Ma Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtti tér Herzl Tivadar - azaz Theodor Herzl - nevét viseli, mert itt állt valaha az a ház, amelyben 1860-ban a világra jött "a zsidó állam megálmodója", ahogy az emléktábla írja. Itt is élt, és a budapesti Ev

angélikus Gimnáziumot látogatta, amíg tizennyolc éves korában Bécsbe nem költözött a család. Herzl, aki az Osztrák-Magyar Monarchia liberális légkörében nevelkedett, valójában nem politikusnak született, hanem sokkal inkább gondolkodónak; az antiszem

itizmus megállíthatatlannak tetsző terjedése, és főleg a kelet-európai - oroszországi - zsidóság mérhetetlen nyomorúságának, kitaszítottságának, és elnyomatottságának a megismerése tette azzá, és késztette élete főműve, A zsidó állam megírására.

18

98 októberének végén az egyiptomi Alexandriából Jaffa felé tartott egy Rosszija nevű kis gőzös. Utasai közt volt Theodor Herzl és a Palesztinába utazó cionista küldöttség másik négy tagja is; azt tervezték, hogy Jeruzsálemben találkozni fognak a szentföldi látogatáson tartózkodó II. Vilmos német császárral.

Két évvel azelőtt Herzl még sikeres bécsi újságíró volt, és némileg kevésbé sikeres színpadi szerző, de politikai ambíció nem voltak. 1896-ban azonban, amikor megjelentetett egy röpiratot A zsidó állam címmel, melyben a zsidó kérdés politikai-territoriális megoldását szorgalmazta, mindez egy csapásra megváltozott. A következő évben cionista kongresszust hívott össze Bázelben. A Kongresszus megalakította a Cionista Világszervezetet, mel

ynek céljául palesztinai zsidó haza megalapítását tűzték ki, melyet elismer és szavatol a nemzetközi jog. A cionista szervezet megalapítása nem vert nagy hullámokat sem a zsidó közvéleményben, sem a nemzetközi sajtóban, és fennállása első két esztendejében politikai és közéleti jelentősége is csekély maradt.

Herzl ezalatt a kétségkívül mindent elkövetett, hogy kapcsolatokat építsen ki európai államférfiakkal és vezető közszereplőkkel, ám nem sok sikert ért el. Most azonban, alig tizenöt hónappa

l a bázeli kongresszus után, Herzl azért utazott Jeruzsálembe, hogy ott nyilvános kihallgatáson fogadja őt a világ egyik leghatalmasabb és legfontosabb vezetője. ..

Shlomo Avineri, izraeli politológus, közéleti személyiség, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológus professzora, a Yale, a Cornell, a University of California, az Oxford és a Central European University vendégprofesszora. 1996-ban neki ítélték az Izrael-díjat, a legmagasabb rangú állami kitüntetést. Számos politikai filozófiai írás szerzője, Marx és Hegel mellett a korai cionista gondolkodók, Moses Hess és Theodor Herzl munkáival foglalkozott. Könyveit számos nyelven kiadták.