Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 238 z 500

A válaszok e könyv lapjain találhatók. A Hívás egy spirituális kaland, találkozás az igazsággal, bölcsességgel és erővel, amellyel valamennyien együtt születünk. A válás és egy magánéleti összeomlás szélén Arjun egy szádhu, szent ember tanácsára elutazik a Himalájába. A szádhu megjósolja, hogy a Hemkund Sahibhoz (egy nagy tiszteletben álló szikh szent helyhez) tett utazás, ami egyben zarándokút is, összehangolja majd a céljával, és örökre megváltoztatja az életét. A hegyekben minden lépés titkokat és próbatételeket rejt, amik segítenek Arjunnak, hogy azzá váljon, akivé nem akart: önmagává. Lefoszlanak róla a tettetések, hamisságok, zavarodottságok és valótlanságok, miközben kénytelen felszámolni azt a zűrzavart, amivé az életét tette. Az, ami a valóságtól való elszakadásnak indult, lehetőséget nyújt, hogy megszabaduljon a maga teremtette boldogtalanság egyre szűkülő örvényéből. A könyv spirituális meglátásokkal és könnyed humorral segít abban, hogy megtaláljuk az életcélunkat, a hivatásunkat, a hangunkat és ki tudja, talán még a valódi énünket is. 8 nemzetközi díjjal kitüntetett, több mint egymillió példányban eladott bestseller, egy igazi spirituális mestertől.

„Hordozunk egy csomagot tele olyan dolgokkal, amelyeket a múltból, a történelemből, a folklórból kaptunk. Aszerint éljük az életünket, amit másoktól tanultunk, és amit a szüleink, az ő szüleik, és azok szülei a szüleiktől átvettek.”Irene Solá

Popper Péter legendás előadásain egy gombostűt sem lehetett leejteni. Hatalmas műveltsége, karizmatikus előadásmódja, eredeti gondolkodása, fanyar, szarkasztikus humora felejthetetlenné tette ezeket az alkalmakat – nem csoda, hogy hosszú évtizedeken át zsúfolásig megtelt minden terem, ahol meg lehetett hallgatni a neves pszichológust. Ő pedig szívesen mesélt a lélek dolgairól, előadást még betegen is csak ritkán mondott le, mert amíg a színpadon vagy a katedrán ült, a fizikai kényelmetlenségekről és fájdalmakról is megfeledkezett. Amikor az ország különböző pontjain kisebb közösségek előtt beszélt, őt kísérő felesége, Kati olykor kézikamerával rögzítette előadásait, s ezek a felvételek a családi archívumba kerültek. 2020-ban, Popper Péter halálának 10. évfordulóján gyermekei úgy határoztak, hogy emléke előtti tisztelgés gyanánt e zárt körben rögzített és még sohasem publikált anyagokat nyomtatott formában közkinccsé teszik. A könyvben ezek mellett helyet kaptak olyan, a Nyitott Akadémián tartott előadások is, melyek terjedelmi okok miatt nem fértek bele a 2010-ben megjelent nagy sikerű Lélekrágcsálók című gyűjteményes kötetbe. A könyv lapjain megelevenedik valami a hajdani együttlétek hangulatából is, miközben Popper Péter az élet nagy témáiról – sorsról és végzetről, önismeretről, kapcsolatokról, érzésekről és értékekről – gondolkodik a maga összetéveszthetetlenül egyedi és izgalmas módján. Gyakran kételkedve, de örök kíváncsisággal és újra meg újra feltámadó reménnyel kutatja az élet rendjét és törvényét, olykor válaszokat, megoldásokat, máskor pedig csak némi gyógyírt és vigasztalást kínálva azoknak, akik vele tartanak ebben a szellemi kalandban. 

Hogyan gyógyítsuk be azokat az érzelmi sebeket, amelyeket szüleink ejtettek rajtunk felnövekedésünk során, és még felnőttként is fájnak? Például, ha fizikailag ugyan jelen voltak, de érzelmileg elérhetetlenek maradtak. Ha úgy éreztük, bárhogy iparkodunk, nem tudjuk felkelteni az érdeklődésüket, és elnyerni az elismerésüket. Ha elutasítottak vagy bántottak minket. Ha kiszámíthatatlanságuktól, hirtelen hangulatváltozásaiktól, indulatkitöréseiktől kellett félnünk. Ha cserbenhagytak, amikor szükségünk lett volna rájuk. Ha nem értették meg az érzéseinket, sőt, esetleg gúnyolódtak rajtunk. Ha megakadályozták, hogy saját érdeklődésünket, vágyainkat követhessük. Ha beskatulyáztak, és ítélkeztek felettünk. Ha nem tudtak nekünk bensőséges kapcsolatot nyújtani, és érzelmileg magányosan, szorongva, önmagunkat jelentéktelennek, értéktelennek érezve kellett felnőnünk. Gyermekkori élményeinket természetesen nem lehet meg nem történtté tenni, ám fontos, hogy felnőttként, amennyire lehetséges, begyógyítsuk a szülősebeket, és megtanuljunk más szemmel nézni úgy önmagunkra, mint anyánkra és apánkra. Ehhez az szükséges, hogy megértsük szüleink tetteinek, érzelmi működésének mozgatórugóit, meggyászoljuk mindazt, amit nem kaphattunk meg tőlük, és autonómiánk védelmében felállítsuk a szükséges határokat. Megtanuljunk bízni magunkban, ezáltal pedig ellenállni szüleink és más érzelmileg éretlen emberek bántásainak és irányítási kísérleteinek. Gyógyulásunk célja az, hogy önmagunkkal harmonikusabb, meghittebb viszonyba kerüljünk, ezáltal pedig másokkal is kielégítőbb kapcsolatokat tudjunk ápolni. A lehetőségekhez képest szüleinkkel való viszonyunkból is kihozhatjuk a legtöbbet, méghozzá úgy, hogy közben végre ne kelljen feladnunk önmagunkat, és hiú ábrándokat se kergessünk. Tisztelhetjük őket, de nem engedhetjük meg, hogy ők irányítsák és korlátozzák az egész életünket. Mostantól saját kezünkbe vehetjük a fejlődésünket, amihez értékes segítséget nyújt a világhírű pszichológus szerző új könyve. 

Spiritualizmus, nekromancia, néphit és hiedelmek megközelítése a mágikus gondolkodás sötétebbik oldaláról. Egy olyan herbáriumsorozat első eleme, mely a  gyógynövényeink boszorkányságban betöltött szerepével foglakozik. Az ártó növények, mérgek tradicionális és modern felhasználására irányuló útmutató, mely közel negyven művészi illusztrációval igyekszik szemléltetni a minket körülvevő természet rejtett kincseit.

A könyv célja, hogy hasznos, gyakorlati tanácsokat adjon az élet dzsungelében. Ez egy olyan könyv, amely inspirálja testét, elméjét és szellemét.    

Mindannyian ismeru¨nk valakit, aki ragyog a vibra´lo´ sze´pse´g- to?l e´s o¨nbizalomto´l, amely mintegy belu¨lro?l vila´gi´tja meg o?t. Mi nyu´jtja ezt az ellena´llhatatlan kisuga´rza´st, e´s hogyan fejleszthetju¨k magunkban ilyen magas szintre a vonzero?t, sze´pse´get, bo?se´get e´s boldogsa´got? 12 hetes programja´ban Angela Jia Kim a ra´ jellemzo? gon- dossa´ggal e´s e´leto¨ro¨mmel megtani´t arra, hogyan szi´tsuk fel ku¨lso?-belso? loboga´sunkat, hogy ez izzi´tsa fel minden po´ru- sunkat. A szerzo? re´szben a koreai sze´pse´ga´pola´s hagyoma´- nyaibo´l, re´szben to¨bb e´vtizedes zongoramu?ve´szi felle´pe´sei- bo?l, valamint sze´pse´gipari ce´gvezeto?i tapasztalataibo´l meri´t, miko¨zben azt fejtegeti, mennyire rokon a bo?r e´s a le´lek sze´p- se´ge: mindketto?nek tiszti´ta´sra, me´regteleni´te´sre, megu´jula´s- ra e´s ta´pla´la´sra van szu¨kse´ge. A ko¨tet lapjain ha´zi bo?ra´pola´si tru¨kko¨ket, a belso? kisuga´rza´st fejleszto? manifeszta´cio´s technika´kat, regenera´lo´ relaxa´cio´s e´s medita´cio´s gyakorlatokat tala´l az Olvaso´. A gyo¨kere´ig ha- tolva annak a ke´rde´snek, kik is vagyunk voltake´ppen. Me´ly- rehato´ lelki munka´val la´tva´nyosan suga´rzo´va´ vara´zsolhatjuk belso? le´nyu¨nket. To¨bb mint 50 egyszeru?, a´m anna´l hata´sosabb „ragyoga´s- ri´tus” e´pi´ti fel a ha´zi sze´pi´tkeze´s negyede´ves, egyhetes e´s mindennapos u¨temterve´t. Valo´s to¨rte´netek o¨szto¨no¨znek arra, hogy o¨ne´rzetu¨nk megero?si´te´se´vel, no?i energia´ink fel- e´breszte´se´vel, a magasabb e´n segi´tse´gu¨l hi´va´sa´val mi is megvalo´si´tsuk, ami a szi´vu¨nk va´gya. E munka szelleme megvila´gi´tja le´nyu¨nkbo?l fakado´, hiteles sze´pse´gu¨nket, elvara´zsolja, ma´gikus ragyoga´ssal e´s boldog- sa´ggal to¨lti meg e´letu¨nket. „Amikor ragyogo´ vila´gossa´ggal a´rasztod el e´ned leghitele- sebb szegleteit, ami azuta´n le´nyed o¨sszes po´rusa´bo´l sze´tsu- ga´rzik, ellena´llhatatlan vonza´su´ ma´gneses ero?teret hozol le´t- re. A tova´bbiakban egyu¨tt ta´pla´ljuk majd ezt a belso? izza´st, hogy megaja´nde´kozzon mindazzal a bo?se´ggel, szeretettel e´s o¨ro¨mmel, ami uta´n nemcsak va´gyo´dsz, de amit meg is e´rdemelsz.”

„A ?birkenaui munkatáborból írok neked, ahol jelenleg tartózkodom. Egészséges vagyok, dolgozom, és várom a híreidet.” A II. világháború alatt a haláltáborok foglyai a Briefaktion propagandaprogram szigorú előírásait követve leveleket küldhettek haza. Az 1942 és 1945 között született több ezer üzenetre a címzettek szintén szabályozott módon válaszolhattak. Karen Taieb történész huszonkét fogoly történetét eleveníti fel, bemutatva a háború előtti életüket, családjukat, elfogásuk körülményeit. A cenzúrán átcsúszott levelek alapján képet ad arról, hogyan élték meg a deportáltak a mindennapos kínzásokat, a nélkülözést, és miként merítettek erőt abból, hogy a számukra fontos személyek minden valószínűség szerint biztonságban vannak. A felszabaduláskor született sorokból pedig testközelből értesülhetünk a túlélők feldolgozhatatlan fájdalmáról, a szeretteik elvesztése nyomán érzett mérhetetlen bűntudatáról és a nácik ellen fellángoló dühéről. E levélváltások egy kegyetlen, embertelen korban születtek, mégis az emberi kapcsolatok különleges, szívszorító lenyomatai.

Vezetőként ?az első reakciónk, amikor valaki hozzánk fordul egy problémával, hogy megpróbáljuk – helyette – megoldani a helyzetet. Ösztönösen tanácsokat osztogatunk, emiatt nem jutunk el addig, hogy kiderüljön, mi a valódi gond. Ráadásul ha meg is oldódik az adott helyzet, elszalasztottunk egy kiváló coacholási lehetőséget. Pedig ha ilyenkor a megfelelő kérdéseket tesszük fel, lehetőséget adunk a csapatunk tagjainak a fejlődésre. Ezzel pedig mindenki nyer: autonóm, önálló döntéshozásra képes munkatársak között több időnk marad a saját feladatainkra, és több közös sikerre számíthatunk. A coaching egyik legkiválóbb szakértőjeként elismert szerző Szokj rá a coacholásra! című kötetéből megismertük a coacholás hét alapvető kérdését. Legújabb, praktikus módszereket felvonultató könyvében most bemutatja, miként tudjuk ténylegesen megváltoztatni viselkedésünket, hogy megőrizhessük kíváncsiságunkat, mindennapos gyakorlattá tehessük a coacholást, és a legjobbat hozhassuk ki csapatunk tagjaiból.

Reggel már ébredéskor mardos a bűntudat, amiért állandóan halogatod a teendőidet? Délben azt szégyelled, hogy műanyag tálcás paradicsomot vettél az előrecsomagolt szendvics mellé, ezzel tovább szennyezve a bolygót? Délután a gyereked megállás nélkül nyomogatja a telefonját, mire rád tör a bűntudat, amiért olyan kevés időt töltesz vele? Néha úgy érzed, hogy a szégyen és bűntudat alaktalan ködöt von köréd, és a kiváltó okokra már alig emlékszel? Réz Anna filozófus sok humorral és mély megértéssel ered a nyomába, miért mardos minket olyan gyakran a szégyen és a bűntudat.  

A Tisztítsd meg elméd zűrzavarát 5 egyszerű, tudományosan bizonyított lépést kínál a szorongás, a stressz és a mérgező gondolkodás csökkentésére.Dr. Caroline Leaf neuropszichológiai szakpszichológus és bestsellerszerző legújabb könyve olyan bizonyított módszerekről szól, melyek segítségével meg tudsz szabadulni a mérgező gondolataidtól, szokásaidtól és traumáidtól, cserébe pedig pozitív szokásokat tudsz beépíteni életedbe.Akár már 21 nap alatt felszámolhatod elméd negatív mintáit, és elindulhatsz a teljesség, a béke és a boldogság felé vezető úton.Fedezd fel, hogy…• Miről is szól az elme-menedzsment • Hogyan alakíthatsz ki új szokásokat pár hét alatt • Hogyan használhatod ideálisan gondolkodásodat és agyadat Mindenkinek meg kellene tanulni elkapni a gondolatait, és változtatni azokon, mielőtt mérgező neurális hálózatokká és szokásokká állnának össze. De hogyan? A könyvből pontosan ezt fogod megtudni. Megtanulhatod, hogyan hozhatod ki a legtöbbet elmédből és agyadból, és hogyan emelheted új szintre gondolkodásodat. Alakítsd át mentális világodat az elme-menedzsment segítségével. Ez a kötet nemcsak azt tanítja meg neked, hogy hogyan kezeld szorongásodat, depressziódat, a stresszt és a félelmeidet, hanem azt is, hogy miként irányítsd életedet. „A Tisztítsd meg elméd zűrzavarát egy olyan nagyhatású könyv, amely megváltoztathatja az egész életedet. Az elme irányításának elsajátítása nagyon fontos készség, amelyet tanítani kellene az iskolában, ám ez sajnos csak elvétve valósul meg. Ez a könyv segít csökkenteni szenvedésedet, és javítja általános kilátásaidat és hangulatodat.”Dr. Daniel G. Amen orvos, gyermek- és felnőttpszichiáter, díjnyertes kutató, az Amen Clinics alapítója, a New York Times tizenkét bestsellerének szerzője.

A VEZETŐI KÉZIKÖNYV, AMELYRE FÉLELEMALAPÚ VILÁGUNKNAK MOST ÉGETŐ SZÜKSÉGE VAN. "A cím két szava elemi erővel feszül egymásnak. Szabadság? Cégkultúrában? Fura szójá-téknak tűnhet. De ugyanilyen elemi erővel ütközik az egyén és a cégvezető nap mint nap, érdekek, félelmek és döntések mentén. A könyv ígérete, hogy van másik út, működő modell arra, hogy emberibb, mégis sikeresebb céget építsünk. Science fiction? Karrierem alatt ezeknek a tanulságoknak és mintáknak a jó részét saját bőrön (és csapaton) kísérletez-gettem évtizedek alatt. Most, kezemben tartva a könyvet, csak arra gondolok, mennyi időt és konfliktust megspórolt volna, ha ezt annak idején készen kapom."Balogh Petya - Angyalbefektető, Cápa "A szabadság, az önrendelkezés és a demokrácia eszméit gyakran félretesszük, amint be-érünk a munkahelyünkre, ahol valami okból hajlandóak vagyunk elfogadni az ellenőrzés vagy akár a félelem kultúráját is. Megkapó és tartalmas könyvében Traci Fenton meg-mutatja, hogyan vezethetjük be a demokrácia alapelveit a munkahelyünkön, és hogyan profitál ebből vezérigazgató, alkalmazott és a közösség egyaránt."Daniel H. Pink - New York Times-bestseller szerző Akár stressz, akár felülről lefelé irányuló vezetési stílus, dráma vagy bizonytalanság formá-jában jelentkezik, a félelem megöli a jó döntéshozást, rontja a morált, csökkenti az alkal-mazottak elkötelezettségét, és árt az eredményes növekedésnek. De ne csüggedj, megvan az ellenszere: a szabadság mint cégkultúra. Úttörő jelentőségű könyvében Fenton a több évtizeden át tartó kutatásait foglalja össze, amelyek azon a munkán alapulnak, amelyet a csapata a világ több száz vezető vállalatával végzett. Ez az erőteljes stratégia minden vezető számára előnyös bármilyen típusú szervezet bármely szintjén a vállalkozóktól a középvezetőkön át a felső vezetőkig. -Szabadságközpontú gondolkodásmód a korlátok áttöréséhez, a jobb döntéshozáshoz és a tiszta és magabiztos cselekvéshez.-Szabadságközpontú vezetés ahhoz, hogy félelem helyett a szabadság segítségével vezessük magunkat és másokat.-Szabadságközpontú szervezeti felépítés, azaz a szervezeti demokrácia tíz alapelvén nyugvó optimális modell. Forradalmi útmutató azon vezetők számára, akik szenvedélyesen szeretnék előmozdítani a szabadságot és a demokráciát a világunkban azáltal, ahogyan a cégüket kialakítják. Se-gítségével bármely szervezet komoly teljesítményt nyújthat, és rendkívül nyereségessé válhat, miközben szerethető kultúra alakítható ki - és válság idején is segíthet a gyors változtatásban.

Gyermekek tízezrei élnek ma Magyarországon a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban. Éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. L. Ritók Nóra megmutatja ennek a legtöbbünk számára láthatatlan világnak a kegyetlen mindennapjait. Rávilágít, hogy az oktatási rendszer miért képtelen a sorsukra hatással lenni, és miért tehetetlen a szociális ellátórendszer a mélyszegénységgel szemben. Személyes hangvételű, megrázó írásaiban nem hallgatja el saját kudarcait és vívódásait sem, melyeket az általa létrehozott, a gyerekeket és környezetüket sikeresen segítő civil szervezet és művészeti iskola működtetésekor nap mint nap átél.  

Biztosan ?igaz az a régi szólás, hogy "semmi sem fekete vagy fehér”? Vajon, ha a legalapvetőbb dolgokat is – mint amilyen a nemek bináris volta – megkérdőjelezzük, előrébb jutunk vagy hátrébb lépünk? Szabadabbak leszünk vagy éppen ellenkezőleg: gúzsba kötjük magunkat? A genderideológia, a nyugati világ legújabb „jómódkórja” kiterjeszti a teljes társadalomra, ezen belül annak legveszélyeztetettebb csoportjára, a gyermekekre is azt a nemi diszkomfortérzetet, amely a történelem során eleddig csupán az emberek szűk rétegét jellemezte, és elvárja, hogy mindenki tekintsen kritikusan a születési nemére, amelyet korábban adottnak vélt.A 2000-es évek óta egyre nagyobb teret hódít az az elképzelés, mely szerint a biológiai nemünk és a belső nemünk külön mozog, és éppoly gyakori, hogy nem egyezik, mint az, hogy harmóniában van egymással. Eszerint a közösségnek, a nyelvnek és a társadalmi rendszereknek ehhez a sokféleséghez kell igazodniuk. Az elmúlt tíz évben a törvényeket, az iskolai és egyetemi tanterveket, a vállalati szabályzatokat, a tudományos kutatásokat, az orvosi protokollokat, a nyelvi és a sportszabályzatokat, a kultúra és a média stílusirányzatait és irányelveit mind igyekeztek abba az irányba tolni, hogy a társadalmi nem felsőbbrendűségét hirdessék a biológiai nemmel szemben. Azokat az embereket pedig, akik próbálják felmérni a „férfi” és a „nő” újradefiniálásának hosszú távú következményeit, megszégyenítik, mert nem tartanak a progresszív áramlattal. Holott a nemi hovatartozás relativizálása és alárendelése szubjektív döntéseknek már ilyen rövid idő alatt is hatalmas károkat okozott. Mindig vannak azonban, akik hasznot húznak mások kiszolgáltatottságából – legyen az a gender iparra specializálódott, óriási profitot termelő gyógyszerlobbi és egészségügy, vagy akár a politikai hasznot kereső mozgalmak – ezért az az érdekük, hogy a lufit még nagyobbra fújják. A folyamat végén viszont ott marad a gyökérvesztett ember és a romokban heverő társadalom.

A ?szélmolnárnak a malomkő megvágása, a vitorlák szélirányba forgatása, le- és felvásznalása adta a legtöbb munkát. Figyelnie kellett a széljárást; a napnyugtából rendszerint tudta, milyen szél lesz másnap.A politikus legfőbb dolga a közösség igényeinek kielégítésén munkálkodva megszerezni a cselekvéshez elengedhetetlen támogatást, hogy képes legyen a jövőt befolyásolni, ellenőrzése alatt tartani. A politikusnak is fontos a széljárás, döntései helyességéhez elengedhetetlen a szelek ismerete, a megfigyelés, a tapasztalat, a ráérzés.A politikai hatalom birtokosai nem teljesen kiszolgáltatottak, helyzetük jobb a szélmolnárokénál: maguk is támaszthatnak, megzabolázhatnak és leállíthatnak szeleket, de viharban közülük is csak a legbátrabbak, a legtapasztaltabbak tudnak őrölni.A 2022-es országgyűlési voksolás előtti utolsó teljes naptári év időszámításában a napok és hónapok mellett (helyett?) a koronavírus-járvány hullámai váltak meghatározóvá, miközben a politikát legalább ennyire megszabták a választási szempontok és az előkészületek.Jelen kötet olyan adatokat és ismereteket tesz közzé a magyar politika 2021-es fejleményeiről, amelyek összevethetők más országok hasonló adataival és történéseivel, valamint idősorosan is összehasonlíthatók a szerzők szándéka szerint évente megjelenő hasonló kötetek információival és következtetéseivel.A nyitókötet nemcsak a napi politika fogyasztóinak hasznos és vonzó, hanem azoknak a kutatóknak is, akik trendekre és összefüggésekre kíváncsiak.   A kötet szerzői: Csapodi Márton, Dúró József, Edelman Annamária, Fenyődi Tamás, Fodor Richárd, Franczel Richárd, Gacs Bálint, Gallai Sándor, Gát Ákos Bence, Hajdú András, Horváth András, Jereb Botond, Kecskés Csoma, Kiss-Kozma Georgina, Lánczi András, László Tamás, Litkei Máté, Molnár Balázs, Pócza Kálmán, Sibalin Iván, Suppan Gergely, Szabó Botond Zsolt, Székely Levente, Tóth Miklós Bálint, Várnagy Réka

Öngyilkos ?merénylő vagy Al Kaida terrorista lehetett volna a kis Amirból, ha szülei nem látják be időben, hogy a vallási iskolákban hirdetett radikalizmus egy életre eltorzíthatja gyermekük lelkét. Véletleneken múlott, hogy az ő kezében a „bombát” végül egy internethez csatolt komputer jelentette. Amir Ahmed Nasszer 25 évesen lett az arab világ legismertebb bloggere, és 27 évesen írta meg saját átváltozásainak izgalmas történetét ebben a könyvben, mely aligha véletlenül lett hónapok alatt világsiker. Az Én és az iszlám voltaképpen az Arab Tavasz szellemi előtörténete. Lefegyverzően őszinte és izgalmas beszámoló az útjukat kereső muszlim fiatalok kétségeiről, lelki gyötrelmeiről és szabadságvágyáról. Egyszersmind behízelgően őszinte és felemelő memoár arról, hogyan nyitotta fel egy ifjú arab szemét a szélesebb világra a bloggolás és az internet. Vélemények a könyvről: „Az Én és az Iszlám egy jó internetes blog bájával íródott: ellenállhatatlan, skrupulusok és pretenziók nélküli, minden friss gondolatra nyitott, elismeri más szerzők érdemeit, és ha próbálja is leplezni, voltaképpen grandiózus írás” –The Wall Street Journal „Az Én és az Iszlám egy szép történet szerelemről és megváltásról, arról, hogyan szakad meg a szív. Olvasd és lelkesülj!” – Szalman Ahmed, a Junoon vezető énekese „A szeptember 11 utáni világban vitriollal öntötték le a muzulmán hitet. Ez a könyv ennek a méregnek az ellenanyagát tartalmazza. Olyan valaki írta, aki általunk alig felfogható körülmények között nőtt fel. Ez egy nagyon bátor és és nagyon megható könyv, amelyben szó van Palesztináról, terrorizmusról, internetes aktivizmusról, szerelemről és életről, s amely megmutatja az iszlámon belüli árnyalatokat is. Csak gratulálhatok a szerző azon döntéséhez, hogy elutasítja a fundamentalizmust. Ez bennünk is megkérdőjelezi, mit tett valamennyiünkkel „a terrorizmus elleni háború.” – Antony Loewenstein

Amikor ?húsz évvel ezelőtt Marjane Satrapi nagy sikerű Persepolis képregénye, majd sokszorosan díjazott animációs filmje révén bepillantást nyerhettünk abba a kultúrsokkba, amely egy muszlim lányt ért, aki a nyolcvanas években a szabadabb élet reményében Európába menekült Iránból, még kevesen sejtették, hogy ez csupán az érem egyik oldala. Az azóta eltelt idő azonban bebizonyította, hogy a bevándorlók integrációja messze nem problémamentes, és nemcsak számukra teljesen idegen az a világ, amelybe belecsöppennek, hanem a többségi társadalom számára is hasonlóan távoliak azok a szokások, amelyeket magukkal hoznak. Ayaan Hirsi Ali, aki fiatal szomáliai muszlim nőként Hollandiába érkezve maga is megtapasztalta mindazt, amit a Persepolis Marjane-ja, ma már úgy látja, hogy a nyugati és az iszlám világ kulturálisan és értékrendjében sok tekintetben olyannyira nem összeegyeztethető, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban párhuzamos társadalmak alakultak ki. Bizonyos negyedekben, kerületekben például a nők – sokszor saját jól felfogott érdekükben – eltűntek az utcákról és a közterekről, az állam pedig alig tesz valamit azért, hogy megvédje őket és azokat a jogokat, amelyeknek a nyugati kultúrában alapvetőknek kellene lenniük. A nőjogi aktivista szerző, aki 2019-ben a Mathias Corvinus Collegium meghívására hazánkban is tartott előadást a témában, több évnyi kutatómunkával feltárta az iszlám és a női jogok hanyatlása közötti összefüggés különböző aspektusait. Legújabb könyvében azokra a folyamatokra hívja fel a figyelmet, amelyek – gyakran a nyugati államok szemellenzős hozzáállásával tetézve – tovább mélyítik a szakadékot a befogadó társadalom és a bevándorló közösségek között.

„De miért viselkedik így a bántalmazó? Miért jó ez neki?” – teszik fel gyakran a kérdést a párkapcsolati erőszak áldozatai. „Hogy nem vette észre, milyen alakkal állt össze? Miért nem látja, hogy manipulálják?” – háborodnak fel a segíteni akaró rokonok és ismerősök, amikor a bántalmazott nő képtelen kilépni a kapcsolatból. „Nincsen tudatában, mit csinál. Hogyan is lehetne felelős érte?” – mentegetik a bántalmazót barátai. Lundy Bancroft könyve nemcsak ezeket a kérdéseket válaszolja meg alaposan, de megvilágítja a bántalmazó gondolkodásmód minden részletét eszközt adva ezzel mind az áldozat, mind azok kezébe, akik segíteni szeretnének. A szerző évtizedeken át vezetett terápiás csoportot bántalmazó férfiak számára, és velük szerzett tapasztalatai adják a mű alapját. Az olvasmányosan, mély együttérzéssel és sokszor humorral fűszerezett oldalakat haszonnal forgathatja mindenki, aki szeretne többet megtudni a bántalmazó indítékairól, módszereiről és arról, hogyan segíthetnek az áldozatoknak. A megjelenést a Svájci Nagykövetség támogatta.

A gyermektelenség több férfit érint, mint nőt, a téma kapcsán mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk, az érzelmeikről, vágyaikról, veszteségeikről. Helyzetüket gyakran elbagatellizáljuk: számukra kevésbé fontos a gyermekvállalás, kerülik az ezzel járó felelősséget, és az életkoruk sem korlátozza őket. A valóságban minden gyermektelen férfi története egyedi. Tanács Eszter, a Nők gyermek nélkül című kötet szerzője új könyvében 16 gyermektelen és gyermekmentes férfivel készített interjút. Emellett andrológus, szociológus, pszichológus, bioetikus szakértők is megosztják tapasztalataikat a férfi termékenységgel, a férfiak társadalmi szerepeivel, a veszteségfeldolgozással és a gyermektelenség választásával kapcsolatban. E hiánypótló könyvből árnyaltabb képet kaphatunk arról, hogyan élik meg a férfiak a gyermektelenséget, legyen az akár tudatos döntés eredménye, akár a körülményekből fakadó állapot.