Akkord Kiadó strana 2 z 11

Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Kötelező olvasmány diákoknak, s ajánl ott minden magyarnak, akit érdekel az anyanyelvén írt csodálatos vallomás az emberi sorsról, a jóságról, a kegyetlenségről, a bűnről és a büntetésről. Többet fog tudni életről, emberről, önmagáról, aki elolvassa.

Óriási irodalma van a halálnak és a haldoklásnak, arról azonban csak kevés megbízható beszámoló szól, hogy miképp halunk meg. E könyv sorra veszi, hogy a különböző betegségek hogyan oltják ki az életet, de nem rémületet sugall, hanem demitologizálja a halált, és segítségünkre van abban, hogy megszabaduljunk az ismeretlen birodalmától való félelmünktől. Hogyan halunk meg? című könyvében Sherwin B. Nuland sebész és egyetemi oktató olyan haláleseteket mutat be, amelyek nemcsak arról szólnak, miért hal meg valaki, hanem arról is, hogyan. A halál átélésének olyan leírását adja, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy saját halálunkat illetően mindannyiunknak megadatik a választás.

A kozmológia tudománya a világegyetem természetét tanulmányozza. Az Isten egyenlete a világ több pontján végzett kutatás és tucatnyi kimagasló tudóssal folytatott beszélgetés eredményeként bemutatja a kozmológia legújabb fejleményeit. A szerző Einstein elméletei és "kozmológiai állandó" segítségével világít rá a relativitás és a kozmológia között lévő kapcsolatokra. Úgy érezzük, mintha Einstein lenne Isten szócsöve, rajta keresztül értünk meg valamit tágabb környezetünk alapigazságaiból, amelyeknek tudományos igazolása éppen most folyik. Aczel felvillantja Einstein eddig kevéssé ismert emberi arcát. Ezt néhány olyan, eddig magánkézben lévő Einstein-levél segítségével teszi, amelyeket ő fordított le először angol nyelvre. A levelek új fényt vetnek Einstein és tudóstársai viszonyára, és beszámolnak a nagy tudós korai próbálkozásairól, hogy bebizonyítsa, a fénysugár elgörbül az erős gravitáció hatására.

Karinthy Frigyes számára 1931 volt a rövidpróza műfajában a legtermékenyebb esztendő. Ez az oka annak, hogy két kötetben (24., 25.) adjuk közre a föltárt anyagot, amelynek majdnem a fele nem jelent meg eddig könyvalakban. E gyűjtemény is olyan szipor kázóan szellemes, változatos, színes írásokat tartalmaz, amelyek legjobb műveivel is fölveszik a versenyt.

Mit jelent a klímaváltozás? Milyen hatással lesz a globális felmelegedés az életünkre? Ez az oka a hevesebb viharoknak és az egyre gyakoribb szárazságnak? Elkerülhetetlenek ezek az események? Tim Flannery ezekre a sürgető kérdésekre keresi a magyarázatot. Elmeséli az éghajlati ingadozások több millió éves lebilincselő történetét, hogy felfoghassuk a ránk leselkedő veszélyeket.

Hány faj került a kihalás szélére valójában? A környezetvédelem tényleg ellentétben áll gazdasági fejlődéssel? Hogyan menthetjük meg bolygónkon az életet? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ napjaink egyik legtekintélyesebb tudósa, aki egyben kétszeres Pulitzer-díjas író is.

A regény személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit mondja el az író. Művészete egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író kedvenc kávéházában vonatdübörgést hall, hallucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly bajra. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van...

A Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. A Szentivánéji álom régóta Shakespeare népszerű és sokat játszott darabjai közé tartozik. Nálunk Arany János fordításában játszották először 1864. április 23-án a Nemzeti Színházban.

A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol ... Folytatás ›› egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokká? Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes gondolat volt. Sokan veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését. A(z) A végtelen könyve - Elmélkedés a legfurcsább gondolatról, amit az ember valaha is kiötlött (Könyv) szerzője John D. Barrow.

Stephen Hawking Az idő rövid története mű könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányb an kelt el. A mű a kutatások frontvonalából számolt be arról, amit akkor tudni lehetett a világegyetem természetéről. Azóta egyedülálló fejlődés ment végbe a mikro- és a makrokozmikus világ megfigyelését lehetővé tevő technológiák terén. Hawking prof esszornak a könyv első kiadásában közzétett számos elméleti jóslatát alátámasztották ezek a megfigyelések, köztük a kozmikus háttérsugárzást vizsgáló műhold (COBE) friss eredményei, mely a kezdet kezdetét követő 300 000 éven belülre visszanyúlva tapo gatta le a világegyetemet, feltárva a téridő szövetének Hawking által megjósolt kis ráncait. Hawking professzor nagy odaadással látott munkához, hogy belefoglalja az eredeti szövegbe a rengeteg új észlelésből kikristályosodott tudást, valamint saját kutatásainak legfrissebb eredményeit: a bővített kiadást új előszóval látta el, a féreglyukak és az időutazás lebilincselő témájáról teljesen új fejezetet írt, az eredeti fejezeteket pedig naprakész állapotba hozta. Hogy könnyebb legyen azoknak az összetett fogalmaknak a megértése, amelyek Hawking professzor világos és szellemes magyarázatai ellenére jó néhány olvasót megizzasztottak volna, a jelen kiadás több mint 240 színes illusztrációt is tartalmaz, köztük műholdfelvételeket, fényképeket melyek elkészítését olyan látványos technológiai előrelépések tették lehetővé, mint a Hubble-űrtávcső megépítése , illetve a három- és négydimenziós valóság számítógéppel generált képeit. A részletes magyarázó feliratokkal ellátott illusztrációkon az olvasó szeme elé tárul a galaxisközi tér végtelensége, a fekete lyukak természete, továbbá a részecskefizika mikrokozmikus világa, ahol részecskék és antirészecskék ütköznek egymással. Egy klasszikus mű, amelyből megismerheti az olvasó a kozmoló gia jelenlegi állását. Az idő rövid története új, bővített kiadásának illusztrált változata az idő és a tér legmélyebb titkainak lankadatlan kutatását mutatja be.

A regény a milleniumi időkben játszódik.

Haldoklik az Univerzumunk? Létezhetnek más univerzumok is? A Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában elünk, mivel a W'MAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum kepeit tarjak elénk. Amint a csillagászok a W'MAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tarul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmelete. Ezen elmelet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mara az elméleti fizikusok messzemenőleg elfogadjak a húr-elméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet mint az egyetlen olyan elméletet, amely - ha helyesnek bizonyul - az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt.