Akkord Kiadó strana 4 z 11

A világ, amelyben élünk sokkal különösebb annál, mint ahogy azt el tudnánk képzelni. Megértéséhez a mai napig a kvantumfizika segítségével jutottunk a legközelebb. De mi is az a kvantumfizika? És pontosan hogyan segíthet minket a Világegyetem megértésében? Ebben a könyvben Brian Cox és Jeff Forshaw közérthető módon bemutatják a kozmoszt felépítő atomok és energia bizarr, csodálatos és ámulatba ejtő viselkedése mögött rejlő valódi tudományt, továbbá feltárják azt is, hogyan történik meg minden, ami megtörténhet.

Stephen Hawking a Világegyetem titkainak felderítéséről szóló sikerkönyvek egész sorával kápráztatta el a világ olvasóközönségét. Korunk talán legnagyszerűbb kozmológusa most először befelé tekint, és saját életét és szellemi fejlődését tárja az olvasó elé. Stephen Hawking a Világegyetem titkainak felderítéséről szóló sikerkönyvek egész sorával kápráztatta el a világ olvasóközönségét. Korunk talán legnagyszerűbb kozmológusa most először befelé tekint, és saját életét és szellemi fejlődését tárja az olvasó elé.

A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét. A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Chris Hadfield évtizedekig készült az űrrepüléseire, majd csaknem négyezer órát töltött a világűrben. Eközben svájci bicskája segítségével behatolt egy űrállomásra, repülőgépe vezetése közben ártalmatlanná tett egy élő kígyót és átmenetileg elveszítette a látását, ... Folytatás ›› miközben egy Föld körül keringő űrhajó külső oldalán lógott. Hadfield ezredes sikereinek - és túlélésének - a titka az a szokatlan életfilozófia, amelyet a NASA-nál tanult meg: "készülj fel a legrosszabbra - azután élvezd minden pillanatát!" Ebben a könyvben Hadfield ezredes beavatja az olvasót az űrhajóskiképzés embert próbáló mindennapjaiba, a világűr meghódításának felemelő folyamatába, hogy megmutassa, hogyan válik a lehetetlen is lehetségessé. Meghökkentő és szórakoztató történetein keresztül átérezzük az űrhajók indításának feszült izgalmát, az űrséták megigéző csodáját és a súlytalansági élet szokatlan furcsaságait. Kifejti, hogyan tör utat magának a józan ész a tettek mezején - és ez milyen boldogságot okoz. A világűrben saját, tapasztalataiból vonta le az ösztöneinknek ellentmondó tanulságot: ne hajszold a sikert, inkább készülj fel a problémákra, arra, mit tudsz tenni a megoldásuk érdekében, és számolj a legapróbb részletekkel is. Valószínűleg mi soha nem leszünk képesek Hadfield ezredeshez hasonlóan robotot építeni, űrhajót vezetni, zenés videoklipet készíteni vagy tudományos kísérleteket végezni a súlytalanságban. Ám ez az életszerű és üdítő bepillantás nekünk is megmutatja, mit jelent űrhajósként gondolkozni, ami alapvetően megváltoztatja a földi életre - különösen a sajátunkra - vonatkozó szemléletünket. A(z) Egy űrhajós tanácsai földlakóknak (Könyv) szerzője Chris Hadfield.

Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról ír, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják, geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, hogy mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk, hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve. Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?

A lehetetlen fizikája, A jövő fizikája és a Hipertér New York Times bestsellerlistáját is megjárt szerzője az ismert világegyetem legbonyolultabb és legizgalmasabb képződményét veszi górcső alá: az emberi agyat. A számítógépeknek és a csúcstechnológiájú agyi képalkotó eljárásoknak köszönhetően az agy mind több titkára derül fény. Az elmúlt néhány évtizedben egy sor, egykor kizárólag a tudományos fantasztikum birodalmába tartozó dolog vált valóra. A laboratóriumokban már olyan, egykor lehetetlennek gondolt technológiákkal folytatnak előrehaladott kísérleteket, mint az emlékek rögzítése, a telepatikus kommunikáció, videofelvétel készítése az álmokról, vagy éppen a telekinézis. Az elme jövője hiteles és izgalmas bepillantást nyújt a világszerte folyó kutatásokba, méghozzá az idegtudomány és a fizika legfrissebb eredményei alapján. Egy nap talán lesz olyan "okostablettánk", amellyel javíthatjuk értelmi képességeinket, képesek leszünk agyunkat idegsejtről idegsejtre számítógépekbe feltölteni; gondolatokat és érzelmeket továbbítani egy "agyneten", számítógépeket és robotokat irányítani a gondolatainkkal, a halhatatlanság határait feszegetni, sőt akár a világegyetem távoli pontjaira is elküldhetjük majd a tudatunkat. Michio Kaku a New York-i City Egyetem elméleti fizika professzora, a húrelmélet egyik alapítója és számos nagy sikerű tudományos könyv szerzője, aki jó néhány tudományos témájú tévéműsort is vezetett.

Stephen Hawking világszerte ismert sikerkönyve, Az idő rövid története, mérföldkő volt a tudományos ismeretterjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője. Kétségtelen tény viszont, hogy a könyv megjelenése óta sok olvasó jelezte Hawking professzornak, hogy milyen nehézséget okozott a könyvben szereplő legfontosabb fogalmak megértése. Ezért született meg Az idő még rövidebb története. A szerző szerette volna korábbi könyve mondanivalóját még érthetőbbé tenni olvasói számára - és egyúttal kiegészítette azt a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.

Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére. A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet!

A Talentum diákkönyvtár sorozatban Erich Kästner klasszikus írását olvashatjuk.

Kármán regényhőse, Fanni nem tud és nem akar lemondani a lelkét, egyéniségét felszabadító, gazdaggá varázsoló szerelemről - az életről kell lemondania. Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét. Kármán egy, az Uránia szerkesztőihez írott , levélnek álcázott előszóval azt sugallja: Fanni valóban élt. Ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk a hozományuk. Egyetlen lehetőségük az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság...

Az "Egyedül vagyunk" a Földről és a Világegyetemben elfoglalt helyének jelentőségéről szól. Tárgyalásmódja merőben új felfogású és provokatív. Számíthat valamit is egyetlen bolygó a Mindenség végtelenjében. John Gribbin arról győzi meg az olvasót, hogy igen! Érvelése szerint annak köszönhetjük létezésünket, hogy 600 millió évvel ezelőtt egy "szuperüstökös" csapódott a Vénuszba. Ez azonban a történetnek csak az egyik része, csupán egyetlen a csillagászati és geofizikai érvek közül, amelyek mind a Föld különleges volta mellett szólnak. Gribbin elsőként foglalja szerves egységbe annak a kozmikus eseménysornak az elemeit, amelyik a Föld sorsát döntően alakította, lehetővé téve intelligens civilizációnk kifejlődését -egy olyan civilizációét, amilyen Gribbin álláspontja szerint nincs még egy az egész Tejútrendszerben. Még ha a Földhöz hasonló bolygók gyakoriak is, sőt maga az élet is sokfelé előfordul a Világegyetemben, olyan intelligens, technikai civilizációt, amilyen a Földön kialakult, sehol másutt nem találunk. Ha az emberiség túléli a jelenlegi környezeti válságot, akkor az egész Tejútrendszert otthonává teheti. Ha nem, akkor pusztulásunk a szó szoros értelmében egyetemes jelentőségű esemény lesz! John Gribbin az egyik legkiválóbb és legjobban érthető kalauzunk a tudomány nagy kérdéseiben. Ebben a könyvében mindezek közül a legnagyobbat, a legizgalmasabbat és a leginkább zavarba ejtőt boncolgatja: miért vagyunk itt, hol van a helyünk a Világegyetemben - és van-e egyáltalán jövőnk?

A világ egyik legnagyobb gondolkodójának legújabb könyve új válaszokat ad az élet nagy kérdéseire. Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Mi a valóság természete? Miért vannak természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül a természet törvényei igazolják-e egy jóindulatú teremtő létezését, aki mozgásba hozta a világ fejlődését vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?

Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel. 1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatódzott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet felfognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI - a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képezett betűszó - a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatódzással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan? A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét, és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben.

"Azt tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak." Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.