Akkord Kiadó strana 5 z 11

A regény hőse Lassie, a gyönyörű skót juhászkutya, témája pedig e kivételes állat sorsa: az otthontól való elkerüléstől a kalandos hazatérésig. De a könyv igazi és fő témája: a hűség és a becsület. A jellegzetes yorkshire-i környezetben és a skót hegyvidéken a cselekmény folyamán örök emberi értékek fogalmazódnak meg. Becsületes emberek harcolnak a rosszal.

A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét. A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Ez a történet rólunk szól. Arról, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk. Mindannyiunk története teljesen egyedi, mint ahogy a valaha élt mintegy 100 milliárd ember a története is az. Egyedi, mégis közös, mert génjeinkben ott hordozzuk fajunk történetét – a születését és a halálét, a betegségekét, az éhínségekét, a vándorlásokét és sok-sok szexét. Amióta a tudósok 2001-ben először olvasták el a teljes emberi genomot, nagyon sok mindent állítottak azzal kapcsolatban, és persze sok mindennek az ellenkezőjét is, sőt egy sor mítosz is született a témában. De ahogy Adam Rutherford elmagyarázza, a genomjainkat nem használati útmutatókként kellene olvasnunk, hanem epikus költeményekként. A DNS sokkal kevesebb dolgot határoz meg, mint azt eddig sejtették velünk – sokkal kevesebbet rólunk, egyénekről, viszont összehasonlíthatatlanul többet fajunk egészéről. A genetika egyre terjeszkedő tájain tett utazása során Adam Rutherford megmutatja, mit árulnak el ma a génjeink a múltunkról. A neandervölgyiektől a gyilkosságokig, a vörös hajúaktól a rasszokig, halott királyoktól a pestisjárványokig, az evolúciótól az epigenetikáig – ez egy mítoszromboló és felvilágosító új portré arról, kik vagyunk, és hogyan lettünk.

A felújított kiadás illusztrált változata Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányban kelt el. Ez a könyv a XX. században klasszikussá vált, rengeteg meglepetéssel szolgáló tudományos ismeretterjesztő mű felújított és átdolgozott kiadásának illusztrált változata. Több mint 240 színes fotó, rajz és számítógépes grafika segíti az olvasót a szöveg még jobb megértéséhez. A kötet az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, miközben kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története Hawking klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe.

Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe. A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technológia hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre? Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő. Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett. A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.

A „Miért Alszunk”? az alvással foglalkozó első könyv, melyet a téma egyik tudományos szakértője - a berkeley-i Kaliforniai Egyetem alváskutatással és agyi képalkotással foglalkozó laboratóriumának vezetője - írt, s mely úttörő módon tárja fel az alvás titkait, elmagyarázva, hogyan javíthatunk általa életminőségünkön. Az alvás életünk és egészségünk egyik legfontosabb, mégis legkevésbé ismert alkotóeleme. A tudománynak egészen a legutóbbi időkig nem volt válasza az olyan kérdésekre, hogy miért is alszunk, hogyan segíti az alvás testünk és agyunk megfelelő működését, vagy miért jár a hiánya olyan súlyos következményekkel. Valódi funkciója, különösen életünk három további alapvető tevékenységével - evés, ivás, szaporodás - összehasonlítva hosszú-hosszú ideig ismeretlen maradt. Az utóbbi két évtized tudományos felfedezései azonban új megvilágításba helyezték a kérdést. A kitűnő agykutató és alvásszakértő Matthew Walker ezen új eredmények alapján ismerteti meg az olvasót az alvás és az álmodás létfontosságú szerepével. Az alvás számtalan egyéb funkciója mellett javítja a tanulási képességünket, a memóriánkat, és hozzájárul a logikus döntések meghozatalához. Segít kordában tartani az érzelmeinket, erősíti immunrendszerünket, javítja anyagcserénket és szabályozza az étvágyat. Az álmodás eloszlatja a fájdalmas emlékeket, s egyfajta virtuális valóságot teremt, melyen belül agyunk múltbeli és jelenlegi ismereteinket elegyítve kreatív új gondolatok megszületését teszi lehetővé. Walker választ ad az alvással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre is: • Hogyan befolyásolja az alkohol és a koffein az alvást? • Mi történik pontosan a REM-fázis során? • Miért változik alvási mintázatunk a kor előrehaladtával? • Milyen hatása van a népszerű altatótablettáknak? • Okozhatnak-e hosszú távú károsodást? Walker a legfrissebb tudományos vívmányok, valamint több évtizednyi kutatói és orvosi tapasztalat alapján magyarázza el, hogyan képes az alvás javítani a tanulási képességet, a hangulatot; szabályozni hormonháztartásunkat, védelmet nyújtani a rák, az Alzheimer-kór vagy a diabétesz ellen; lassítani az öregedés folyamatát, ezáltal növelni a várható élettartamot; segíteni gyermekeink iskolai tanulmányait, továbbá fokozni hatékonyságunkat, produktivitásunkat és sikerességünket az életben. * A „Miért Alszunk?” című ezen világos, magával ragadó, tudományosan megalapozott és rendkívül olvasmányos mű teljes egészében megváltoztatja az olvasó alvással, álmodással kapcsolatos korábbi elképzeléseit. * Matthew Walker az idegtudományok és a pszichológia professzora, és az alváskutatással, valamint agyi képalkotással foglalkozó laboratórium vezetője a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, de korábban dolgozott a Harvard Egyetem pszichiátria tanszékén is. Több mint 100 tudományos cikk fűződik a nevéhez, s olyan tévéműsoroknak volt a vendége, mint a 60 Minutes, a Nova, a BBC News vagy a Science Friday az NPR-en. A Miért alszunk?

A legtöbb történész az idő apró szeletét vizsgálja. Milyen lenne, ha áttekintenénk a mindenség egész történetét az ősrobbanástól napjainkig - sőt azon túl is? Miként módosulna az univerzumról, a Földről és a világban elfoglalt helyünkről alkotott képünk, ha az idő egészében tekintenénk rá? Ezekre a kérdésekre kereste a választ David Christian, amikor megalkotta a Nagy Történelem fogalmát, a múlt és a jövő szemléletének merőben új megközelítését. Ebben a könyvben nyomon követi az elmúlt 13,8 milliárd év történetét, és feltárja, miként tették lehetővé a megfelelő körülmények, nyolc küszöb átlépésével a komplexitás új formáinak felbukkanását a Földtől a Homo sapiensig és a földműveléstől a fosszilis tüzelőanyagokig. Ez utóbbi, óriási horderejű innováció hatalmas energiabőséget nyújtott, amely rendkívül előnyösnek bizonyult az emberiség számára, miközben azzal fenyeget, hogy szétzilál mindent, amit eddig létrehoztunk. Christian világossá teszi, hogy ezek a rejtett szálak, amelyek mindent mindennel összekötnek, a Föld létrejöttétől a kollektív értelem megjelenéséig és az atomháború kitöréséig. A tárgyát tekintve átfogó, előadásmódjában pedig borzongató könyv bemutatja, mi mindent tudhatunk meg, ha az életet egyetemes léptékben szemléljük.

Az ókori görög drámát tekintve Szophoklész a minta, sok esetben a mérce is. Két legismertebb művének titka a bennük felvetett kérdések megválaszolhatatlansága. Hősei tragikus hősök: eszményeik, céljaik minden esetben világosak, bukásuk oka az, hogy egy náluk hatalmasabb erő (a király vagy a Sors) velük ellenkező célra törekszik. Cselekedeteiket objektíven megítélni azonban szinte lehetetlen; a történetek megírása óta állandó vitaalapul szolgálnak.

Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról mesél, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatjá k: geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem, hogy honnan szere ztük tudásunkat. Honnan tudjuk, mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk és hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve? Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?

A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: - Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat , ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. - Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. - Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. - Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel , noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni. MICHIO KAKU az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet könyvet írt, melyek közül a Hipertér, az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él.