Helikon Kiadó strana 68 z 115

Ritkán történik meg, hogy egy író töredékben maradt műveinek egyikét a szerző halála után 60 évvel kiadják, ráadásul úgy, hogy nem torzót, hanem egy - a szerző életművét, stílusát jól ismerő kortárs írók által - befejezett regényt vehetnek kézbe az olvasók. Nos, a mostani egy ilyen alkalom, mert a regényt, amelynek első fejezeteit Boris Vian 1950-ben vetette papírra, a Raymond Queneau alapította OuLiPo nevű művészcsoport néhány tagja továbbírta, mégpedig a hagyatékban megtalált eredeti szinopszis alapján. A Nem úszhatjuk meg a híres-hírhedt Vian-alteregó, Vernon Sullivan újabb (ötödik) könyve lett volna, hiszen a helyszín megint Amerika, és a cselekmény ezúttal is gyilkosságról gyilkosságra halad előre, de Vian és a történetét folytató társszerzők számos olyan elemet is beleszőttek ebbe a krimiparódiába, amelyek oly jellegzetessé és egyedivé teszik Boris Vian saját néven kiadott írásait. Az alkotók nagy gondot fordítottak arra, hogy a könyv izgalmas és szórakoztató legyen, s ennek érdekében esetenként nem riadtak vissza bizonyos festői túlzásoktól és különféle nyelvi játékoktól sem. Mindezek eredményeként igazi irodalmi csemege született, melynek elolvasását nem úszhatjuk meg.

Zadie Smith bámulatosan tud önmagáról írni, ha épp a manapság oly divatos autofikció műfaját műveli – s ilyenkor azt érezzük, hogy egy nagyon okos, kedves és megértő nő társaságát élvezhetjük. Zadie Smith elképesztő érzékkel tud belebújni mások bőrébe – mondjuk, egy transzvesztitáéba, aki épp új fűzőt akar vásárolni magának. Zadie Smith szuggesztív erővel tudja elképzelni a közeljövőt – azt a világot, ahol a high-tech elitje már alig érintkezik a hétköznapi emberek lepusztult világával. Zadie Smith imádja a popkultúrát, s így különös élvezettel képzeli magát Michael Jackson alakjába, aki 2001. szeptember 11-én kimenti New Yorkból Marlon Brandót és Elizabeth Taylort. Zadie Smith imád játszani a nyelvvel, és nem fél attól sem, hogy időnként azt tegye, amit ma már nagyon kevesen: hogy meghökkentő kísérleti szövegeket alkosson. De félni ettől sem kell (mármint olvasóként): Zadie Smith nagyon tud figyelni arra, hogy együtt játszhassuk vele azt az élvezetes, néha könnyűnek tűnő, néha bonyolultabb játékot, amit irodalomnak nevezünk. Az angol apától és jamaicai anyától 1975-ben Londonban született Zadie Smith 25 éves volt első regénye, a Fehér fogak megjelenésekor. A könyv számos díjat nyert, s 2002-ben négyrészes tévésorozat is készült belőle. Ma már a kortárs brit irodalom egyik legsikeresebb, legolvasottabb (több mint 40 országban megjelenő) szerzője; regényíróként, novellistaként és esszéíróként is bravúros művek alkotója. Férjével és két gyermekével ma már főként New Yorkban él (egyetemen tanít), s így a brit, az amerikai és a jamaicai élet egyaránt jelen van az írásaiban, melyek ugyanakkor a klasszikus és kortárs világirodalomból és korunk popkultúrájából is táplálkoznak.

Poirot nagy útra készül, hogy a világ leggazdagabb emberének felkérésére egy dél-amerikai rejtély nyomába eredjen, amikor váratlanul betoppan régi barátja, Hastings kapitány, aki éppen Argentínából érkezett. Alig váltanak néhány mondatot, mikor egy újabb hívatlan, ám ezúttal ismeretlen vendég esik be hozzájuk. A férfi rossz állapotban van, félrebeszél és gyorsan teleír egy lapot négyesekkel... aztán hirtelen kitisztul az elméje. Négy különös emberről - egy kínairól, egy amerikairól, egy francia nőről és a Pusztítóról -, a Nagy Négyesről tesz említést, majd elveszti az eszméletét. Poirot egyből megérti, hogy a roppant veszélyes nemzetközi bűnbanda került az útjába... vagy netán ő áll a világuralomra törő bűnszövetkezet útjában? Vajon mit akarnak a híres nyomozótól? Poirot és hűséges társa, Hastings fölveszi a kesztyűt, és ringbe száll a Nagy Négyes ellen.

Rudyard Kipling (1865-1936) nem A dzsungel könyve miatt kapta meg 1907-ben - az első angol nyelvű íróként - az irodalmi Nobel-díjat, de bő 150 évvel a szerző születése után nyugodtan kijelenthető, hogy - a Ha... című vers mellett - ez a novellagyűjtemény Kipling legismertebb műve. A gyerekeket, akik először olvassák a Maugliról, a szioníi farkasfalkáról és az indiai dzsungel többi lakójáról szóló elbeszéléseket, elbűvölik az izgalmas, kalandos történetek; aztán később azok, akik felnőttként újra kézbe veszik A dzsungel könyvét, rádöbbennek, hogy micsoda mélységek rejlenek ezekben az oly egyszerűnek tűnő novellákban. Kipling e művét számtalan formában feldolgozták, több film és rajzfilm, de még musical is készült belőle - ez is mutatja, hogy időtálló remekműről van szó. A jelen kétkötetes kiadásban a novellák az eredeti sorrendben olvashatók új, a korábbiaknál pontosabb fordításban. (A zsebkönyvváltozat a 2016-ban megjelent Helikon-kötet alapján készült.)

Három jólelkű csirkefogó, Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz alkotja a kis csapatot, amely azzal a céllal állt össze, hogy megmentse egy francia tengerésztiszt, Laméter kapitány becsületét, megakadályozza egy kis afrikai királyság lerohanását és - nem mellesleg - megtaláljon egy elveszett gyémántbányát. A kalandos történetet elmesélő Csülök időről időre fontos üzenetet kap a leveleit Fülig Jimmyhez méltó stiláris és helyesírási bravúrokkal teletűzdelő Török Szultántól ("Kedves Tsülögg! Te hüje ló aki vaggy..."), Tuskó Hopkinsból százados lesz, Senki Alfonzból pedig úr. Mindeközben az idegenlégió kiválósága, Potrien őrmester megpróbál tökéletes katonát faragni a számára hol "reumás tevéknek", hol "éltes mosónőknek" tűnő újoncokból, akik szerinte "véletlenül kerültek ide, mert a háziorvosuk bebeszélte nekik, hogy a Fort St. Thérése-ben van a hülyék intézete..."

Nem sokkal elméje elborulása előtt összegezte tanítását és gondolatait az örök bálványokról a 19. század jelentős filozófusa egyik utolsó művében, a Bálványok alkonyában. Friedrich Wilhelm Nietzsche német klasszika-filológus és gondolkodó művei nagy hatással voltak a 20. század filozófusaira és egész történelmére, személyisége mégis mindig vitatott lesz. Indulatos, egyszer pengeéles és pontos, másszor homályos szövegeit ma is rengetegen olvassák, a szövegek frissességükből semmit sem vesztettek. Nietzschét olvasni, kalapáccsal filozofálni mindig izgalmas kaland marad.

A Helikon Kiadó zsebkönyvsorozatának 99. kötete különleges antológia: Simon Márton, a népszerű fiatal költő 99 híres (vagy épp nem annyira híres) magyar költő egy-egy versét választotta ki, megmutatva, amennyire egy antológiában ez lehetséges, hogy mennyire sokszínű a magyar költészet. Ahogy ő maga írja előszavában: ez egy "közelítési próbálkozás. Föltárási kísérlet. Hogy olyan legyen, ami ritka, hogy belekerülhessenek a szokásos listákról szokásosan kirekedő nevek, kvázi-ismeretlen nagyversek, a szakmai közutálatnak méltatlanul régóta örvendők, zsenik jelzésértékkel, elfelejtett szerzők remekművei." Mindenki által ismert költemények mellett szinte teljesen ismeretlen darabokat is olvashatunk, el-elcsodálkozva, hogy ez is... meg az is milyen jó! És hogy vajon eddig miért nem ismertük?

2021 tavaszán - hat év és egy Szép Magyar Könyv díj után - százkötetesre bővül a Helikon Zsebkönyvek sorozata. Minden gyűjtőnek és olvasónak végtelenül hálásak vagyunk azért a sok támogatásért, ötletért és visszajelzésért, amit az elmúlt években kaptunk, bízunk benne, hogy még jó ideg sikerrel mutathatjuk meg nektek kiskönyvekben a nagyvilágot. A 100. kötetnek a Weöres Centenáriumi Év alkalmából 2013-ban kiadott Weöres Sándor Füves könyvét választottuk. Úgy gondoltuk, a minden korosztály számára népszerű költő világszemléletének összefoglalása méltó megkoronázása a sorozat első száz kötetének. A 100. Helikon Zsebkönyvben Weöres Sándor életvezetési tanácsait, filozófiai lírájának tömör összegzését olvashatjuk teljes költemények, vers-, illetve prózarészletek formájában. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő, Steinert Ágota adta, mintaként Weöres A teljesség felé című munkájának címrendszerét használva.

A nyomozás izgalmaitól visszavonult Hercule Poirot kellemes napokat tölt barátjával, Hastings kapitánnyal a békés tengerparti üdülővároskában, a dél-angliai St. Loo-ban, amikor a közvetlen közelükben majdnem gyilkosság áldozata lesz a csinos és fiatal Nick Buckley. A lövés csak centikkel kerüli el Nick fejét. Rövidesen az is kiderül, hogy a lány a közelmúltban - nem kis szerencsével - számos "balesetet" úszott meg, melyek akár halálosak is lehettek volna. Nick felelőtlenségét látva Poirot-ban föléled a szunnyadó detektív, elhatározza, hogy megvédi a lány életét, és utánajár a különös eseteknek. Vajon ki akarja megölni a tengerparti sziklán magányosan álló ódon, roskadozó ház ifjú, de szemmel láthatóan nem dúsgazdag tulajdonosát és miért? A regény korábban a Ház a világ végén, illetve A vörös sál címmel jelent meg.

,,Utazás Amerika sötét szívébe, melynek ritmusa végigkísérte Philip Roth életét, és melynek dobbanásai a mi időnkben is ott visszhangzanak." Salman Rushdie Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől. Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről. Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.

Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén - élőholt címszereplőjéhez hasonlóan - nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre - például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre - csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman - legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette. A horrorirodalom lebilincselő klasszikusát teljes terjedelemben, új fordításban közöljük.

A külügyminisztériumban dolgozó Henry Hailsham-Brown felesége, Clarissa alig köszön el a golfklubba tartó szállóvendégeitől, mikor váratlanul betoppan Henry volt nejének újdonsült férje, a kábítószeres Oliver Costello. Homályos célzásokat tesz arra, hogy visszavinné Henry lányát, a tinédzser Pippát az anyjához. Clarissa nehezen tudja csak távozásra bírni a kéretlen betolakodót, mikor megékezik a férje a hivatalból, és elújságolja, hogy vidéki kúriájuk egy titkos kormányközi találkozó helyszíne lesz, ahol este maga a miniszterelnök fog tárgyalni a rejtélyes "Mr. Jonesszal". Megkéri Clarissát, hogy készítsen szendvicseket a prominens vendégeknek, amíg ő kirohan a pár mérföldre lévő kis repülőtérre Mr. Jonesért. Amikor Henry távozta után Clarissa visszamegy a nappaliba, a földön egy hullát talál! Távolabbról közeledő léptek zaja hallatszik, a kis társaság érkezik vissza a golfklubból...

Carla, a csinos, okos és bátor fiatal lány nem épp szokványos ajándékot kap a huszonegyedik születésnapjára: egy levelet, mely azt állítja, hogy rég halott édesanyja ártatlan. A bűnt, amelyért elítélték, nem ő követte el. Valójában nem ő mérgezte meg a férjét, a zseniális, ám csapodár festőt. Ám a bizonyítékok az asszony ellen szólnak. Hercule Poirot, a legendás nyomozó vállalja, hogy tizenhat év távlatából megfejti az ügyet, s a nyomozás során felkeresi mind az öt lehetséges tettest: a tőzsdést (aki piacra járt), az amatőr botanikust (aki otthon ült), a nagyvilági nőt (aki sok húst evett), a nevelőnőt (aki hoppon maradt) és a fiatal archeológusnőt (aki meg visított: ui, ui, ui)…

Apicius, Epikurosz, Hrabal, Krúdy, Mikszáth, Karinthy, Petri, Kövi Pál, Szomory, Dumas, Babits, Jókai, Füst Milán, Márai, Nietzsche, Tömörkény, Krasznahorkai, P. Howard, Agatha Christie, Déryné, Hamvas, Mick Jagger vagy éppen Bodor Ádám - egyfelől. Másfelől: firenzei posírozott tojás, Peche Melba, csórékolbász, bajai és szegedi halászlé, Fedák-lepény, sólet és halsli, risotto alla piemontese, kolozsvári káposzta, Puszta koktél, kálomista mennyország, vermicelli alla Posillipo, marinírozott halszelet Turbigo módra, paprikás krumpli, fogas Mornay módon, angol karácsonyi puding, Mussolini leves, szegedi tarhonya, velő Diderot módra, szalontüdő, vargabéles vagy éppen Újházi-kakasleves. Ezek Cserna-Szabó András legújabb könyvének, a Rézi a páczban című kötetnek főszereplői: írók és ételek. A gasztronómia és a kultúra kapcsolódási pontjai. A konyha elfelejtett történetei az irodalomban, az irodalom titkos története a konyhában. Van itt gasztrotörténeti esszé és hasnovella, kulináris tárca és konyhakulturális tanulmány. Aki szerette Edét a levesben, az imádni fogja Rézit a páczban...

Mikszáth Kálmán 1895-ben megjelent regénye, a Szent Péter esernyője az író egyik leghíresebb és legtöbbször kiadott műve. Népszerűségét jól mutatja, hogy három filmváltozat is készült belőle, a legismertebb az 1958-as mozifilm, amelyben Törőcsik Mari játszotta Veronika, és Pécsi Sándor a glogovai pap szerepét. A csodatévő esernyőről szóló, az író szülőföldjén, a Felvidéken játszódó regény egyfelől egy legenda megszületésének és elterjedésének a története (Mikszáth más műveiben is gyakran felbukkannak a különböző népi babonák), másfelől egy különc nemesúr gazdag örökségének felkutatásáról szóló kalandos mese. A cselekmény két szála a két fiatal főhős, az esernyőt megöröklő Veronika és a saját örökségét megszerezni kívánó Wibra György között fellobbanó szerelem révén kapcsolódik össze.

Az megvan, hogy Jo Nesbo, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a dolgok a rendes medrükben csordogáljanak. Végül egy agyament paródia születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák, társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási formulák, hullahegyek és a többi... De amíg a 101. halottig eljutunk, hőseink más könyvekben is megfordulnak (nagyjából Japántól Oroszországig), a sztori újabb és újabb hajmeresztő fordulatokat vesz, és amikor már azt hinnénk, hogy ennél a szerző már képtelen jobban megcsavarni a történetet, akkor rá kell jönnünk: de igen! Térdcsapkodósan letehetetlen, borzalmasan izgalmas, őrülten mulatságos. Kőhalmi magyar humoristának is jelentős, ám norvég krimiírónak egyenesen felejthetetlen! Cserna-Szabó András