Akkord Kiadó strana 2 z 13

A mikrocsipek viharos sikerének előbb-utóbb vége szakad. Amikor a tranzisztorok az atomok méretére zsugorodnak, a számítási teljesítményük óhatatlanul összeomlik. Ez a változás azonban előhírnöke a számítógépek új típusa megjelenésének, amelyek magukkal az atomokkal végzik a számításokat. A kvantumszámítógépek a számítási teljesítmény példa nélkül álló növekedését ígérik, ami lehetővé teszi a hétköznapi életünk minden területét átható fejlődést. Az autógyártók, a kutatóorvosok és a tanácsadó cégek egyaránt a kvantum-számítástechnikában látják a jövő kulcsát, amely alkalmazásának köszönhetően hatékonyabb autókat, jobb életmentő gyógyszereket készíthetünk. E számítógépek segítségével megfejthetjük azokat a bonyolult kémiai folyamatokat, amelyekkel olcsó műtrágyákat állíthatunk elő; szuperakkumulátorainkkal beléphetünk a napenergia hasznosításának korába, a kvantumszámítógépekkel tervezett fúziós reaktorainkkal pedig tiszta, biztonságos megújuló energiát termelhetünk. Sőt még a fehérjék ördögien bonyolult felcsavarodásának titkait is feltárhatjuk, ami segíthet az olyan, jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór, az ALS és a Parkinson-kór. Talán egyetlen olyan problémája sincs az emberiségnek, amelynek megoldásában ne segíthetnének a kvantumszámítógépek. Dr. Michio Kaku – aki egész szakmai pályafutása során a kvantumelmélettel foglalkozott – ebben a könyvben ennek a vadonatúj tudományterületnek a borzongatóan izgalmas történetét és az emberiség jövőjében betöltött szerepét meséli el a rá jellemző világos stílusban és lelkesedéssel.

A Romeo és Júlia témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedékek és öregek ellentéte: mindenkor aktuális élethelyzetek. Shakespeare műveiben minden megvan, ami emberi, a jótól a rosszig, az örömtől a bánatig. Örökké modern klasszikus.

A Robinson Crusoe elsősorban izgalmas és érdekes olvasmánynak készült: tele kalanddal, váratlan fordulattal, hajmeresztő veszélyekkel, csodás megmenekülésekkel. Hozzá jó adag egzotikummal: a tengerészélet, a messzi földek varázsa, és természetesen a szorongatóan izgalmas alaphelyzet, a magányos ember a lakatlan szigeten. De a Robinson Crusoe több az efféle kalandregénynél. Korabeli olvasói is észlelték, mint ahogy a modern irodalomtudomány is kimutatta, hogy a népszerű olvasmány burkában jelen van az a fajta irodalmi műfaj és módszer is, amely különösen a Defoe-féle puritán-protestáns szellemiségű tollforgatók számára volt élő hagyomány: az erkölcsi példázat és a vallásos allegória hagyománya. A Robinson Crusoe ugyanis - rejtettebb szinten - az isteni gondviselésről és a gondviselés ellen lázadó Emberről szóló példázat. Robinson élete a lakatlan szigeten bűnhődés, munkája penitencia azért, mert - az atyai szónak és számtalan intő égi jelnek fittyet hányva - nem fogadta el azt az élethelyzetet és élethivatást, amelyet a gondviselés kijelölt számára.

A kötet címadó elbeszélése, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...” A könyvben e mellett még három elbeszélés található – A gyémántos miniszter (1850), Az utolsó cigányország (1854), Melyiket a kilenc közül? (1856).

A Szent Péter esernyője bája és derűje teszi, hogy Mikszáthnak ez az egyik legolvasottabb műve. A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy felett. A két szálon futó történet két világot rajzol: a glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. A pap és faluja meggazdagodását annak az esernyőnek köszönheti, melyet a népek Szent Pétertől eredeztetnek. Az író fricskája, hogy a „csodás” esernyő valójában egy bizarrnak tetsző cselekedet miatt nem hétköznapi: a nyelében rejtette el Gregorics Pál minden pénzét. Tette ezt rajongásig szeretett törvénytelen gyermekéért, szó szerint az ő életét óvta a sóvár rokonságtól. A különc halála azonban megakadályozta, hogy az erkölcsileg jogos örökség a fiúra szálljon. Majd a férfivá serdült gyermek, megsejtve az igazságot, az esernyő nyomába ered. A regény két szála végül is eggyé olvad: az ügyvéddé vált fiú és a pap húgának kapcsolatában. De ehhez kellett a felismerés: a legendás örökség elvesztéséért nincs nagyobb kárpótlás az igaz szerelemnél.

Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival, tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését és szeretetét is kivívja.

Gárdonyi Géza regénye 1920-ban jelent meg először a Pesti Hírlapban. Minden egy házassági hirdetéssel kezdődik. Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet lányának, Idának, aki félárva, és aki eddig egy zárdában nevelkedett. Mielőbb szabadulni szeretne lányától, hogy továbbra is élhesse könnyelmű életét. Sokan jelentkeznek az ajánlatra, és az apa választása Balogh Csaba festőművész-újságíróra esik. A leendő férjnek életmentő a pénz, hiszen tehermentesítheti vele húga birtokát, s jómagának is alkalma nyílik művészi ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadják, hogy házasságuk kizárólag üzleti alapon, formálisan fog működni, és egy esztendő múltán elengedik egymást…

Az 1835-ben megjelent Goriot apó Balzac nagyszabású vállalkozásának, az Emberi színjátéknak egyik legjelentősebb darabja, amely egy mindenáron érvényesülni vágyó fiatalember (Rastignac), egy lányaiért mindenét feláldozó apa (Goriot apó) és egy bujkáló bűnöző (Vautrin) rövid időre összekapcsolódó sorsán és a Napóleon utáni Franciaország viszonyain keresztül az emberi lét örök kérdéseivel szembesít minket. Balzac művészi érzékkel ábrázolja szereplői jellemét és motivációit, miközben az olvasót magával ragadja a korabeli Párizs színes és sokszor kegyetlen világa.

„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki.” – írja Petőfi Arany Jánoshoz című versében. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával, elbeszélő költeménye a magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotása. Sőtér István író és irodalomtörténész felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés lehetőségére, de a „régi és új” küzdelmében az ősi erkölcs, a patriarchális otthonosságérzet, családszeretet és hőstisztelet mellett ott vannak a jellemző nemzeti hibák: a vétkes könnyelműség, az indulatból való cselekvés, a parlagiság.

A Jevgenyij Anyegin Puskin legfontosabb alkotása. Az általa is „legszebb munkának” tartott elbeszélő költemény kompozíciója alapján regénynek is tekinthető. A költő – Dosztojevszkijt idézve – „olyan tapinthatóan valószerűen, olyan hatalmas erővel és teljességgel jeleníti meg benne az igazi orosz életet, ahogy Puskin előtt senki”. Az Anyeginben felvonul az 1820-as évek nemesi társadalmának minden jellegzetes típusa. Sorsuk felmutatásával, érzéseik ábrázolásával a szerző az emberi élet alapkérdéseire is keresi a választ. Ezek a kérdések gyűrűznek tovább és tűnnek fel a 19. századi klasszikus orosz irodalomban.

A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik legszebb regénye, sőt talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg, s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek.

Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról mesél, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják: geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem, hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk, és hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve? Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?

A Bánk bán Katona József legismertebb műve, drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő alkotása. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. A történelmi dráma számos kérdést és problémát vet föl: a nemzeti gondoktól a magánéletig. Nem véletlen, hogy sikeres színre kerülése, tehát 1848 óta minden kor talált benne a leginkább jelenhez szólót.

Erich Kästner az egyik legismertebb német író, több világhírű gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. Első és legismertebb műve az Emil és a detektívek, amelyet 1928-ban – közel száz éve – vehettek először kézbe a német olvasók. Azóta sok-sok kiadásban és többtucatnyi nyelven forgathatták gyermekek és felnőttek milliói.

József Attila, a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja, mindannyiunknak vannak tőle kedvenc sorai. Mindössze harminckét évet élt, mégis nemzetközi szinten is a legismertebb a magyar költők közül, verseit számos nyelvre lefordították. Nem könnyű róla bármit is mondani, mert lenyűgöző tehetsége akármilyen ajánlást nehézzé tesz. Ezzel a válogatással a fiatal olvasóknak szeretnénk bemutatni a költő legismertebb műveit, a mai napig aktuális témaválasztásait, kedvet csinálni költészetéhez.