Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 242 z 500

Maya egy tragédia következtében új életet kezd édesanyjával egy kis szigeten. Megéli a gyászt, az elvesztés fájdalmát, de idővel olyan megértésre tesz szert az életével és az életét alakító eseményekkel kapcsolatban, amely egészen más megvilágításba helyezi a traumatikus élményeket. A gyermeki ártatlanság szépségeivel és az érett bölcsesség színes tanításaival is találkozhatunk ebben a könyvben, ugyanakkor a humor és a misztikum is körbeöleli hangulatával az olvasót.Magával ragadó, izgalmas történet egy kislány fordulatokkal teli életéről, családról, barátságokról. Vajon mi az, ami mindannyiunk életében megoldandó feladat? Mi az, amivel olyan nehéz szembenézni, mégis, ha megtesszük, többek leszünk általa? Maya végigkalauzolja az olvasókat egy belső utazáson is. A saját fejlődése, az élethez való hozzáállása, tapasztalása, megértése egy új világot tár fel, ahol az elfogadás, a bátorság, a félelmekkel való szembenézés mind-mind hozzátesz ahhoz, hogy önazonos életet élhessünk.

„Ez a könyv egy kalandregény, az emberi test csodáit és betegségeit felfedező utazásról szól, amely azzal kezdődött, hogy belenéztem egy holttestbe, és ezáltal közvetve belekukkantottam a saját testembe és az összes többi emberébe is.” – írja a szerző, és meginvitálja az Olvasót, vegyen részt ezen a fantasztikus utazáson, és ismerje meg az emberi test nem látható, rejtett világát.Testünk világa éppoly lenyűgöző, mint a természet. Részeinek és elemeinek összehangolt működése határozza meg az életünket, és tesz minket olyanná, amilyenek vagyunk.Jonathan Reisman egyedülálló módon írja le különböző szerveink működését, miközben hol érdekes, hol humoros, hol meghökkentő történetekkel fűszerezi az tudományos tényeket.A szerző nem csak orvos, természettudós és kalandvágyó utazó, de egy elképesztően sokrétű ember, korokon és kultúrákon átívelő orvosi tapasztalattal, amelyet végtelen könnyed stílusban, közérthetően és viccesen oszt meg az Olvasóval.

A szerző őszintén, olykor szenvedélyesen, de tényszerűen mutatja be a hidegháború korszakát és az azt követő 30 évet. Egyedülálló perspektívája új megvilágításba helyezi ezt a történelmi kort. Leírja azokat a politikai és hatalmi játékokat, amelyek modern történelmünket és emberek millióinak sorsát alakították, és segít megérteni korunk gyors változásait, háborúit és társadalmi törekvéseit. Ez a könyv nemcsak a történelem szerelmeseinek íródott, hanem mindenkinek, így a szerző minden érdeklődő számára érthetően adja át.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban? Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.   

A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a curry származásának kérdéséig és a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Lincoln nem hitt abban, hogy minden ember egyenlőnek született, az aztékokat nem mészárolták le a spanyol konkvisztádorok, és Churchill sem volt olyan elvhű államférfi, mint amilyennek gondoljuk. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják a jelenünket a múlt koholmányai, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a nagyon is összetett témát: a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat azokra a hazugságokra, amelyeket a múlt igazságaiként meséltek nekünk, de feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelemből mindenki tanulhat valami újat akár még a történészek is.

A Keleti-pályaudvar aluljárójában 2015-ben összezsúfolódott menekültek nagy része Szíriából érkezett. A szíriai háború alaposan átrendezte a nagyhatalmi befolyási övezeteket és a hatalmi viszonyokat az egész közel-keleti térségben. Könnyű belátni, hogy az Ezeregyéjszaka mesés világának szomszédságában zajló pokoli események a magyar belpolitikára is erőteljes hatást gyakoroltak. Ehhez képest az átlagember, de még a művelt olvasók jelentős része sem tud egyebet a szíriai vérfürdő okairól és résztvevőiről azon kívül, hogy arabok, kurdok, oroszok, amerikaiak és az Iszlám állam banditái gyilkolják ott az ártatlan embereket és egymást. Nikolaos Van Dam könyve ismeretlen vagy éppen agyonhallgatott tények sokaságára vet fényt.  A szerző részrehajlás nélkül mutatja be azokat a történelmi eseményeket, törzsi, vallási és politikai szakadékokat, amelyeknek szerepe volt a nemrég még virágzó ország lerombolásában, nemzetként való felbomlásában. Elemzése messze túlmutat az Európában rutinosan ismételgetett felfogáson, miszerint a közel-keleti háborúkat vagy az olajra szomjas amerikaiak beavatkozása, vagy a síita és szunnita muzulmánok torzsalkodása okozza. Szíria a példa rá, hogy a képlet sokkal bonyolultabb. És Szíria a figyelmeztetés arra, hogy a következő évtizedekben ez a térség újabb és újabb, most már nyilvánvalóan globális következményekkel járó konfliktusok válsággócává válhat. Ezért annak, aki ismerni akarja a világot, amelyben élünk, tudnia kell, mi történt Szíriában az új évezred második évtizedében, amelyben Putyin is szerepet vállalt.

A Krim annektálása, a Malaysia Airlines gépének lelövése után Oroszország és az USA viszonya feszültebb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Sokan Vlagyimir Putyint teszik felelőssé ezért, és egy új hidegháborús szellemiségű diktatúra születéséről beszélnek. Walter Laqueur, a mai nyugati történetírás doyenje azonban ennél jóval körültekintőbb képet fest a putyinizmusról és annak ideológiájáról. A szerző, aki már sokszor megjósolta, méghozzá meghökkentő pontossággal, hogy mi fog történni a posztszovjet Oroszországban, most a putyinizmusnak nevezett jelenség tartalmának feltárására vállalkozott. Szerinte ez három összetevőből áll: az orosz ember rendíthetetlen hite az ortodox egyházban, Oroszország eruázsiai hatalomként érzett elhivatottsága és az ellenséges külföldtől való félelme.Lényegretörő, provokatív írásában Laqueur azt állítja, hogy aki Oroszországot hidegháborús relikviának tekinti, elsietett következtetésekre jut és veszélyes útra téved. Oroszország képes kihívást intézni a Nyugathoz, és meg is teszi.

Olyan hiánypótló művet tart a kezében, amelynek küldetése, hogy eligazodást nyújtson a személy- és vagyonvédelmi tevékenység rendészetével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben, rendkívül széles körű ismeretanyagot átfogva. Jegyzetünk megalkotásával a személy- és vagyonvédelmi tevékenység rendészetének rejtelmeibe, annak jogi és igazgatásrendészeti vonatkozású szabályozásába, a mindennapok végrehajtási gyakorlatába kívánjuk olvasóinkat bevezetni. A Rendészettudományi Szaklexikon releváns magánbiztonsági szócikkeinek ismertetését követően a tevékenység jogi alapjait tisztázzuk, majd a rendészet komplex rendszerének alapvetéseit mutatjuk be. A tananyag folytatásában már az elméleti és jogszabályi alapok ismeretében térünk rá a tevékenység igazgatásrendészeti összefüggéseire, az eljárásjogi és a rendőrhatósággal kapcsolatos kötelezettségekre, illetőleg annak ellenőrzési vonatkozásaira, majd a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységére. A jegyzetnek további különös és egyedülálló ízt ad a fegyveres biztonsági őrségi szolgálatok sokak által csak kevéssé ismert tevékenységének bemutatása. A szerzők gyakorló igazgatásrendészeti kollégák, valamint egyetemi oktatók, elismert, tapasztalt szakemberek. A téma feldolgozása gyakorlatorientáltan történt, ezért reményeink szerint a leírtak érdemben segítséget, támogatást jelentenek a mindennapokban.

Vajon milyen vizsgálat igyekezett tisztázni az 1610-esévekben Báthory Erzsébet, a „csejtei rém” bűnösségét? Vajon a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter holttestét fogták ki 1882-ben a Tiszából, vagy Bary József vizsgálóbírónak volt igaza, aki – vallomások és szakértői vélemények alapján – azt vélte bizonyítottnak, hogy a rituális gyilkosság gyanújával letartóztatott zsidó vádlottak megsegítésére társaik a megölt cselédlány tetemét „helyettesítő”, ép holttestet öltöztettek be és dobtak a folyóba a hatóságok megtévesztése céljából? Vajon hogyan azonosították az első világháború idején Kiss Béla lecinezett hordókban talált hét megölt áldozatát? A móri bankfiókban 2002-bentörtént, nyolc halálos áldozattal járó vérengzés nyomozása hogyan eredményezhette egy vétlen ember jogerős bírói ítéletben kinyilvánított bűnösségének bizonyítását? Vajon hogyan talált rá a nyomozás 2009-ben az öt különböző megyében, látszólag ötletszerűen kiválasztott településeken találomra kiszemelt cigány lakosok gyilkosaira? Mindezek rendkívül érdekes kriminalisztikai kérdések, és minden kor törekedett – a maga eltérő módján – a gyilkosság körülményeinek feltárására, kivizsgálására, a cselekményt igazoló bizonyítékok alapján a bűnös megbüntetésére. Ez a kötet az emberölés történeti megítélését, jogszabályi hátterét és mindenekelőtt nyomozási sajátosságainak ismertetését igyekszik összefoglalni.

"Mindenki megtalálhatja a digivilágban azt, ami próbára teszi megfontoltságát és tudatosságát. Talán te is megtapasztaltad, hogy milyen, amikor odatapadsz a világhálóhoz, netán pillanatnyi felindulásból kommentelsz, posztolsz, üzensz vagy kattintasz meggondolatlanul? Ha meg akarod érteni a digi-dzsungel, az internet és a közösségi média világát, azt javaslom, hogy bármiről is olvasol ebben a könyvben, tedd félre az előítéleteidet! Csak ha a jelenségek mögé és magunkba tekintünk, akkor érthetjük meg ezt a világot, akkor létezhetünk benne bölcsen, és taníthatjuk meg erre gyermekeinket is."A digitális pszichológia egyik hazai úttörőjeként ismert szerző ebben a témakörben végez ismeretterjesztő tevékenységet, tart előadásokat, készít online tartalmakat a Pszichológus Pasi nevű YouTube-csatornáján, és segít a hozzá fordulókon. Tóth Dániel pszichológus, gamer, digitális kutató és többgyermekes apuka kétkötetes könyvének 1. részét a digitális dzsungelben bolyongó Maugliknak és a dzsungellel még csak ismerkedőknek is ajánljuk, életkori határok nélkül.

Mitől képesek az emberek halomra gyilkolni egymást - ahogy Madách mondja, egy "i" miatt -, mitől függ, hogy a közös kultúra, a közös lakóterület vagy a közös osztályhelyzet (vagy valami más) közössége határozza meg inkább valaki identitását; mitől függ, hogy hiszünk-e a lélekben, vagy sem; hogy kiülünk-e az erkélyünkre, vagy lomokkal zsúfoljuk tele; hogy hogyan néz ki egy igazgatói iroda; hogy milyen szavakkal dicsérjük meg, s miért korholjuk gyermekeinket; miért okozhat nemzedékek közötti ütközést az asztali viselkedés; mitől függ, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk a szexualitásnak; hogy mikor akarunk modernizálódni, és mikor preferáljuk a múlt értékeit; hogy egyáltalán mit látunk, mit veszünk észre a világban; hogy szolgálni, leigázni vagy védeni akarjuk a természetet; hogy mit játszunk; melyik korstílus tetszik és melyik taszít; hogy mi kerül bele egy regény filmes adaptációjába...? Mindezen - egymástól igencsak különböző és különböző súlyú - jelenség az emberi lét szimbolikus vonásainak meghatározó jelentőségét tanúsítja.  Egész életünkben szimbolikus megnyilvánulások elemzésével foglalkoztunk. Ez a könyv különböző kutatásaink összefoglalása. Alapvető célunk megérteni és megértetni a világ szimbolikus megközelítésének sajátosságait, természetét és működését, s mivel a szimbólumhasználat mind a világ megismerésének, mind mások befolyásolásának igen hatékony eszköze, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél több ember - lehetőleg mindenki - képes legyen tudatosan használni ezt az eszközt, s másfelől, képes legyen felismerni, amikor ezen eszköz felhasználásával mások befolyásolni próbálják. De talán a legfontosabb az, hogy a szimbolikus gondolkodás az egyik legalkalmasabb formája a különböző emberi nézőpontok szintetizálásának is, s így a versengés társadalmából a szinergia társadalmába átvezető folyamat adekvát megközelítési módja is lehet.

Virginia Woolf Orlandója igazi klasszikus lett: az évszázadokon és életeken átnyúló szerelem és bodogságkeresés gondolata rabul ejtette az emberek fantáziáját. Szaszkó Gabriella ugyanezt a gondolatot járja körül új megközelítésben. Lehet, hogy egy újabb klasszikust tart a kezében az olvasó? Daniel Pollack negyvenhárom éves zongoraművész, aki hat éve, felesége halála óta nem hagyta el tóparti háza biztonságát – agorafóbiában és szorongásban szenved. Tetőtéri hangszigetelt szobájában komponál, és albumokat készít. Tinédzser fiával, Aaronnal úgy élnek együtt, mint két idegen. Minden megváltozik, amikor Danielt beválogatják egy kísérletbe. Egy új tudományos áttörés bebizonyította, hogy a lélekvándorlás létezik, és kifejlesztettek egy olyan szert, ami lehetővé teszi az utazást korábbi életekbe. Az orvostudomány így kívánja gyógyítani az előző életekből hozott traumákat. Daniel eleinte ellenáll, de mivel szeretne visszatalálni a fiához, végül úgy dönt, részt vesz a kísérletben és az ahhoz kapcsolódó terápiában. Bele is vág az életei közötti utazásokba, melyek során számos megrázó élményt kell újra megtapasztalnia, és sok titokra derül fény. Időközben megjelenik az életében a fia barátnője, Hazel, akivel kapcsolata az első pillanattól kezdve különös, és csak egyre különösebb lesz. Összekeverednek a jelen és a múlt szálai, és kétségessé válik, hogy a kísérlet végül segítségére lesz-e Danielnek, vagy végképp romba dönti az életét.

Mikor kezdődött a második világháború? Öngyűlölő zsidó volt Hitler? Meg lehetett tagadni a katonáskodást? Miért üzent hadat Magyarország az Egyesült Államoknak? Hogyan üzent a front? Volt etnikai tisztogatás Észak-Erdélyben? Hol vadászott medvére Horthy a háború alatt? A béke szigete volt Magyarország 1944-ig? Miért nem állt ellen Magyarország a német megszállásnak? Ki és mit tud(hat)ott a holokausztról Magyarországon? Vetítettek amerikai filmet a magyar mozikban a háború alatt? Volt zsidó ellenállás? „Az oroszok már a spájzban vannak”? Voltak Magyarországon partizánok? Őrült volt Szálasi? Működött gázkamra Magyarországon? Felszabadítás vagy megszállás? Hány magyar áldozata volt a háborúnak? Kötetünkbe mintegy száz kérdésre válaszolva gyűjtöttük össze, amit Magyarország második világháborús szerepvállalásáról tudni érdemes. A válaszokból megismerhető a magyar revízió, a legfontosabb politikai és hadiesemények, a magyar honvédség részvétele, a hátország és a front mindennapjai, a holokauszt, a háborút kísérő erőszak, Magyarország német és szovjet megszállása, a világháborús vereség okai és következményei. Arra törekedtünk, hogy a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre szakszerű, közérthető és rövid választ adjunk. Számos tévhitet megcáfolunk, és igyekszünk a leegyszerűsítő, illetve egyoldalú értelmezések helyett hűen és a szélesebb összefüggésekbe ágyazva bemutatni Magyarország történetének egyik legtragikusabb fejezetét.

Az 1945-ben bemutatott második világháborús film, az Amerikai sas és az 1989. december 28-án mozikba kerülő sci-fi-horror, a Támadók a Marsról között a magyar közönség közel hétszázötven amerikai filmet láthatott a hazai mozikban. Ezek hozzávetőleg kétharmadát 1948 ősze és 1988 között, olyan évtizedekben, amikor a szocialista kultúrpolitika elvei szerint működő filmimport és -forgalmazás állami monopólium volt, a bejövő filmeket pedig ideológiai és minőségi szempontok alapján cenzúrázták. Vagyis Hollywood még e szigorú kontroll mellett is jelentős szerephez jutott idehaza. A kötet a fent említett két végpont között kíséri figyelemmel az amerikai film magyarországi jelenlétét és az azt övező kultúrpolitikai vitákat: a teljes elzárkózás sztálini éveitől kezdve a hruscsovi olvadás óvatos hidegháborús párbeszédén és nyitásán át az enyhe, majd mind határozottabban felszínre jutó kommercializáció évtizedéig. A vasfüggöny – vagy „nejlonfüggöny” – ellenére az amerikai film a szovjet blokk Magyarországának egyik legjelentősebb élménygyártójává és az ott élők mindennapjainak szerves részévé vált, így a gondolkodásra gyakorolt hatása sem volt elhanyagolható.

Nyáry Krisztián 2012-ben mesélt először íróink és költőink szerelmi életéről. Az Így szerettek ők első és második része bekerültek az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerei közé. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól.A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén. Kiderül az is, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.Nyáry Krisztián elmeséli, hogy Kosztolányi Dezső hogyan folytatott éveken át szerelmi viszonyt gyermeke dadájával, akiről Édes Anna alakját mintázta; hogy tudott megszökni Gérecz Attila a Dunában úszva a börtönből, és miért adta fel ezután volt barátnője a rendőröknek; valamint hogy miként szövődött titkos szerelem Szabó Lőrinc és barátja, Illyés Gyula felesége, Kozmutza Flóra között. Megtudhatjuk, mi köze volt Pekár Gyulának a pisztolylövéshez, amelybe majdnem belehalt Krúdy Gyula több regényalakjának modellje, Pilisy Róza írónő és luxusprostituált; hogyan találta meg a boldogságot Galgóczi Erzsébet Gobbi Hilda oldalán; és azt is miért nem nősült meg soha Hunyady Sándor miután szerelmi bánatában megkísérelte szíven lőni magát.

„Úgy olvastatja magát, mint egy kalandregény. Csodálatos!” - The Sunday Times. A gomba szó hallatán általában az ehető, kalapos gombákra gondolunk. Ám ezek valójában csak termőtestek, mint az almafán az almák. A gombák többsége számunkra láthatatlanul éli az életét, és szinte minden alapvető életfolyamatban nélkülözhetetlen szerepet játszik. Kulcsot jelentenek bolygónk megismeréséhez és annak megértéséhez, hogyan gondolkozunk, érzünk és viselkedünk. Merlin Sheldrake izgalmas, új nézőpontot kínál: a gombák szemszögéből mutatja be a világot. Olvashatunk élesztőgombákról, pszichedelikus szerekről, a föld alatt kilométereken át húzódó "erdőhálókról", melyek összekapcsolják a növényeket, sőt rovarokat manipuláló gombákról is. A gombák az anyagcsere mesterei, a talaj formálói. Sheldrake meggyőzően mutatja be, hogyan alakítják át ezek a rendkívüli lények az élet működéséről alkotott elképzeléseinket. „A gombák mindenütt ott vannak, de könnyű nem észrevenni őket. Ott vannak bennünk és körülöttünk. Fenntartanak bennünket, és minden egyebet is, ami nélkülözhetetlen a számunkra. Köveket esznek, talajt teremtenek, szennyező anyagokat emésztenek meg, táplálják és megölik a növényeket, életben maradnak a világűrben, látomásokat váltanak ki, táplálékot termelnek, gyógyszereket állítanak elő, állatok viselkedését befolyásolják, s hatással vannak a Föld légkörének összetételére. Életüket mégis javarészt a szemünk elől elrejtve töltik, és fajaik több mint 90%-át még le sem írták. Minél többet tudunk meg róluk, annál kevesebb dolgot tudunk nélkülük értelmezni.” Merlin Sheldrake (1987) brit biológus és író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot, disszertációjában a panamai erdők föld alatti gombahálózataival foglalkozott. Zenész és szenvedélyes fermentáló. Az élet szövedéke az első könyve.

A barátság egyetemes és elemi erejű, hiszen a barát nem más, mint tudatosan választott családtag. Ám mitől válik a baráti kötelék nélkülözhetetlenné? Hogyan hat a testünkre, az elménkre? Lydia Denworth biológiai, Pszichológia, önfejlesztési és evolúciós kutatásokba avatja be olvasóit, és arra a felismerésre jut, hogy a barátság története az afrikai szavannák ősközösségéig vezethető vissza, sőt az erős kapcsolatteremtési igény a főemlősöknél is felfedezhető. Éleslátón fűzi össze a múltat és a jelent, a gyakorlati biológiát és a neurológiát, hogy bemutassa, miként viselkedünk barátságainkban gyerekként, felnőttként, idős emberként; milyen folyamatok révén alakulnak ki és maradnak fenn egészséges társas kötelékeink; és hogyan változtatja meg a barátságot korunkban a közösségi média. A lenyűgöző tudományos információk, a személyes történetek és az átfogó evolúciós perspektíva ötvözetéből kirajzolódik, milyen alapvető szerepet játszik az emberi (és nem emberi) társadalmak kialakulásában az együttműködés és a társas kapcsolat. "Imádjuk a társaságot. Tudományos értelemben ez nem azt jelenti, hogy vég nélkül bulizunk, vad tivornyákat csapunk; egyszerűen csak azt, hogy társas lények vagyunk. Az ember mindig csoportokban élt, majd ahogy idővel ezek a csoportok egyre nagyobbak és komplexebbek lettek, ki kellett okoskodnunk, hogyan találjuk meg bennük a helyünket, hogyan tudunk jól kijönni egymással. (...) Más szóval barátokat kellett szereznünk." Lydia Denworth tudományos újságíró, a Scientific American szerkesztője, a Psychology Today Brain Waves blogjának szerzője. Többek között a The Atlanticben, a Newsweekben, a The New York Timesban, a The Wall Street Journalban, a Time-ban és a Spectrumban publikál.

cyberbullying • sexting • pornóinfluencerek • online ismerkedés • ghostingolás • videós lánykérés • sharenting • szülés élő adásban • lájkfüggés • pandémia • online oktatás • Zoom • bedrótozott generációk • fake news • dezinformáció • sztárok • celebek • online gyász • cancel culture • médiatelített társadalom • tartalmi dömping • lineáris média • nemlineáris média • multitasking • televízió • okostelefon • okosóra • okosszemüveg • közösségi oldalak • Facebook • Instagram • Snapchat • TikTok • Twitter • YouTube • Buzz • Impact • botrányok • influencerek • bloggerek • vloggerek • szelfikultúra • testkép • kikozmetikázott világ • szupervékony modellek • túlméretezett idomok • veszélyek • streaming • háború • politika • DeepFake • virtuális valóság • kiterjesztett valóság • kevert valóság • hologramok • influencer kommunikáció • gerillamarketing • negatív reklám • trash celebek • adatlopás • újgenerációs fesztiválok • figyelemgazdaság • reality műsorok • nomofóbia • FOMO • FOBO • MOMO Monitorok és kütyük között élünk, az elektronikus tömegmédia hétköznapjaink szerves részévé vált. A fiatalok okostelefonnal a kezükben szocializálódnak, a szórakozás, a tanulás, a tájékozódás nagy része átkerült az online térbe. Egyre inkább a digitális világ határozza meg, mit gondolunk a világról és önmagunkról. Meg kell ijednünk ettől? Mivel töltik a tinédzserek az idejük túlnyomó részét, és milyen hatással lesz ez rájuk? Meg tudjuk jósolni, mit hoz a jövő, s merre haladunk? Guld Ádám médiakutató könyvében világos és letisztult válaszokat ad ezekre a kérdésekre, ahogy az alapfogalmaktól a legújabb médiatrendekig sorra veszi a digitális világ jelenségeit. Segít megérteni a fiatalok médiahasználati gyakorlatait és szokásait, de arra is rávilágít, hogy a Z generáció igazi trendszetter nemzedék, ugyanis a náluk megfigyelt mintázatok egy-két éven belül általános szokásokká válnak. Elmondhatjuk tehát, hogy a Z generáció ismerete kulcs a jövő megértéséhez.

Hogy néz ki a Roxfort mumusa, amikor otthoni magányában fizikakönyvet olvas? Lesznek-e Középföldén nagyvárosok? Számíthat-e Baby Yoda a messzi-messzi Galaxis szociális ellátórendszerére? Milyen diagnózist állítana fel egy pszichiáter Jokernél, Gotham City sötét lelkű bohócánál? Miért válik gyilkossá Szméagol, és miért nem tud aztán a Gyűrű vonzásából kiszakadni? Kötetünk pszichológiai, pedagógiai, történelemtudományi és természettudományos módszereket felhasználva értelmezi kedvenc hőseink és világuk működését - s ezen keresztül akár támpontokat is adhat az olvasónak ahhoz, hogyan értelmezze valós világunkat...