Helikon Kiadó strana 68 z 115

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij kisregénye közvetlenül a Bűn és bűnhődés előtt született. Főszereplője egy negyvenéves, nyugállományba vonult kishivatalnok, aki megfigyeli a világot, és magára vállalja a bíráskodást felette. A világnak azonban ő is része, csak nem olyan törekvő, mint mások; így csupán szemlélődik, és odújából kikukucskálva utasítja el a kegyetlen világot, de helyzete megalázottságán változtatni nem tud.

Khalil Gibran száz éve született fő műve, A próféta megkapó hitvallás az élet legfontosabb dolgairól: szabadságról, szeretetről, jóról és rosszról tanít, nem hagyva figyelmen kívül a hétköznapi élet kellékeit sem. A műben szereplő próféta, Almusztafa Orfalisz városából készül távozni, ám mielőtt hajóra szállna, válaszol a városlakók kérdéseire, így foglalva össze tanításait. Beszélj nekünk a Szabadságról! Beszélj nekünk az Örömről! Beszélj nekünk a Szeretetről! – kérik az orfalisziak, és Almusztafa teljesíti a kívánságot. A hagyományos valláserkölcsi fogalmak tisztázása mellett olyan hétköznapi dolgok kapcsán beszél az élet nagy filozófiai és erkölcsi kérdéseiről, mint a ruhák, a házak, az evés-ivás, a munka vagy az eladás és a vásárlás. Kahlil Gibran libanoni születésű, amerikai író, maronita keresztény költő és festőművész, akinek költészetét a spiritualitás határozta meg, legfontosabb alkotása, A próféta pedig John Lennonra is hatással volt.

A megtorpanó kéz halott kéz, a mozgó kéz élő kéz. Ezt vésd jól az eszedbe.

Edgar Allan Poe lehelt életet a detektívtörténetekbe vélte Sir Arthur Conan Doyle. És ki lehetne nagyobb szakértő ez ügyben Sherlock Holmes kalandjainak megalkotójánál? A fekete macska és más történetek a krimi atyjának tartott Poe legjobb és leghíresebb novelláit adja közre: misztikum, titok és sötét erők elevenednek meg a hátborzongató (bűn)eseteket feldolgozó elbeszélésekben. A C. Auguste Dupin, a világirodalom megannyi zseniális detektívjének mintájául szolgáló alak különös gyilkosság nyomába ered A Morgue utcai kettős gyilkosságban, Az ellopott levélben pedig a királynő levelére kell rábukkannia. A kötet címadó novellája egy horrorisztikus eszközökkel elkövetett, szörnyű bűn feszéltséggel és félelemmel vegyes izgalommal teli lelepleződésének története, míg A vörös halál álarca és Az egy hordó amontillado már a tudományos-fantasztikus irodalomra emlékeztető írások. Poe a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé.

Ritkán történik meg, hogy egy író töredékben maradt műveinek egyikét a szerző halála után 60 évvel kiadják, ráadásul úgy, hogy nem torzót, hanem egy - a szerző életművét, stílusát jól ismerő kortárs írók által - befejezett regényt vehetnek kézbe az olvasók. Nos, a mostani egy ilyen alkalom, mert a regényt, amelynek első fejezeteit Boris Vian 1950-ben vetette papírra, a Raymond Queneau alapította OuLiPo nevű művészcsoport néhány tagja továbbírta, mégpedig a hagyatékban megtalált eredeti szinopszis alapján. A Nem úszhatjuk meg a híres-hírhedt Vian-alteregó, Vernon Sullivan újabb (ötödik) könyve lett volna, hiszen a helyszín megint Amerika, és a cselekmény ezúttal is gyilkosságról gyilkosságra halad előre, de Vian és a történetét folytató társszerzők számos olyan elemet is beleszőttek ebbe a krimiparódiába, amelyek oly jellegzetessé és egyedivé teszik Boris Vian saját néven kiadott írásait. Az alkotók nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyv izgalmas és szórakoztató legyen, s ennek érdekében esetenként nem riadtak vissza bizonyos festői túlzásoktól és különféle nyelvi játékoktól sem. Mindezek eredményeként igazi irodalmi csemege született, melynek elolvasását nem úszhatjuk meg.

Zadie Smith bámulatosan tud önmagáról írni, ha épp a manapság oly divatos autofikció műfaját műveli – s ilyenkor azt érezzük, hogy egy nagyon okos, kedves és megértő nő társaságát élvezhetjük. Zadie Smith elképesztő érzékkel tud belebújni mások bőrébe – mondjuk, egy transzvesztitáéba, aki épp új fűzőt akar vásárolni magának. Zadie Smith szuggesztív erővel tudja elképzelni a közeljövőt – azt a világot, ahol a high-tech elitje már alig érintkezik a hétköznapi emberek lepusztult világával. Zadie Smith imádja a popkultúrát, s így különös élvezettel képzeli magát Michael Jackson alakjába, aki 2001. szeptember 11-én kimenti New Yorkból Marlon Brandót és Elizabeth Taylort. Zadie Smith imád játszani a nyelvvel, és nem fél attól sem, hogy időnként azt tegye, amit ma már nagyon kevesen: hogy meghökkentő kísérleti szövegeket alkosson. De félni ettől sem kell (mármint olvasóként): Zadie Smith nagyon tud figyelni arra, hogy együtt játszhassuk vele azt az élvezetes, néha könnyűnek tűnő, néha bonyolultabb játékot, amit irodalomnak nevezünk. Az angol apától és jamaicai anyától 1975-ben Londonban született Zadie Smith 25 éves volt első regénye, a Fehér fogak megjelenésekor. A könyv számos díjat nyert, s 2002-ben négyrészes tévésorozat is készült belőle. Ma már a kortárs brit irodalom egyik legsikeresebb, legolvasottabb (több mint 40 országban megjelenő) szerzője; regényíróként, novellistaként és esszéíróként is bravúros művek alkotója. Férjével és két gyermekével ma már főként New Yorkban él (egyetemen tanít), s így a brit, az amerikai és a jamaicai élet egyaránt jelen van az írásaiban, melyek ugyanakkor a klasszikus és kortárs világirodalomból és korunk popkultúrájából is táplálkoznak.

Poirot nagy útra készül, hogy a világ leggazdagabb emberének felkérésére egy dél-amerikai rejtély nyomába eredjen, amikor váratlanul betoppan régi barátja, Hastings kapitány, aki éppen Argentínából érkezett. Alig váltanak néhány mondatot, mikor egy újabb hívatlan, ám ezúttal ismeretlen vendég esik be hozzájuk. A férfi rossz állapotban van, félrebeszél és gyorsan teleír egy lapot négyesekkel... aztán hirtelen kitisztul az elméje. Négy különös emberről - egy kínairól, egy amerikairól, egy francia nőről és a Pusztítóról -, a Nagy Négyesről tesz említést, majd elveszti az eszméletét. Poirot egyből megérti, hogy a roppant veszélyes nemzetközi bűnbanda került az útjába... vagy netán ő áll a világuralomra törő bűnszövetkezet útjában? Vajon mit akarnak a híres nyomozótól? Poirot és hűséges társa, Hastings fölveszi a kesztyűt, és ringbe száll a Nagy Négyes ellen.

Rudyard Kipling (1865-1936) nem A dzsungel könyve miatt kapta meg 1907-ben - az első angol nyelvű íróként - az irodalmi Nobel-díjat, de bő 150 évvel a szerző születése után nyugodtan kijelenthető, hogy - a Ha... című vers mellett - ez a novellagyűjtemény Kipling legismertebb műve. A gyerekeket, akik először olvassák a Maugliról, a szioníi farkasfalkáról és az indiai dzsungel többi lakójáról szóló elbeszéléseket, elbűvölik az izgalmas, kalandos történetek; aztán később azok, akik felnőttként újra kézbe veszik A dzsungel könyvét, rádöbbennek, hogy micsoda mélységek rejlenek ezekben az oly egyszerűnek tűnő novellákban. Kipling e művét számtalan formában feldolgozták, több film és rajzfilm, de még musical is készült belőle - ez is mutatja, hogy időtálló remekműről van szó. A jelen kétkötetes kiadásban a novellák az eredeti sorrendben olvashatók új, a korábbiaknál pontosabb fordításban. (A zsebkönyvváltozat a 2016-ban megjelent Helikon-kötet alapján készült.)

Három jólelkű csirkefogó, Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz alkotja a kis csapatot, amely azzal a céllal állt össze, hogy megmentse egy francia tengerésztiszt, Laméter kapitány becsületét, megakadályozza egy kis afrikai királyság lerohanását és - nem mellesleg - megtaláljon egy elveszett gyémántbányát. A kalandos történetet elmesélő Csülök időről időre fontos üzenetet kap a leveleit Fülig Jimmyhez méltó stiláris és helyesírási bravúrokkal teletűzdelő Török Szultántól ("Kedves Tsülögg! Te hüje ló aki vaggy..."), Tuskó Hopkinsból százados lesz, Senki Alfonzból pedig úr. Mindeközben az idegenlégió kiválósága, Potrien őrmester megpróbál tökéletes katonát faragni a számára hol "reumás tevéknek", hol "éltes mosónőknek" tűnő újoncokból, akik szerinte "véletlenül kerültek ide, mert a háziorvosuk bebeszélte nekik, hogy a Fort St. Thérése-ben van a hülyék intézete..."

Nem sokkal elméje elborulása előtt összegezte tanítását és gondolatait az örök bálványokról a 19. század jelentős filozófusa egyik utolsó művében, a Bálványok alkonyában. Friedrich Wilhelm Nietzsche német klasszika-filológus és gondolkodó művei nagy hatással voltak a 20. század filozófusaira és egész történelmére, személyisége mégis mindig vitatott lesz. Indulatos, egyszer pengeéles és pontos, másszor homályos szövegeit ma is rengetegen olvassák, a szövegek frissességükből semmit sem vesztettek. Nietzschét olvasni, kalapáccsal filozofálni mindig izgalmas kaland marad.

A Helikon Kiadó zsebkönyvsorozatának 99. kötete különleges antológia: Simon Márton, a népszerű fiatal költő 99 híres (vagy épp nem annyira híres) magyar költő egy-egy versét választotta ki, megmutatva, amennyire egy antológiában ez lehetséges, hogy mennyire sokszínű a magyar költészet. Ahogy ő maga írja előszavában: ez egy "közelítési próbálkozás. Föltárási kísérlet. Hogy olyan legyen, ami ritka, hogy belekerülhessenek a szokásos listákról szokásosan kirekedő nevek, kvázi-ismeretlen nagyversek, a szakmai közutálatnak méltatlanul régóta örvendők, zsenik jelzésértékkel, elfelejtett szerzők remekművei." Mindenki által ismert költemények mellett szinte teljesen ismeretlen darabokat is olvashatunk, el-elcsodálkozva, hogy ez is... meg az is milyen jó! És hogy vajon eddig miért nem ismertük?

2021 tavaszán - hat év és egy Szép Magyar Könyv díj után - százkötetesre bővül a Helikon Zsebkönyvek sorozata. Minden gyűjtőnek és olvasónak végtelenül hálásak vagyunk azért a sok támogatásért, ötletért és visszajelzésért, amit az elmúlt években kaptunk, bízunk benne, hogy még jó ideg sikerrel mutathatjuk meg nektek kiskönyvekben a nagyvilágot. A 100. kötetnek a Weöres Centenáriumi Év alkalmából 2013-ban kiadott Weöres Sándor Füves könyvét választottuk. Úgy gondoltuk, a minden korosztály számára népszerű költő világszemléletének összefoglalása méltó megkoronázása a sorozat első száz kötetének. A 100. Helikon Zsebkönyvben Weöres Sándor életvezetési tanácsait, filozófiai lírájának tömör összegzését olvashatjuk teljes költemények, vers-, illetve prózarészletek formájában. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő, Steinert Ágota adta, mintaként Weöres A teljesség felé című munkájának címrendszerét használva.

Bertram, a kallódó, kiábrándult fiatalember élete új értelmet nyer, amikor befogadja Lulut, a felemás szemű, bájos menhelyi kutyát. Lulunak köszönhetően Bertram újból meglátja a világban a szépet, és ihletet is nyer - régi tervét megvalósítva megírja végre nagy művét. Miközben az örök körforgásról, a halhatatlanságról szóló könyv óriási siker lesz, szembesül azzal, hogy kutyája élete nagyon is véges. De Lulu sosem halhat meg, és Bertram ezért hajlandó mindent megtenni... Az egyszerre humoros és elégikus kutyatörténet, miközben a kutya-gazdi kapcsolatának apró örömeiről és nagy létkérdéseiről szól, ironikus körképet fest egy jól ismert városról és országról is. Az örök kereső Bertram kalandos távol-keleti útján, messzi északra vezető zarándoklatán, különös gyerekkori emlékein és a Luluval átélt sorsfordító élményén keresztül pedig a történet a felnőtté (nem) válás keserédes, szívszorító meséje lesz.

"Pofára estek. III. András a vártnál keményebb csávónak bizonyult. Világot látott, művelt és eszes srác lévén tudta, hogyan kell egy királynak cselekednie. Sorra adta ki azokat a törvényeket, amelyek az oligarchák hatalmának letörésére szolgáltak. Az ellenük való küzdelemben az egyházra támaszkodott. Közben fényes, nyugati mintájú királyi udvart tartott, ahonnan a kunok ki lettek paterolva. Egymást követték a lovagi tornák, a díszlakomák, a pompás események. Zászlók, fanfárok, trubadúrok, csillogó lovagi vért. Szurkolók, konfetti, pénztárszalag, ollé, ollé. Minden, ami kell." Az egyiket megvakították, a másik ellen a saját apja viselt háborút, a harmadikat a felesége nyaggatta, hogy szerezzen már egy nyamvadt koronát, a negyedik a férje helyett is hordta a nadrágot, amíg amaz titkos gyűlésekre járt. Volt köztük alacsony és magas, okos és buta, jó fej és tökfej, tökös magyar és nyápic külföldi - s persze nyápic magyar és tökös külföldi is. Emberek voltak - bár néha túlságosan is, olykor pedig tán nem eléggé. Esendőek, mint mi mindannyian. Bizonyára ők is egy csomó hülyeséget kiposztoltak volna magukról, ha lett volna rá lehetőségük. Hogy milyenek is voltak ők ötvenketten, Magyarország uralkodói, ezt szeretné nektek megmutatni ez a kis könyv. A kötethez Lakatos István készített rajzokat.

A nyomozás izgalmaitól visszavonult Hercule Poirot kellemes napokat tölt barátjával, Hastings kapitánnyal a békés tengerparti üdülővároskában, a dél-angliai St. Loo-ban, amikor a közvetlen közelükben majdnem gyilkosság áldozata lesz a csinos és fiatal Nick Buckley. A lövés csak centikkel kerüli el Nick fejét. Rövidesen az is kiderül, hogy a lány a közelmúltban - nem kis szerencsével - számos "balesetet" úszott meg, melyek akár halálosak is lehettek volna. Nick felelőtlenségét látva Poirot-ban föléled a szunnyadó detektív, elhatározza, hogy megvédi a lány életét, és utánajár a különös eseteknek. Vajon ki akarja megölni a tengerparti sziklán magányosan álló ódon, roskadozó ház ifjú, de szemmel láthatóan nem dúsgazdag tulajdonosát és miért? A regény korábban a Ház a világ végén, illetve A vörös sál címmel jelent meg.

,,Utazás Amerika sötét szívébe, melynek ritmusa végigkísérte Philip Roth életét, és melynek dobbanásai a mi időnkben is ott visszhangzanak." Salman Rushdie Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől. Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről. Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.