Akkord Kiadó strana 9 z 13

A Talentum diákkönyvtár sorozat Thomas Mann három írását tartalmazza.

Az "Egyedül vagyunk" a Földről és a Világegyetemben elfoglalt helyének jelentőségéről szól. Tárgyalásmódja merőben új felfogású és provokatív. Számíthat valamit is egyetlen bolygó a Mindenség végtelenjében. John Gribbin arról győzi meg az olvasót, hogy igen! Érvelése szerint annak köszönhetjük létezésünket, hogy 600 millió évvel ezelőtt egy "szuperüstökös" csapódott a Vénuszba. Ez azonban a történetnek csak az egyik része, csupán egyetlen a csillagászati és geofizikai érvek közül, amelyek mind a Föld különleges volta mellett szólnak. Gribbin elsőként foglalja szerves egységbe annak a kozmikus eseménysornak az elemeit, amelyik a Föld sorsát döntően alakította, lehetővé téve intelligens civilizációnk kifejlődését -egy olyan civilizációét, amilyen Gribbin álláspontja szerint nincs még egy az egész Tejútrendszerben. Még ha a Földhöz hasonló bolygók gyakoriak is, sőt maga az élet is sokfelé előfordul a Világegyetemben, olyan intelligens, technikai civilizációt, amilyen a Földön kialakult, sehol másutt nem találunk. Ha az emberiség túléli a jelenlegi környezeti válságot, akkor az egész Tejútrendszert otthonává teheti. Ha nem, akkor pusztulásunk a szó szoros értelmében egyetemes jelentőségű esemény lesz! John Gribbin az egyik legkiválóbb és legjobban érthető kalauzunk a tudomány nagy kérdéseiben. Ebben a könyvében mindezek közül a legnagyobbat, a legizgalmasabbat és a leginkább zavarba ejtőt boncolgatja: miért vagyunk itt, hol van a helyünk a Világegyetemben - és van-e egyáltalán jövőnk?

Sokan nem hiszünk benne, pedig így van: a véletlen óriási mértékben befolyásolja mindennapi életünket. Ennek következtében az életben elért sikereket vagy elszenvedett kudarcokat gyakran egyértelmű és nyilvánvaló okoknak tulajdonítjuk, holott azokat valójában alapvetően a véletlennek köszönhetjük. Kedvenc sportolónk vagy a legtöbbet szidott politikus tündöklése és bukása - valójában mindannyiunk egész sorsa - legalább annyira tükrözi a véletlen, mint az előzetes tervezés és az eredendő adottságok hatását. Megdöbbentő lehet, amikor felismerjük: kétszer akkora annak a valószínűsége, hogy úton a lottózóba autóbalesetben veszítjük az életünket, mint annak, hogy a megvásárolt szelvénnyel megnyerjük a főnyereményt. Mlodinow szemléletesen mutatja be, hogy az iskolai osztályzatok, a politikai közvélemény-kutatások és életünk sok más ítélete sokkal kevésbé megbízható, mint azt hisszük. Miközben rámutat a valószínűség igazi természetére és feltárja azokat a pszichológiai illúziókat, amelyek következtében tévesen ítéljük meg a bennünket körülvevő világot, újszerű betekintést nyújt abba, hogy mi az, ami igazán ésszerű, és hogyan hozhatunk mélyebb gondolkodásra alapozott döntéseket. Az osztályteremtől a bírósági tárgyalóteremig, a pénzügyi piacoktól a szupermarketekig, az orvosi rendelőtől a Fehér Ház Ovális Irodájáig Mlodinow mindenütt érdeklődést keltő, lenyűgöző. Az olvasókat nemcsak a véletlen, az esély és a valószínűség világán kalauzolja végig, hanem a világ új szemléletét is felkínálja. Ez az eredeti és váratlan utazás arra hívja fel a figyelmet, hogy életünk számtalan eseménye csak annyira jelezhető előre, mint amennyire az éjszakai bárból a friss levegőre kitántorgó ember lépései.

A kötetben a szerző elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok.

A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást -bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám- ismerteti. Mindegyiket, mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorítják. Ebben a tudathasadásos állapotban a valóság és a képzelet, a nappal és az éjszaka határai fokozatosan elmosódnak, az álmok követelőbben fonódnak rá a hétköznapok reális világára, nyomasztó hatalmukkal hovatovább az ébrenlét minden óráját beárnyékolva. Családjának büszkesége, Tábory Elemér hol egy kitűnő képességű, gazdag jövőjű úrifiú életét éli, hol egy meggyötört asztalosinasét, hol pedig egy szánnivalóan elnyomott kis irnokét. A két réteg, a reális és az irreális megszámlálhatatlanul sok hiteles ténnyel és történéssel veszi birtokába a fiatalember tudatát, minden váltással újabb és újabb gyötrő szorongásokat támasztva benne. A misztikus befejezést és a regényen végigvonuló fantasztikumot ellensúlyozza az asztalosinas és az írnok életének, munkájának, környezetének nagyon is reális ábrázolása. A mű a freudi mélylélektan alaptételeire épül, de a kor súlyos társadalmi problémái is visszhangoznak benne. A regény merész szerkezete, tömörsége, szikrázó nyelve maradandó érték.

A Talentum diákkönyvtár sorozatban Erich Kästner klasszikus írását olvashatjuk.

A Romeo és Júlia (1595) témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban. A létezés fő misztériuma, a szerelem - az élet maga - és a halál egy alkotásban: a mindenkori ifjúság megdicsőülése és az értelmetlen halál elutasítása.

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a TALENTUM MŰELEMZÉSEK. Az Ulysses híres és híresen nehéz könyv. Kevesen olvasták, de aki nem olvasta, az is tud vasy tudni vél róla néhány alapvető információt. Egy nap alatt játszódik, történései részben az Odüsszeia epizódjait követik, félig-meddig önéletrajzi ihletésű, és helyszíne Dublin, Írorsz ág fővárosa. Rendhagyó mű rendhagyó megközelítést kíván: Kappanyos András ihletett elemzése az Ulysses szerkezeti összetettségét tárja föl, főbb szereplőivel ismertet meg, s egyedülálló kulturális kapcsolatrendszerébe vezeti be az olvasót.

Egy XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margitnak regényes élettörténetére. A legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenetében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét.

Joseph Heller első regénye korszakalkotó, groteszk, mégis zseniálisan ábrázolja a háborút. A háborút, mint őrült gépezetet, amelyben mindenki őrülten viselkedik, és amelyből akkor sem lehet kikerülni, ha valaki őrült, és akkor sem, ha valaki normális. Ez

Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe. A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technológia hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

"A "Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

A világ egyik legnagyobb gondolkodójának legújabb könyve új válaszokat ad az élet nagy kérdéseire. Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Mi a valóság természete? Miért vannak természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül a természet törvényei igazolják-e egy jóindulatú teremtő létezését, aki mozgásba hozta a világ fejlődését vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?

Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre? Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő. Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett. A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek.