Akkord Kiadó strana 10 z 13

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel. 1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatódzott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet felfognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI - a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képezett betűszó - a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatódzással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan? A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét, és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben.

A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol ... Folytatás ›› egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokká? Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes gondolat volt. Sokan veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését. A(z) A végtelen könyve - Elmélkedés a legfurcsább gondolatról, amit az ember valaha is kiötlött (Könyv) szerzője John D. Barrow.

A kötetben található elbeszélések -A gyémántos miniszter -A nagyenyedi két fűzfa -Az utolsó cigányország -Melyiket a kilenc közül?

Stephen Hawking Az idő rövid története mű könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányb an kelt el. A mű a kutatások frontvonalából számolt be arról, amit akkor tudni lehetett a világegyetem természetéről. Azóta egyedülálló fejlődés ment végbe a mikro- és a makrokozmikus világ megfigyelését lehetővé tevő technológiák terén. Hawking prof esszornak a könyv első kiadásában közzétett számos elméleti jóslatát alátámasztották ezek a megfigyelések, köztük a kozmikus háttérsugárzást vizsgáló műhold (COBE) friss eredményei, mely a kezdet kezdetét követő 300 000 éven belülre visszanyúlva tapo gatta le a világegyetemet, feltárva a téridő szövetének Hawking által megjósolt kis ráncait. Hawking professzor nagy odaadással látott munkához, hogy belefoglalja az eredeti szövegbe a rengeteg új észlelésből kikristályosodott tudást, valamint saját kutatásainak legfrissebb eredményeit: a bővített kiadást új előszóval látta el, a féreglyukak és az időutazás lebilincselő témájáról teljesen új fejezetet írt, az eredeti fejezeteket pedig naprakész állapotba hozta. Hogy könnyebb legyen azoknak az összetett fogalmaknak a megértése, amelyek Hawking professzor világos és szellemes magyarázatai ellenére jó néhány olvasót megizzasztottak volna, a jelen kiadás több mint 240 színes illusztrációt is tartalmaz, köztük műholdfelvételeket, fényképeket melyek elkészítését olyan látványos technológiai előrelépések tették lehetővé, mint a Hubble-űrtávcső megépítése , illetve a három- és négydimenziós valóság számítógéppel generált képeit. A részletes magyarázó feliratokkal ellátott illusztrációkon az olvasó szeme elé tárul a galaxisközi tér végtelensége, a fekete lyukak természete, továbbá a részecskefizika mikrokozmikus világa, ahol részecskék és antirészecskék ütköznek egymással. Egy klasszikus mű, amelyből megismerheti az olvasó a kozmoló gia jelenlegi állását. Az idő rövid története új, bővített kiadásának illusztrált változata az idő és a tér legmélyebb titkainak lankadatlan kutatását mutatja be.

Egykor el kellett vetnünk az elképzelést, mely szerint a Föld a Világegyetem középpontjában helyezkedik el. Most egy ennél is mélyebb értelmű lehetőséggel kell szembenéznünk: talán maga a Világegyetem is csak a számtalan létező univerzum egyike. A multiverzum nyomában rendkívüli utazásra visz, amikor megvizsgálja a tudomány legalapvetőbb kérdéseit. Melyek a mi Világegyetemünk határai? Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények is? Valóban léteznek más univerzumok is? Tényleg egy multiverzumban élünk? Ez a könyv maga a kutatás – a végső kutatás-, amelyben a szerzők feltárják a valóság határait. John Gribbin megmutatja, hogyan gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek szerint a Világegyetem ténylegesen több annál, mint amit látunk belőle. Végigkalauzol bennünket a különböző elméleteken, ismerteti, mi ezekben a közös és mire számíthatunk a jövőben. Lebilincselően izgalmas kiránduláson ismerteti meg az olvasót a kozmológia mai állapotával. Eközben Gribbin számba veszi a kvantumelmélettel, a gravitációval, a világunkat alakító alapvető kölcsönhatásokkal, az idővel és a sokdimenziós világgal, magával az anyaggal, valamint az ismert Világegyetem növekedésével és sorsával kapcsolatos legújabb elképzeléseket. Bepiullant a jövőbe is, ahol egy szép napon annak a lehetőségével találhatjuk szembe magunkat, hogy mi magunk is létrehozhatunk univerzumokat. Áttekinti az ezzel járó kockázatokat és ennek a rendkívüli, a képzeletet is felülmúló következményeit. John Gribbin napjaink egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója. Legtöbb könyvét feleségével, Mary Gribbinnel együtt írja. John Gribbin asztrofizikusként végzett a Cambridge Egyetemen. Jelenleg a Sussex Egyetemen külsősként csillagászatot ad elő. Szabadidejében szívesen ír tudományos-fantasztikus történeteket is, könyveit a kertje végében álló pajtában írja.

Haldoklik az Univerzumunk? Létezhetnek más univerzumok is? A Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában elünk, mivel a W'MAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum kepeit tarjak elénk. Amint a csillagászok a W'MAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tarul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmelete. Ezen elmelet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mara az elméleti fizikusok messzemenőleg elfogadjak a húr-elméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet mint az egyetlen olyan elméletet, amely - ha helyesnek bizonyul - az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt.

Kötetünk Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelentőségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát meg alkotni.

1719-ben jelent meg Londonban egy különös könyv, amely szinte napokon belül igazi tömegsiker lett. Az olvasók a címlap szövegéből annyit tudhattak meg, hogy a kötet bizonyos Robinson Crusoe életéről szól, s ezt az igaz történetet a leghitelesebb forrásból kapja az olvasó, ugyanis Robinson Crusoe "maga írta meg". A címlap természetesen tudatos megtévesztés és ravasz olvasóbolondítás, hiszen Robinson Crusoe sohasem létezett, s a könyvet sem ő írta, hanem Daniel Defoe; egy olyan irodalmi módszer része, amely a képzelet művét tények hiteles feltárásának, a kitalált élettörténetet memoárnak vagy önéletírásnak álcázza. Defoe tehát ezúttal regényt írt, sokak szerint az első regényt angol nyelven.A Robinson Crusoe elsősorban izgalmas és érdekes olvasmánynak készült: tele kalanddal, váratlan fordulattal, hajmeresztő veszélyekkel, csodás megmenekülésekkel. Hozzá jó adag egzotikummal: a tengerészélet, a messzi földek varázsa, s természetesen a szorongatóan izgalmas alaphelyzet, a magányos ember a lakatlan szigeten. Népszerűségét mutatja, hogy sokszor átírták, a XIX. század során érzelgős változatokban került forgalomba, s gyakran rövidítették a serdületlen ifjúság számára.De a Robinson Crusoe több az efféle kalandregénynél. Korabeli olvasói is észlelték, mint ahogy a modern irodalomtudomány is kimutatta, hogy a népszerű olvasmány burkában jelen van az a fajta irodalmi műfaj és módszer is, amely különösen a Defoe-féle puritán-protestáns szellemiségű tollforgatók számára volt élő hagyomány: az erkölcsi példázat és a vallásos allegória hagyománya. A Robinson Crusoe ugyanis - rejtettebb szinten - az isteni gondviselésről és a gondviselés ellen lázadó Emberről szóló példázat. Robinson élete a lakatlan szigeten bűnhődés, munkája penitencia azért, mert - az atyai szónak és számtalan intő égi jelnek fittyet hányva - nem fogadta el azt az élethelyzetet és élethivatást, amelyet a gondviselés kijelölt számára.

Hány faj került a kihalás szélére valójában? A környezetvédelem tényleg ellentétben áll gazdasági fejlődéssel? Hogyan menthetjük meg bolygónkon az életet? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ napjaink egyik legtekintélyesebb tudósa, aki egyben kétszeres Pulitzer-díjas író is.

Óriási irodalma van a halálnak és a haldoklásnak, arról azonban csak kevés megbízható beszámoló szól, hogy miképp halunk meg. E könyv sorra veszi, hogy a különböző betegségek hogyan oltják ki az életet, de nem rémületet sugall, hanem demitologizálja a halált, és segítségünkre van abban, hogy megszabaduljunk az ismeretlen birodalmától való félelmünktől. Hogyan halunk meg? című könyvében Sherwin B. Nuland sebész és egyetemi oktató olyan haláleseteket mutat be, amelyek nemcsak arról szólnak, miért hal meg valaki, hanem arról is, hogyan. A halál átélésének olyan leírását adja, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy saját halálunkat illetően mindannyiunknak megadatik a választás.

"A nagy felfedezések nagy feladatokat oldanak meg, de nincs olyan feladat, amelynek megoldásához ne volna szükség valami kis felfedezésre." A világhírű magyar matematikus azt a kérdést vizsgálja könyvében, hogyan érdemes "felfedezni", azaz megtalálni az utat, ami egy tetszőleges feladat (tudományos probléma, matematikai feladat, rejtvény stb.) megoldásához vezet. Az a célja, hogy segítséget nyújtson az ötletes gondolkodásra való nevelésben. Könyvét elsősorban matematikatanárok és matematikával foglalkozó diákok számára írta, de értékes tapasztalatokat ad mindazoknak, akiket érdekelnek a feladatmegoldás, a megfejtés módszerei.

Kármán regényhőse, Fanni nem tud és nem akar lemondani a lelkét, egyéniségét felszabadító, gazdaggá varázsoló szerelemről - az életről kell lemondania. Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét. Kármán egy, az Uránia szerkesztőihez írott , levélnek álcázott előszóval azt sugallja: Fanni valóban élt. Ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk a hozományuk. Egyetlen lehetőségük az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság...

A Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. A Szentivánéji álom régóta Shakespeare népszerű és sokat játszott darabjai közé tartozik. Nálunk Arany János fordításában játszották először 1864. április 23-án a Nemzeti Színházban.

A regény a milleniumi időkben játszódik.

Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Kötelező olvasmány diákoknak, s ajánl ott minden magyarnak, akit érdekel az anyanyelvén írt csodálatos vallomás az emberi sorsról, a jóságról, a kegyetlenségről, a bűnről és a büntetésről. Többet fog tudni életről, emberről, önmagáról, aki elolvassa.

A kötet Karinthy Frigyes 1930 és 1935 között az Estben megjelent humoreszkjeit tartalmazza. Az írások kötetben eddig még nem szerepeltek. A két összefüggő ciklusról, a Hölgyeim és uraim és a Richtig bácsi sorozatról némi túlzással azt mondhatjuk, hog y önálló kötetként is megállnák a helyüket, mert egységes a hangvételük, az eszköztáruk és a téma-megközelítésük.