Corvina Kiadó strana 28 z 63

"Van valami közös azokban, akik ezt a naplót a kezükben tartják: a kutyájuk iránti szeretet, és vélhetően a törekvés, hogy jó gazdái legyenek hűséges társaiknak. Éppen ezért ezt a könyvet úgy alkottuk meg, hogy a gazdik és a kedvencek közös élményeinek, emlékeinek megörökítéséhez teret adjon írásban és fényképeken egyaránt. Mindeközben segíti a gondos gazdikat az állatokkal kapcsolatos legfontosabb dátumok, teendők, információk egy helyen tartásában. A könyv tehát mindennapi útmutató és családi album egyszerre, amelyhez már csak a szép élmények hiányoznak." (a Kiadó)

Amikor 1919-ben a tizenhét éves svéd gimnazista lány Stella Kuylenstierna beleszeretett a stockholmi magyar követség nyalka attaséjába Andrássy Imrébe és feleségül ment hozzá, nem sejtette - nem is sejthette -, milyen sors vár rá. Nem tudhatta, hogy az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata feleségeként, várak, kastélyok, paloták úrnőjeként tündérmesébe illő, főúri életet él majd a két világháború közötti feudális Magyarországon, és nem tudhatta, milyen drámai módon vet majd véget a háború ennek az életformának, hogyan kell majd menekülnie, pokoli körülmények között a puszta életét mentenie 1945-ben a visszavonuló németek és az előrenyomuló oroszok között. A valódi élményeket és emlékeket megörökítő, páratlanul értékes és hiteles memoár és kordokumentum 1948-ban jelent meg Svédországban. Magyar fordításban most olvasható először.

Nyáry Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyveknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történteket. Harminchárom 19-20. századi magyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweis Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler. „Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések. A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak. Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim." Nyáry Krisztián

„Kacagnom kell...!", legyintene lemondóan a mamám egy újabb zsidóvicc antológia hallatán, és szokás szerint elvben igaza is volna. A gyakorlatban persze nem, mert ez a válogatás tényleg különbözik a hasonló tematikájú kiadványoktól, úgyhogy most az egyszer kéretik nem hallgatni rá. Először is kizárólag csak alapvicceket tartalmaz, vagyis olyanokat, melyekhez bármilyen szorult helyzetben bízvást fordulhat az ember egy kis vigaszért, útmutatásért, önbizalomért. Az is elmondható még róla, hogy nincsenek benne azok az ilyen gyűjteményekben elég gyakori élcek, melyeket csak a Tóra és a jiddis nyelv igen kimerítő ismerete esetén lehet megérteni. Benne vannak viszont mindazok a közszájon forgó zsidóviccek, amelyek sose szoktak szerepelni bennük, pedig évtizedek óta azokon röhög a fél ország. Van aztán itt még sok más is, de azt azért senki nem kívánhatja tőlem, hogy már a könyvem legvégén elsüssek minden jó poént.

Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok. „Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel." Nyáry Krisztián

Nem sokkal Nicolae Ceauşescu 1989. december 25-én történt kivégzését követően Jaap Scholten holland író későbbi feleségével egy ütött-kopott cabrióval nekivágott Kelet-Európának, hogy a Kárpátokon átkelve meglátogassa Bukarestben nagykövetként tevékenykedő nagybátyját. Az írót teljesen lenyűgözte az erdélyi táj szépsége, és később rendszeresen visszatért Európának ebbe a gyönyörű, de nehéz sorsú részébe. Magyarországi és romániai utazásai során találkozott az egykor oly tekintélyes erdélyi arisztokrácia számos tagjával. Felkereste velük azokat a lakásokat - többnyire pincéket és sufnikat -, ahol a szocializmus alatt lakni kényszerültek, és járt azokban a munkatáborokban is, ahol annak idején kényszermunkát végeztettek velük. Scholten az egykori gazdag múltról és az üldöztetés borzalmairól faggatta őket. De találkozott a legfiatalabb nemzedék tagjaival is, és megkérdezte tőlük, mit szándékoznak tenni a kárpótlás keretében visszaszolgáltatott családi kastélyokkal és birtokokkal. Az így született izgalmas, megrendítő és felkavaró riportokat foglalja magába Báró elvtárs, Scholten első dokumentarista munkája, amelyet 2011-ben a történelmi témájú könyveket díjazó Libris Geschiedenis Prijsszel tüntették ki Hollandiában.

Nyáry Krisztián, az elmúlt évek két könyvsikerének, az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyveknek szerzője ezúttal is valódi emberi sorsokról írt igaz történteket. Harminchárom 19-20. századi magyar emberről, akik köztünk éltek, és akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűek. Ők az igazi hősök. Vannak köztük ismert emberek, mint Papp Laci vagy Semmelweiss Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler.

A kiváló művészettörténész Sir Nikolaus Pevsner (1902-1983) átfogó építészettörténeti munkáját a világ számos nyelvére lefordították, első megjelenése, 1943 után a szerző többször kibővítette, újabb és újabb országok építészetét emelve be a szövegbe. Az európai ... Folytatás ›› építészet története rengeteg kiadást élt meg, a magyar olvasók először 1972-ben vehették kezükbe, és azóta hazánkban is többször jelent meg, ez az ötödik, bővített kiadása. Népszerűségének titka tudományos szakszerűségén és a nem szakemberek számára is élvezhető és élvezetes stílusán túl megközelítésében rejlik: Pevsner az építészeti emlékeket, mint egy-egy korszak szellemiségének (Zeitgeist) kifejezőit vette sorra, mindig ismertetve azt a történelmi szituációt, társadalmi és kulturális környezetet, amelyben az egyes remekművek megszülettek. Szemlélete szorosan kötődött a német szellemtudományokhoz, nem véletlenül, hiszen Németországban született, tanulmányait neves német egyetemeken végezte, előbb a drezdai Gemäldegalerie muzeológusaként, majd a göttingeni egyetem tanáraként dolgozott. Hitler hatalomra jutását követően kényszerült emigrációba, és Az európai építészet történetét a háború évei alatt már Nagy Britanniában, a Penguin Books kiadó felkérésére készítette el. A kiadó törekedett arra, hogy a legjobb szerzőkkel dolgozzon, kötetei alaposak, szakmailag kifogástalanok, ugyanakkor olvasmányosak is legyenek. Pevsner munkája minden elvárásuknak megfelelt, és elemzései ma sem veszítettek frissességükből. Világszerte az építészettörténet alapművének tekintik. Mivel a könyv utolsó bővítése óta több évtized telt el, az új kiadás utószavában Michael Forsyth építész, a University of Bath tanára összefoglalja az elmúlt ötven év irányzatait, és bemutatja a kortárs építészet kiemelkedő alkotásait. Az új kiadást bőséges jegyzetanyag, az építészeti szakkifejezések magyarázata, névmutató és helynévmutató teszi teljessé, 208 új, színes fotó és rajz, valamint 65 alaprajz illusztrálja. A(z) Az európai építészet története (Könyv) szerzője Nikolaus Pevsner.

Az én testem azoknak a 9-14 éves lányoknak szól, akik - még nem kamaszodnak, de már kíváncsiak arra, hogy mi minden történik majd bennük, velük - már látnak, éreznek változásokat és szeretnének több információt arról, hogy pontosan mi is zajlik ilyenkor a testükben - már nagylányok, van saját élményük arról, amiről a könyv szól, de maradtak bennük kérdések a női test működésével kapcsolatban. Hanna, Luca és Dorka - három kíváncsi tinilány - kérdései nyomán kiderül, hogy Mi is az a pubertás? Mit kezdjünk a szőrökkel? Mitől nőnek meg a cicik? Milyen szép a "virágod"? Lehet-e tudni pontosan, hogy mikor fog megjönni és mit kell csinálni, ha épp váratlanul kezd el valaki menstruálni? Mit kell tudnod a betétekről, tamponokról? Ünnepelni is lehet a Holdnapokat? Hogyan maradj barátságban a testeddel a változások közepette is? Hoppál Bori női testtudat oktató több, mint egy évtizede tart előadásokat és tanfolyamokat a "A női test csodái"-ról: menstruációról, várandósságról, szülésről, változókorról, női szerveinkről és szexualitásunkról. Vajda Melinda letisztult szemléltető ábrái segítenek a test anatómiájának megértésében, hangulatos rajzai, karakterei szerethetővé teszik a könyvet.

A Corvina tematikus útikönyvsorozatának harmadik kötete az egyedülálló magyarországi vízkincsre települt gyógyfürdőket és gyógyszállókat mutatja be országrészenként. A könyv használatát nagyban elősegíti, hogy mindjárt az elején tájékoztatást kapunk a kötetben előforduló szakkifejezésekről és a különböző termálvizek összetételéről. Az egyes országrészeken belül megismerkedhetünk a jelentősebb gyógyfürdőkkel és gyógyszállókkal, az egész ország területéről összesen 122-vel, azok történetével és szolgáltatásaival, valamint az adott környék látnivalóival is. Minden egyes létesítménynél szerepel az elérhetőség, a nyitva tartás, az egyes medencék és szolgáltatások felsorolása, a gyógyvíz összetétele és azoknak a betegségeknek a fölsorolása, amelyekre a vizet ajánlják. Hogy a kép még teljesebb legyen, a kötet végén megnevezünk további 110 fürdőt és hotelt, amelyek ugyan nincsenek gyógyfürdővé nyilvánítva, de magas oldottásványianyag-tartalmú termálvízzel rendelkeznek. Ezeknek szintén megadjuk a címét. A kötetet annak a 98 határon túli gyógyfürdőnek és gyógyszállónak a listája zárja, amelyek az I. világháború előtt létesültek, és még ma is működnek. Az útikönyvet 470 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS-koordináták segítik.

"Az Utazásaim naplója lehetőséget nyújt minden ember számára, hogy összegyűjtse úti élményeit, feljegyezze és megőrizze emlékeit és tapasztalatait ebben a szép kivitelezésű könyvben önmaga, vagy a szerettei számára. A napló a kitöltést kérdésekkel, táblázatokkal és az utazási célt illusztráló térképpel teszi könnyebbé. A napló kétféle borítóval kapható." (a Kiadó)

E praktikus formátumú kézikönyv segítségével könnyedén megtervezhetjük és megszervezhetjük saját esküvőnket vagy ismerőseink, rokonaink házassági ceremóniáját.

Mozaik róluk, rólatok. Hány titkot rejtenek a férfiarcok az utasszállító repülőgépen, Brazília felé tartva? Fölényes mosolyok, fojtott gátlások, a kezdetek tüze és a válaszok kétségei. Tizenhárom élet, egyetlen éjszaka az óceán felett. Olykor álomba merülnek, majd felriadnak, és velük utazunk mi is - nemcsak a gépen, de a sorsukban is. Miért nézi mindenki kétkedve, ha egy apuka marad otthon a gyerkőcöket nevelgetni? Milyen keskeny a határ a gyűlölet és a vonzalom közt, és nyithat-e a világ felé a magába forduló, különc agglegény? Bepillanthatunk a megszállott testépítő, Kristóf, a diplomás feleség mellett kisebbségi érzéssel küzdő Tibor, vagy az anyjáról leválni képtelen Dénes életébe is. A gép leszáll, de az utasokat nem hagyjuk el - továbbgondolhatjuk őket, csakúgy, mint minden férfit. Megfejteni őket valódi kihívás, de a legszebb ajándék is egyben. Galgóczi Dóra, négy sikeres regény és egy novelláskötet után - Test a lélek börtönében, Felpróbált életek, Megszülethettél volna, Fiatalságra ítélve, A nő millió arca - új könyvében egy légiutaskísérő szemével boncolgat különféle emberi sorsokat, miközben nagy beleérző készséggel mindnyájunk számára ismerős szituációkat villant fel.

A kötetben közölt írások és képek egy nagyrészt elfelejtett polgári réteg életformáját és gondolatait mutatják be abban a történelmi pillanatban, amikor világuk visszavonhatatlanul múlttá lett. A harctéri emlékezés és a levelek írói azt a sokoldalú érdeklődést, eszményt és emberi tartást testesítették meg, amelyet még a Monarchia idején sajátítottak el, és amelytől egy modern, európai szellemű Magyarország megteremtését remélték.

Találó a cím: Felcsuti Péter írásainak nagy vonzereje, hogy nem akarja véleményét az egyedül igaz álláspontnak láttatni. Egyszerűen csak elmondja, hogy az előző héten mi bosszantotta fel, mi az az irracionalitás vagy igazságtalanság, amit nem hagyhat szó nélkül. Igazi pesti kávéházi hangulatuk van az írásainak - morfondírozások a minket körülvevő világról. És mivel Felcsuti alapvetően a pénzügyekhez, a gazdasághoz értő szakember, volt bankár, a legtöbb írás a bankműködés (manapság inkább ,,zombi" jellegű nem működés), a pénzügyek (különösen a devizahitelek) és a gazdaság (vagyis inkább a gazdasági válság) körül kóricál. Felcsuti mondja a magáét, mi vitatkozunk vele, és azt vesszük észre, hogy már válaszol is ellenérveinkre - mintha csak egy pergő párbeszédbe csöppennénk. Merthogy szerzőnk az a gondolkodó, aki önmagával is vitázik - az érvek pro és kontra sorjáznak az írásokban. Mindent tolerál - a buta csökönyösséget nehezen. Ha egy gazdaságpolitikus láthatólag nem tanul hibáiból, ha egy törvényhozó nem akarja megérteni, mi zajlik körülötte, ha egy politikus merő tahóságból két lábbal gázol a már elfogadott társadalmi normákba - olyankor Felcsuti felemeli a tollát és ír. És nem csak bankról, nem csak pénzügyekről, nem csak monetáris politikáról. Hanem igazságról és igazságtalanságról - megosztva mit olvasott ezzel kapcsolatban, meddig jutott a gondolkodásban, és milyen tett követte a gondolatot. Mert a megélt szociális igazságtalanság vezette a szerzőt a Kiút program legaktívabb támogatói, ,,tulajdonosai", szponzorai közé. Emlékszem, amikor először kérdezte, hallottam-e már a Yunus-féle Grameen Bankról, mert ő olyat szeretne itthon csinálni. És én, aki hallottam, olvastam erről a programról, minden kételyemet előadva próbáltam elmesélni neki, miért nem sikerülhet itthon. Meghallgatott, majd több hasonló gondolkodású emberrel belevágott. Ennek a programnak a sikereiről és kudarcairól szól az írások második blokkja. Felcsuti legendás bankvezető volt. Kollégái mesélték egyszer „ ha Péter azt kérné, hogy ugorjunk le egy tizenöt emeletes ház tetejéről, akkor a csapat egyik fele azonnal ugrana, a másik fele esetleg visszakérdezne, de utána úgyszintén ugrana " -, és miközben mesélték, megálltak egy pillanatra, egymásra néztek, bólintottak, és hozzátették: „ csak tudod, ilyen marhaságot ő sosem kérne tőlünk " . Azt a vezetői filozófiát, ami ezt a csodaszép történetet eredményezte, a kötet harmadik részéből ismerhetik meg. Egy vezetőtől, akivel egy bank megélte a csillagokba történő száguldást és a válság előidézte vesszőfutást is. Király Júlia

Miért van az, hogy az egyik ember jó erőben és tiszta tudattal éli meg a százat, míg a másik már 60 évesen súlyos memóriagondokkal küzd? Bárkit utolérhet az Alzheimer-kór? Milyen egy 80 éves ember agya? Jár-e előnyökkel az idősödő agy? E könyv a legújabb tudományos ismeretek alapján ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az öregedés folyamán agyunk változásokon megy keresztül. E változások egyike, hogy korlátozottabb tevékenységre lesz csak képes. Az új információk befogadásához nélkülözhetetlen emlékező- és koncentrálóképesség, valamint a szellemi rugalmasság veszít erejéből, és számottevően csökken a gondolkodás sebessége is. Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy az öregedés kizárólag hanyatlást jelent. Az idős ember agya tapasztalt agy, amely szükség esetén és kellő tréning mellett új megoldásokat keres. Ha valamelyik agyféltekének már gondot okoz az új információk feldolgozása, a másik a segítségére siet. Vannak olyan szellemi képességeink - például a súlyos problémákkal kapcsolatos döntéshozatal vagy az érzelmeken való uralkodni tudás -, amelyek terén az idősek jobbnak bizonyulnak a fiatalabbaknál. Ezért az idősödő agy a stresszel is könnyebben megbirkózik. A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül - márpedig ez az idősödő agy legfőbb erénye.