Helikon Kiadó strana 66 z 115

Agatha Christie önéletrajzi könyve időutazásra hívja az olvasót. Az írónő könnyed stílusban, ugyanakkor mély őszinteséggel meséli el saját és családja életét. Az első történetek egészen a viktoriánus korig nyúlnak vissza, bemutatva az angliai közép- és felsőosztály életmódját és szokásait. A fiatal Agathával átélhetjük a táncestek kellemes hangulatát, a párválasztás korabeli nehézségeit, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszerét. Az ifjúkori kellemes élmények után megjelennek a háborús borzalmak is, hiszen Agatha ápolónőként közvetlen közelről tapasztalhatta meg a frontról a kórházba került sebesültek szenvedéseit. Az önéletrajz nem csak a korabeli Angliát mutatja be, hiszen az írónő élete során rengeteget utazott, szinte az egész világot bejárta. Első férjével tett világkörüli útját érdekes történetekkel és elragadó természeti leírásokkal eleveníti meg. Időről időre betekintést nyerhetünk egy-egy könyv vagy karakter születésének folyamatába, megismerhetjük a személyt vagy a helyszínt, amely az írónőt ihlette. A könyvben hangsúlyosan szerepelnek Agatha közel-keleti élményei, ezen belül a második férjével végzett régészeti munkássága. A közvetlen hangnemben elmesélt történetek sorozata egy egész világot nyit meg az olvasó számára, ugyanakkor átfogó képet, összegzést nyújt a krimi királynőjének gazdag munkásságáról.

A japán származású, Nobel-díjas brit szerző 1989-ben megjelent regénye a környezetéhez, a történelemhez, a mindenkori elvárásokhoz vakon igazodó ember szívszorító története. Stevens, a főkomornyik utazása Angliában s egyúttal életének emlékeiben lélektani mélységével nemcsak varázslatos, hanem zavarba ejtő olvasmány is: a főhőssel együtt tűnődhetünk az igazi "méltóság" mibenlétén, az élet elveszett-elvesztegetett lehetőségein - s egyúttal a harmincas évek Angliájába is bepillantunk, legalábbis annak az angol arisztokráciának a világába, amely oly sokáig mint úriemberekkel próbált tárgyalni és barátkozni a náci Németország vezetőivel. "Ez csak egy érzelmes szerelmi történet" - mondja a regény egyik szereplője, éppen azt sugallva, hogy a regény sokkal több annál: a történelmi vakságról, gyávaságról és az erkölcsösségnek álcázott meghunyászkodásról szóló örökérvényű regény. Kazuo Ishiguro ezzel a könyvével robbant be a világirodalomba, elnyerte vele a Booker-díjat, s film is készült belőle Anthony Hopkins és Emma Thomson főszereplésével.

„Az embert néha furcsán becsapja a szeme...” London, 1920-as évek. Sokkoló gyilkosság szennyezi be egy csinos városi kúria plüsskárpitjait. Az áldozat egy idős asszony, az elképesztően gazdag Emily French. Minden bizonyíték Leonard Vole-ra, a fiatal kalandorra mutat, akit az asszony örökösévé tett, és aki cserébe könyörtelenül elvette az életét. Legalábbis az asszony házvezetőnője ezt állítja a bíróságon. Leonard azonban ragaszkodik ártatlanságához, és biztos benne, hogy felesége igazolja majd az alibijét. A vád tanúja a krimikirálynő tizenkét izgalmas, hátborzongató detektívnovellájának gyűjteménye, amelyben nem mindig a rosszfiúk húzzák a rövidebbet…

A II. világháború elején Tommy és Tuppence idegőrlő semmittevésben pergeti a napjait - úgy tűnik, kiöregedtek a szakmából, szolgálataikra már nem tartanak igényt. Váratlanul azonban betoppan Mr. Grant a hírszerzéstől, és az Ötödik Hadoszlopról, a belső ellenségről beszél Tommynak. A legjobb emberük már nyomon volt, amikor "baleset" áldozata lett, így Tommyra esett a választás, hogy folytassa a munkát, és leplezze le a titokzatos N-et és M-et, a két német ügynököt. A szálak egy dél-angliai üdülőhely lelakott panziójában, a Sans Souciban futnak össze, amelynek lakói unalmas, hétköznapi emberek, kémeknek se híre, se hamva... bár van köztük egy fiatal német vegyész, aki menekültként érkezett az országba. Ő lenne a náci kémszervezet feje? Tommy legnagyobb meglepetésére Tuppence, akit Mr. Grant direkt kihagyott a veszélyes küldetésből, már a panzióban várja álnéven bejelentkező férjét, hogy együtt folytassák a nyomozást.

„Hacsak az emberek nem barátságtalanabbak az átlagosnál, az én bolond szokásom az, hogy kedvesen viselkedem velük..” Ez a nő szégyent hozott valamennyiünkre, és ezért halált érdemel. Hát nem ezt mondja ki a törvény? De igenis! Ott van a Szentírásban és a törvénykönyvben egyaránt.

„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” „Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.” A kötet Orosz István grafikáival illusztrálva jelenik meg a Helikon Kiadó gondozásában.

Jerome David Salinger (1919-2010) nevét világszerte ismertté tette 1951-ben megjelent első regénye. Igaz, bizonyos tájakon kétes hírnév volt ez, hiszen a Zabhegyezőt több országban és néhány amerikai államban is rögtön betiltották: Holden Caulfieldet sokan túl nyersnek és túl őszintének találták... Salinger, aki néhány évvel megelőzte a beatnemzedék legjelentősebb alkotóit (Ginsberg Üvöltése 1956-ban, Kerouac Útonja 1957-ben, Burroughs Meztelen ebédje 1959-ben jelent meg), alig másfél évtizedes alkotói időszak után (ez idő alatt is relatíve keveset írt, főleg rövid történeteket), 1965-ban végleg letette a tollat, s ezzel egyidejűleg hátat fordított a világnak is. Az általa teremtett (anti)hőst, Holden Caulfieldet - aki, mindent másképp csinál, mint ahogy kéne - azonban azóta is felfedezi magának minden újabb ifjú generáció, és jó esetben erőt merít történetéből - és ez így lesz mindaddig, amíg valaki választ nem ad arra a kérdésre, hogy hova tűnnek a kacsák, amikor a Central Parkban befagy a tó. A regény megjelenésének hetvenedik évfordulójára most az eredeti fordításban kerül ismét az olvasók elé a Zabhegyező.

„Térdem megremegett. Könyv! Négy hónapja nem volt könyv a kezemben. Részegítőn, kábítóan hatott rám a gondolat: egy könyv, amelyben szavak láncolódnak, sorok, oldalak, lapok követik egymást.” Az osztrák Stefan Zweig (1881-1942) is azon nagy, humanista írók közé tartozik, akiknek a műveit a német nácik olyan veszélyesnek ítélték, hogy nemcsak betiltották, de rögtönzött máglyákon el is égették azokat. Mi sem bizonyítja jobban Zweig írásainak értékét, mint az, hogy könyveit ,,a német szellemet mérgező” termékekként vetették máglyára, többek között Heinrich Heine, Franz Werfel, Erich Maria Remarque, Heinrich Mann és Eric Kästner műveinek társaságában. Zweiget mélyen lesújtotta az ellene és eszmetársai ellen folytatott német gyűlöletkampány, és a fasizmus fenyegetése elől 1933-ban előbb Londonba, majd 1939-ben Brazíliába emigráló író a nácik kezdeti háborús sikerei miatti elkeseredésében 1942 februárjában öngyilkosságot követett el. A halála előtti évben, 1941-ben született meg az egyik legismertebb, már Brazíliában írt műve, a Sakknovella, amelynek főhőse – dr. B., egy letartóztatott ügyvéd – a Gestapo börtönében, egy, a vallatóitól elcsent könyvből tanulja meg a sakkjáték stratégiáját. A sors úgy hozza, hogy szabadulása után dr. B.-nek az akkori sakkvilágbajnokkal szemben kell bizonyítania tudását. Az ügyvéd és a világbajnok drámai feszültségű összecsapásának történetét Fónagy Iván klasszikus fordításában kínáljuk az olvasóknak.

1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed, a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész. A tizenöt éves Erzsébet Sissi bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni. Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek és kísértések leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni és tartani a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét. Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, legszeretettebb tündérkirálynőjét.

Bécsben, a császári palota termeiben szól a keringő és patakzik a pezsgő, de a csillogó díszletek mögött versengés és gyilkos intrika dúl. Sissit, Ferenc József feleségét, népe "tündérkirálynőjét" fojtogatja a szigorú udvari etikett és a kihűlt házasság feszültsége, s nyugtalansága egyre nő. A szabadságra vágyó asszony gödöllői birtokán talál nyugalmat. Itt lovagol szeretett paripáin, itt élvezi az anyaság örömeit imádott kislánya, Valéria révén - és itt fogadja a magyar államférfi, Andrássy gróf látogatásait, a férfiét, akit évek óta teljes szívéből szeret. Az idillinek azonban tragikus hír vet véget: kisfia, Rudolf érdekében azonnal vissza kell térnie a fővárosba, a pletykálkodás, irigység és bánat világába. Szerelem és veszteség, odaadás és ellenszegülés - Sissi ellentmondásos vágyak közt hányódik: együtt tartsa a családját, vagy elmeneküljön fullasztó házassága és a történelem viharai, a nagy birodalmak összeomlásának baljós előjelei elől? A császárné végül kiköveteli helyét a trónon férje oldalán, elnyeri népe és a világ szeretetét, és megmenti a birodalmat. De vajon meg tudja-e menteni önmagát? És egyszer csak ott van; olyan, amilyennek mondják: nem evilági szépség... Vonul lefelé az elegáns hotel, a Beau Rivage lépcsőjén, fogja az ernyőt, kora őszi ragyogó napfény árasztja el a sugárutat. Tömeg gyűlik köré, amikor rájönnek, hogy a császárnét látják. - Itt jön! - Erzsébet császárné! - Sissi! Megy a rakparton a sétány és a várakozó gőzhajó felé, egyetlen női kísérője szaporán szedi a lábát mellette, hogy lépést tartson vele. Megjelenése elárulja, hogy nem közember: gyöngyházszínű bőre, királynői alakja a szűk és magas nyakú kiskabátban, hosszú fekete szoknyája, fekete kalapja dús gesztenyebarna haján. A haja - olyan híres, hogy még a férfi is olvasott róla - sötét és hullámos, apró ezüstök csillognak benne. A férfi végignéz toprongyos önmagán, rosszallóan szemléli a kosz félholdjait a körme alatt, a szakadásokat viseltes nadrágján. Közelről bámulja az asszony arcát, látja, ahogy pislog, ijedten, mint az üldözött állat. Hiszen az is, természetesen: üldözött. Nemcsak ő üldözi, hanem mindenki. Ő, akárcsak a férfi, menekül... Mögé lép, a vére dübörög, testében a fölismerés és lelkesültség mámorító elegye vágtat. Néhány száz méterre ott a gőzös, egy közeli dokkban, fekete füstöt pöfög a kék égre. A férfi a zsebébe nyúl, ujjai kitapintják a pengét...

A fiatal, csinos és igen sokat füllentő Victoria Jonest éppen most rúgták ki rém unalmas gyors- és gépírói állásából, amikor egy parkban a véletlen összehozza egy jóképű fiatalemberrel. A lány egyből beleszeret Edwardba, akiről csak annyit tud meg, hogy főnökével, a kultúráért élő-haló dr. Rathbone-nal egy különös misszió miatt hamarosan Bagdadba utazik. Victoria gondol egy merészet, és elhatározza, hogy ő is Bagdadba megy Edward után - csak hát egy vasa sincs az útra. A szerencse azonban a nyomába szegődik, és egy gazdag amerikai hölgy kísérőjeként végül sikerül Bagdadba érkeznie, ahol a nagyhatalmak képviselői pont ebben az időszakban fogják megrendezni a konferenciájukat. Az egyik éjjel Henry Carmichael, aki a konferenciát meghiúsítani akaró titkos szervezet után nyomoz, szúrt sebbel esik be Victoria szobájába. A lány ezáltal a nagypolitikát befolyásolni akaró nemzetközi összeesküvés elleni harc kellős közepébe csöppen...

Horace Hopper félig indián, félig ír, apját nem ismeri, anyját is alig, és egy rancson dolgozik, ahol a Reese házaspár a fiaként szereti. Horace kedveli ezt az életet, főként a lovakat, de közben a fehér emberek metálzenéjéért is rajong - és csábítja a város. Megszállottan edz, mert bajnok akar lenni, igazi, nagy bajnok, amilyen indián bokszoló még sohasem volt. Otthagyja hát Nevada zord hegyeit, és - mexikóinak adva ki magát - nekivág a bunyós karriernek. És győz, majd újra győz, mert olyan erősen tud ütni, mint nagyon kevesen. S aztán Las Vegasban találja magát, és már látja, hogy mocskos és kegyetlen világban kell felküzdenie magát a csúcsra... A Ne hagyj cserben szívszorító történet egy fiúról, aki az identitását keresi, aki meg akarja mutatni: méltó rá, hogy igazán tartozzon valahová.

Nyár... melegszik az idő, és szárba szökken a gonoszság is. Agatha Christie nyomozói ördögi kihívásokkal néznek szembe szerte a világban: Cornwallban, a francia Riviérán, a delphoi templom tövében vagy vidéki úriházakban. Sőt még James Bond is feltűnik ezeken a lapokon... bár ő egy másik James Bond. Elő a nyugággyal, és élvezzük a csavaros történeteket, a tévútra vezető nyomokat! Ahogy a Biblia írja, Isten felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra. A jókat ebben a kötetben is Miss Marple, Hercule Poirot, Parker Pyne, Mr. Harley Quin, valamint Tommy és Tuppence képviseli.

„Sherlock Holmes a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója, aki 1887-ben Tanulmány vérvörösben című kisregényben lépett először színre. A briliáns londoni detektív rendkívüli intelligenciájáról, megfigyelőképességéről, következtetőképességéről és logikájáról híres. Alighanem az egyik legnépszerűbb krimifigura az irodalomban. A négyek jele a második Sherlock Holmes-regény. Egy fiatal, vonzó hölgy, Mary Morstan kéri a különc nyomozó segítségét. Apja már 10 éve eltűnt, és születésnapjára évek óta értékes gyöngyöket küld neki egy ismeretlen. Ebben az évben azonban egy levelet kap, amiben arra kéri a titokzatos ismeretlen, hogy találkozzanak. Watson és Holmes elkíséri Maryt, hogy fényt derítsenek apja eltűnésére és a névtelen ajándékokra.”

Ezek a rémtörténetek egytől egyig lebilincselő olvasmányok - a világirodalom halhatatlan angol és amerikai szerzőitől, akik az emberi félelem és a tudhatatlan tudás régióiba merészkedtek. A harminckét írást tartalmazó kötet igyekszik felmutatni ennek a fantasztikus irodalmi témának változatos gyöngyszemeit, melyeket olyan alkotók hagyományoztak ránk a XVIII. század óta, mint Byron, Dickens, Poe, Kipling, Doyle, Stoker vagy Lovecraft. A kezdeti kliséktől - csörgő láncok, kripták és kastélyok, csontvázak és boszorkányság - az emberi lélek mélyrétegeit boncoló, félelmeink okát inkább belül, mintsem külső tényezőkben kereső, vagy éppen a transzcendens borzalom megragadhatatlanságát firtató rémnovellákig jutunk. Olyan nők és férfiak remekművei ezek, akik ékes bizonyítékát nyújtják annak, hogy ez a mindig is populáris műfaj - mely manapság sokkal inkább a mozgóképben éli virágkorát -, lényegében a szerzői tehetségnek van kiszolgáltatva. És amennyiben egy-egy zseni késztetést érez a műveléséhez, nemcsak hogy a legolvasmányosabb alkotások kerülnek ki a keze alól, de ezek a művek egyben a szórakoztatás fantasztikus képessége mellett képesek felvonultatÍni az összes erényt, amit csak a legnagyszerűbb irodalomtól várhatunk el. A kötetben szereplő írások fordítói: Széky János, László Balázs, Nagy Gergely, Bart István, Galamb Zoltán, Kászonyi Ágota, Bényei Tamás, Rakovszky Zsuzsa, Jónás János, Polyák Béla, Totth Benedek, Kabdebó Flórián, Nádasdy Ádám.

"Ezúton tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken du. fél hétkor a Little Paddocksban gyilkosságot fognak elkövetni. Minden külön értesítés helyett." A felettébb különös és morbid hirdetés Chipping Cleghorn városka helyi újságjában, az aznapi Gazette-ben jelenik meg. A címként feltüntetett hely lakója, Letitia Blacklock - több más olvasóval együtt - értetlenül áll a közlemény előtt. Pénteken fél hét előtt pár perccel Miss Blacklock több ismerőse is "váratlanul" betoppan az idősödő hölgyhöz - hajtja őket a kíváncsiság, nehogy kimaradjanak egy formabontó partiról vagy egy izgalmas gyilkosos játékról. Ahogy az óra elüti a fél hetet, a kedélyes összejövetel véresen komolyra fordul: három lövés dördül, majd egy ismeretlen alak terül el a földön - holtan. Még szerencse, hogy Miss Marple is éppen a környéken tartózkodik..