosz konzervativizmusra is. A kézikönyv módszertana eszmetörténeti jellegű, s azt is megmutatja, hogy az elmúlt két évszázad során a konzervatív gondolkodás milyen érzékenyen reagált a politika változásaira is. A vállaltan didaktikus kötet nem titkolt célja, hogy a „konzervatív” jelzőt kiszabadítsa az előítéletek és közhelyek csapdájából, hiszen e tévképzetek és sztereotípiák jó része a konzervatív gondolkodás hiányos ismeretén, illetve torz bemutatásán alapul. Arra is törekszik, hogy a legfőbb európai konzervatív gondolkodók műveiből kiindulva a konzervativizmus és más politikafilozófiai irányok – mint például a klasszikus liberalizmus vagy a libertarianizmus – közötti különbségek is kiderüljenek.A kézikönyv jó kiindulópontot jelent a politikai eszmerendszerek, s különösen a hagyományelvűség tanulmányozásához. E célkitűzés azért különösen időszerű, mert korunk ezen irányzat értékeit elfeledte, és a konzervatív gondolkodás hagyománya sok helyen kiszorult a politika egyetemi oktatásából is. Pedig a konzervativizmus a nyugati politikai értékpluralizmus egyik fontos pillére.

Napjainkban egyre nagyobb problémát jelent az illegális szerekhez való könnyű hozzáférés az interneten keresztül.A tiltott szerek kriptopiaca a darkweben éli virágkorát. Az illegális online kereskedelem működése elképzelhetetlen lenne a vásárlók és a kereskedők közötti bizalom nélkül, ami egyben a tranzakciók sikerének egyik garanciája is. Néhány kutató ebből a szempontból közelíti meg a jelenség feltárását, miközben annak visszaszorítását a vásárlói bizalom befolyásolásán keresztüli keresletcsökkentéssel képzelik el.Jelen monográfia egy kutatás első fázisát mutatja be, amelyben azt vizsgálták, hogy a felhasználók milyen feltételek mellett vásárolnának kábítószereket az interneten.A monográfiában számos érdekesség olvasható az online kábítószer-kereskedelem színteréről, szereplőiről, jellemzőiről, szabályozási dilemmáiról és krimináletiológiai hátteréről.A kutatás első eredményei már most jól használható irányokat közvetítenek a bűnmegelőzésben érintett szakemberek és kutatók számára.

Az állatok védelméről szóló törvény preambuluma úgy fogalmaz, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes lények. Összességükben és egyedeikként is megkülönböztetetten nagy értéket képviselnek az emberiség számára. A természet megóvása, az állatok védelme – nézetünk szerint – minden jóérzésű ember kötelezettsége. Kötetünk az állatkínzás anyagi jogi és kriminológiai bemutatása, valamint az állategészségügyi vonatkozások felvázolása mellett a nyomozás alapvető ismertetésére, továbbá a helyszíni szemle és a bűnjelkezelés részletes bemutatására vállalkozik. A szerzők célkitűzése szerint a nyomozó hatóság munkatársai és az állatkínzással kapcsolatos büntetőügyekbe bevont állatorvosok módszertani útmutatóként, a rendészeti és jogi képzésben részt vevők jegyzetként, a természetvédelmi és mezőőrök, valamint az állatvédelemmel foglalkozók ismeretterjesztő, ismeretbővítő műként forgathatják haszonnal. Bízunk benne, hogy mindannyian érdeklődéssel olvassák, és találnak benne a gyakorlatban is alkalmazható, tanulságos részleteket.

Yoram Hazony (1964?) izraeli tudós, a Herzl Intézet igazgatója. Több könyv szerzője, e művé 2019-ben elnyerte az Év Konzervatív Könyve díjat az Egyesült Államokban.  „Az a nacionalizmus, amelyen én felnőttem, olyan alapelv, amely szerint a világ kormányzása akkor a legjobb, ha a nemzetek képesek egymással való összeütközés nélkül saját független útjukat követni, saját hagyományaikat ápolni, és saját érdekeiket képviselni. Ez az imperializmusnak az ellentéte, amely viszont az emberiség egyesítése által igyekszik elhozni a békét és jólétet a világ¬nak, amennyire csak lehetséges, egyetlen politi¬kai rezsim égisze alatt.”„Amit azonban nem kerülhetünk el ködösítés nélkül, az a választás két álláspont között: az ember vagy támogatja elméletben egy olyan nemzetközi kormányzás vagy rezsim gondolatát, amely akaratát rákényszerítheti az alá tartozó nemzetekre, amikor hivatalnokai azt szükségesnek látják, vagy azt vallja, hogy a nemzeteknek meg kell hagyni a szabadságát, hogy egy ilyen nemzetközi kormány vagy rezsim hiányában maguk határozzák meg saját útjukat.”

Mi lenne, ha hirtelen ráébrednénk, hogy ez már a mennyország – ez a fizikai élet, amit most élünk? Tudom, őrültségnek hangzik, és szinte érzem, ahogy sokan azt gondolják, „ha ez a mennyország, akkor én miért érzem mégis pokolnak?”Pontosan így éreztem én is magam. Sokat szenvedtem gyermekként, majd pokolnak éreztem az életet, amikor eluralkodott rajtam a rák, és évekig állandó fájdalomban és félelemben éltem.A körülményeim áldozata voltam, legalábbis azt hittem – amíg meg nem haltam. A halálközeli élményem során megtapasztalt igazságok azonban segítettek abban, hogy a mennyországot ne egy fizikai helyként, hanem lelkiállapotként éljem meg. Megértettem, milyen hatalmasak vagyunk, elég erősek ahhoz, hogy mind a belső, mind a külső valóságunkat alakítsuk. Ennek megvalósításához számos, vitathatatlan igazságnak hitt kulturális mítoszt kell lerombolnunk. Az olyan hiedelmek, mint „azt kapjuk, amit megérdemlünk”, „önmagunk szeretete önzés” és „mindez puszta véletlen”, születésünktől fogva belénk ivódnak, és generációk tévelygéséhez vezetnek. Ez a könyv segít ezen változtatni.Anita Moorjani a Meghaltam, hogy önmagamra találjak (Bioenergetic Kiadó, 2012) című bestseller szerzője, nemzetközi előadó, első könyvét 45 nyelvre fordították le, világszerte több mint egymillió példányban kelt el. „Sokan annyira rettegnek a haláltól, hogy félnek teljes életet élni. Anita Moorjani csodálatos módon eloszlatja mind az élettel, mind a halállal kapcsolatos tévhiteket elsősorban azzal, hogy feloldja belénk nevelt hiedelmeink babonáját, majd praktikus segítséggel szolgál ahhoz, hogyan szülessünk újjá ugyanabban az életben. Ez a könyv felszabadítja a lelket, és megtanítja, nem kell meghalni ahhoz, hogy a mennybe jussunk.”Dr. Joe Dispenza

Budapest fuldoklik a szmogtól, mi pedig hiába várjuk, hogy a városvezetés meghallgassa a panaszainkat. A politikusok gyávák és megalkuvók, s képtelenek nagy horderejű döntéseket meghozni anélkül, hogy ez milliónyi lájkot ne kapna a közösségi médiában. Egy maroknyi polgár azonban néhány hónap alatt a közbeszéd részévé tette az ügyét, az elit pedig többé nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon velük – ez az ő történetük. Hogyan és miért alakultak, miben hibáztak és mit vittek véghez? A könyv emléket állít annak az izgalmas időszaknak, amikor a pesti légkör szabadabb lehetett pusztán attól, hogy néhány civil a sarkára állt.

Ez a könyv egy felébredésre buzdító hívószó egész világunk számára… segít, hogy felhagyjunk a szenvedéssel, a múlton és a jövőn való gyötrődéssel, arra tanít, hogy éljük meg a jelent a maga teljességében.” – Oprah Winfrey Eckhart Tolle világszerte milliókat inspirált A Most hatalma és A Most hatalma a gyakorlatban című kiemelkedő sikerkönyveivel. Több millió emberrel ismertette meg a MOST hatalmának erejét és egész generációkat ébresztett rá arra, milyen megtapasztalni a szabadság örömét. Az Új Földdel korábbi jelentőségteljes gondolatait egy lépéssel még tovább szövi, rámutatva a kollektív felébredés erejére. Ha képesek vagyunk túllépni az ego által vezérelt tudaton, az nem csupán személyes boldogságunkat képes meghatározni, de a világunkat behálózó szenvedés és az ellentétek megszüntetésének egyetlen kulcsa is egyben.   Tolle rávilágít arra, hogy az egóhoz való ragaszkodásunkkal olyan mélységes zavart kelthetünk, ami haragot, féltékenységet és boldogtalanságot szül. A kezünkbe adja a felébredés kulcsát, amivel a tudatosság egy teljesen új szintjére léphetünk, és megmutatja az utat, amely minden képzeletünket felülmúló létezéshez vezet.   Meghatározó, felemelő, inspiráló. Az Új Föld egy átütő jelentőségű spirituális felhívás egy örömtelibb és teljesebb élet és egy jobb világ felépítéséhez. „Amikor felismered magadban a tudattalant, akkor ami lehetővé teszi a felismerést: az a megjelenő tudat, az a fölébredés. Nem harcolhatsz az egóval, és nem győzheted le, ahogy a sötétséggel sem harcolhatsz. Mindössze a tudat fényére van szükség. TE VAGY AZ A FÉNY.”

Stát nás ochrání. Dokud nás nezačne ohrožovat. Když se v roce 2016 stal vítězem amerických prezidentských voleb Donald Trump, spousta Američanů i lidí po celém světě se uklidňovala odolností amerického systému a stabilitou jeho institucí. Do čela světové velmoci se možná dostal narcistní psychopat, demokracie však nestojí na osobnostech, nýbrž na pevném systému vah a protivah, nezávislých úřadů a institucí s dlouhou a váženou tradicí, tradovalo se mezi západními novináři a komentátory. Jako jedna z mála kritizovala tento přístup Masha Gessen — léta strávená v Rusku i psaním o vládě Vladimira Putina jí napovídala, že přerod demokracie v autokracii může být snazší a rychlejší, než by se mohlo zdát. Z jejího eseje „Autocracy: Rules for Survival“ (Autokracie: pravidla přežití) se proto krátce po Trumpově vítězství stal jeden z nejsdílenějších a nejcitovanějších článků. Kniha Přežít autokracii však není pouhým knižním rozpracováním původního eseje či další položkou v dlouhém výčtu Trumpových skandálů a překračování demokratických mantinelů. Gessen zasazuje zkušenosti s vládou a kroky Donalda Trumpa z posledních čtyř let do širšího politického rámce a srovnává je s podobným vývojem v Rusku či Maďarsku. Demokracie je křehčí, než se může zdát.

The internet provides a major source of exchanging health informationthrough online portals and new media. Internet users can access health sitesand online forums to obtain health information. In turn, these informationsources act as a catalyst for wellbeing and improving personal health carebehaviors and routines. Competent health institutions encourage the development of theseindividual behaviors that enable individuals to increase health empowerment and totake responsibility for their own health needs, diagnosis and treatment. Online Health Forums andServices: Benefits, Risks and Perspectives is an investigation of the useof online health forums and services. The author first introduces the reader tothe theories that define online social behaviors in terms of health careservices. The chapters following this introduction attempt to account for the variationsin online health care portal use and to what extent does social networkinginduce variations in health behaviors grounded in theory. A summary of mediaused for affecting health behavior change is also provided along with adiscussion of the socioeconomic attributes of the individuals most likely to beaffected in terms of their health behaviors. The book provides a comprehensive perspective that links the aspects ofthe micro-level use of the Internet for health purposes (accessing healthrelated websites, participation in health forums and networking sites) to themacro level practices of telemedicine. Readers will be able to understand thesocial and health characteristics of the different groups of patients andestimate the extent to which individuals in need of health and medicalinformation are taking advantage of the availability of information andcommunication platforms to improve their health, or if they are being left behind.This is a timely reference for healthcare professionals, researchers andconsultants involved in digital health care initiatives and public health administration who areseeking information about how access to online health information can influencelifestyles in a way that impacts human behavior in a positive, meaningful way.

A Németh Gyula által szerkesztett, 1940-ben kiadott Attila és hunjai című kötet óta tudományos igényességű összefoglaló nem jelent meg magyar nyelven, amely ilyen átfogóan, részletesen, a népesség- és kultúrtörténeti összefüggéseket is feltárva láttatná a hunok történelmét az i. e. III. századtól az i. sz. VI. századig. A keleti, Kína határvidékétől induló folyamatot a nagyközönség számára is érthetően, olvasmányosan írta meg a szerző. Gazdag szakirodalmi forrásanyagra támaszkodva tárja fel azt a rendkívül összetett folyamatot, amelynek során a hunok eljutottak Közép-Ázsiába, majd az indiai szubkontinensre, egy másig águk pedig Európába. Kiemeli azt is, hogy a „hun” etnonímnek milyen jelentésrétegei alakultak ki, milyen jelentésváltozásokon ment keresztül. Hangsúlyozza, hogy az etnikai rétegzettség és társadalmi átalakulások miatt komoly félreértésekre adna alapot, ha valaki egy egységes etnikai csoportként akarná szemlélni a hunokat e hosszú folyamat során. Az Erdélyi István régész-történész professzor szakmai lektorálása mellett elkészült munka ezen túlmenően a hunok és avarok, a hunok és magyarok lehetséges kapcsolódását, összefüggéseit is bemutatja. Különösen részletes fejezetet szentel annak, hogy a hunok Közép-Ázsián keresztül a mai Afganisztán, Pakisztán és India térségébe vonuló ága milyen történelmi szereppel, hatással volt erre a kulturálisan sokszínű világra. A heftaliták / fehér hunok Kasmírba történő visszaszorulása után a történelem színpadáról eltűnt nép lehetséges utóéletével kapcsolatban a helyi forrásokra és pakisztáni, indiai szakemberek munkáira is támaszkodva arra a kérdésre kutatja a választ, hogy kereshetjük-e a fehér hunok lehetséges utódait, hatását e térség népeire, és ha igen, mely népek között, milyen kulturális jelenségekben.A hunok történelme és utódnépei a szerző Tündérek kihalófélben című háromkötetes művének második része. A teljes e-könyv egyben is megvásárolható.