Helikon Kiadó

Örkény István interjúinak gyűjteményével a reflektor most az életműsorozatban eddig megjelent művekről a művek háttérvilágára irányul. Egy remek társalgó beszélget kendőzetlenül főleg életrajzi és irodalmi témákról, könnyedén elhárítva minden próbálkozást, hogy szoborrá avassák: saját figuráját és sorsát is olykor metsző szarkazmussal kezeli, öniróniára mindig készen áll akkor is, amikor alkotói szemléletéről és technikájáról kérdezik. Az általa oly magas szintre emelt groteszkről szerényen azt mondja: írói eszközeit csak hozzácsupaszította a világhoz, a századhoz. Politikus írónak nevezi magát, aki bármilyen áttételesen is, mindig ugyanarról írt: „a mi korunkról és benne mirólunk, a mi népünk jelenéről”. Ez a nép pedig – szegezi kíméletlen kritikáját egyúttal nekünk, olvasóknak is – önsajnálattal, morális önfelmentéssel, a történelmi vétkek elkenésével nem válhat „felnőtt” nemzetté. Az interjúknak ezek a komoly pillanatai is feloldódnak Örkény közvetlen és világos beszédében, amelyet természettudományos műveltségéből hozott. Élvezet hallgatni egy éles intellektus evidenciaként ható, lényegre fókuszáló mondatait. Kíváncsisága és derűje pedig ragadós: kedvet csinál élethez, irodalomhoz.

Ishiguro 1989-ben megjelent, immár klasszikussá vált regénye a feljebbvalóihoz, a hatalomhoz és a mindenkori elvárásokhoz vakon igazodó ember szívszorító története.Stevens, a főkomornyik egyszer csak lehetőséget kap, hogy beutazza Angliát - s egyúttal életének emlékeit. Nemcsak varázslatos, hanem zavarba ejtő is ez az utazás: Stevensszel együtt tűnődhetünk az igazi "méltóság" mibenlétén, az élet elveszett-elvesztegetett lehetőségein, s egyúttal az 1930-as évek Angliájába is bepillantunk, legalábbis annak az angol arisztokráciának a világába, amely oly sokáig mint úriemberekkel próbált tárgyalni és barátkozni a náci Németország vezetőivel.„Ez csak egy érzelmes szerelmi történet” - mondja a regény egyik szereplője, éppen azt sugallva, hogy a regény sokkal több annál: a történelmi vakságról, gyávaságról és az erkölcsösségnek álcázott meghunyászkodásról szóló örökérvényű történet.Kazuo Ishiguro ezzel a könyvével robbant be a világirodalomba, elnyerte vele a Booker-díjat, s film is készült belőle Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével.„Nézze meg Németországot és Olaszországot, Stevens! Nézze meg, mire képes a határozott, erőskezű vezetés. Ott aztán nem volt szó ilyen ostobaságokról, hogy általános választójog.”

Az egykori tanár, Marzio Montecristo krimire szakosodott kis könyvesboltot nyit Cagliari belvárosában. Bár Marzio nem éppen barátságos természetű, a könyvek közé beköltöző két fekete macskának - Miss Marple-nek és Poirot-nak - köszönhetően a bolt népszerű lesz a vásárlók körében. Ráadásul a bolt törzsvendégei, a "keddi nyomozók" Marzio vezetésével nem csupán a krimiirodalom klasszikusait olvassák végig, de olykor valódi bűntények felderítésében is segédkeznek. A rendőrség ezúttal egy hidegvérű sorozatgyilkos ügyében fordul hozzájuk, és a nyomozóklub elvállalja a küldetést - annál is inkább, mert a rejtélyes "homokóra-gyilkosságokban" Marzio személyesen is érintett...A szardíniai író krimisorozata olaszországi sikere után egész Európát meghódította, és első kötete most magyarul is olvasható."Egy pillanat erejéig mintha felcsillant volna a két macska borostyánszínű szeme, mintha megérezték volna a sorsdöntő pillanat eljövetelét. A jelenlévők tekintete a könyvkereskedőre szegeződött, ajkukat összeszorították, izmaik megfeszültek. Mindenki izgatott volt a várakozástól, tudván, hogy közel az igazság pillanata."Piergiorgio Pulixi (1982) Cagliariban született, klasszika-filológiát tanult, egy ideig Londonban lakott, most Milánóban él. Számos népszerű thriller- és krimisorozat szerzője.

José úr első ránézésre maga a gogoli kisember: ötvenéves korára a segédfogalmazóságig vitte a Központi Népességnyilvántartó Hivatalban, s annak tőszomszédságában, spártai körülmények közt éli agglegényéveit. Egyetlen szórakozása, hogy híres emberekről gyűjt újságcikkeket, fényképeket - és a hivatali szabályzatot áthágva, adatokat. Története akkor vesz radikális fordulatot, amikor egy ismeretlen nő kartotékját hozzáfogja az egyik hírességéhez - innentől ugyanis az addigi mintabürokrata José úrból egyszerre lesz betörő, okirathamisító és nyomozó. S bár lázadását igazi csetlő-botló kisember módjára, számos nyomot hagyva viszi végbe, közben pedig folyamatosan megfigyelik és akadályozzák, fokozatosan kiderül, hogy rendhagyó szerelmi története a szó szoros értelemben élet-halál kérdése..."Semmi okod nem volt arra, hogy ennek a nőnek a nyomába eredjél, hacsak, Hacsak, Hacsak nem voltál szerelmes bele, Csak egy mennyezet juthat ilyen képtelen következtetésre, Azt hiszem, mondtam már neked valamikor, hogy a lakások mennyezetei Isten szemének megsokszorozódásai, Nem emlékszem rá, Ha nem pontosan ezekkel a szavakkal mondtam volna, akkor most mondom, Akkor mondd meg nekem azt is, hogyan rokonszenvezhetnék egy olyan nővel, akit nem ismertem, soha nem is láttam, A kérdés nagyon jó, kétség nem fér hozzá, de csak te válaszolhatsz rá."José Saramago (1922-2010) a portugáliai Ribatejo tartományban fekvő Azinhaga-ban született. Géplakatosnak tanult, majd szerkesztőként, fordítóként és újságíróként dolgozott. Számos fiatalkori próbálkozás, verseskötet és színdarab után csaknem hatvanévesen találta meg sajátos írói hangját, amely végül meghozta számára a Nobel-díjat. A Jézus Krisztus evangéliuma című könyvét kísérő botrányok miatt 1993-ban elhagyta Portugáliát, és halálig a Spanyolországhoz tartozó Lanzarote szigetén élt. A Minden egyes név a szerző négyévesen elhunyt testvére utáni irattári nyomozásból nőtt ki azután, hogy 1995-ben megkapta a Camoes-díjat.

1994-ben jelent meg Henry Kissinger alapműve, a Diplomácia, amely több tízezer olvasót ragadott magával, briliáns, mégis könnyen befogadható szintézist kínálva a globális diplomácia történetéről. Harminc évvel később a világszerte elismert Hubert Védrine mintegy kiegészítette ezt a művet húsz olyan kiemelkedő diplomata életrajzával, akik megváltoztatták a világot. A "francia Kissinger" szerkesztésében, mélyreható elő- és utószavával megjelent könyv nagykövetek, történészek, levéltárosok, írók, újságírók kiváló szövegei révén nyújt áttekintést a nemzetközi kapcsolatok történetéről - az európai felsőbbrendűségtől (17-20. század) egészen a multilateralizmusig. A Nagy diplomaták egy mérföldkőnek számító, unikális mű, melyre még sokáig fognak hivatkozni.A magyar kiadást egy Andrássy Gyula-életrajz egészíti ki, Erdődy Gábor tollából."Húsz személyiséget választottunk ki a XVII. századtól napjainkig, zömmel olyanokat, akik a XVIII., a XIX. és a XX. században éltek. A nagy formátumú külpolitikusokra összpontosítottunk; a diplomácia olyan ismert vagy kevéssé ismert alakjaira, akik mesterien tudtak manőverezni a külpolitikában.Ez a történelmi tabló a nemzetközi kapcsolatoknak azt a négy-öt évszázadát foglalja keretbe, amit Henry Kissinger a Diplomácia című munkájában átmenetnek nevez az egyetemességtől (az egyház és a Német-római Császárság által képviselt egyetemesség iránti nosztalgia feladásától) az európai nemzetek közötti egyensúly megteremtéséig, amikor már egyik nemzetnek sem sikerül a többi fölé kerekednie és más nemzeteket is meg tudnak akadályozni ebben." (Hubert Védrine)

Férj. Apa. Nagyapa. Kib*szott legenda.1948–2025Hatvankilenc évesen Ozzy Osbourne diadalmas búcsúturnéra indult: világszerte telt házas arénákban játszott, a kritikusok pedig elragadtatással írtak róla.Aztán beütött a katasztrófa.Mindössze néhány hét leforgása alatt egy ujjfertőzés miatt kórházba került, majd kénytelen volt félbeszakítani turnéját – és teljesen visszavonulni a nyilvánosságtól –, miután nyaktól lefelé szinte teljesen lebénult.A Last Rites Ozzy pokoljárásának megrázó, keserűen mulatságos, eddig soha el nem mesélt története. Mindeközben rendkívüli életére és pályafutására is visszatekint: többek között Sharonnal kötött házasságára, valamint arra, mi kellett ahhoz, hogy a világszerte közvetített, diadalmas Back to the Beginning koncerten visszatérhessen a színpadra, és utoljára ismét együtt zenéljen a Black Sabbath tagjaival.A kendőzetlen és kíméletlenül őszinte, ugyanakkor meglepően életigenlő Last Rites ismét megmutatja, hogyan nőtte ki Ozzy „a heavy metal keresztapja” és „a sötétség hercege” szerepét, hogy korunk egyik valódi népi hősévé és nemzeti kinccsé váljon

Regényes bevezetés a filozófiábaA fiatal Alice aggódik a saját és a bolygó jövője miatt. Miközben valamiféle vezérfonalat keres, amely elirányítaná az élet útvesztőiben, belemerül az eszmék világába. Roger-Pol Droit magával ragadó, filozófiai témája ellenére könnyen olvasható regényében megelevenednek Lewis Carroll Alice-könyvei és az azokban szereplő különös lények hasonmásai. Hősünk az ő segítségükkel utazik korszakokon át, az ógörög filozófusoktól egészen a 20. századi nagy elmékig, hogy a sok-sok kanyar és különböző szellemi irányzat megismerése után megkíséreljen eligazodni a gondolatok és gondolkodók univerzumában - és legfőképpen: esélye legyen megtalálni a választ az élet nagy kérdéseire és a jelen problémáira."Gondolhatod, hogy a világ nem valóságos, hogy egy álomban élünk! Hogy a halál csupán mendemonda! Hogy születésünkkor mindent tudunk és később elfelejtjük az egészet! Gondolhatod azt is, hogy a szavak megváltoztatják a világot, de azt is, hogy a világ változtatja meg a szavakat! Hogy mindannyian egyformák vagyunk vagy mindenki különböző! Mondhatod, hogy az idő egy helyben áll, de azt is, hogy szüntelenül eltűnik! Bármit állíthatsz! Szabad vagy! Érted? SZA-BAD!"Roger-Pol Droit (Párizs, 1949): egyetemi tanár, filozófus, író, újságíró, a francia Becsületrend lovagja. A CNRS-nél (Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ) a nyugati filozófusokkal foglalkozott, a Sciences Po-n (Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete) szemináriumot vezetett, az UNESCO-nál a főigazgató tanácsadója volt. Mindezzel párhuzamosan szépirodalmi szövegeket és a filozófiába, filozófiatörténetbe bevezető műveket publikál, melyek nagy népszerűségnek örvendenek. Éppen erről a legismertebb: hogy a filozófiát közérthetővé, hozzáférhetővé tette és a mindennapi életben alkalmazza. Könyveit több mint 30 nyelvre lefordították.

,,Kérdezgetik tőlem, hogy ha újrakezdhetném az egészet, mai fejjel máshogy csinálnék-e valamit. Hát kurvára nem. Tisztán és józanul nem lettem volna Ozzy. És akkor sem, ha normálisan és értelmesen viselkedek." 2018-ban a Sötétség hatvankilenc éves Hercege, Ozzy Osbourne utolsó turnéjára indult. Az arénákat sorra megtöltő, diadalmas búcsúkörút azonban váratlanul félbeszakadt, amikor az addig sokak által elpusztíthatatlannak hitt énekes egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. Ozzy most a rá jellemző nyers őszinteséggel és fekete humorral mesél hat éven át húzódó pokoljárásáról, az egyre súlyosabb betegségekkel folytatott küzdelméről. Mindeközben feleleveníti fordulatos életének megannyi őrült epizódját, több mint fél évszázados karrierjének legfontosabb állomásait is. A birminghami kezdetektől a milliós lemezeladásokon át egészen a 2025 nyarán megrendezett búcsúkoncertig követhetjük útját, ahol még egyszer, utoljára együtt zenélhetett a Black Sabbath többi alapító tagjával, és méltó módon, a színpadon köszönhetett el közönségétől. Az Utolsó kenet a hard rock és a heavy metal legendás alakjának végső számvetése kalandos életével és halhatatlan életművével.

"Egy történet két leglényegesebb eleme a cím és a cselekmény - a többi csak kulimunka." Ha A Listerdale-rejtély történeteinek főhőse előkapar a zsebéből egy pennyt, és vesz egy friss újságot, biztosak lehetünk benne, hogy olyan szenzációs bűnesetet fedez fel benne, amihez váratlan módon neki is köze van. Pedig ezek a hősök nem így ébrednek aznap reggel. Legtöbbször válságba került, frissen kirúgott vagy munka nélkül tengődő kisemberek - sokan közülük lusták, középszerűek, utálják a munkájukat, ha pedig férfiak, csaknem biztosra vehetjük, hogy pocsékul vezetnek. De a nap végére bármelyikükből bonviván, akcióhős vagy épp dúsgazdag férj válhat - elég hozzá egy véletlen ruhacsere, egy unatkozó színésznő vagy épp egy dublőrt kereső nagyhercegnő. Agatha Christie tán leghumorosabb és legabszurdabb gyűjteménye csak úgy lubickol a helyzetkomikumban és az iróniában: ebben a könyvben tényleg bárkinek megváltozhat az élete egy pillanat alatt - s aki a legolcsóbb birkaragut ebédelte, könnyen a maharadzsával vacsorázhat...

"Egy történet két leglényegesebb eleme a cím és a cselekmény - a többi csak kulimunka."Ha A Listerdale-rejtély történeteinek főhőse előkapar a zsebéből egy pennyt, és vesz egy friss újságot, biztosak lehetünk benne, hogy olyan szenzációs bűnesetet fedez fel benne, amihez váratlan módon neki is köze van.Pedig ezek a hősök nem így ébrednek aznap reggel. Legtöbbször válságba került, frissen kirúgott vagy munka nélkül tengődő kisemberek - sokan közülük lusták, középszerűek, utálják a munkájukat, ha pedig férfiak, csaknem biztosra vehetjük, hogy pocsékul vezetnek. De a nap végére bármelyikükből bonviván, akcióhős vagy épp dúsgazdag férj válhat - elég hozzá egy véletlen ruhacsere, egy unatkozó színésznő vagy épp egy dublőrt kereső nagyhercegnő.Agatha Christie tán leghumorosabb és legabszurdabb gyűjteménye csak úgy lubickol a helyzetkomikumban és az iróniában: ebben a könyvben tényleg bárkinek megváltozhat az élete egy pillanat alatt - s aki a legolcsóbb birkaragut ebédelte, könnyen a maharadzsával vacsorázhat...

A francia forradalom napjaiban, amikor Párizs utcáin mind inkább a terror uralkodik, a forradalmárok és az arisztokrácia képviselői egyaránt gyakori vendégek Marie Anne Adelaide Lenormand titkos szalonjában. A királypárti Lenormand rendkívüli képességekkel rendelkezik: a tarot-kártya segítségével nem csupán a jövőt látja, de kapcsolatba tud lépni a túlvilág szellemeivel is.Egy sorsdöntő napon a jósnő összetalálkozik Caitlinnel, a forradalommal szimpatizáló ír cselédlánnyal, aki viszont az emberek múltjában képes olvasni. A két nő között azonnal szikra lobban, és nemsokára már közösen vezetik Párizs leghíresebb tarot-szalonját. Csakhogy mindketten titkolnak valamit a másik elől, és a történelem viharában hamarosan választaniuk kell érzelmek és eszmék között.Vajon elkerülhetik a sorsukat, ha ismerik a jövőt?"Mademoiselle Lenormand tekintete ellenállhatatlanul vonzott magához. Mialatt végigfürkészte egész arcomat, minden tárgy és anyag eltűnt a szemem elől: a szék, az asztal, a kávé és a kenyér is. Úgy éreztem, súlytalanná válok, mintha Mademoiselle Lenormand a magasba emelt volna átható tekintetével, én pedig ott lebegnék. A szemében aranyszínű napot láttam, amelyet holdsarló vett körül. Meleg lett, nagyon meleg, a lábam alatt homokot éreztem, a levegőt pedig furcsa fűszerek illata töltötte be. A combomon mintha égetett volna valami. Lenézve megpillantottam a tarot-kártya szélét, amely kikandikált a ruhám zsebéből."Anya Bergman (eredeti nevén Noelle Harrison) nemzetközileg elismert ír bestseller-írónő, több mint tíz regény szerzője. Az edinburghi Napier Egyetemen doktorált, és jelenleg ugyanitt tart kreatívírás-kurzusokat. Több mint harminc éve tarot-jóslással is foglalkozik.

„Mademoiselle Lenormand tekintete ellenállhatatlanul vonzott magához. Mialatt végigfürkészte egész arcomat, minden tárgy és anyag eltűnt a szemem elől: a szék, az asztal, a kávé és a kenyér is. Úgy éreztem, súlytalanná válok, mintha Mademoiselle Lenormand a magasba emelt volna átható tekintetével, én pedig ott lebegnék. A szemében aranyszínű napot láttam, amelyet holdsarló vett körül. Meleg lett, nagyon meleg, a lábam alatt homokot éreztem, a levegőt pedig furcsa fűszerek illata töltötte be. A combomon mintha égetett volna valami. Lenézve megpillantottam a tarot-kártya szélét, amely kikandikált a ruhám zsebéből.” A francia forradalom napjaiban, amikor Párizs utcáin mind inkább a terror uralkodik, a forradalmárok és az arisztokrácia képviselői egyaránt gyakori vendégek Marie Anne Adelaide Lenormand titkos szalonjában. A királypárti Lenormand rendkívüli képességekkel rendelkezik: a tarot-kártya segítségével nem csupán a jövőt látja, de kapcsolatba tud lépni a túlvilág szellemeivel is. Egy sorsdöntő napon a jósnő összetalálkozik Caitlinnel, a forradalommal szimpatizáló ír cselédlánnyal, aki viszont az emberek múltjában képes olvasni. A két nő között azonnal szikra lobban, és nemsokára már közösen vezetik Párizs leghíresebb tarot-szalonját. Csakhogy mindketten titkolnak valamit a másik elől, és a történelem viharában hamarosan választaniuk kell érzelmek és eszmék között. Vajon elkerülhetik a sorsukat, ha ismerik a jövőt? Anya Bergman (eredeti nevén Noelle Harrison) nemzetközileg elismert ír bestseller-írónő, több mint tíz regény szerzője. Az edinburghi Napier Egyetemen doktorált, és jelenleg ugyanitt tart kreatívírás-kurzusokat. Több mint harminc éve tarot-jóslással is foglalkozik.

Örkény István interjúinak gyűjteményével a reflektor most az életműsorozatban eddig megjelent művekről a művek háttérvilágára irányul. Egy remek társalgó beszélget kendőzetlenül főleg életrajzi és irodalmi témákról, könnyedén elhárítva minden próbálkozást, hogy szoborrá avassák: saját figuráját és sorsát is olykor metsző szarkazmussal kezeli, öniróniára mindig készen áll akkor is, amikor alkotói szemléletéről és technikájáról kérdezik. Az általa oly magas szintre emelt groteszkről szerényen azt mondja: írói eszközeit csak hozzácsupaszította a világhoz, a századhoz. Politikus írónak nevezi magát, aki bármilyen áttételesen is, mindig ugyanarról írt: „a mi korunkról és benne mirólunk, a mi népünk jelenéről”. Ez a nép pedig – szegezi kíméletlen kritikáját egyúttal nekünk, olvasóknak is – önsajnálattal, morális önfelmentéssel, a történelmi vétkek elkenésével nem válhat „felnőtt” nemzetté. Az interjúknak ezek a komoly pillanatai is feloldódnak Örkény közvetlen és világos beszédében, amelyet természettudományos műveltségéből hozott. Élvezet hallgatni egy éles intellektus evidenciaként ható, lényegre fókuszáló mondatait. Kíváncsisága és derűje pedig ragadós: kedvet csinál élethez, irodalomhoz.

Annie 34 éves, kétszáz kilós szűz, aki reménytelen magányban tengeti napjait. Egészen addig, amíg fel nem tűnik a színen a rámenős tévés szerkesztő, Camilla, aki a bizalmába férkőzve meggyőzi, hogy vegyen részt az ország legnépszerűbb fogyókúrás valóságshow-jában. A műsorkészítők kényszerközösségébe csöppenve azonban hamar kiderül, hogy senki sem egészen azt akarja, amire szerződött: Annie csak egy barátnőt akar, az állandó pénz- és evészavarokkal küzdő műsorvezető, Johanna bármit megtenne, hogy felfigyeljenek rá, a producer, Jarmo pedig kizárólag arra koncentrál, hogy kiszabadítsa lányát iskolai bántalmazói karmaiból. Moa Herngren szatirikus, lélektani fordulatokkal teli regénye kíméletlen őszinteséggel világít rá, mi marad az emberből, ha mindenét kiszolgáltatja egy cinikus, profitorientált gépezetnek – de azt is megmutatja, hogyan lehet kiszabadulni egy olyan rendszerből, ahol a sebezhetőség merő árucikk, a siker nem több látszatnál, a lájkok és szívecskék pedig kizárólag az öncsalás eszközei.

VADONATÚJ VÁLOGATÁS AGATHA CHRISTIE DÉL-ANGLIÁBAN JÁTSZÓDÓ NOVELLÁIBÓL!A Torquay-ben felnőtt Agatha Christie-t ezernyi szál fűzte a vidéki Angliához - de míg a kis Agathát a vásárok, regatták és teadélutánok foglalkoztatták, e történetek szereplőit leginkább a bosszú, a pénz és a hatalom. De legyenek bár a gonosz oldalon nyájas szektavezérek, a világpolitikát titokban irányító kínai háttérhatalmak vagy épp mezei bankrablók, biztosak lehetünk benne: kedvenc nyomozóink, Hercule Poirot, Miss Marple, Tommy és Tuppence vagy épp Parker Pyne ezúttal sem hagyják őket győzedelmeskedni.

Tizennyolc éve már, hogy a rabszolgaként született Sethe megszökött Édes Otthonból – de még most sem szabad. Fogva tartja a múlt: a farmon történt egykori borzalmak éppúgy, mint halott csecsemőjének szelleme, amely elátkozott kísértetházzá változtatja otthonát. Amikor egy nap a nő ajtajában megjelenik a farmról ismert Paul D., a férfi régi sebeket tép fel, és Sethének szembe kell néznie mindazzal, amit már rég eltemetett magában. Élőkkel és halottakkal egyaránt.A Nobel-díjas írónő megtörtént eseményeken alapuló, megrázó erejű remekműve egyszerre történelmi utazás a rabszolgaság pokoli bugyraiba, és költészettel teli, hátborzongató kísértethistória, amelyet 1987-es megjelenése óta a modern amerikai irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásaként emlegetnek.Toni Morrison (1931–2019) amerikai írónő, az afrikai-amerikai és a világirodalom kiemelkedő alakja. Olyan korszakalkotó művek fűződnek a nevéhez, mint a Nagyonkék (1970), a Salamon-ének (1977), a Dzsessz (1992) vagy a Szerelem (2003). A Kedves című regényéért 1988-ban Pulitzer-díjat kapott. 1993-ban nyerte el a Nobel-díjat. Az akadémia indoklása szerint Morrison „látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik alapvető vonását tárja az olvasók elé”.