Helikon Kiadó strana 73 z 115

Saint-Exupéry világhírű, megrendítően szép meséje évtizedek óta tanít generációkat a tisztaság, szépség és emberség erejére. A klasszikus történetben egy másik bolygóról érkezett kisfiú indul varázslatos utazásra, amelynek során megismerkedik a királlyal, aki mindenkin uralkodni akar, a hiú emberrel, aki elvárja a dicséretet, az üzletemberrel, aki állandóan fontoskodik és az iszákossal, aki a felejtésért iszik. Beszél a lámpagyújtogatóval, akit bárki irányíthat, a geográfussal, aki csak adatokat gyűjt élmények helyett, a rókával, aki fontos dolgokat tanít, de ki tudja, ravaszkodik-e, és a kígyóval, aki rossz útra térítené a kis herceget. Az út során a kisfiú sokat tanul, de még többet tanít arról, milyenek is az emberek. Antoine de Saint Exupéry francia író, esszéista és pilóta, aki a második világháborúban vesztette életét. Az eddig több mint 200 nyelven megjelent, a világ legolvasottabb 50 könyve között számon tartott meseregénye a Helikon Zsebkönyvsorozatában Takács M. József új fordításában jelenik meg.

J. R. R. Tolkien nem csupán regényíró volt. Tudományos munkássága mellett élete főműve egy több mint 50 éven keresztül folyamatosan bővített és javított saját mitológiai rendszer, amelyet átfontak az általa kidolgozott mesterséges nyelvek. E páratlan mítoszciklus legismertebb darabjai A Gyűrűk Ura és A hobbit, illetve a posztumusz szerkesztett, A szilmarilok című gyűjtemény – amely azonban sajnos nem teljes, és nem tükrözi azt, ahogy a Professzor elképzelte a művet. Tolkien halála után fia és hagyatékának gondozója, Christopher Tolkien hozzáférhetővé kívánta tenni a mitológiai ciklus eddig nem publikált részleteit is. A több ezer oldalnyi kéziratot a keletkezés sorrendjében, a lehetőségekhez képest letisztázva, de hiányosságaikat nem titkolva adta közre, sok-sok értelmező jegyzettel. Ez alkotja a Középfölde Históriája című 12 kötetes sorozatot, amelyben Középfölde mítoszainak eleddig rejtett mélységei, soha nem látott kincsei tárulnak az olvasó elé. Középfölde formálása a legendák időbeli és földrajzi alakulását mutatja be. A legkorábbi „Szilmarilok” és a „Quenta Noldorinwa” fektetik le az alapokat, a teremtett világ egyetlen részletes leírása, az „Ambarkanta”, ábrákkal és térképekkel mutatja be, hogyan alakul a valák, tündék és emberek földje egészen Númenor pusztulásáig. Láthatjuk az első „Szilmarilok”-térképet és olvashatjuk Valinor és Beleriand legkorábbi krónikáit. Közben megismerjük Beren és Túrin mítoszának folyamatos alakulását is.

Kiadónk a tragikusan fiatalon elhunyt francia író születésének századik évfordulója alkalmából jelenteti meg Boris Vian (1920–1959) leghíresebb művét, a Raymond Queneau által a XX. század legmeghatóbb szerelmes regényének nevezett Tajtékos napokat. Bár megjelenésekor (1947) a könyvet mind a kritika, mind az olvasóközönség távolságtartó közönnyel fogadta, a mű 1960-as évekbeli újrakiadása óta töretlen népszerűségnek örvend, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Tajtékos napok azóta számtalan adaptációnak szolgáltatott alapanyagot. A könyvből már három filmváltozat is készült (a Charles Belmont rendezte 1968-as első feldolgozást a japán Riju Go 2001-ben bemutatott filmje követte, majd 2013-ban jött Michel Gondrynak a magyar mozikba is eljutó alkotása), a mű színházi adaptációit fel sem lehetne sorolni, de a regény alapján született már egy opera- (Edison Gyenyiszov, 1981) és két képregényváltozat is. Boris Vian emblematikus művét most új, javított kiadásban kínáljuk az olvasóknak.

Korunk két fontos spirituális vezetője osztja meg velünk e kötetben nehezen szerzett bölcsességét arról, hogyan őrizhetjük meg az örömet életünkben a sorscsapások ellenére. A két Nobel-békedíjas vezető egy hetet töltött együtt Dharamszalában a dalai láma 80. születésnapja alkalmából, hogy beszélgessenek egy olyan témáról, amely mindkettőjük számára nagyon fontos: az örömről. A könyv úgy épül fel, mint egy háromemeletes születésnapi torta. Az emeletek: a dalai láma és az érsek történetei és tanításai az örömről; a boldogságkutatás legújabb tudományos felfedezései; valamint a napi gyakorlatok, amelyek egyensúlyban tartják a két vezető érzelmi és spirituális életét. Mind a dalai lámát, mind Tutu érseket számos nehézség tette próbára az életben, ennek a könyvnek az oldalain pedig beszámolnak személyes küzdelmeikről és megújulásukról. Most, hogy már mindketten az emberélet vége felé járnak, különösen fontos számukra, hogy mindenkihez eljuttassák az üzenetet: csak úgy lelhetünk rá az örömre, ha örömet szerzünk másoknak. A történelmi jelentőségű hét során a két jó barát saját példáján keresztül mutatta meg, hogyan formálható át együttérzéssel és szeretettel az öröm tünékeny érzelemből tartós létállapottá, mely nemcsak személyes életünket, de szűkebb és tágabb környezetünk, sőt az egész emberiség életét megváltoztathatja..

Freud bécsi klinikáján hisztériás női betegekkel foglalkozott, és eleinte hagyományos orvosi eljárásokkal próbálta kezelni őket. Itteni tapasztalatai alapján dolgozta ki pszichoanalitikus elméletét, melynek lényegét 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn öt előadásban ismertetett a hallgatósággal. Ezen előadások olvashatók e kötetbe rendezve, dr. Ferenczi Sándor fordításában, aki maga is Freud tanítványa volt. Csakhamar, szinte véletlen folytán, kiderült, hogy a léleknek ilyen tisztára seprésével többet is el lehet érni, mint az újra meg újra visszatérő lelki homályok múló feltisztulását.

A csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Vikor Pelevin, a kortárs orosz irodalom egyik legeredetibb szerzőjének történeteiben semmi sem az, aminek először gondolnánk - és ez alól a Helikon Zsebkönyvek 83. részében olvasható két hosszabb elbeszélése sem kivétel. A Sárga Nyíl helyszíne eleinte egy zsúfolt társasház benyomását kelti, mígnem hősünk rádöbben, hogy valójában egy öntudatlan utasokkal teli, végeláthatatlan hosszúságú vonaton él, amely soha nem áll meg. Hogy merre száguld az egész Oroszországot magába tömörítő lokomotív, senki sem tudja - a kérdés sokkal inkább az, le lehet-e szállni róla, még mielőtt elérné végállomását. Kezdetben hasonlóan keveset tudunk a Remete és Hatujjú rejtélyes címszereplőiről is, leszámítva azt, hogy hosszasan bölcselkedve próbálják megérteni egyre baljósabbnak mutatkozó környezetüket - ami igazából nem más, mint egy baromfitelep, ahonnan szárnyas filozófusaink útja jó eséllyel már csak a tányérra vezet, hacsak nem sikerül időben megfejteniük világuk fatális természetét. Mindkét elbeszélésben remek ötletek és sötét humor mentén bontakozik ki a nagyon is elgondolkodtató kérdés: van-e kiút otthonos börtöneinkből, képesek lehetünk-e megszökni a "valóságnak" nevezett végső illúzióból?

A történet a szerzőtől megszokott módon rendkívül csavaros, a feszültség oldalról oldalra nő, a megfejtéstől pedig leesik az állunk. A kor olvasóinak azonban még egy szempontból különleges élményt jelenthetett a regény: a cselekménybe ugyanis Agatha Christie beépítette az évszázad bűnügyének nevezett, brutális gyermekgyilkossági esetet, mely "a Lindbergh bébi elrablása" néven híresült el világszerte. A híres Orient expressz a hóban vesztegel. Az egyik utas holtan fekszik a kabinjában, testét tizenkét késszúrás járta át. Az ajtó belülről zárva. A vonaton tizenkét utas maradt, a legkülönbözőbb társadalmi osztályból és nemzetiségből, ám mind egyre idegesebbek. Vagy van más is, ami összeköti őket? Hercule Poirot, a legendás nyomozó csak a kis szürke agysejtjeire támaszkodhat a hóviharban rekedt luxusvonaton. Egyetlen dolog biztos: a gyilkos az utasok közt van, és Poirot-nak meg kell találnia, mielőtt újra lesújt...

"Hogyan lesz a komfortzónából gumiszoba? A QualityLand szellemesen nyomasztó és humorosan elgondolkodtató ábrázolása annak, ami oly sokunkat foglalkoztat - és dühít - korunkkal és várható jövőnkkel kapcsolatban. Herr Kling, bravó!" Bödőcs Tibor Isten hozott, kedves olvasó, a nem túl távoli jövőben, QualityLand országában - Európa legjobb, legszuperebb, legminőségibb álla!mában! Ez a felsőfokú jelzők birodalma, ahol már szinte kizárólag robotok és mesterséges intelligenciák dolgoznak (bár a munkával járó stresszt sokuk nehezen viseli), a reklámcégek és híroldalak kínálatukat előzékenyen a fogyasztók ízléséhez igazítják, a szerelmi élet pedig a randialkalmazások mindentudó algoritmusai által előre kijelölt me!derben csordogál... Ugyan mi váratlan történhetne egy ilyen precízen kiszámított, boldogságra automatizált világban? Így gondolja a regény főszereplője, Munkanélküli Peter is, egészen addig, míg egy személyre szóló ajándékot nem kap az ország leg!népszerűbb csomagküldő szolgálatától: egy rózsaszínű, delfin alakú vibrátort. A kéretlen segédeszköz hatására hősünk egyszemélyes had!járatba kezd QualityLand teljhatalmú mamutvállalatai ellen, mígnem végül egy széles körű tiltakozó mozgalom élén találja magát. Ezzel párhuzamosan QualiyLand mindaddig megnyugtatóan egyhangú po!litikai játszmái is meglepő fordulatot vesznek. Mivel az ország aktuális elnöke haldoklik, előrehozott választást kell kiírni, melyen a beván!dorlókkal riogató szélsőjobb jelöltjével szemben az ellenzék Miénk Johnt indítja. Kampányuk azonban korántsem alakul zökkenőmente!sen: John ugyanis képtelen hazudni... és nem mellesleg egy android. Technikai megjegyzés: Kedves Olvasó! A QualityLandnek a fentieken túl azért is egy különleges kötet, mert két változata is létezik: egy "sötét" és egy "világos". Előbbit a hagyományos könyves formátum takarja - amennyiben kíváncsi a "világos" verzió alternatív fejezeteire is, keresse a QualityLand "2 az 1-ben" e-könyv kiadását!

"Villon versei formailag éppoly nehezek, mint tartalmilag, tele vannak helyi és személyi vonatkozásokkal. Egyedül a Testamentum 50-60 oldal jegyzetet igényel; célzásai nehezen, néhol egyáltalán nem érthetőek. Az volt a célom, hogy a nagyközönség számára is érthető Villon-fordítást adjak, mely híven reprezentálja a XV. század és Villon szellemét. Hogy Villont érthetővé tegyem, rövidítettem és megtoldottam, egyszerűsítettem és komplikáltam, ahol ezt szükségesnek vagy helyesnek találtam. Villon zsiványnyelvét, jobb híján, a korszerű argóval pótoltam. A magyar fülnek - balladánál - igen disszonáns francia stanza helyett versenként más és más formát választottam. Semmilyen anakronizmustól, semmilyen szabadságtól nem ijedtem meg, és amennyire lehetséges, még a Villon-verseknél is jobb verseket igyekeztem adni." Faludy György

A Mark Twain néven világhírű íróvá lett Samuel Langhorne Clemens javarészt saját gyermekkori élményei alapján írta meg legsikeresebb regényét, a Tom Sawyer kalandjait (1876). A címszereplőt három hajdani cimboráját eggyé gyúrva formázta meg, és Tom Sawyer - Huckleberry Finn-nel együtt - a világirodalom egyik legismertebb gyerekhőse lett, akivel azóta minden ifjú generáció szívesen azonosul, hiszen a legtöbb fiú - éljen bármely korban - szeretne kalóz, kincskereső, ártatlanokat megmentő hős, illetve a kedvesét megmentő hősszerelmes lenni. Szerb Antal a könyv szerzőjét a gyerekirodalom Shakespeare-jének nevezte (teljes joggal, hiszen Mark Twain e regénye valóban éppúgy "kötelező olvasmány", mint az avoni hattyú drámái), és hozzátette: "Tom Sawyer és barátja, a javíthatatlanul bohém Huckleberry Finn mindnyájunk életének része, akár Robinson vagy Gulliver, de sokkal melegebben, sokkal bensőségesebben, hiszen együtt voltunk velük gyerekek".

Mit kereshet Poirot felügyelő, ez a híresen kényelem- és tisztaságszerető úriember egy régészeti ásatáson Irakban, ahol a mostoha körülmények aligha teszik kellemessé ott-tartózkodását. Természetesen egy gyilkosság tettesét kell lelepleznie. Nem ezzel a szándékkal érkezett ugyan, de ha már arra jár, nem okozhat nehézséget számára egy újabb rejtély megoldása. Az ásatáson dolgozók jól ismerik egymást, és természetesen el sem tudják képzelni, hogy a gyilkos közöttük lenne. Annál is inkább, mert az áldozat hosszú időn át kapott fenyegető leveleket egykor már halottnak hitt férjétől, így logikusnak tűnik, hogy ezt a jóformán mindenki számára ismeretlen személyt gyanúsítsák. Poirot azonban sohasem kedvelte az ilyen kézenfekvő magyarázatokat...

elsőként! Összefoglaló La Bestia - A Szörnyeteg. Így nevezik Mexikóban azokat a tehervonatokat, amelyek tetején az elviselhetetlen szegénység, vagy a drogkartellek, vagy épp saját bűnös múltjuk elől menekülve tömegek utaznak Közép- és Dél-Amerika országaiból az Egyesült Államok, "Amerika földje" felé. A "piszkos Amerikából" egy jobb helyre, amelynek persze szintén megvan a maga mocska - például épp a bevándorlók ellen felszított gyűlölet formájában. Több ezer kilométeres útjuk során a menekülő embereket szinte kivétel nélkül kifosztják, váltságdíjat remélve foglyul ejtik, a nőket megerőszakolják - a Mexikót behálózó nagy hatalmú kartellek mindenütt ott vannak, és nekik az emberélet olcsó. Lydia soha nem gondolta, hogy belőle is "migráns" lesz: Acapulco városából való, jómódú, középosztálybeli mexikói nő, akik nyolcéves kisfiával, Lucával együtt mégis a La Bestián, majd a hírhedt Sonora-sivatagban, egy embercsempész vezette csapatban próbálja elérni az ígéret földjét, a határfalon túli Egyesült Államokat. Ha nem sikerül, mert valaki felismeri vagy elárulja őket, és üldözőjük rájuk talál, a biztos halál vár rájuk. Csak a Gondviselésben, avagy a földönfutókat segítő, jólelkű emberekben bízhatnak. A sors szörnyű fintora, hogy egy megnyerő modorú, irodalom- és operakedvelő, a kislányáért rajongó ember elől kell menekülniük - olyasvalaki elől, aki szereti Lydiát. Hogyan lehetséges ez?

A titokzatos stylesi eset, Agatha Christie első megjelent műve állítólag egy fogadásnak köszönhetően született, melynek tétje az volt, hogy az olvasó egészen az utolsó oldalakig még csak ne is sejtse, hogy ki lehet a gyilkos. Első méltatóinak egyike szerint az írónő minden bizonnyal megnyerte a fogadást. Az első világháború éveiben írt regényt egy angol kiadó elutasította, ezért New Yorkban jelent meg 1920-ban, éppen száz éve. A váratlan fordulatokban bővelkedő, biztos kézzel megformált és eredeti karaktereket felvonultató cselekmény már azt az Agatha Christie-t állítja elénk, akit későbbi, klasszikussá vált alkotásaiból ismerünk, holott az írónő huszonhat évesen fogott neki e regénynek, és csupán egy azóta már elveszett kezdeti próbálkozás állt a háta mögött. A titokzatos stylesi eset nem utolsósorban azért is jelentős darabja az életműnek, mert itt lép színre Poirot felügyelő, aki a háború elől menekült Angliába.

A ZeroZeroZero, vagyis a három nulla a legtisztább, a legjobb minőségű kokaint jelöli. Ezt a különleges és rendkívül drága "anyagot" a legigényesebb és leggazdagabb drogfogyasztók számára gyártják. Erről is szó esik e könyvben, de a szerző elsősorban az elképesztő mennyiségben gyártott átlagos minőségű kokain útját követi végig a dzsungelbeli ültetvényektől a titkos laboratóriumokon és a terjesztőkön át a fogyasztókig. Saviano egykori drogkereskedőkkel, titkos informátorokkal, drogellenes ügynökökkel folytatott beszélgetések és különböző rendvédelmi szervek nyomozati dokumentumai alapján írta meg ezt a földrészeken és évtizedeken átívelő történetet. A könyvben egymást érik a döbbenetes epizódok, de a drogkartellek közötti véres háborúk, illetve az újságírók, rendőrök, ügynökök és bírák elleni gyilkos merényletek elbeszélésén túl Saviano rávilágít arra is, hogyan épülnek be a legális gazdasági vállalkozásokba - s válnak esetenként meghatározó jelentőségűvé - a drogüzletből származó hihetetlen pénzösszegek. A szerző külön fejezetet szentel az orosz maffiának, amelyben felbukkan a jó ideig Magyarországon tevékenykedő Szemjon Judkovics Mogiljevics, azaz Szeva bácsi is, akit a Time magazin a világ tíz legveszélyesebb bűnözője közé sorolt.

Millnek ez a bő másfél évszázada, 1859-ben kiadott írása a klasszikus liberalizmus egyik alapműve. Miközben kortársai és barátai - többek között David Ricardo és Jeremy Bentham - a liberalizmus közgazdasági elméletét dolgozzák ki, Mill elsősorban a politikai és kulturális liberalizmus eszmerendszerét alapozza meg. E művével Mill az egyéni szabadság, az alapvető személyiségi jogok védelmezőjeként lép fel, s főként arról elmélkedik, hogyan lehet és kell megvédeni az egyént az állam, a kisebbséget pedig a többség zsarnokságától. A politikai gondolkodásra a mai napig komoly hatást gyakorló Mill-esszé az egyéni függetlenség azon területét igyekszik meghatározni, amelyen belül az adott személy abszolút úr, s nem kell törődnie sem az állam vagy a közvélemény elvárásaival, sem a többség erkölcsi normáival.