Helikon Kiadó strana 80 z 115

A Barbárok című esszékötet írásait Baricco először a La Repubblicában közölte. A különböző témák köré csoportosított miniesszék gyorsan változó világunkat vizsgálják. Minden korszak forradalmi változásokat hozott, és az adott időszakban élő emberek nem mindig álltak készen az újra. Kérdés, hogy az internet-korszak szülte újítások milyen következményekkel járnak. A magaskultúra őrzői számára mindez a barbár hordák inváziójának tűnhet, azonban a mutáció nem annyira az értékek szembeállításáról, mintsem a tapasztalatszerzés új formáiról és ezek új jelentésekkel való felruházásáról szól.

A kötetben találunk két kisregényt, három Hercule Poirot-novellát és ráadásnak egyet Miss Marple főszereplésével.  Lesz itt igazi angol karácsony, ellopott rubinnal és eltűnő holttesttel, természetfölöttinek látszó gyilkosság nagyon is földhöz ragadt megoldással és egy furcsa ház, furcsa lakókkal és furcsa gyilkossággal - de Christie népszerű hőseinek eszén nem jár túl egy gyilkos sem.

A világ a maga korában igen sikeres írónak számító Max Brod nevezetes árulásának köszönhetően ismerhette meg az életében csak néhány novellát publikáló Franz Kafka (1883-1924) regényeit. Brod barátja végakaratával mit sem törődve ahelyett, hogy megsemmisítette volna Kafka hátramaradt kéziratait, sorra kiadatta azokat, elsőként az 1914-ben született A pert. Az idő igazolta Brod döntését: ezt az immár százéves regényt az irodalomtörténet a 20. század legfontosabb művei közé sorolja. A Josef K. bizarr kálváriáját (alaptalan) megvádolását, elítélését és kivégzését elmesélő könyv Kafka legismertebb műve, amelyet többek között Orson Welles is megfilmesített. A félelmetesen kiszámíthatatlan, egészen groteszk módon fellépő rejtélyes hatóságoknak kiszolgáltatott, eleinte a becsületéért, később pedig már a puszta életéért küzdő kisember tragikus történetét sajnos sokan a magukénak érezhették a totalitárius rendszereket hosszú ideig elszenvedni kényszerülő Közép- és Kelet-Európában. Kafka emblematikus regénye most Győrffy Miklós új fordításában kerül a könyvesboltokba és reményeink szerint a Helikon Zsebkönyvtár sorozat hűséges vásárlóinak könyvespolcaira.

Van London szívében egy szálloda, amely száz éve semmit sem változott. Legalábbis így érzi Miss Marple, amikor kedves unokaöccse, Raymond befizeti a Bertramba egy hét nyaralásra. „Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen", gondolja a csavaros eszű vénkisasszony, mert tudja, hogy az életben minden változik. És mint megszokhattuk, neki mindig igaza van. A Bertram tényleg csak egy kulissza. Hogy mit takar, arra a londoni rendőrség is nagyon kíváncsi. Akárcsak arra, mi csábítja ide a dúsgazdag amerikaiakat, a koldusszegény angol arisztokratákat, a vidéki kanonokokat és Lady Sedgwicket, a hírhedt kalandort és férfifalót.

Chimneys, ahol utoljára a herzoszlovák trónkövetelőt gyilkolták meg, ismét rejtélyes haláleset színhelye. Most sokkal kevésbé romantikus az ügy: a külügyminisztérium angyalarcú (és rossz nyelvek szerint angyali lustaságú) hivatalnoka egy reggel nem ébred fel. Ágya mellett vizespohár és altatószeres üvegcse. A következtetés egyértelmű, öngyilkosság történt. Batyu Brent, Lord Caterham leánya és Bill Eversleigh, akit a külügyminisztérium alkalmaz, de csak dísznek, akkor kezdenek nyomozni, amikor egy másik fiatalember is meghal. Az ő halálát nehéz lenne öngyilkosságnak álcázni, mert lelőtték. Utolsó szavai „a Hét Számlap”. De micsoda is a Hét Számlap? Titkos társaság London közepén? És milyen nagyszabású gaztettre készülnek, ha ilyen olcsó nekik az emberélet? Batyu és Bill segítségére nem más siet, mint Battle főfelügyelő, a faarcú és pengeagyú Scotland Yard-i detektív.

Hercule Poirot békésen vacsorázik, amikor a kávéházban egy fiatal nő azzal fordul hozzá, hogy nemsokára meg fogják őt, Jennie-t, ölni. Jennie retteg, de arra kéri Poirot-t, ne keresse és büntesse meg a gyilkosát. “Ha én meghalok, végre győz az igazság.” Aznap este Poirot megtudja, hogy egy divatos londoni szállodában megöltek három vendéget, és mindhármuk szájába egy mandzsettagombot tettek. Lehet bármi köze a rettegő fiatal nőnek a gyilkosságokhoz? Míg Poirot igyekszik a bizarr rejtély darabkáit összeilleszteni, a gyilkos elrendezi a szálloda egyik szobáját a negyedik gyilkossághoz…

A nagy indiai vallásalapító, Buddha élete tanítással telt gondolatait a követőjéül szegődött szerzetesek szájhagyománya őrizte meg évszázadokon át. Beszédei, amelyekből a jelen kötet válogatást közöl, csak a Kr. e. 1. században foglaltattak írásba. Buddha szavai mindenkit megszólítva hirdetik az élet minden formájának tiszteletét és az erkölcsös, senkinek sem ártó szemlélődő-meditáló életmód fontosságát az ismétlődő újjászületések ördögi köréből való kitörésben és a nirvána elérésében. Erőszakmentességre, együttérzésre és a szeretet hatalmára alapozó tanításai segítenek megérteni a nyugalomra és a derült közönyre épülő buddhista életeszményt, miközben a szövegeken ma is átsugárzik Buddha világokat legyőzően szelíd személyisége. Gautama Sziddhárta, vagyis Buddha a Kr. e. 65. században élt indiai herceg, aki az igazság keresésének szentelte életét. Az emberi létezés alapvető kérdéseivel való viaskodása során vált buddhává, vagyis megvilágosodottá, tanításai pedig egy új vallás alaptételeivé váltak.

Lengyel Dénes mondakönyveinek negyedik, záró darabja szerves folytatása az előzőeknek: ebben a gyűjteményben az 1849-től 1919-ig terjedő korszak mondáit, anekdotáit, szívmelengető vagy épp szívfájdító történeteit dolgozta fel a nagy mesemondó, Benedek Elek unokája. A Kossuth-emigráció, Türr és Klapka, az otthoni ellenállás a Haynau-rémuralom idején, a kiegyezés előkészítése, Erzsébet királyné, Deák Ferenc, Tisza Kálmán, a kor irodalmi és művészeti nagyjai, az első világháború, a Tanácsköztársaság, a Vörös Hadsereg harcai a román és cseh-szlovák csapatok ellen - így haladunk végig ezen a hetven esztendőn, mélyebben megismerve a kor magyar hőseit, és sok olyat is, akiről talán még soha nem hallottunk. Kordokumentum is ez a kötet: akkor született, amikor a munkás- és parasztmozgalmak és a kommunista párt "nagy" alakjai még a magyar történelem hivatalos pantheonjába tartoztak.

Az élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még? Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékétkészül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

A szervezett bűnözésről talán még soha senki nem írt olyan döbbenetes leleplező könyvet, mint Roberto Saviano, ez az olasz fiatalember, aki eleinte csak kíváncsi volt arra, hogyan működik a nápolyi kikötő, ahol naponta gigantikus mennyiségű áru halad át - jó része illegálisan. Elszegődött hát dolgozni egy kínai üzletemberhez, s aztán lassanként szenvedélye lett, hogy mindent megtudjon a régió gazdaságát irányító Rendszerről. Mert a tagjai csak így nevezik a Camorrát, ezt a halálos maffiaszervezetet, melynek csápjai messze túlnyúlnak a régión, sőt Olaszországon is. Saviano egymás után keresi fel a bűncselekmények helyszíneit, látja a klánháborúk során meggyilkolt maffiózókat éppúgy, mint a hidegvérrel vagy épp borzalmas kegyetlenséggel megölt ártatlan embereket, akik épp csak a Rendszer útjában álltak. Mindent meg akar tudni, mindent meg akar érteni - legfőképpen azt, lehetséges-e hatékonyan szembeszállni ezzel a szervezettel, amely tönkretette szűkebb hazáját, Nápolyt és környékét, ahol a törvényeket a maffia a hozza, s ahol a hatalom, a pénz és a vér az élet szentháromsága. Ő maga - a Gomorrával és a többi könyvével - már megtett mindent, amit egy ember megtehet.

Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé.

Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult. A Füves könyv a Helikon Kiadó gondozásában egy új sorozat részeként jelenik meg, melyben Márai életbölcsességeit olvashatjuk. A sorozat köteteit Kő Boldizsár csodálatos illusztrációi díszítik.

1969-ben jelent meg Kurt Vonnegut hatodik regénye, az Ötös számú vágóhíd. A szerző egy csapásra ünnepelt sztár lett. De mire rátalált a siker, Cape Cod-i háza kiürült. Gyermekei felnőttek és szétszóródtak a nagyvilágban. Házassága menthetetlenné vált. Ez az oka, hogy Vonnegut elhatározta: természetes családját "mesterséges nagycsaláddal" helyettesíti. "És körmöltem magamnak egy új családot, meg új fiatal férfikort. Ehhez színészeket kellett felfogadnom. A színészek a pénzemért azt mondták, amit mondatni akartam velük..." A Vonnegut-életmű "hivatalosan" egyetlen színműve még soha nem jelent meg magyarul, pedig a teljes életműkiadás a Wanda June nélkül aligha lehetne teljes. Az 1970-es bemutató óta közel fél évszázad telt el, de a darab szemernyit sem avult. Sőt! Aktuálisabb, mint valaha. Amerikától Angliáig folyamatosan előadják. A nézők új és új nemzedékei szeretnék tudni, ki lehet Wanda June. "Mr. Vonnegut könnyedén szökkent át a dráma műfajába. A dialógusok viccesek és hitelesek, a színpadi eszköztár eredeti és ötletes." Times Literary Supplement "A darab arról szól, hogy ma új típusú hősökre volna szükség. Meg arról is, hogy mennyire rettegünk a haláltól. Az új hős azonban színre lép. Attól új, és attól hős, hogy nem hajlandó ölni." Kurt Vonnegut

Leonardo bámulatos jegyzetfüzeteinek több ezer oldalát, s szintúgy az életét és munkásságát érintő legújabb felfedezéseket feldolgozva Walter Isaacson megírta azt a könyvet, amely nemcsak összefoglalja meglévő ismereteinket minden idők legsokoldalúbb zsenijéről, hanem igyekszik a titkot is megfejteni: miből fakad ez a szárnyaló kreativitás? Leonardo tudományos munkássága, ahogy azt a szerző számtalan példán át meggyőzően bemutatja, elválaszthatatlan művészi zsenijétől; s mindkettőt olyan tulajdonságok táplálták, melyeket mindannyian fejleszthetünk magunkban: mint a szenvedélyes kíváncsiság, a gondos megfigyelés és a féktelen, játékos fantázia. Leonardo alkotta minden idők két leghíresebb festményét, az Utolsó vacsorát és a Mona Lisát; ám ő önmagát legalább annyira tekintette tudósnak és mérnöknek. Néha már rögeszméssé váló szenvedéllyel kutatta az emberi anatómiát, a szív működését, botanikai, geológiai, optikai és ezerféle egyéb tanulmányokat folytatott, új fegyvereket tervezett… és repülni vágyott ember alkotta szerkezettel. Matematikailag vizsgálta az optikát, tanulmányozta a fény útját a szaruhártyán át, majd a változó perspektívák illúzióját alkotta meg az Utolsó vacsorán, amely ugyanakkor bámulatosan gazdag festmény-elbeszélés a bibliai történetről, és felülmúlhatatlanul mély Jézus-ábrázolás. Isaacson Leonardo minden nagy művét elemzi ebből a nézőpontból: ahogy a tudományos elme és az érző lélek együtt hozta létre az alkotás csodáját. Részben ez volt a leonardói zsenialitás receptje; részben pedig a különcsége – rengeteg dologban volt ő más, mint az emberek többsége: fattyú volt, vegetáriánus, homoszexuális, balkezes, gyakran támadtak eretnek gondolatai, és – az ő korában még egészen rendkívüli módon – nem tisztelt semmilyen tekintélyt: mindenről a saját szemével, a saját eszével, gyakran leleményes kísérletek révén akart meggyőződni.

Macskajáték: évtizedek óta új s új bemutatókon szerethető színdarab. Makk Károly és Tóth János klasszikus szépségű filmje. A nagyközönség kedvencei - mögöttük azonban a ritkábban emlegetett "eredeti" mű, a magyar próza egyik kiemelkedő alkotása áll. Vele párban, Örkény István életműsorozatának újabb kötetében egy másik kisregény is olvasható, a Glória. Főhőseik: egy szétfoszlott családból magára maradt özvegyasszony és egy feloszlatott rendjéből világra lökött apáca. Orbánné (az egykor önfeledt Szkalla lány) és Ilona (a korábban lelki békében élt Soror Glória). Vajon milyen szabályoknak és megszokásoknak kell engedelmeskedniük, s eközben mennyi lázadást, zabolátlanságot engedhetnek meg maguknak? A Macskajáték humor és tragikum egybekomponálásával az érett író remeke, a Glória hagyományosabb módon elmesélt, különös történet.