Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 298 z 500

„A Radikális felébredés óriási segítséget jelent, ha készen állunk túllépni a személyes életünk során belénk ivódott és társadalmunktól eredő beidegződéseken és ráébredünk, hogy valódi természetünk a mindent átható tudatosságot testesíti meg.” – ECKHART TOLLE TÖRJ KI A FÉLELEM ÉS MEGSZOKÁS SZORÍTÁSÁBÓL, TALÁLJ RÁ VALÓDI ERŐDRE, ÉRD EL A LEGNAGYOBB FOKÚ SZEMÉLYES SZABADSÁGOT!  Dr. Shefali Tsabary a New York Times bestsellerszerzője, neves klinikai pszichológus megmutatja minden nőnek, hogyan léphetnek túl félelmeiken és illúzióikon, hogyan szabadulhatnak ki a nőkkel szemben állított társadalmi elvárások béklyójából és találhatnak rá újra valódi énjükre: aki teljes mértékben a jelenben él, tudatos és képes kiteljesíteni önmagát.A Radikális felébredés elvezet a belső igazságunkhoz és hatalmunkhoz, így képesek leszünk másokat, és végső soron a bolygónkat is meggyógyítani.Dr. Shefali segítségével feltárhatjuk a már mélyen bennünk szunnyadó célokat, és életünk minden területén a javunkra fordíthatjuk az önazonosságunk adta hatalmat. Szívhez szóló és inspiráló, ugyanakkor gyakorlatias és emberi hangú kötetet vehetünk a kezünkbe, számtalan, a való élet írta példával és személyes történettel, mely segít felszabadítani a tudatos énünk felébresztéséhez szükséges rendkívüli erőt.„Ez a könyv a te felébredésedről szól. Óda és tisztelgés a hamisítatlan, újjászületés előtt álló éned előtt. Mind vágyunk a szabadságra, és mégis úgy érezzük, kalitkában éljük a mindennapjainkat, miközben felemészt a félelem és az értéktelenség érzése. Ez a kötet a kalitkából kitörő, egy önmagunk iránti új nézőpont felé vezető utazás ígéretét hordozza.” – Dr. Shefali  „Egyszerűen csodálatos! Dr. Shefali lépésről lépésre, béklyóról béklyóra mutatja az utat a régi mintázatokból való kitöréshez, míg végül elérkezünk az új úti célunkhoz: a legigazabb, leginkább önazonos énünkhöz.” – MARIE FORLEO  

Egy könyv a lélekről és a mentális egészségről.Amikor a szenvedés művészetté válik és átformál téged, hogy megértsd a valódi létezésed okát a Földön. Nézz a tükörbe és tedd fel magadnak a kérdést: Ki vagyok én?Miért vagyok itt?Mi a misszióm?Miért ez a test a kifejező eszközöm?Mi az életcélom?Ezek a kérdések elsőre talán nem könnyen megemészthetőek, viszont minden a jobb érdekében történik. Minden a letisztultságért dolgozik.Önmagunkról tanulni talán a legnehezebb. Ez a könyv viszont segítségül szolgálhat, azáltal, hogy közelebb kerít a belső fényedhed, ott legbelül.Az önzetlen szeretet belülről halad kifelé. Benned kel életre először.Azt vonzod aki Te is vagy."Egység."

Amikor Newton felismerte a gravitáció törvényét, egyesítette az égi és földi jelenségeket irányító szabályokat. Azóta a  fizikusok az újabb kölcsönhatásokat egyre nagyobb szabású elméletekbe illesztették. Mégis, talán a legkomolyabb kihívást a két megmaradt elmélet – a relativitáselmélet és a kvantumelmélet – monumentális szintézisének elérése jelenti. Ez lenne a tudomány eddigi eredményeinek megkoronázása, a természetben működő összes kölcsönhatás mélyreható egyesítése egyetlen szép és varázslatos egyenletben, amelynek segítségével választ adhatunk a tudomány legtitokzatosabb rejtélyeire. Mi történt az ősrobbanás előtt? Mit találnánk egy fekete lyuk mögött? Léteznek-e más univerzumok és más dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Miért vagyunk mi itt? Kaku rávilágít az elméletet övező súlyos ellentmondásokra, amihez több – ebben az alapvető kérdésben egymással ellentétes nézeteket valló – Nobel-díjas tudóst is megszólaltat. A történet magával ragadó és izgalmas, a tét pedig nem kisebb, mint az univerzumról alkotott felfogásunk. MICHIO KAKU az elméleti fizika professzora a New York Városi Egyetemen; a húrmezőelmélet társalapítója; számos, széles körben elismert tudományos ismeretterjesztő sikerkönyv szerzője. Ő írta Az elme jövője, a Hipertér, A jövő  fizikája és A lehetetlen  fizikája című könyveket is. Michio Kaku a CBS This Morning című műsorának tudományos szerkesztője, valamint a BBC TV és a Discovery Science Channel számos tévésorozatának, valamint két rádióműsor-sorozat, az Explorations és a Science Fantastic házigazdája.

Mit veszíthetünk, ha túl fiatalon választunk hangszert, vagy túl korán szakosodunk? Miért engedjünk teret a hibázásra építő, lassú tanulásnak? Hogyan talált gyógymódot a migrénre a könyvtártudományi kar fizikus doktor dékánja? Miért érdemes vezetőként átfogó tudással rendelkező munkatársakat választani a „robotok korában”? A tízezer órányi gyakorlás szabályától kezdve a Polgár-család zseniális sakkozókat kinevelő módszeréig korábban számos bizonyíték azt sugallta, hogy a kiválóság kulcsa a korán elkezdett és célirányosan minél többet gyakorolt tevékenység. David Epstein, a teljesítménynövelés elismert szakértője azonban a világ legkiválóbb sportolóinak, művészeinek, feltalálóinak és tudósainak életpályáját tanulmányozva megdöbbentő következtetésre jutott: gyakoribb jelenség, hogy a sokoldalúság és a kísérletezés vezet a sikerhez. Érdekfeszítő történetekben bővelkedő könyvében izgalmas kutatási eredményekkel támasztja alá, hogy komplex, kiszámíthatatlan világunkban minél szélesebb spektrumú tudással és készségekkel sokkal nagyobb eséllyel lehetünk sikeresek, mint túlspecializált társaink. A mesterséges intelligencia korában, amikor a számítógépek túlszárnyalják a legkiválóbb szakértőket is, egyre több területen az átfogó gondolkodás és a minél szélesebb rálátás lesz a fontos. Kiderül, hogy nem baj, ha későn választunk pályát, előny, ha kreatívak és rugalmasak vagyunk, és az egészen távoli összefüggéseket is felismerjük, valamint ha minél többféle tapasztalattal a hátunk mögött, nyitottan és szerteágazó érdeklődéssel fordulunk a problémák felé, hiszen a jövő a generalistáké. „Az egyik legelgondolkodtatóbb és legmegdöbbentőbb felismeréseket megfogalmazó könyv, amelyet valaha olvastam.” Maria Konnikova, A legnagyobb blöff, Az átverés művészete és a Mesterelme szerzője „Szerintem [Epstein könyve] magyarázattal szolgál a Microsoft sikerére is, mert olyanokat vettünk fel a vállalathoz, akik nemcsak a saját szakterületükön, de több más témában is széles körű tudással rendelkeztek. Minden generalistának üzenem, aki valaha érezte már úgy, hogy elnyomják a szakbarbár munkatársai – ez a könyv nekik szól.” Bill Gates, a Microsoft alapító-tulajdonosa és korábbi elnök

Homoki-Nagy István (1914-1979) Kossuth-díjas filmrendező, operatőr kötetét tartja kezében az Olvasó, akinek neve összeforrt a magyar természetfilmezéssel; munkáit nemcsak itthon, de nemzetközileg is elismerték: számos rangos szakmai díjat begyűjtő filmjeit negyven országban vetítették. Könyvünk címadója, a Cimborák - Nádi szélben 1958-ban, míg folytatása, a Hegyen-völgyön 1960-ban került először bemutatásra. S habár több mint fél évszázad telt el az említett filmek első vetítése óta, Homoki-Nagy István - a fentieken túl olyan alkotások nyomán, mint a Vadvízország, a Gyöngyvirágtól lombhullásig, a Kékvércsék erdejében és még sorolhatnánk - mindmáig emblematikus, meghatározó alakja a természetfilmezésnek. Korántsem kézenfekvő azonban, hogy egy filmrendező (aki eredeti szakmáját tekintve egyébiránt jogász), ugyanolyan természetességgel, mi több, kifinomult művészi érzékkel vesse papírra sorait, ahogy a kamerát kezeli: a szakmai precizitás és az alkotói érzékenység tekintetében egyaránt kifogástalanul. Márpedig a Nádi szélben fejezetei, melyek az azonos című film kalandos forgatását beszélik el annak minden megpróbáltatásával és gyönyörűségével, kifejezetten szépirodalmi igényességgel íródtak. E helyenként költői szépségű sorok nyomán szemünk előtt bontakozik ki nemcsak az élvezetes, már-már regényes forgatástörténet, de a természetet, az állatok világát rajongásig szerető és tisztelő művész portréja is. Aki valaha megtapasztalta, milyen érzés kötődni egy állathoz, minden mondatát élvezni fogja. Akinek még nem volt efféle élménye, az előtt új világot tár majd fel Homoki-Nagy István bájjal, kedvességgel, humorral és olykor drámai pillanatokkal átszőtt története. Fickó, a magyar vizsla, Pletyka, a tacskó, Nimród, a héja, no meg a szeretnivaló forgatócsoport garantáltan be fogja lopni magát az Olvasó szívébe. 

Homoki-Nagy István (1914–1979) mostanáig kéziratban őrzött, utolsó írásainak gyűjteménye A kamera leáll. A Kossuth-díjas filmrendező, operatőr – amellett, hogy bepillantást enged műhelytitkaiba, máig etalont jelentő természetfilmjeinek és végtelen türelemmel, precizitással készült fotóinak alkotási folyamatába –, igazi irodalmi élménnyel ajándékozza meg olvasóját. Stílusa gördülékeny, arányérzéke kifogástalan, egyszerre jellemzi játékos könnyedség és elegancia, kifinomult humor és költői megoldások. Mestere az izgalmak fokozásának, a remek csattanóknak, csakúgy, mint a katarzisig vitt befejezésnek. S miközben minden sorából árad az élet szeretete, maga is tudja, érzi: egy tűnő világról készülnek utolsó felvételei, hiszen a nem is oly távoli jövőben „eljő az idő, mikor elhal minden madárdal, és az őslápok, vad rétek helyén: a gumikövezetű nagyvárosok útburkolatán már csak a veréb szedegeti a gépolajos morzsákat… […] ahol ma még bíbic költ – holnap már szántás, és csak a barázdabillegető járja kötéltáncát... holnapután pedig ugyanott: kultúrsivatagban áldozik le a nap…” E bő félévszázados vízió immár valódi jelenünk. Ám Homoki-Nagy István egyszerre szívmelengető és szívfacsaró történetei még e mindinkább terjeszkedő „kultúrsivatagban” is arra tanítanak, hogy csakis úgy lelhetjük meg a békét önmagunkkal, ha visszatérünk oda, ahonnan réges-régen elindultunk: a természettel harmóniában élő emberhez.

Milyen szokások szükségesek ahhoz, hogy megújuljunk egyéni és szervezeti szinten? Hogyan buzdítsunk másokat egy innovatív stratégia megvalósítására? Miképp hozzunk létre olyan vállalati kultúrát, amely megteremti az innováció feltételeit? Az innovációra mindig egy hollywoodi filmbe illő sikertörténetként gondolunk, pedig mindez távolabb sem állhatna a valóságtól. Porkoláb Imre és Porkoláb-Minarik Annamária szerint ugyanis a legtöbb esetben a nagyvállalatoknál dolgozó vállalati gerillák végzik a tényleges innovációs munkát. Ők azok a különcök, akiknek sikerül a változás tüzét belobbantani és életben tartani egy bürokratikus szervezetben. A szerzők négy archetípus (harcos, művész, mágus, törzsfőnök) bemutatásával 20 küldetésen keresztül, több száz szokás bemutatásával segítenek megtöbbszörözni önmagunk és csapatunk teljesítményét, legyen szó akár kreativitásról, hatékonyságról, stressztűrésről, felelősségvállalásról vagy bizalomépítésről. Lerombolják azt a mítoszt, hogy valami óriási dologra van szükség a szervezeti változáshoz, hiszen valójában mindennapi szokásaink átalakítása révén is képesek vagyunk tartós és valódi változást véghez vinni. Könyvük a közép- és nagyvállalatok minden szintjén dolgozó embereknek szól, azokhoz, akiknek naponta kell döntéseket hozniuk egy stresszes és bizonytalan világban, és mindezt úgy, hogy nemcsak önmagukat, de a körülöttük lévőket is motiválva elkerüljék a kiégést és közösen jobbá tegyék a világot

Miért nem szexelünk, miért nem kielégítő a szexuális életünk? Erre a kérdésre előbb vagy utóbb mindenki keresni kezdi a választ. Pszichológusi munkánk során élesen tapasztaljuk, hogy milyen sokféle kérdés, elakadás, frusztráció tapasztalható a szexualitás területén, és hogy mennyien küzdünk ezekkel, miközben elveszettnek érezzük magunkat. Akár egyedül, akár párkapcsolatban élsz, érezheted, hogy a nemi életedben igenis több potenciál rejlik. Olyan kalandra hívunk, ahol bepillantást kapsz a szexuális elakadások mögöttes dinamikájába, példákkal szemléltetünk különböző problémákat, kérdésekkel vezetünk az önfelfedezésben és gyakorlati feladatokat kínálunk. Terápiás tapasztalataink megosztásán keresztül tehát a saját szexualitásod felfedezésére invitálunk. Tarts velünk, indulj el ezen a gyógyító utazáson, melynek során a szexualitásod új szintre léphet!

2020 áprilisában azon kaptam magam, hogy otthon ülök, és elfog az az érzés, amihez egyáltalán nem vagyok hozzászokva: a kétségbeesés. Kitérdesedett mackóban és zuhanyzóskontyban ültem a kanapén, és vártam a csodát, hogy a világ majd elrendezi magát odakint, és ha kész van, szól nekem is. Egyszer csak berobbant a felismerés: a várakozást, a „valami történik, és akkor majd cselekszem” reményét ebben a pillanatban kell felfüggesztenem. A célom az lett, hogy normális mentális állapotban, és lelki értelemben véve is talpon maradjak. Törődni magunkkal ugyanis nehéz és időigényes. De elviselni a tétlenséget, és azt, hogy elszalasztjuk a lehetőséget önmagunk potenciáljának kiaknázására, szintén nehéz és fájdalmas. Neked írtam ezt a könyvet, ha úgy érzed, ott van benned az a NŐ, de nem tud megnyilvánulni. Engedd meg, hogy megfogjam a kezed, és együtt tegyük meg a lépéseket önmagad felé, önmagadért. A könyvben többek között a következőkre keressük a választ:• Mi minden alakítja egy nő kisugárzását, és hogyan „fejleszthetjük” azt gyakorlatiasan?• Mi a valódi megoldás: önmagunk elfogadása, vagy változtatni, amin lehetséges?• Hogyan befolyásolja a nőiségünk valódi megélését mindaz, amit a külsőnkért teszünk? • Hogyan győzzük le modernkori ellenségeinket: az önmagunktól ellopott időt, a hamis énidőt vagy a produktív halogatást?• Segítség, konfliktusok! Hogyan kezeljük őket úgy, hogy ne okozzanak állandó gyomorgörcsöt? „Tenni önmagunkért sokszor bizony nem a könnyű út, de az egyetlen, ami megéri. Ez a könyv tökéletes útitársad lehet ezen a csodálatos utazáson!” - Szabó Péter

Mindjárt negyven leszel, vagy már el is múltál, és kétségbeestél, mert még/újra párt keresel?Szeretnél szenvedélyesen szeretni, szerelembe esni, randevúzni, együttélést, családot tervezni, igaz?Szakítás, válás, csalódás után vágnál bele – de hogyan és hol találhatod meg a nagy Őt? A negyvenesekhez szóló barátnős sorozatunk első kötetében nyolc személyes történeten keresztül, hiteles szakértők segítségével igyekszünk megoldásokat mutatni a sok-sok belső és külső akadály leküzdéséhez. A könyvben rengeteg praktikus tanácsot is találsz, hogy a csalódások után rátalálhass önmagadra és a vágyott társadra! „Ne nézz vissza, változtasd meg a sorsod!”

A hónapokon át New York Times bestseller listáján szereplő könyvében az egyik legismertebb amerikai konzervatív szerző, David Horowitz nemcsak a kereszténység elleni kulturális-progresszív kampányt mutatja be, hanem azt is dokumentálja, milyen háború zajlik Amerika jogi és társadalmi alapeszményei ellen, amelyek eredetileg szintén a zsidó-keresztény tradícióban gyökereznek. A mű egyszerre szól egy ostrom alatt álló vallásról és egy ostrom alatt álló, önmagával meghasonlott nemzetről.Horowitz részletesen bemutatja azt a "sötét programot", amelynek első eredménye több mint ötven évvel ezelőtt az iskolai imádkozás betiltása volt, amelyet sorra követtek a további, társadalmat átformáló kampányok, az abortusz általánossá tételétől kezdve a melegházasság bevezetéséig. A csaták legfontosabb színtere a média és a jogi intézményrendszer, ezen belül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

Napjainkban egyszerre folyik harc a politika formája és tartalmának meghatározásáért és a figyelem megragadásáért. Mindez nem új a politikai közösségek történetében, de a küzdelem hevessége igen. A politika, a nyilvánosság és a médiafogyasztás digitális fordulatának következtében oly mértékig diverzifikálódott a politika jelentése és a politikai témák priorizálása az egyének szintjén, hogy nem elégséges úszni az adatok tengerében: szigeteket is kell rajta létesíteni. Csomópontokat, adatokat és tudásokat, állomásokat – politikai értelemben álláspontokat –, amelyek köré embereket (választókat, állampolgárokat, fogyasztókat) csoportosítani lehet. Hogy a politikának lehetséges szigeteket építenie, mindezt a könyv számos Big Data-alapú gyakorlat és kampány bemutatásával szemlélteti, ahogyan azt is, hogyan képes a politikai kampánytervezés átvenni olyan digitális tartalomfejlesztői (képi) gyakorlatokat, amelyek korábban egy szűk online szubkultúra vagy törzs sajátosságai voltak. Magyarországon ilyen részletességgel még nem mutatták be kortárs mémkultúrát, de az amerikai politikában átmeneti, de annál zajosabb sikert arató alt-right mozgalmat sem, amelynek megerősödése nem ment volna a technológia és az internet demokratizálódása nélkül. Ugyanakkor a hangsúly mégsem ott van, hogy ki használ bizonyos eszközöket, hanem abban, ahogyan használják. Hogyan válnak online mikrofelületek makrotényezőkké, hogyan lesz a szembenállás zajcsökkentésére létrehozott platformokból bevett kampányeszköz,hogyan gyakorol hatást a politikára a videójáték-kultúra és -szocializáció? Amerikai kampányok mentén módszereket mutatunk, hogyan követnek végig kampánystábok digitális lábnyomokat, és lesznek érzelmi alapú megnyilvánulásokból értelmi kimenetek. Beszélni kell a hagyományos közvélemény- és társadalomkutatás megismerési válságáról is, soha nem merült fel még ennyire szembeötlő módon, mint az online aktivitások és életszervezés fordulata után, hogy a „mit kutatunk” kérdésében elbizonytalanodás van. Tudnunk kell mekkora a hatás egy-egy választói döntés mögött, és milyen tényezők váltják ki, ahhoz folyamatos mérésekre és elemzésekre van szükség a Big Datától kezdve a kísérleti kutatásokig. Ezek hiányában egy olyan bonyolult médiaökoszisztémában, mint a digitális tér, csak ideológiai vagy óvatos következtetésekkel élhetünk. Az álhírek veszélyt jelentenek, de az álhír-veszélyre szakosodott iparág nem kevésbé takarja el szemünk elől az emberi döntések komplex jellegét. A könyvben tárgyalt internet rossz és jó arcainak küzdelme a figyelemgazdaságban, az érzelemszabályozásban és az adatmonopólium-megszerzésében egyelőre döntetlenre áll.  

Walter ?Lippmann Kollokvium, Mont-Pelerin Társaság, Chicagói Iskola, Centro Studi e Ricerche su Problemi Economico-Sociali, „Hayek-projekt”, El ladrillo („A tégla”), Dimitrov tér, Fordulat és reform – ezek a kifejezések nem valamiféle szabadkőműves összeesküvésre, hanem a neoliberalizmus 20. századi nyugati és keleti eszme- és politikatörténetének főbb állomásaira utalnak. A kötet célja kettős. Egyrészt az utóbbi évek jelentős külföldi szakirodalma alapján ismerteti a neoliberalizmus nyugati történetét az intézmények, iskolák és legjelentősebb gondolkodók (Mises, Hayek és Friedman) középpontba állításával az Osztrák–Magyar Monarchiától kezdve egészen a Chicagói Iskoláig és a nekonzervatív reneszánszig. Másrészt bemutatja, hogy a neoliberalizmus (mint gazdasági és politikai eszmék összessége) hogyan jelent meg a Kádár-rendszerben, hogyan kezdte meg annak átalakítását, s hogy e folyamat végül miként csúcsosodott ki az államszocialista rendszerek bukásában és hozta el a neoliberális hegemónia korszakát. A kötet egyik legfontosabb módszertani vezérfonala, hogy a neoliberalizmus egy több mint egy évszázados történetre visszatekintő eszmerendszer, amely ugyan nyugati gyökerű, de a keleti (főként államszocialista) rendszerek nagyon komoly tapasztalatokkal járultak hozzá a neoliberalizmus kifejlődéséhez. A legjelentősebb tapasztalat pedig az állam szerepére vonatkozik, ugyanis a kötetből kiderül: a neoliberalizmus – sokak elgondolásával ellentétben – korántsem azonosítható államellenességgel. Éppen a Kádár-rendszer vizsgálata mutatja meg: az államszocialista rendszerekbe beszivárgó neoliberalizmus azokat a megoldásokat kereste keleten, hogy az erős állam segítségével miként lehet a piaci viszonyokat hatékonyan működtetni. Korántsem az államszocialista Kádár-rendszerben megjelenő neoliberális tendenciák tették e berendezkedést neoliberálissá; de szellemileg (mindenekelőtt a reformközgazdászok segítségével) előkészítették és gördülékennyé tették Magyarország visszaintegrálódását a globális kapitalizmusba – és egyúttal kényszerpályára is állították az egész rendszerváltást és az azt követő időszakot.

Melanie Joy, a Harvard Egyetemen végzett pszichológus, öt, több díjjal kitüntetett könyv szerzője ebben a könyvében a mindenfajta elnyomás és bántalmazás mögött meghúzódó azonos pszichológiai működést tárja fel, valamint azt a hitrendszert, amely ennek alapjául szolgál – ezt nevezi hatalomarchiának.Joyt hosszú ideig foglalkoztatta a kérdés, hogy egyes embereket, akik szembeszállnak az elnyomás bizonyos formáival – rasszizmus, szexizmus, fajizmus, stb. –, miért nem zavarnak más elnyomási formák? Arra is kereste a választ, hogy bizonyos társadalmi igazságosságért munkálkodó emberek személyes kapcsolataikban miért működtetnek olyan dinamikákat, amelyek igazságtalanok. Mi lehet a magyarázata annak, hogy olyan emberek, akik a demokráciát és a szabadságot nagyra értékelik, sokszor mégis ezekkel az értékekkel ellentétesen szavaznak és cselekszenek? Ebben a gondolatébresztő elemzésben Joy elénk tárja, hogyan vesz rá a hatalomarchia láthatatlan rendszere mindannyiunkat arra, hogy elfogadjuk az erkölcsi érték hierarchiáját: hogy egyes embereket és csoportokat morálisan többre vagy kevesebbre tartsunk másoknál – és ennek megfelelően bánjunk velük.A hatalomarchia arra kondicionál bennünket, hogy olyan hatalmi dinamikákat működtessünk, amelyek sértik az integritást és a méltóságot, továbbá csoportok és egyének között igazságtalan hatalmi egyensúlytalanságokat hoznak létre. Joy leírja, hogyan tartják a – társadalmi és egyéni – hatalomarchiák magukat életben olyan kognitív torzítások által, mint a tagadás vagy igazolás; olyan narratívák által, amelyek megerősítik az erkölcsi érték hierarchiájába vetett hitet; és olyan privilégiumok által, amelyek egyeseknek járnak, míg másoknak nem. A szerző lehetőségeket is mutat a hatalomarchia átalakításához.A hatalomarchia és a mögötte húzódó pszichológiai folyamatok bemutatásával Joy szempontokat és eszközöket ad az önmagunkért, másokért és egy együttérzőbb, igazságosabb világért végzett munkához. Nyáry Krisztián választásokról és politikai kommunikációról szóló 10+1 könyvajánlójának listáján (Búksó - 2021. március 16.)

A ?kvantumérintés áttörést jelent a kézrátételes gyógyítás művészetében. Akár pályakezdő vagy ezen a területen, akár szakképzett csontkovácsként, fizikoterapeutaként vagy bármilyen más gyógyítóként tevékenykedsz, a kvantumérintés olyan erőt és új dimenziót ad a munkádhoz, amilyent korábban elképzelni sem tudtál. A módszer egészen egyszerű, ám rendkívül erőteljes. A kvantumérintés nemcsak mélyreható felfedezés, hanem egyben elemi emberi képesség is. A könyvből többek között megtanulhatod, hogyan emeld speciális légzés- és összpontosító technikákkal olyan magasra az energiaszintedet, hogy egy könnyed érintéssel csontokat mozgass a helyükre, vagy megváltoztasd valaki testtartását; hogyan csillapíts fájdalmat, gyulladást; és hogyan gyorsítsd fel a gyógyulási folyamatot. A test pontosan tudja, hogyan gyógyítsa magát, segítőként csupán annyi a dolgunk, hogy energiát juttassunk az érintett területekre. A kvantumérintés számtalan területen és helyzetben alkalmazható. Ilyen például a távgyógyítás, az érzelmi kiegyensúlyozás vagy az állatok gyógyítása. A nyak- és hátfájástól szenvedők számára ez a legbiztonságosabb és leghatékonyabb kezelés.

A világirodalomban vannak nagyon rövid idő alatt keletkezett terjedelmes regények. Stendhal például mindössze ötvenkét nap alatt vetette papírra A pármai kolostort. Ottlik Géza - tudjuk jól - nem siette el ennyire élete meghatározó élményének, a kőszegi katonaiskolában szerzett tapasztalatainak irodalmi formába öntését. Lényegében egész pályája során ugyanazt az egy regényt írta. Már félbehagyott fiatalkori kísérleteiben feltűnt a cőgeráj világa, és a halála után három évvel kiadott Buda lapjain is ott kísért még a Hunyadi Mátyás katonai alreáliskola emlékzárványa.

A szerző minden oldalról körüljárja a szenvedélybetegségeket. Megszólít orvost, addiktológust, szenvedélybeteget, józanodót, visszaesőt. Megismerjük a szenvedélybetegeket kezelő rendszer minden szintjét, az állami és a magánszektort is. Módszereket ír le, és feltárja a szenvedélybetegségek okait. Rehabokat és pszichiátriákat látogatott meg, illetve járt a tinirehabon is, ahol fiatalokat kezelnek. Megszólal benne alkohol-, drog-, szex-, társ- és játékfüggő is. Sok személyes történet vezet el a függőség poklának bugyraiba: mesél erről celeb, épp józanodó, visszaesésekkel küzdő, és olyan felépült szenvedélybeteg, aki azóta másokon segít.

Tanulságos ?utazás a pandémiák száz esztendején át, a spanyolnáthától a Covid-19-ig. A tudósok az 1918-as spanyolnátha-világjárvány óta álmodoznak arról, hogy meg lehet akadályozni a fertőző betegségek katasztrofális kitöréseit. Ám az orvostudomány és a közegészségügy óriási fejlődése ellenére is meglepetésként érnek minket azok a baktériumok és vírusok okozta félelmetes pandémiák, amelyek az újságok hírrovatait időről időre elborítják. A Los Angeles-i tüdőpestistől és az argentínai papagájkórtól az AIDS-, SARS-, Ebola- és koronavírus-járványig eltelt bő száz évet egymást követő váratlan fellángolások kísérték. Az emberevő cápákhoz hasonlóan a kórokozók is mindig jelen vannak a természetben, és várják, hogy lecsapjanak – s ha úgy látszik, hogy valamelyik eltűnt, mindig újabbak lépnek a helyére. A könyv kiválóan érzékelteti a tudomány korlátait a természettel szemben, és bemutatja, hogyan formálták a kórokozók miatti válságokat az emberek is legalább olyan mértékben, mint a mikrobák.  

Posztmodern írónak tekinthetjük Esterházyt? Magyar Miklós kötete erre a máig vitatott kérdésre keres lehetséges válaszokat. Következésképpen nem lehet és nem is kíván a téma minden kétségen felüli lezárása lenni. Sokkal inkább – összhangban azzal, ahogyan Esterházy maga is elhatárolódik alkotóművészete merev kategorizálásától – olyan értelmezési módozatokat kínál, amelyek révén az írói munkásság annak árnyaltságában, rétegzettségében tárulhat elénk. Az egyes fejezetek az intertextualitás, a humor, a sajátos olvasási lehetőségek, a nyelv egyszerre mesteri és játékos birtokba vételének kérdéseit tematizálják, miközben külön-külön és együttesen is közelebb vihetnek bennünket ahhoz, ki is az az Én. Én. Én. Én. Esterházy Péter.