Európa Könyvkiadó strana 86 z 143

Annette Remmington negyvenéves kora előtt felért a csúcsra. Amikor legújabb (és legfiatalabb) ügyfele felbukkan egy bevásárlószatyorral, amiből egy lappangó Rembrandt-festményt húz elő, Annette tudja, ilyen lehetőség csak egyszer adódik egy művészeti tanácsadó életében. Meg is ... Folytatás ›› ragadja. Az aukció, ahol az addigra restaurált és komoly hírverés övezte Rembrandt kalapács alá kerül, lélegzetelállító, húszmillió fontos bevételt hoz. Annette hirtelen a műkereskedők műkereskedője lesz, százával jelentkeznek nála az újságírók interjúért. Még szerencse, hogy mellette áll a férje, Marius, aki vigyáz arra, hogy felesége ne veszítse el a fejét. Azt az újságírót is segít neki kiválasztani, aki megírhatja a megfelelő profilcikket. De Mariust itt cserbenhagyja éleslátása: Jack Chalmers felkavarja a házasság állóvizét. Annette és Marius kapcsolatában több a titok, mint egy kívülálló hinné. Jack hiába nem akar kutakodni, minduntalan rejtélybe, elhallgatásba ütközik. És amikor fülig beleszeret aranyhajú riportalanyába, Annette úgy érzi, húsz éve építgetett világa összeomlik. London és Yorkshire, Barcelona meg a Cote d'Azur a háttere a szerelmi háromszögnek. És mivel titkai nemcsak Annette-nek vannak, hanem Mariusnak, sőt még Jacknek is, alaposan összegabalyodnak az életek, mielőtt Barbara Taylor Bradford, szokásos mesteri történetszövésével, elrendezi őket.

Időutazás Palesztinában... Mindannyian ismerünk legalább két személyt az i. sz. I. századi Judeából és Galileából: Jézust és Heródest. Ebben a könyvben csak a másodikkal fogunk találkozni. Vele azonban sokszor, utoljára a temetésén. "A ravatal színaranyból volt, drágakövekkel kirakva. Takarója gyönyörűen hímzett bíbor, és a rajta nyugvó holttest ugyancsak bíborszövetbe volt burkolva; fején ott volt a királyi fejdísz, fölötte arany korona, jobb kezében kormánypálca", így írja le Josephus Flavius, a zsidóból lett római történetíró. De ha valakit nem az uralkodók élete-halála érdekel, az hova forduljon? Jó helyen járunk: Scott Korbhoz és ehhez a könyvhöz. Scott Korb színesen mutatja be nekünk az I. századi világot. Egyvalakit igyekszik csak közben kikerülni: ez a könyv nem Jézusról szól. Az Európa Diákkönyvtár párjaként elindított új sorozatunkban olyan műveket adunk közre, melyek élvezetes formában összegzik mindazt, amit a történelem, a kultúrtörténet, a társadalom- és természettudományok legfontosabb kérdéseiről manapság tudnia kell és tudnia érdemes a művelt, felkészült diáknak és a tájékozott felnőtt olvasónak.

A kötet az alábbi drámákat tartalmazza: - Romeó és Júlia (Kosztolányi Dezső fordítása) - Julius Caesar (Vörösmarty Mihály fordítása) - Hamlet, dán királyfi (Arany János fordítása) - Szentivánéji álom (Arany János fordítása) - Vízkereszt vagy amit akartok (Radnóti Miklós és Rónay György fordítása)

Sokan nevezték az Élet és sors-ot a XX. század Háború és béké-jének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról - s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival. Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért is, de megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt. És a regény mindkét birodalom lágereit is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét Grosszman könyvében, ha megírása idejébe képzeljük magunkat, meghökkentő a szókimondás bátorsága: akkor beszélt egészen nyíltan a náci és a szovjet rendszer lényegi azonosságáról, amikor a kérdés puszta felvetése halálos bűnnek számított. 1961-ben az Élet és sors összes kéziratpéldányát, sőt az írógépet és írógépszalagot is, amelyeken készült, "letartóztatta" a KGB. Grosszman ezt csak kevéssel élte túl, 1964-ben elhunyt, de a mű egy kézirata kalandos körülmények között megmaradt, a hetvenes években Nyugatra került, s ott jelent meg először 1980-ban. Grosszman regénye ma már a XX. századi világirodalom egyik alapművének számít: benne lüktet a tömeggyilkos diktatúrákat szülő kor minden fájdalma és kegyetlen erkölcsi-filozófiai dilemmája S a világ csak most, ötven évvel a megírása után fedezte fel igazán: a BBC nyolcórás rádiójáték-sorozatot készített belőle, Oroszországban több színházban játszották színpadi adaptációját, és idén, 2012-ben mutatja be az orosz tévé a tizenkét részes monumentális Élet és sors teleregényt. Olasz nyelvű megjelenésekor az Il Giorno így üdvözölte a regényt: "Az emberiesség és finomság, amellyel Grosszman háromszázötvenezer ember halálát rekonstruálja Sztálingrádnál, Tolsztojt idézi; a pátosz, ahogyan a szolidaritásról, a barátságról és a méltóságról értekezik, Dosztojevszkijt; a szelídség és érzékenység, amellyel az egyszerű életet magasztalja föl, Csehovot."

A kötet A világirodalom klasszikusai sorozatban megjelent válogatás alapján készült. Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta Gerencsér Zsigmond. Olvasóbarát, öregbetűs szedés, igényes kivitel. Ideális ajándék minden alkalomra. Válogatta és a tanulmányt írta: Vas István.

...az az ismerős alak, piros cipő, zöld kalap, vállán uzsonnáskosár... Tudod, hogy ki. Ugye, tudod? Bárány Boldizsár. A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc "bégetése", azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az "alapmesék" közé tartozik.

A Sámán a tizenkilencedik században játszódik, Az orvosdoktor-ban megismert Cole-ős leszármazottainak életét s az Egyesült Államok létrejöttében játszott érdekfeszítő szerepét követi nyomon. 1839-ben dr. Robert Judson Cole politikai okoknál fogva menekülni kényszerül szülőhazájából, Skóciából, s az Újvilágba hajózik. Először Bostonban folytat orvosi gyakorlatot, majd Illinois-ban telepszik le, mint orvos és birkatenyésztő. Gyerekkora óta megszállottja az amerikai indiánoknak, nem is nyugszik, amíg rá nem talál a szauk törzs utolsó, életben maradt képviselőire, akik elnevezik Fehér Sámánnak, és egyszer s mindenkorra megváltoztatják életét. Rob J. legnagyobb tragédiája fiának, Robert Jefferson Cole-nak, azaz Sámánnak süketsége. Sámán élete nem könnyű. Először meg kell tanulnia beszélni, hogy megállja helyét a hallók világában, aztán meg kell küzdenie egy olyan társadalom előítéleteivel, ahol a fizikai másság nagyon is számottevő tényező. Mire Sámánt befogadják, s belőle is nagyszerű orvos válik, a Cole család, akárcsak a legtöbb amerikai, belekeveredik Észak és Dél konfliktusába. Ez a nagylélegzetű családregény egy alakuló nemzet mindennapjainak állít hiteles emléket. Hol gyöngéd, hol hátborzongató az a leírás, amit a két Cole doktorról kapunk, az asszonyokról, akiket szerettek, a brutális gyilkosságokról, a hozzá nem értés sötét századaiból végre kiemelkedő orvostudományról és azokról a szenvedélyes emberekről, akik komoly áldozatokra is hajlandók, hogy őszinte hitük diadalra jusson.

Nabokov utolsó regénye, amely halála előtt három évvel, 1974-ben jelent meg, egy orosz-amerikai író, Vagyim Vagyimovics N. önéletrajza. Szatirikus portré önmagáról, paródia, az író magánéletét fürkésző életrajzírók kigúnyolása? Sokféleképpen értelmezték már ezt a rejtélyes művet, amelynek hőse oly sok mindenben hasonlít Nabokovhoz,s ugyanakkor mégis szinte az ellentéte. Vagyim Vagyimovics megbízhatatlan narrátor, aki arra sem emlékszik pontosan, hogy hány felesége volt (mint kiderül, négy), de a magánéletében sohasem találja meg a boldogságot - jóllehet ő valójában átéli azt, amit Humbert Humbert a Lolitá-ban: egy Bel nevű kamasz lánnyal utazza be Amerikát. Mulatságos, szellemes, meghökkentő regény - egy nagyszerű életmű méltó lezárása.

Noah Gordon nevét híres orvosregények fémjelzik. Első, nagy sikert aratott műve, a Sámán, az amerikai indiánok végső kiirtásának idején az Újvilágba elvetődött skót orvos kalandjait örökítette meg, a szintén hatalmas terjedelmű és megrázó erejű Az orvosdoktor pedig a tizenegyedik század orvostudományának sötét berkeibe, Angliába, s onnan kiindulva a kelet-ázsiai birodalmakba kalauzolja el a tudásra szomjas Rob J. Cole-t, a Sámán főszereplőjének ősét, akit ugyancsak azzal az isteni ajándékkal áldott meg a sors, hogy kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez az áldás azokban az időkben boszorkányságnak minősült, s hősünk is csak azon az áron menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit, miközben csakis a tudni vágyás vezette küzdelmes útján - no meg annak a tüzes szemű lánynak a szépsége, akit képtelen lett volna elhagyni...

"Kedves Barátaim - Levél Vámos Miklóstól Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem - személyes érintettség okán - régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány "kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre".) Számba vehető a várható jövő is. Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés." (Vámos Miklós)

A hobbit, A Gyűrűk Ura és A szilmarilok olvasói ismét belemerülhetnek J. R. R. Tolkien világába. Ebben a kötetben olyan történeteket gyűjtött össze Christopher Tolkien, amelyeket édesapja ugyan nem fejezett be, de eléggé kidolgozott ahhoz, hogy érdekesek legyenek az olvasók számára. A regék átölelik Középfölde három nagy korszakát - az első korból Tuor és Húrin legendája, a másodikból Númenor leírása valamint Galadriel és Celeborn története, a harmadikból Isildur halála, Cirion és Eorl esküje és a Gyűrű utáni kutatás részletei találhatóak meg a kötetben. Most különösen érdekfeszítőek lehetnek Az erebori kutatás részletei, A Fehér Tanácsról, a mágusokról (istarok) és a palantírokról szóló tanulmányok, hiszen Peter Jackson, A Gyűrűk Ura és A hobbit rendezője ezeket is felhasználta filmje készítéséhez. Ez a könyv más kiadónál már megjelent A Gyűrű keresése címen.

Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: Pi=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit?# A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel. Megkapta érte a Booker-díjat, rengeteg nyelvre lefordították, és állandó szereplője a bestsellerlistáknak. A regényből az Oscar-díjas Ang Lee háromdimenziós filmet forgatott, amelyet 2012 decemberétől játszanak a hazai mozik.

Álmaink nem csupán véletlenszerű képek vagy események, pontosan azonosítható okok váltják ki őket. Amikor álmodunk, mélyebb, ösztönösebb szinten gondolkodunk, mint ébren, sőt problémákat oldunk meg, csak éppen egy sajátos jelképrendszerben. Elménk kódolva szól hozzánk: figyelmeztet, segít és vezet életünk állandóan változó helyzeteiben. Az álmokon keresztül azokra a gondokra próbálja felhívni a figyelmünket, amelyeket szeretne megoldani. Ahelyett hogy "aludj rá egyet", akár azt is mondhatnánk: "álmodj rá egyet". Ez a kézikönyvként is használható mű segít nekünk, hogy több tucat álompélda révén elsajátítsuk az álmok gyakran meghökkentő nyelvét, és: - megfejthessük álmaink titkos üzenetét; - megértsük, hogy az álmainkban felbukkanó személyek, helyszínek és állatok tulajdon személyiségünk kivetülései; - feltárjuk a rémálmok igazi jelentését; - felfedezhessük az üzenetet a látszólag jelentéktelen álomelemek között; - saját álmaink alapján megoldhassuk mindennapi gondjainkat, és javítsunk az életünkön és a kapcsolatainkon; - megismerkedjünk a legfontosabb álombéli jelképekkel. Lauri Quinn Loewenberg gyermekkorától kezdve álomnaplót vezetett, hogy megörökítse nagyszerű és különös kalandjait. Egyik álma hatására kezdett el archetipikus pszichológiát tanulni, és azóta több mint ötvenezer álmot elemzett. Hazájában, Amerikában hallatlanul népszerű, számtalan tévé- és rádióműsor állandó vendége, honlapjára özönlenek az olvasóktól a megfejtésre váró álmok.

Agatha Christie jegyzetfüzeteiből már született egy könyv (Agatha Chistie titkos jegyzetfüzetei), de John Curran, a kéziratos hagyaték feldolgozója abba nem tudott minden érdekességet belezsúfolni. Ami kimaradt, vagy amit ott éppen csak érintett, abból íródott ez a könyv. Agatha Christie életműve hat évtized alatt keletkezett. Curran minden évtized legjellemzőbb műveit járja körül és minden évtizedhez talál érdekességeket is. Itt olvasható először A titokzatos stylesi eset eredeti befejezése, amit fáradságos munkával írt át az egyik jegyzetfüzet kézírásos vázlatából; egy Miss Marple-novella alternatív változata, és egyik legsikerültebb természetfeletti novellájának első verziója. Elolvashatjuk, mit írt a Times-nak arról, hogyan találta ki Hercule Poirot-t. Beleolvashatunk abba a jegyzetfüzetbe, amelyben a mérgek kémiai formuláit és hatásait gyűjtötte. Megtudhatjuk, mit tervezett A sors kapuja utáni regénynek - ami helyett a Poirot első esetei jelent meg, mert a nyolcvannégy éves írónőnek már nem volt ereje új regényre. Ebben a könyvben is rengeteg felhasználatlan regény- és novellaötlet van, amik mind fájdítják a rajongók szívét - micsoda remek könyvek születhettek volna belőlük! John Curran vezetésével időrendben követhetjük végig Christie hosszú alkotói periódusának legkiválóbb műveit. De ezt a könyvet is érdemes óvatosan forgatni: nemcsak befejezésekről lebben fel a fátyol, hanem szokatlanul összefüggésekre is rámutat az életmű egyik legjobb ismerője.

J. R. R. Tolkien nemcsak író volt, hanem lelkes amatőr festő és illusztrátor is. Miután első regényének kéziratát leadta, nemsokára jelentkezett a kiadónál a hozzá tartozó képekkel is. A hobbit első kiadásához így a szerző rajzolta a térképeket, a tíz fekete-fehér illusztrációt és ő tervezte a kötéstáblát és a védőborítót. Később öt színes képet is festett amerikai és angol kiadások számára. A tizenöt illusztrációhoz rengeteg vázlatot is készített. Ezek néha pár vonalból álló ötletek, néha gondosan kidolgozottak, néha ceruzásak, néha festettek - változatos lenyomatai annak, ahogy Tolkien a maga teremtette mesevilágot elképzelte. A hobbit megjelenésének 75. évfordulójára gyűjtötte össze két elhivatott tudós Tolkien-rajongó az összes rajzot és festményt. Páratlan gazdagságban csodálhatjuk meg a festő Tolkien kísérleteit elképzelt világa megragadására. A megjelentetett illusztrációk köré rendezve követhetjük egy-egy ötlet születését és fejlődését, zsákutcának bizonyuló változatokkal együtt. Most először digitálisan szkennelve és felújítva csodálhatjuk az oxfordi Bodleian könyvtár és a wisconsini Marquette egyetem kincseit, Wayne G. Hammond és Christina Scull magyarázataival. Szakmailag ellenőrizte Füzessy Tamás.

King's Abbot békés falucska. Mindenki ismeri egymást, mindenki mindenkiről mindent tud, vagy tudni vél. Ám egyszer csak rejtélyes gyilkosság kavarja fel az álmos hétköznapokat. Vajon kinek állt érdekében meggyilkolni a környék leggazdagabb emberét? A számtalan gyanúsított egyikének sincs alibije, s rendre kiderül, hogy titkok lappanganak a nyugodt felszín alatt. Hercule Poirot, a belga mesterdetektív előtt semmi nem maradhat sokáig rejtve, holott nyomozása során nem használ más eszközt, csupán "szürke agysejtjeit". Agatha Christie regénye változatlanul lebilincselő olvasmány.