Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 469 z 500

Szegényebbek vagy gazdagabbak leszünk tíz év múlva? Mit tehet egy kis ország a világgazdaság háborgó tengerén? Milyen a jó gazdaságpolitika? A szakemberek mondják a magukét. A mindennapok embere azonban, még ha akarja is, csak nehezen tudja követni a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok magasröptű vitáit. Tim Harford, az oknyomozó közgazdász elhatározta, hogy érthető nyelvre fordítja a gazdasági összefüggéseket. Élvezetes és szórakoztató párbeszédre invitál, hogy rávilágítson a bonyolultnak tűnő gazdasági folyamatokra, különösen azok legújabb pszichológiai vonatkozásaira. Tim Harfordnak a HVG Könyvek gondozásában eddig megjelent kötetei: A leleplezett gazdaság, Az élet rejtett logikája, Az alkalmazkodás logikája.

Evilági értékek - túlvilági polémiák címmel Pál és Nietzsche - kissé morbidnak tűnő - képzeletbeli beszélgetését olvashatjuk Dr. Kiss Tamás új könyvében. A szereplőket talán nem kell bemutatni, két ellentétes világnézet csap össze, hevességeket sem nélkülöző vitájuk csaknem teljesen autonómmá válik, megjelenítve az emberiség sorsát leginkább szabályozó etikákat, és azt az egyetemes, filozófiai értelemben is megjelenő tragédiát, melynek neve Ember.

Nem véletlen, hogy a gyilkos gyűlöletet tanítani kell – sőt erőnek erejével kell az emberekbe oltani. Ez az érzés ugyanis nem természetes jelenség, hanem hazugság. Hazugság, amelyet újra és újra elhitetnek azokkal, akiknek jóformán semmijük sincs, és akik nem ismerhetnek meg más világnézetet. Hazugság, amelyben apám is hitt, és amelyet velem is szeretett volna elhitetni. Az egész életem azzal telt, hogy próbáltam megérteni, miért lett apám terrorista, és nyomasztott a tudat, hogy a terrorizmus nekem már a véremben van. Engem a fanatizmus bűvöletében neveltek, mégis az erőszakmentesség mellett döntöttem.” Zak Ebrahim hétéves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. E nem mindennapi könyvben végigkövethetjük, milyen utat járt be Zak, míg sikerült végleg maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét. Jeff Giles regényíró, újságíró. Jelentek meg cikkei a Rolling Stone magazinban és a Newsweekben.

Pokolhegy ?Ráckeve egyik „külvárosa”, főleg szegények – cigányok és nem cigányok – lakják. Ahogy a szerző írja: „Számomra tenger-gazdagságú csepp.” Ez a könyv nem helytörténet, nem is szociográfia, inkább riport, amelynek nem az itt élő cigányság a főszereplője, hanem Pokolhegy. Hogyan éltek és élnek együtt szegények, gazdagok, cigányok, nem cigányok, mit gondolnak egymásról a szomszédok, hogyan vélekednek tanárok a diákokról, diákok az iskoláról, polgárok a hivatalról, a hivatal hogyan róluk. A cigány–magyar együttélést, amely Magyarország egyik legfontosabb jövőbeli problémája, nem a GDP fogja meghatározni, nem is kormánydöntések, hanem a felek közti viszonyok minősége: első lépés az egymásrautaltság megértése, a második pedig a másik fél problémáinak megértése. Mert ma még nem látjuk a fától az erdőt. A fa ez esetben az egyik fél problémája, az erdő a másiké.Szále László kérdez, egymás mellé állít cigány és magyar sorsokat, ítéljen az olvasó. S ha nem tud ítélkezni, nem baj. Gondolkodjon. Izgalmas, olykor szívszorítóan szép és igaz olvasmány, nem is elsősorban a tények, hanem a szerző szülőföldszeretete és a könyvében sorsukat felsorakoztató emberek – férfiak, nők, gyermekek – egymásrautaltsága és ennek megélése miatt.

„Az ?egész (nyugati) filozófiatörténet áttekintése Szókratésztól Peter Singerig rövid szellemi életrajzok formájában – embert próbáló feladat. az, hogy Warburtonnak (az open university docensének, a Philosophy bites podcast szerzőjének) ez ilyen jól sikerült, bámulatra méltó teljesítmény.”Guardian "Warburton érthetővé teszi a filozófiát, miközben gondolkodásra, vitára, érvelésre és kérdezésre buzdít. Negyven rövid fejezetben ismerteti a filozófiatörténet legjelentősebb ideáit: a nagy gondolkodók életéből és halálából vett érdekes, gyakran meglepő történeteken keresztül vezet be bennünket a filozófiatörténet rejtelmeibe – az ókortól (amikor a legfőbb téma a szabadság és a lélek kérdése volt) Peter Singerig, aki a mai embert nyomasztó filozófiai és etikai kérdésekről beszél. „Nigel Warburton könyvének varázsa abban rejlik, hogy mindenki számára érthető. Warburton egyesíti magában Gombrich szabatos megfogalmazását és a könnyű befogadhatóságot. Különleges tehetsége van a bonyolult problémák feloldásához.”Time Out

Kniha pomocí teoretického aparátu studia sociálních hnutí popisuje vývoj interpretačních rámců a rámovacích procesů romských a pro-romských aktivistů v České (a Československé federativní) republice po roce 1989.

Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?

A szociálpszichológia a társas élet tudománya. Különleges ez a tudomány, hiszen amit ez tud, azt mindenki tudja. Senki sem élhet a társadalmon kívül, senki se kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, s senki se maradhat meg a társadalomban anélkül, hogy tudja, mit tudnak a többiek a világról, melyben együtt élnek.Ennek a könyvnek az a célja, hogy a bennünk meglévő, reflektálatlan, mindennapi szociálpszichológiai tudást tudatosítsa, rendszerezze, átvilágítsa. Főbb témakörei: (1) Az ember a társadalomban; (2) A társadalom az emberben; (3) A virtuális élet szociálpszichológiája.

Börcsök Mária könyvében érzékeny kérdéseket boncolgat. Vajon a ma emberétől elvárható, hogy betartsa a tízparancsolatot és Isten minden utasítását szó szerint vegye? Az írónő a Biblia tanainak korszerűsítésére, mint hitvédelmi igényre hívja fel a figyelmet, továbbá arra is, hogy a Szentírás erkölcsi tanításait fontos lenne összeegyeztetni a modern kor elvárásaival, hiszen – mint hangoztatja – azok felett is eljárt az idő. Az állítás bizonyára sokak számára felháborító, hiszen az emberek hajlamosak a fejlődést romlásnak, az Istentől való elrugaszkodás eredményének tartani. Pedig nem így van.

Egy remek kézikönyv, amely összefoglalja, és eredeti módón, új megvilágításban helyezi történelmünk legfontosabb, nevezetes eseményeit, szereplőit. Bemutatja a magyar história legendás hőseit és árulóit. A könyvben rejlő alapvetően fontos új történelmi információk a legújabb történeti és néprajzi kutatásokon alapulnak. A szerző finom tollal rajzolja meg a jellemeket és eseményeket, a fényekkel és árnyékokkal együtt.

Orbán ?Viktor, Magyarország miniszterelnöke, legutóbbi tusványosi beszédében leszámolt a liberális demokráciával. De minek tekinthető a helyébe lépő rendszer, ha nem akarjuk elfogadni a hivatalos ideológia „centrális erőtér” – vagy „Nemzeti Együttműködés Rendszere” – típusú megnevezéseit? Az ideológiai tanácstalanságban, zűrzavarban a 2013 novemberében megjelent tanulmánykötet, a Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam sietett az olvasók segítségére. A mai Magyarország hatalmitársadalmi viszonyait új fogalmi keretben, megvilágító erővel leíró mű nem véletlenül fogyott el több mint 12 ezer példányban. Az idén szintén Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia szerkesztésében megjelenő második kötet további két tucat tanulmánnyal, az első kötetben nem tárgyalt területek leírásával gazdagítja a magyar polipról, a maffiaállamról alkotott képet. A szerzők túlnyomó többsége most debütál „polipológusként” – közöttük nemcsak kiváló kutatókat, de egykori pénzügyminisztert, fővárosi főügyészt vagy éppen alkotmánybírót is találhatunk: Andor Mihályt, Békesi Lászlót, Bócz Endrét, Dessewffy Tibort, Rajk Lászlót, Ripp Zoltánt, Vörös Imrét. Vagy az ebben a kötetben már hangsúlyosan helyet kapó fiatal generáció tehetséges képviselőit, mint például: Deák Andrást, Jancsics Dávidot, Kácsor Zsoltot, Lakner Zoltánt, Szentpéteri Nagy Richárdot, Trencsényi Balázst vagy éppen Ungváry Krisztiánt.

Vannak, akik milliókat költenek svájci órákra, amellyel precízen mérik a külso idot. Ez a könyv a belso idore fókuszál. Az NLP-s megközelítéssel felfedezheted saját, egyedi idoérzékelésedet! Kíváncsi vagy már?

A Turner Tomorrow Ösztöndíj létrehozásának célja az volt, hogy a szerzőket olyan regény írására ösztönözze, mely a világ globális problémáira építő és határozott megoldást kínál. A több mint 2500, a világ minden tájáról beérkezett pályamű közül a rangos ösztöndíjat az Izmael nyerte el. „Számomra azonban az Izmael sikere nem az eladási mutatókon volt mérhető. Tudtam, hogy a könyv nem fog a boltok polcain porosodni, de nem ez volt a lényeg. El fog-e érni valakihez? Nem lehettem biztos abban, hogy akár egyetlen olvasó is akként fogja fogadni, aminek én szántam – villámcsapásként. A mű 1992. januári kiadását követoen kétségeim körülbelül egy hétig gyötörtek. A könyv végén levő megjegyzésben megadott címemre, Delores Elaine Pierce kis bérelt postahivatalába ekkor érkezett meg az első levél. Ez eloszlatta minden kétségemet. A villámcsapás célba ért – legalábbis egy olvasónál. Újabb hét múltán tudtam, hogy ez az olvasó nem kivétel volt. Attól kezdve a levelek folyama szakadatlan áramlott, naponta három-négy, napról napra, hónapról hónapra, mindig ugyanazt az üzenetet hordozva: »Az Izmael örökre megváltoztatta a világszemléletemet.«”

A világgazdaságot uraló korporációk és pénzintézetek mindent megtesznek a protekcionizmus és a jóléti állam megsemmisítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a pénzuralmi rendszerben a globális gazdaság olyan függőleges futószalaggá vagy gépsorrá alakul át, amelynek az a funkciója, hogy a pénztőkét alulról felfelé a pénzimpérium tulajdonos-irányító szupergazdag érdekcsoportjaihoz áramoltassa. Ezt a műveletet a függőleges irányú jövedelemtovábbító futószalag a globális monetizálással, a privatizációval és a globalizációval, vagyis a határokat átlépő transznacionális piac létrehozásával biztosítja. E tényezők közül a legfontosabb a monetizálás, ami egyszerűbben kifejezve azt jelenti, hogy minden létező dolognak és emberi tevékenységnek valamiféle pénzben kifejezett árat adunk. Ebben az a trükk, vagyis a lényeg, hogy akiknek nincs ilyen közvetítő közege, pénze, azoknak semmi esélye sincs a talpon maradásra a pénzuralmi rendszerben. Az egyetlen választási lehetőségük, hogy csatlakoznak azokhoz, akik felszámolásra, megszüntetésre, megsemmisítésre, vagyis halálra vannak ítélve. Ezeknek a létszáma már meghaladja az egymilliárd főt. Mindennap meghalnak közülük 125 000-en, akik közül 25 000 éhen hal, 100 000 pedig megelőzhető és gyógyítható betegségekben pusztul el. E tragédia megakadályozásához rendelkezésre állnak az eszközök, de ezekhez pénzben kifejezett ár van hozzárendelve. Ha pedig nincs pénz, akkor nincs mód a túlélésre, a meglévő eszközök igénybevételére. Ha visszatekintünk az elmúlt kétezer év birodalmaira a nyugati féltekén, akkor azt láthatjuk, hogy a birodalmak létrejönnek és mintegy 622 éves ciklus után felbomlanak. Élettartamuk befutja a születés, a felnövekedés, a terjeszkedés és a teljes érettség csúcspontját, majd a konszolidációt követően gyorsan bekövetkezik a hanyatlás és a bukás. Sem a civilizációk, sem a birodalmak nem örök életűek. A jelenlegi – egyelőre rejtőzködő – pénzimpérium (a világtörténelem legnagyobb magánellenőrzés alatt álló birodalma) sem örök életű. A birodalmakat a komplexitás jellemzi, ebben van erejük, de ez törékenységük egyik oka is. Minél összetettebb és kiterjedtebb egy birodalom, annál sebezhetőbb. A globalizmussal nem az a baj, hogy világszintű pénzügyi, gazdasági és politikai rendszert alkot, hanem az, hogy privatizált transznacionalista birodalommá vált. A pénzimpérium új világrendje nem az emberiség közös érdekei, hanem elsősorban egy szűk érdekcsoport partikuláris érdekei szerint működik. Mivel a rejtőzköd

?„...Azon nézetben vagyok, hogy – ameddig befolyásom lesz Magyarország ügyeibe – a banknak (értsd: egy magántulajdonban lévő független központi banknak, D. J.) nem akarom azon hatalmat adni kezébe, hogy ő szabályozza Magyarország pénzügyeit. Őt csak eszközül, s mintegy tisztviselőül akarom használni bizonyos határok között. Ez okból nem ő bocsátja ki a pénzt, hanem csak kezeli bizonyos jutalomért...”KOSSUTH LAJOS „Képtelenség azt állítani, hogy országunk kibocsáthat 30 millió dollár értékű államkötvényt, de nem bocsáthat ki 30 millió dollár értékű állami pénzt. Mindkettő kötelezettségvállalás arra, hogy fizetünk. Az egyik azonban az uzsorásokat gazdagítja, a másik viszont a lakosságnak nyújt segítséget.”THOMAS EDISON Carroll Quigley a Georgetown Egyetem tanára, a „Tragédia és remény” című művének 324. oldalán írja a pénzvagyon-tulajdonosok nemzetközi hálózatának céljáról: „...ez nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi ellenőrzés olyan magánkézben lévő világrendszerét, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon kontrollálnák, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak...” A világ lakóinak a fejlett ipari országaiban élő 20%-a fogyasztja el a világ erőforrásainak a 86%-át, míg a világ többi lakójának jut az erőforrások 14%-a. Ez az aránytalanság még növekszik is a kamatautomatizmus miatt. Világunk tehát krízishelyzetben van, küszöbön áll a pénzrendszer összeomlása, és új status quo kialakulása. Az új helyzetre fel kell készülnünk. Az együtt gondolkodást kívánja elősegíteni ez a könyv. „A látható kormány mögött trónol egy láthatatlan kormány, amely nem tartozik hűséggel a népnek, és nem ismeri a felelősséget. Az államférfi feladata ennek a láthatatlan kormánynak a megsemmisítése, a korrupt üzlet és a korrupt politika közti szövetség széttörése.”THEODORE ROOSEVELT, az Egyesült Államok 26. elnöke A világ szupergazdag pénzdinasztiái által létrehozott, és több száz éves múltra visszatekintő HÁLÓZAT olyan sok rejtett szállal, sűrűn egybekapcsolódó hierarchia, amely a háttérből irányítja az időközben globálissá növekedett pénzhatalom széles körű intézményrendszerét. A pénzvagyon-tulajdonosoknak ez a mag&

A könyv tartalmazza Balogh Gyula Bogumil természetgyógyász 25 év alatt szerzett gyógyterápiás tapasztalatait. Egyéni, és népi gyujtésu receptjeit. Különbözo gyógyterápiás eljárások, krémek, borogatások, gyógyfürdovizek és más hasznos receptek gyujteménye, amit a szerzo átnyújt nekünk.

A 21. században az információé a terep. Minden siker,gyozelem,vereség,veszteség,üzleti csapda az információ gyors áramlásnak és annak megfelelo alkalmazásától függ. Az Információs Gyógyászat az egyetemes Közös Tudatból megszerezheto információkra épül a betegre vonatkozóan. Muszaki leírást közöl a szerzo a Bogumil Információs Boksz elkészítésérol és alkalmazásáról. Az információs víz testreszabott elkészítésérol,és a placébó tablettákra ráviheto betegség ellenrezgések technikájáról.

Kniha pojednává o ekonomické stránce reverzní logistiky, přičemž hlavní pozornost je věnována různým druhům ztrát, které v tomto podnikovém systému vznikají, snižují jeho výkonnost a následně i konkurenceschopnost. Cílem publikace je definovat problematická místa omezující opětovné získávání hodnoty ze zpětných toků. Autoři kombinují teoretické poznatky z literární rešerše s empirickými zjištěními, která pocházejí z kvantitativního dotazování mezi zástupci podniků působících v ČR a také z případové studie konkrétního podniku.

Předkládaná publikace je výsledkem výzkumu mladého kolektivu pracovníků a studentů Ústavu slavistiky Filozofické fakulty Masarykovy univerzity. Jednotlivé kapitoly knihy přinášejí dílčí studie o široce pojaté problematice města ve všech třech parciálních zónách slovanského areálu – východoslovanské, západoslovanské (středoevropské) a jihoslovanské (balkánsko-slovanské) – s částečným, ale opodstatněným přesahem do neslovanského prostředí Balkánu. Výzkum byl veden týmem, který sestával z badatelů již zkušenějších, ale i začínajících a potenciálních, vyznačujících se generační blízkostí a velmi širokým záběrem odborných zájmů. Tato zájmová diverzita rozhodla i o tom, že bádání bylo vedeno primárně formou jednotlivých sond do oblasti jazykovědy, lingvodidaktiky, literární vědy, historie i religionistiky.