Akkord Kiadó strana 6 z 13

Erich Kästner az egyik legismertebb német író, több világhírű gyermek- és ifjúsági könyv szerzője. Első és legismertebb műve az Emil és a detektívek, amelyet 1928-ban – közel száz éve – vehettek először kézbe a német olvasók. Azóta sok-sok kiadásban és többtucatnyi nyelven forgathatták gyermekek és felnőttek milliói.

A regény hőse Lassie, a gyönyörű skót juhászkutya, témája pedig e kivételes állat sorsa: az otthontól való elkerüléstől a kalandos hazatérésig. De a könyv igazi és fő témája: a hűség és a becsület. A jellegzetes yorkshire-i környezetben és a skót hegyvidéken a cselekmény folyamán örök emberi értékek fogalmazódnak meg. Becsületes emberek harcolnak a rosszal.

Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű.A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján. Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

A könyv a BBC nagy sikerű tévésorozatához kapcsolódik. A Merkúrt a közeli Nap forrósága árasztja el. A Vénuszt mindent felperzselő légköre teszi lakhatatlanná. A Mars, a vörös bolygó elvesztette légkörét, ezért elsivatagosodott. A Jupitert - hiába kétszer akkora, mint az összes többi bolygó együtt - főleg gázok alkotják, akárcsak a Naprendszer ékkövét, a gyönyörű Szaturnuszt. Az oldalán forgó Uránusz és a hideg, sötét Neptunusz két kisebb gázóriás, a Plútó, az egyik törpebolygó pedig fagyos sziklatömb. Ezek a Föld bolygótestvérei, amelyek mindegyike vad és tüzes folyamatokban keletkezett, de az élet még a két szomszédunkon sem tudta megvetni a lábát. Minél alaposabban megismerjük égi szomszédainkat, annál hihetetlenebb saját létezésünk, és annál értékesebbnek látjuk saját kék bolygónkat.

Madách Imre (1823-1864) miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ: szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében. Az ember tragédiája kérdései Madách kérdései, amelyek nem érthetők teljesen a drámaköltő sorsa, sorsának mélypontjai és magaslatai nélkül. A jogot végzett, művészi babérokra is törő, köznemesi származású ifjú neveltetésének és nyilván habitusának megfelelően tenni kívánt hazájáért. Ez számára - mint korából és korosztályából annyiaknak - nem kérdés, evidencia volt! A magánéletében megélt megannyi keserűség, csalódás, lelki seb mintha valami szent összeesküvéssel segítette volna, hogy egy tehetséges, a mindenkori jobbért, igazért cselekvően tenni akaró férfi és írástudó nemzete egyik legnagyobb alkotását létrehozza. Egyéni fájdalma és a haza fájdalma nélkül a magyar irodalom talán legegyetemesebb műve nem születhetett volna meg. Ádám sorsában önmaga, a magyarság és az emberiség sorsát is megfogalmazta: a csalódások és az újrakezdések sorozatát. Az ember történetét a történelemben! Az ismert irodalomtörténeti tények: Madách Az ember tragédiáját 1859 februárjától 1860 márciusáig írta, vidéki magányában, kételyektól, sötét gondolatoktól gyötörten. Az Arany Jánoshoz eljutott műre - kisebb javításokat javasolva - maga Arany ütötte rá a remekmű máig érvényes súlyos pecsétjét. Az idő, a múló idő újabb és újabb kérdőjeleket vetett föl a kivételes alkotás természetrajzához illően, de sosem az értékei miatt! Drámairodalmunk örökké korszerű, mindig modern, tehát klasszikus darabja létünk értelmét keresi. S ennek, minthogy az élet két nemre épül, a férfi és a nő páros magánya vagy szép szövetsége is a tétje. Ahogy a mindennapok méltó vállalása kínokkal és örömökkel, zuhanásokkal és szárnyalásokkal együtt. A tudott vég, az elkerülhetetlen halál nem hatalmazhat föl senkit a küzdelem föladására vagy elkerülésére. A fő kérdés nem a miért, hanem az: van-e kiért? S ha van - márpedig szent okok folytán szinte mindig van és lesz valakiért - akkor a miértre is válasz születhet! Kaiser László

A "Miért alszunk?" az első alvással foglalkozó könyv, melyet a téma egyik tudományos szakértője - a berkeley-i Kaliforniai Egyetem alváskutatással és agyi képalkotással foglalkozó laboratóriumának vezetője - írt, s mely úttörő módon tárja fel az alvás titkait, elmagyarázva, hogyan javíthatunk általa életminőségünkön. Az alvás életünk és egészségünk egyik legfontosabb, mégis legkevésbé ismert alkotóeleme. A tudománynak egészen a legutóbbi időkig nem volt válasza az olyan kérdésekre, hogy miért is alszunk, hogyan segíti az alvás testünk és agyunk megfelelő működését, vagy miért jár a hiánya olyan súlyos következményekkel. Valódi funkciója, különösen életünk három további alapvető tevékenységével - evés, ivás, szaporodás - összehasonlítva hosszú-hosszú ideig ismeretlen maradt. Az utóbbi két évtized tudományos felfedezései azonban új megvilágításba helyezték a kérdést. A kitűnő agykutató és alvásszakértő Matthew Walker ezen új eredmények alapján ismerteti meg az olvasót az alvás és az álmodás létfontosságú szerepével. Az alvás számtalan egyéb funkciója mellett javítja a tanulási képességünket, a memóriánkat, és hozzájárul a logikus döntések meghozatalához. Segít kordában tartani az érzelmeinket, erősíti immunrendszerünket, javítja anyagcserénket és szabályozza az étvágyat. Az álmodás eloszlatja a fájdalmas emlékeket, s egyfajta virtuális valóságot teremt, melyen belül agyunk múltbeli és jelenlegi ismereteinket elegyítve kreatív új gondolatok megszületését teszi lehetővé. Walker választ ad az alvással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre is: Hogyan befolyásolja az alkohol és a koffein az alvást? Mi történik pontosan a REM-fázis során? Miért változik alvási mintázatunk a kor előrehaladtával? Milyen hatása van a népszerű altatótablettáknak? Okozhatnak-e hosszú távú károsodást? Walker a legfrissebb tudományos vívmányok, valamint több évtizednyi kutatói és orvosi tapasztalat alapján magyarázza el, hogyan képes az alvás javítani a tanulási képességet, a hangulatot; szabályozni hormonháztartásunkat, védelmet nyújtani a rák, az Alzheimer-kór vagy a diabétesz ellen; lassítani az öregedés folyamatát, ezáltal növelni a várható élettartamot; segíteni gyermekeink iskolai tanulmányait, továbbá fokozni hatékonyságunkat, produktivitásunkat és sikerességünket az életben. Világos, magával ragadó, tudományosan megalapozott és rendkívül olvasmányos műve teljes egészében megváltoztatja az olvasó alvással, álmodással kapcsolatos korábbi elképzeléseit.

"A Légy jó mindhalálig (1920) egyik legszebb regénye Móricznak, s talán legtöbbet forgatott műve. Fiatalok és idősek egyaránt szívesen olvassák vagy olvassák újra. Szinte részévé vált életünknek, mindenki megismerkedett vele gyermekkorában. A gyorsan múló idő, a tovatűnő ifjúság ellenére kitörölhetetlenül nyomot hagy bennünk Nyilas Misi sorsa, a debreceni kollégium, a könyv teljes világa. A remekművek titka a lélek legmélyén keresendő: a Légy jó mindhalálig a mindenkiben meglévő vagy megbújó jóra való törekvés álmát és valóságát idézi meg s üzen könyörtelen hadat a jóra való restségnek...Az írót ért igazságtalanságok Nyilas Misi sorsában fogalmazódnak meg. És amit a kisdiák annyi méltatlan szenvedés után szeretne, hogy az emberiség tanítója legyen, azt akarja végül is Móricz minden sorával. A valóság ábrázolásán, sorsok és érzések felejthetetlen fölmutatásán túl a nagy író életművének egyetlen mondatban összefoglalható üzenete minden embernek és minden magyarnak: légy jó mindhalálig!" Kaiser László

A Romeo és Júlia (1595) témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban. A létezés fő misztériuma, a szerelem - az élet maga - és a halál egy alkotásban: a mindenkori ifjúság megdicsőülése és az értelmetlen halál elutasítása.

ÚJ, BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig. Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.

Vitathatatlannak tűnő tény, hogy az öregedés elkerülhetetlen. De mi van, ha mindaz, amit eddig tanítottak nekünk erről a témáról, tévedés? Ahogy azt David Sinclair a Harvard Egyetem professzora és a Time magazin ötven legbefolyásosabb emberének az egyike bemutatja nekünk ebben a könyvben: az öregedés egy betegség és ez a betegség gyógyítható. Ez a gondolatébresztő és provokatív könyv elrepít minket a tudományosságunk korlátait folyamatosan feszegető kutatások frontvonalába, és bepillantást enged azokba a hihetetlen felfedezésekbe, amelyeknek egy része éppen a szerző laboratóriumában született meg, és amelyek rávezetnek minket arra, hogy miként lassíthatjuk le, sőt fordíthatjuk vissza genetikai óraművünket. Sinclair letehetetlenül izgalmas könyve bevonja az olvasót a tudományos felfedezések folyamatába, és olyan új technológiákkal és egyszerű életmód-változtatásokkal ismertet meg minket, amelyek bizonyítottan a segítségünkre lehetnek abban, hogy fiatalosabban és egészségesebben élhessünk, hosszabb ideig. A könyv egyrészt útmutatást ad ahhoz, hogy ismét a kezünkbe ragadhassuk a saját egészségünk irányítását, másrészt felvázolja előttünk a szerzőnek az emberiség jövőjéről szóló merész vízióját. A Meddig élünk? egyszer s mindenkorra meg fogja változtatni az öregedésről és az azzal kapcsolatos lehetőségeinkről való gondolkozásmódunkat.

A Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.

1719-ben jelent meg Londonban egy különös könyv, amely szinte napokon belül igazi tömegsiker lett. Az olvasók a címlap szövegéből annyit tudhattak meg, hogy a kötet bizonyos Robinson Crusoe életéről szól, s ezt az igaz történetet a leghitelesebb forrásból kapja az olvasó, ugyanis Robinson Crusoe "maga írta meg". A címlap természetesen tudatos megtévesztés és ravasz olvasóbolondítás, hiszen Robinson Crusoe sohasem létezett, s a könyvet sem ő írta, hanem Daniel Defoe. A regény olyan irodalmi módszer része, amely a képzelet művét tények hiteles feltárásának, a kitalált élettörténetet memoárnak vagy önéletírásnak álcázza. Defoe tehát ezúttal regényt írt, sokak szerint az első regényt angol nyelven. A Robinson Crusoe elsősorban izgalmas és érdekes olvasmánynak készült: tele kalanddal, váratlan fordulattal, hajmeresztő veszélyekkel, csodás megmenekülésekkel. Hozzá jó adag egzotikummal: a tengerészélet, a messzi földek varázsa, s természetesen a szorongatóan izgalmas alaphelyzet, a magányos ember a lakatlan szigeten. Népszerűségét mutatja, hogy sokszor átírták, a XIX. század során érzelgős változatokban került forgalomba, s gyakran rövidítették a serdületlen ifjúság számára. De a Robinson Crusoe több az efféle kalandregénynél. Korabeli olvasói is észlelték, mint ahogy a modern irodalomtudomány is kimutatta, hogy a népszerű olvasmány burkában jelen van az a fajta irodalmi műfaj és módszer is, amely különösen a Defoe-féle puritán-protestáns szellemiségű tollforgatók számára volt élő hagyomány: az erkölcsi példázat és a vallásos allegória hagyománya. A Robinson Crusoe ugyanis - rejtettebb szinten - az isteni gondviselésről és a gondviselés ellen lázadó Emberről szóló példázat. Robinson élete a lakatlan szigeten bűnhődés, munkája penitencia azért, mert - az atyai szónak és számtalan intő égi jelnek fittyet hányva - nem fogadta el azt az élethelyzetet és élethivatást, amelyet a gondviselés kijelölt számára. Takács Ferenc

A világhírű kozmológus, a világsikert aratott, Az idő rövid története írója ebben a zseniális, posztumusz munkájában az univerzum legátfogóbb kérdéseivel kapcsolatos gondolatait hagyja ránk. Hogyan kezdődött az univerzum története? Fennmarad-e az emberiség a Földön? Van-e másutt is intelligens élet a Naprendszerünkön kívül? Túlszárnyal-e bennünket valamikor a mesterséges intelligencia? Rendkívüli pályafutása során Stephen Hawking kiterjesztette az univerzumra vonatkozó ismereteinket, és lerántotta a leplet a mindenség több nagy titkáról. Bár tudományos munkáiban a fekete lyukakkal, a képzetes idővel és a párhuzamos történelmekkel foglalkozott, így gondolatai sokszor a végtelen világűr legtávolabbi mélységeiben kalandoztak, Hawking mégis szilárdan hitt abban, hogy a tudománynak döntő szerepe van földi problémáink megoldásában. Most, amikor katasztrofális változásokkal nézünk szembe – az éghajlatváltozással, a fenyegető nukleáris háborúval és a mesterséges szuperintelligencia megjelenésével – Stephen Hawking az emberiséget foglalkoztató legsürgősebb kérdések felé fordította figyelmét. Messze szárnyaló, intellektuálisan felvillanyozó, szenvedélyesen érvelő és a szerzőjére jellemző humorral átitatott könyv a Rövid válaszok a nagy kérdésekre. A történelem egyik legkiválóbb elméje utolsó könyvében személyes véleményét fejti ki azokról a kihívásokról, amelyekkel emberi fajként szembe kell néznünk, és arról, merre tart bolygónk.

Petőfi Sándor a János vitéz írásakor huszonegy esztendős volt: néhány évvel túl a késői gyerekkoron, nemrég még az iskolapadot koptatta. Az ifjúkor végén, a férfikor küszöbén már országosan ismert költőként mesealakot formált, mesefigurákat teremtett. Úgy, hogy a szereplők egy része hús-vér ember, csak éppen csodás események részeseivé válnak. Petőfi a János vitéz születésekor egy újságnál dolgozott, mint szerkesztő, az írásaiból élt. Lakása nem volt, az újság főszerkesztője, egyben barátja fogadta be az egyik kicsiny szobába. A mindig mozgékony, estéit inkább társaságban töltő Petőfi 1844 novemberében nemigen mozdult ki otthonról, ahogy barátja az utókornak megörökítette "jól befűtötte szobáját, pongyolára levetkőzött, rá-rágyújtott hosszúszárú pipájára, s egész füstfelhőt csinált maga körül, s olykor egyet kortyantva a hevítő piros borból, nyugtalanul járt fel s alá; mint egy oroszlán egy szűk kalitban." Így, ilyen békés körülmények között íródott a magyar irodalom egyik legszebb költeménye, az alkotó, Petőfi nyugtalansága viszont érthető: micsoda alakokat, embereket és állatokat, micsoda tájakat idézett meg lelkéből. Micsoda világot teremtett fantáziája. Kevesen tudják, hogy a János vitéz két részben készült el. Először odáig, hogy a hős a francia királyi udvarból hazaérkezett a szomorú valóságra. A költő fölolvasta barátainak, aztán újra nekigyürkőzött az írásnak: János vitézt a "földi megpróbáltatások után a mesék megpróbáltatásai" közé viszi. Néhány hét alatt teljes az egész mű, az irodalmi élet és az olvasók elragadtatására. Ez a gyönyörű elbeszélő költemény olyan, mintha népmese lenne, csak éppen versben előadva. A falusi élet rajza, a mesék birodalma vissza-visszaköszön emlékeinkből, olvasmányainkból. Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat. Azt, amit minden sorával, minden művével akart a szabadságharc költője. A magyar nép vágyát is megfogalmazta a költő. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb Antal mondta: "a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma." Kaiser László

Csatlakozzunk a neves agykutatóhoz, David Eaglemanhez a bennünk lakozó univerzumban tett körútján! Az utazás érinti az extrém sportokat, a bűnügyi igazságszolgáltatást, a népirtást, az agysebészetet, a robotok világát és a halhatatlanság keresését. Útközben, az agysejtek milliárdjainak és kapcsolataik billióinak végtelenül sűrű dzsungelében olyas­valamit találunk, amire nem számítottunk. Önmagunkat. „Az agy minden oldala tartogat meglepetéseket, a könyv éppoly fantasztikus, mint amilyen magával ragadó.” Stephen Fry

Vitathatatlannak tűnő tény, hogy az öregedés elkerülhetetlen. De mi van, ha mindaz, amit eddig tanítottak nekünk erről a témáról, tévedés? Ahogy azt David Sinclair a Harvard Egyetem professzora és a Time magazin ötven legbefolyásosabb emberének az egyike bemutatja nekünk ebben a könyvben: az öregedés egy betegség és ez a betegség gyógyítható. Ez a gondolatébresztő és provokatív könyv elrepít minket a tudományosságunk korlátait folyamatosan feszegető kutatások frontvonalába, és bepillantást enged azokba a hihetetlen felfedezésekbe, amelyeknek egy része éppen a szerző laboratóriumában született meg, és amelyek rávezetnek minket arra, hogy miként lassíthatjuk le, sőt fordíthatjuk vissza genetikai óraművünket. Sinclair letehetetlenül izgalmas könyve bevonja az olvasót a tudományos felfedezések folyamatába, és olyan új technológiákkal és egyszerű életmód-változtatásokkal ismertet meg minket, amelyek bizonyítottan a segítségünkre lehetnek abban, hogy fiatalosabban és egészségesebben élhessünk, hosszabb ideig. A könyv egyrészt útmutatást ad ahhoz, hogy ismét a kezünkbe ragadhassuk a saját egészségünk irányítását, másrészt felvázolja előttünk a szerzőnek az emberiség jövőjéről szóló merész vízióját. A Meddig élünk? egyszer s mindenkorra meg fogja változtatni az öregedésről és az azzal kapcsolatos lehetőségeinkről való gondolkozásmódunkat.