Akkord Kiadó strana 3 z 11

A Romeo és Júlia (1595) témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban. A létezés fő misztériuma, a szerelem - az élet maga - és a halál egy alkotásban: a mindenkori ifjúság megdicsőülése és az értelmetlen halál elutasítása.

Egykor el kellett vetnünk az elképzelést, mely szerint a Föld a Világegyetem középpontjában helyezkedik el. Most egy ennél is mélyebb értelmű lehetőséggel kell szembenéznünk: talán maga a Világegyetem is csak a számtalan létező univerzum egyike. A multiverzum nyomában rendkívüli utazásra visz, amikor megvizsgálja a tudomány legalapvetőbb kérdéseit. Melyek a mi Világegyetemünk határai? Létezhetnek az általunk ismertektől különböző fizikai törvények is? Valóban léteznek más univerzumok is? Tényleg egy multiverzumban élünk? Ez a könyv maga a kutatás – a végső kutatás-, amelyben a szerzők feltárják a valóság határait. John Gribbin megmutatja, hogyan gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek szerint a Világegyetem ténylegesen több annál, mint amit látunk belőle. Végigkalauzol bennünket a különböző elméleteken, ismerteti, mi ezekben a közös és mire számíthatunk a jövőben. Lebilincselően izgalmas kiránduláson ismerteti meg az olvasót a kozmológia mai állapotával. Eközben Gribbin számba veszi a kvantumelmélettel, a gravitációval, a világunkat alakító alapvető kölcsönhatásokkal, az idővel és a sokdimenziós világgal, magával az anyaggal, valamint az ismert Világegyetem növekedésével és sorsával kapcsolatos legújabb elképzeléseket. Bepiullant a jövőbe is, ahol egy szép napon annak a lehetőségével találhatjuk szembe magunkat, hogy mi magunk is létrehozhatunk univerzumokat. Áttekinti az ezzel járó kockázatokat és ennek a rendkívüli, a képzeletet is felülmúló következményeit. John Gribbin napjaink egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója. Legtöbb könyvét feleségével, Mary Gribbinnel együtt írja. John Gribbin asztrofizikusként végzett a Cambridge Egyetemen. Jelenleg a Sussex Egyetemen külsősként csillagászatot ad elő. Szabadidejében szívesen ír tudományos-fantasztikus történeteket is, könyveit a kertje végében álló pajtában írja.

A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást -bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám- ismerteti. Mindegyiket, mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.

Sokan nem hiszünk benne, pedig így van: a véletlen óriási mértékben befolyásolja mindennapi életünket. Ennek következtében az életben elért sikereket vagy elszenvedett kudarcokat gyakran egyértelmű és nyilvánvaló okoknak tulajdonítjuk, holott azokat valójában alapvetően a véletlennek köszönhetjük. Kedvenc sportolónk vagy a legtöbbet szidott politikus tündöklése és bukása - valójában mindannyiunk egész sorsa - legalább annyira tükrözi a véletlen, mint az előzetes tervezés és az eredendő adottságok hatását. Megdöbbentő lehet, amikor felismerjük: kétszer akkora annak a valószínűsége, hogy úton a lottózóba autóbalesetben veszítjük az életünket, mint annak, hogy a megvásárolt szelvénnyel megnyerjük a főnyereményt. Mlodinow szemléletesen mutatja be, hogy az iskolai osztályzatok, a politikai közvélemény-kutatások és életünk sok más ítélete sokkal kevésbé megbízható, mint azt hisszük. Miközben rámutat a valószínűség igazi természetére és feltárja azokat a pszichológiai illúziókat, amelyek következtében tévesen ítéljük meg a bennünket körülvevő világot, újszerű betekintést nyújt abba, hogy mi az, ami igazán ésszerű, és hogyan hozhatunk mélyebb gondolkodásra alapozott döntéseket. Az osztályteremtől a bírósági tárgyalóteremig, a pénzügyi piacoktól a szupermarketekig, az orvosi rendelőtől a Fehér Ház Ovális Irodájáig Mlodinow mindenütt érdeklődést keltő, lenyűgöző. Az olvasókat nemcsak a véletlen, az esély és a valószínűség világán kalauzolja végig, hanem a világ új szemléletét is felkínálja. Ez az eredeti és váratlan utazás arra hívja fel a figyelmet, hogy életünk számtalan eseménye csak annyira jelezhető előre, mint amennyire az éjszakai bárból a friss levegőre kitántorgó ember lépései.

Ez a könyv az univerzumokról szól. Olyan történetet mond el, amelyik egyetlen rendkívüli tény körül forog: Albert Einstein híres relativitáselméletre univerzumok egész sorozatát írja le. Nem sikerült még ezeknek a gyötrően nehéz egyenleteknek minden megoldását megtalálni, azonban az eddig megtaláltak kivétel nélkül figyelemre méltóak. Egyesek olyan univerzumokat írnak le, amelyek tágulnak, mások összehúzódnak. Egyesek búgócsigaként forognak, míg mások kaotikusan előrejelezhetetlenek. Némelyek tökéletesen simák, de akadnak csomósak is. Vannak, amelyek megengedik a múltba tett időutazást. Csak nagyon kevés teszi lehetővé, hogy kifejlődjék benne az élet; a többi, ha egyáltalán létezik, tudatos elménk számára ismeretlen és megismerhetetlen marad. Történetünkben olyan univerzumokkal is találkozunk, amelyekben időről időre vagy helyről helyre megváltozhatnak a fizika törvényei, univerzumokkal, amelyekben a tér és az idő extra, rejtett dimenziói bújnak meg, univerzumokkal, amelyek örökkévalóak, univerzumokkal, amelyek fekete lyukak belsejében élnek, univerzumokkal, amelyek bármely különösebb figyelmeztetés nélkül véget érnek, összeütköző vagy éppen felfúvódó univerzumokkal, valamint univerzumokkal, amelyek valami másból jöttek létre - vagy éppen a semmiből. Fokozatosan rátalálunk a jelenleg bennünket körülvevő Világegyetem legújabb és legpontosabb leírására, miközben megismerkedünk a "multiverzum" -az összes lehetséges univerzum univerzuma- fogalmával, amelyről a fizika modern elméleteinek köszönhetően elgondolkozhatunk. Az Univerzumok könyvében az egész természettudomány legfantasztikusabb és legmélyrehatóbb spekulációival találjuk szembe magunkat.

A Talentum diákkönyvtár sorozat Thomas Mann három írását tartalmazza.

Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Kötelező olvasmány diákoknak, s ajánl ott minden magyarnak, akit érdekel az anyanyelvén írt csodálatos vallomás az emberi sorsról, a jóságról, a kegyetlenségről, a bűnről és a büntetésről. Többet fog tudni életről, emberről, önmagáról, aki elolvassa.

Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Joseph Heller első regénye korszakalkotó, groteszk, mégis zseniálisan ábrázolja a háborút. A háborút, mint őrült gépezetet, amelyben mindenki őrülten viselkedik, és amelyből akkor sem lehet kikerülni, ha valaki őrült, és akkor sem, ha valaki normális. Ez

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplői nem hősök - egyszerű emberek.

A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a TALENTUM MŰELEMZÉSEK. Az Ulysses híres és híresen nehéz könyv. Kevesen olvasták, de aki nem olvasta, az is tud vasy tudni vél róla néhány alapvető információt. Egy nap alatt játszódik, történései részben az Odüsszeia epizódjait követik, félig-meddig önéletrajzi ihletésű, és helyszíne Dublin, Írorsz ág fővárosa. Rendhagyó mű rendhagyó megközelítést kíván: Kappanyos András ihletett elemzése az Ulysses szerkezeti összetettségét tárja föl, főbb szereplőivel ismertet meg, s egyedülálló kulturális kapcsolatrendszerébe vezeti be az olvasót.

A kötetben a szerző elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok.

"A "Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)