Akkord Kiadó strana 3 z 13

Szabó Lőrinc a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb lírikusa, műfordítója. Költőként meghatározó életművet hagyott ránk, emellett műfordítóként az európai irodalom számos elismert alkotását ültette át magyarra. A jelen válogatás versein keresztül betekintést ad munkásságának egy-egy szakaszába. „Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a létezés egészében való jelenlét átgondolásának poétikai alkalma.” Kabdebó Lóránt

Petőfi, a lánglelkű forradalmár, az alföld szerelmese, az egyszerűség kifejezője, a népdalok folytatója, a legszebb szerelmes versek költője, a jövőbe látó, a János vitéz megteremtője stb. Vajon van-e „igazi arca” Petőfinek? A jelen válogatás szeretné, hogy az – elsősorban diák –olvasó előítélet-mentesen ismerje meg a költő igazi arcát, így maradhat-válhat élővé a mai fiatalok számára is.

Radnóti Miklós a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Tehetsége már pályája kezdetén megmutatkozott. Korai verseit a szabadvers forma, az expresszionista hangok jellemzik. Érezhető a harmónia, a derű, az életöröm, a szerelem Fanni iránt, bár azért itt is találunk már – igaz kisebb számban – borúsabb hangulatú verseket. Későbbi köteteiben a világ változása az ő stílusában is változást hozott, az egyre inkább vészjósló létben keletkező művei, már érett, klasszikus formát mutatnak. A jelen válogatással elsősorban a fiatal olvasóknak szeretnénk bemutatni legismertebb verseit.

Bármilyen "hivatalos" Ady-képpel szemben mindig megvan az egyén lehetősége és felelőssége, sőt, kötelessége, hogy kialakítsa saját Ady-képét. Ehhez kíván segítséget nyújtani a jelen válogatás is, elsősorban középiskolás diákok számára. A verseket olvasva árnyaltabban értelmezheti az olvasó Ady magyarságát, ostorozó hazafiságát, magányát -egyszóval költészetét.

Régóta azt tartják, hogy a gondolkodás és az érzelmek viselkedésünkben önálló és egymással szemben álló erők. Leonard Mlodinow, A tudattalan című sikerkönyv szerzője szerint azonban a pszichológia és az idegtudomány rendkívüli fejlődése bebizonyította, hogy az érzelmek éppolyan fontosak jólétünk szempontjából, mint a gondolkodás. Hogyan tudunk jobban kapcsolatot teremteni másokkal? Hogyan tudjuk megérteni frusztrációinkat, félelmeinket és szorongásainkat? Mit tehetünk, hogy boldogabb életet éljünk? A válaszok az érzelmek megértésében rejlenek. A szerző elkalauzol minket a témát kutató tudósok laboratóriumaiba és valós helyzeteken keresztül is megmutatja, hogyan segíthetnek érzelmeink, miért fájnak néha, és mit tanulhatunk mindkét esetben. Mlodinow betekintést kínál evolúciónkba és biológiánkba, kulcsot adva kezünkbe érzelmeink jobb megértéséhez és előnyeik maximalizálásához. A rá jellemző világos stílusban, mondandóját lenyűgöző történetekkel fűszerezve, az Érzelmeink az érzések új tudományát tárja az olvasó elé, és útmutatást nyújt ahhoz, hogyan hozzuk ki a legtöbbet a természet egyik legnagyobb ajándékából.

A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét. A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményt leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.

Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit: az első villanásokat. Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság”. Ennek a tételnek ragyogó megvalósítása Karinthy fiatalkori, híres könyve, a Tanár úr kérem.

Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányban kelt el. Ez a könyv a XX. században klasszikussá vált, rengeteg meglepetéssel szolgáló tudományos ismeretterjesztő mű felújított és átdolgozott kiadásának illusztrált változata. Több mint 240 színes fotó, rajz és számítógépes grafika segíti az olvasót a szöveg még jobb megértéséhez. A kötet az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, miközben kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története Hawking klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe.

Miben hasonlítanak a drogelvonás tünetei egy összetört szívre? Hogyan tanulhat meg egy vak ember a nyelvével, vagy egy siket a bőrével látni? Miért látták az emberek az 1980-as években enyhén pirosas árnyalatúnak a könyvoldalakat? Lehetséges-e, hogy egyszer majd úgy vezérelünk egy robotot, ahogyan az ujjainkat mozgatjuk? Miért álmodunk éjjelente, és mi köze van ennek a Föld forgásához? Ezekre a kérdésekre a válasz a szemünk mögött rejtőzik. A bolygónkon valaha létrejött legnagyszerűbb technológia az a másfél kilós szerv, amely a koponya üregében helyezkedik el. Ez a könyv nem egyszerűen arról szól, hogy mi az agy, hanem arról, hogyan működik. Az agy varázslata nem azokban a részekben található meg, amelyekből felépül, hanem annak módjában, ahogyan ezek a részek elektromos, élő szövetként szüntelenül újrarendezik kapcsolataikat. Az élő agy bemutatja az Eagleman saját laboratóriumában évtizedek óta folyó kutatások eredményeképpen született felfedezéseket a szinesztéziától az álmodáson keresztül a testünkön viselhető neurotechnológiai eszközökig, amelyek forradalmasítják mindazt, amit az érzékelésről eddig gondoltunk.

Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányban kelt el. Ez a könyv a XX. században klasszikussá vált, rengeteg meglepetéssel szolgáló tudományos ismeretterjesztő mű felújított és átdolgozott kiadásának illusztrált változata. Több mint 240 színes fotó, rajz és számítógépes grafika segíti az olvasót a szöveg még jobb megértéséhez. A kötet az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, miközben kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története Hawking klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe.

Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Mi a valóság természete? Miért vannak természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül a természet törvényei igazolják-e egy jóindulatú teremtő létezését, aki mozgásba hozta a világ fejlődését- vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?

Franz Kafka (1883-1924) életének legfőbb jellemzője az idegenség. Hegedűs Géza szavaival: „Zsidó volt németek között, miközben német volt a csehek között, míg prágai csehnek számított az Osztrák-Magyar Monarchiában." Ráadásul zsarnoki apa uralma alatt vergődött; hivatalnokként nem merte vállalni az írást mint létformát; vágyott a családi életre, de visszariadt a házasságtól. Harmincnégy esztendős korában halálos betegség támadta meg. Ördögi körök... Kafka a szorongások írója. Magyarázható és nem magyarázható félelmek között élt, ezeket a félelmeket örökítette meg regényeiben (Amerika, A per, A kastély), novelláiban, a félelemről vallott naplójában, leveleiben; rövid életének tettei és szóbeli megnyilvánulásai a szorongás hálójában vergődő lélek és a beteg test dokumentumai. "Zsákutca vagyok." - mondta önmagáról. Eletében csupán néhány írása jelent meg, számos műve befejezetlen maradt. Halála előtt arra kérte barátját, hogy semmisítse meg alkotásait. Munkássága végül is úgy maradt fenn, hogy barátja nem teljesítette a kérést. Es Franz Kafka világhírű lett! A per című regény annak foglalata és összegezője, amelyet kafkai világnak nevezhetünk. Túlzás nélkül: remekmű, kívételesen hatalmas alkotás. Első mondatában a legnagyobb történelmi, társadalmi és egyéni csapás, ördögi körök működésének kezdete fogalmazódik meg: "Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták." A kezdettől a végig, a letartóztatástól a kivégzésig, Josef K. egyesztendős pokoljárása: a regény maga... Kaiser László

Szeretünk különleges teremtményként gondolni magunkra, de van-e bennünk valóban valami különleges, ami megkülönböztet bennünket a többi állattól? Az ember csupán egy aprócska ág egy négymilliárd éve fejlődő családfán, amely tele van kanyarokkal és csavarulatokkal, és milliárdnyi fajt ölel fel. Az élőlények mind közös eredetűek és e közös kódon alapul a mi létezésünk is. Ez a paradoxon – vagyis hogy biológiailag megkülönböztethetetlenek vagyunk a többi élőlénytől, mégis különlegesnek tekintjük magunkat – az alapkérdése annak, hogy kik is vagyunk. Adam Rutherford ebben a földi életről szóló, eredeti és szórakoztató könyvben bemutatja, mennyire sok, egykor kizárólag az emberre jellemzőnek hitt dolog nem az: nem mi vagyunk az egyetlen faj, amely kommunikál, amely eszközöket készít, amely tüzet használ, vagy amely élvezeti célból is szexel. Az evolúció azonban lehetővé tette számunkra a kultúránk olyan széles körű fejlesztését, amelynek valóban nincs párja az általunk ismert természetben. Az ember könyve annak a történetét meséli el, hogyan váltunk azzá, akik ma vagyunk. A legújabb tudományos felfedezésekkel szemléltetett mű izgalmas összeállítás mindarról, ami egyértelműen az állatok közé tartozóvá tesz bennünket, miközben azt is megmutatja, miért vagyunk mégis rendkívüliek közöttük.

Nem túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója. Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámaíró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Amikor Darwin elhatározta, hogy megmagyarázza a fajok eredetét, meg sem próbált arra a mélyebb kérdésre válaszolni, hogy mi az élet. A tudósok generációkon át küzdöttek azért, hogy megértsék ezt az alapvető problémát. Az élet tényleg varázslatnak látszik: még egy egyszerű baktérium is olyan káprázatos dolgokat visz véghez, hogy nincs az a mérnök, akinek az alkotása felvehetné vele a versenyt. Mindamellett, a molekuláris biológia elmúlt évtizedekben elért eredményei csak elmélyítették a rejtélyt. Megmagyarázható-e az élet a ma ismert fizika és kémia keretein belül, vagy valamilyen alapvetően új megközelítésre van szükség? Ebben az elmélyült és átfogó, új elemzésében a fizikus és tudománynépszerűsítő Paul Davies egy olyan új és gyorsan fejlődő tudományterületen keresi a választ, amelynek még neve sincs, de kiterjed az informatika, a kémia, a kvantumfizika és a nanotechnológia felségvizeire. A Démon a gépezetben lélegzetelállító utazás a fizika, a biológia, a logika és a számítástechnika birodalmában, az élet homályba merülő kezdeteitől azokig a mikroszkopikus gépecskékig, amelyek sejtjeinket működtetik. Miután összekapcsolja a rákot a tudatossággal és a kétfejű férgeket a madarak tájékozódásával, Davies felismeri, miként gyűjtik össze és dolgozzák fel az információt a biológiai szervezetek, hogy rendet teremtsenek a káoszból, miáltal betekintést engednek magának az életnek a titkaiba.

„Azt tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak.” Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.