Helikon Kiadó strana 78 z 115

1953. november 25-én - hatvanöt éve - a magyar labdarúgó válogatott "az évszázad mérkőzésén" 6:3-ra legyőzte az angolokat. David Bailey könyve ezzel a meccsel kezdődik: a Vasfüggönyön túlról jött "mágikus magyarok" nemcsak játékukkal nyűgözték le a zsúfolásig megtelt Wembley stadion közönségét, hanem egészen modern szerelésükkel is. Mintha a múlt és a jövő találkozott volna. És sok angol szurkoló akkor úgy érezte, nem lehet annyira rossz az a kommunista ország, amelynek ilyen ragyogó futballistái vannak. A Magyarországon élő David Bailey több mint tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja az Aranycsapat történetét: meg akarta érteni, hogy ebben az országban - amely immár az otthona, s ahol futballrajongóként be kell érnie a gyengécske mai magyar focival - az ötvenes években hogyan bukkanhattak fel egyszer csak káprázatosan tehetséges focisták tucatjai. Mi a titka az Aranycsapatnak? David Bailey könyve a legjobb angol történetíró hagyományok szellemében egyszerre precíz és olvasmányos, és a kényes kérdések vagy furcsa ellentmondások feltárásától sem riad vissza. Leírja az akkori Magyarország, a Rákosi-diktatúra minden szörnyűségét, és azt is, hogy az Aranycsapat tagjai, akik közül jó páran köztudottan gyűlölték az új rendszert, hogyan tudtak együtt élni vele - és óriási sikereket aratni nemcsak a maguk és a magyar futballszurkolók, hanem a politikai vezetés számára is. Sok nagyszerű könyv jelent már meg az Aranycsapatról, de David Bailey-é az első olyan, amely ezt a történetet a maga minden ellentmondásával, furcsaságával, a politika és a sport összefonódásait is vizsgálva, az elejétől a végéig, regényesen elmeséli nekünk.

Immanuel Kant 1775-ben megjelent filozófiai esszéje a tartós ("örök") béke lehetségességét vizsgálja, pontosabban annak feltételeit igyekszik meghatározni. Nemcsak amellett érvel, hogy a politikai és az erkölcs összeegyeztethető, és hogy a gyakorlati ész korlátait és az ember gyarlóságait figyelembe véve is a háborúk teljes megszűnése felé haladhat az emberiség, hanem olyan kérdéseket is felvet, amelyek épp mostanában válnak igazán aktuálissá. Azt például, hogy az államok, miközben a föderalizmus elvei szerint államszövetségeket hoznak létre, átadják-e vagy sem szuverenitásuk egy részét egy új, magasabb szintű, végrehajtó és kényszerítő erővel is bíró államnak. Az egyik legfontosabb tétele pedig: hogy az államnak - a tartós béke érdekében is - biztosítania kell, hogy a "filozófusok" szabadon kifejthessék véleményüket a politikai ügyeiben. "Amiben ez a nagy és kiválóan józan gondolkodó egész komolyságával hinni tudott, az mégsem lehet csupa utópia és naivság" - írta Kant művének fordítója, Babits Mihály 1918-ban.

Az Edgar Allan Poe novelláiból készült két korábbi válogatás a Helikon Kiadó zsebkönyv sorozatának legsikeresebb, legkeresettebb darabjai közé tartozik. A kút és az inga címmel most megjelenő harmadik Poe-kötetben - az előzőkhöz hasonlóan - öt izgalmas, misztikus hangulatú novella olvasható. A jól ismert címadó darab a spanyol inkvizíció áldozatának az életben maradásért folytatott küzdelmét tárja elénk; a Dr. Kátrány és Toll professzor módszere című írás hőse egy elmegyógyintézetbe látogat el; A Maelström poklában című novellában szereplő halász testvérpár egy hatalmas tengeri vihart és egy pokoli örvényt igyekszik túlélni; a Történet a Rongyos hegyekből egy különös látomás döbbenetes következményeiről tudósít; a Metzengerstein két, évszázadok óta viszálykodó család harcának végkifejletét meséli el.

F. Scott Fitzgerald a XX. századi amerikai irodalom legragyogóbb stilisztája; halála óta számos írót nevezett már a kritika "új Fitzgeraldnak", de a lelki mélységeknek, a szív alkímiájának ábrázolásában azóta sincsen párja. Leghíresebb művének - a világirodalom egyik legszebb szerelmes regényének - hőse Jay Gatsby, a titokzatos milliomos: ő tündöklésének és bukásának történetében Fitzgerald óriási atmoszférateremtő erővel jeleníti meg a "dzsesszkorszakot", a húszas évek Amerikáját, amelyben egyszerre volt jelen valami édesbús dekadencia és fergeteges új dinamizmus. Maga a történet pedig az amerikai mitológia olyan nagy témáinak hatol a mélyére, mint az "amerikai álom" bűvölete és ára, a pénz és hatalom édessége és keserűsége. Gatsby, akiről sokáig csak sejtjük, hogy szegény sorból küzdötte fel magát, fanatikus akarással - s az eszközökben nem válogatva - vagyont szerez, és a New York-i társasági élet új sztárja lesz, csak hogy méltóvá váljon a szépséges Daisyhez, és elhódíthassa férjétől az asszonyt, akinek még a hangja is "csupa pénz". A klasszikus regény Baz Luhrmann 2013-as filmjének köszönhetően lett újra óriási siker világszerte.

Chimneys, ahol utoljára a herzoszlovák trónkövetelőt gyilkolták meg, ismét rejtélyes haláleset színhelye. Most sokkal kevésbé romantikus az ügy: a külügyminisztérium angyalarcú (és rossz nyelvek szerint angyali lustaságú) hivatalnoka egy reggel nem ébred fel. Ágya mellett vizespohár és altatószeres üvegcse. A következtetés egyértelmű, öngyilkosság történt. Batyu Brent, Lord Caterham leánya és Bill Eversleigh, akit a külügyminisztérium alkalmaz, de csak dísznek, akkor kezdenek nyomozni, amikor egy másik fiatalember is meghal. Az ő halálát nehéz lenne öngyilkosságnak álcázni, mert lelőtték. Utolsó szavai "a Hét Számlap". De micsoda is a Hét Számlap? Titkos társaság London közepén? És milyen nagyszabású gaztettre készülnek, ha ilyen olcsó nekik az emberélet? Batyu és Bill segítségére nem más siet, mint Battle főfelügyelő, a faarcú és pengeagyú Scotland Yard-i detektív.

Kedves Barátom, szegény barátom, derék barátom! Te a világegyetem Teremtőjének kísérleti alkotása vagy. Az egész világegyetemben te vagy az egyetlen teremtmény, akinek szabad akarata van. Te vagy az egyetlen, akinek ki kell találnia, mi lesz a következő cselekedete és miért. Mindenki más csak robot, gépezet. Bizonyára kíváncsi vagy rá, miért van az, hogy egyesek szemlátomást szeretnek, mások szemlátomást gyűlölnek. Nos, azok egyszerűen szerető- és gyűlölőgépek. Kimerült vagy és csüggedt. Miért is ne volnál? Természetesen kimerítő az, hogy folyton ésszerűen akarsz átlátni egy olyan világegyetemet, amelyet senki sem szánt ésszerűnek. Kilgore Trout: Nem titok többé A Bajnokok reggelije Az ötös számú vágóhíd méltó párja. A szerző által illusztrált történet látszólag a legismertebb Vonnegut-teremtmény, a különc regényíró, Kilgore Trout és Dwayne Hoover Pontiac-kereskedő találkozásának krónikája. Látszólag. Mert a világban téboly uralkodik, a bolygó pusztul, az emberiség meghibbant. És ezen vajmi keveset változtat, hogy Kilgore egy beomlott külszíni bányák és zagyva hirdetések kísérte úton éppen a világmindenség seggluka, Midland City felé tart Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra. Ötvenévesen arra vagyok programozva, hogy gyerekesen viselkedjem hogy sértegessem a nemzeti himnuszt, hogy náci zászlót, segglukat és mindenféle egyebet rajzoljak filctollal. Azt hiszem, megpróbálok kisöpörni a fejemből minden benne levő kacatot a segglukakat, a zászlókat, a bugyikat. Bizony ebben a könyvben bugyiról is van kép. Kisöpröm a többi könyvemből való szereplőket is. Nem rendezek több bábjátékot. K. V. Jr. Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak. Kilgore Trout KURT VONNEGUT (1922-2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai modern irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus humorán generációk nőttek és nőnek fel a mai napig. Talán a legjobb kortárs amerikai író Graham Greene (1969) A fekete humor nagymesterének teljes életműve kerül az olvasók elé a Helikon Kiadó új sorozatában. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus.

"Átnézve 2018 eseményeit, felemelve népem nagy fazekáról a fedelet, úgy látom, hogy mindenből van bőségesen. Ma nem pénzből, ruhából, házból, autóból, továbbtanulási lehetőségből vagy akár szabadságból van kevés, hanem élő hitből, mindent beragyogó reményből, életünket megújító szeretetből, igen, egyszóval - én úgy látom - ma Istenből van kevés. 2019-re éppen ezért én a magam és a népem számára nem az ajándékot, hanem az Ajándékozót kérem. Nem bölcs tanítást keresek, hanem Mestert, magát a Tanítót szeretném megismerni, megismertetni veletek. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy nem gazdagságra vágyunk, hanem az egyetlen igaz értéket, Istent szeretnénk átölelni, mert nélküle semminek semmi értelme nincs." Csaba testvér

"Csak egyetlen embert nyúznak meg elevenen ebben a könyvben, és az én leszek. Nem szadizmusból vagy mazochizmusból teszem, hanem narcizmusból" - jelenti ki Salvador Dalí e könyv egyik fejezetében, és hinnünk kell neki, mert a XX. század egyik meghatározó művésze e zavarba ejtően őszinte önéletrajzi művének szinte minden lapján lényének és művészetének egyediségét és fontosságát hangsúlyozza. A szürrealizmust nem is annyira betetőző, mint inkább bevégző, illetve meghaladó Dalí maga is úgy látta, hogy két legfőbb tulajdonsága - őrültsége és zsenialitása - egy tőről fakad, ezért gondolta azt, hogy muszáj "mindennap kicsivel őrültebbnek lennie", zsenialitását - és szerénységét - pedig legjobban az a kijelentése érzékelteti, mely szerint egyetlen képe többet ér, mint Picasso egész életműve. Ha ezzel nem is ért egyet mindenki, az vitathatatlan, hogy a festészeten és szobrászaton kívül filmezéssel, ékszerkészítéssel, irodalommal - ráadásul paranoia-kritikával is - foglalkozó Dalí nemcsak a képzőművészetet, hanem az önreklámozás művészetét is forradalmasította.

1918. július 4-én új parancsnokot neveztek ki a szigorúan őrzött, jekatyerinburgi Ipatyjev-ház élére. Jakov Jurovszkijnak hívták, s az ő feladata volt, hogy végleg megoldja a cári család kérdését, amely egyre több gondot okozott a bolsevik vezetésnek. Tizenhárom nappal később Jurovszkij parancsára, de minden bizonnyal Moszkvából - Lenintől és Szverdlovtól - érkező utasításra egy alagsori szobában kivégezték II. Miklós volt cárt, a feleségét, Alekszandra Fjodorovnát, négy lányukat, a trónörökös Alekszejt és a még velük lévő szolgáikat. A történetet már sokan megírták, Rappaport könyve mégis különleges. Soha senki nem tárta fel még ilyen meggyőzően az uráli bolsevikok és a moszkvai vezetés kapcsolatát - miután a hivatalos orosz történetírás ma is azt tartja, hogy a gyilkosságra sem Lenin, sem bárki az új szovjet-kommunista kormány vezetői közül nem adott utasítást, és főleg nem a cárné, a lányok, a kiskorú Alekszej és a szolgák megölésére. Soha senki nem írta meg ilyen percnyi pontossággal a kivégzés minden hátborzongató részletét - felkutatva minden létező beszámolót az utolsó órákról. És soha senki nem ábrázolta még ennyire árnyaltan az utolsó orosz cárnak, feleségének, lányainak és beteg fiának személyiségét - minden hibájukkal, de ugyanakkor azzal a méltósággal együtt, ahogy sorsukat viselték. Rappaport könyve a precíz, de egyben érzelmekkel telített történetírás remekműve.

Hercule Poirot békésen vacsorázik, amikor a kávéházban egy fiatal nő azzal fordul hozzá, hogy nemsokára meg fogják őt, Jennie-t, ölni. Jennie retteg, de arra kéri Poirot-t, ne keresse és büntesse meg a gyilkosát. “Ha én meghalok, végre győz az igazság.” Aznap este Poirot megtudja, hogy egy divatos londoni szállodában megöltek három vendéget, és mindhármuk szájába egy mandzsettagombot tettek. Lehet bármi köze a rettegő fiatal nőnek a gyilkosságokhoz? Míg Poirot igyekszik a bizarr rejtély darabkáit összeilleszteni, a gyilkos elrendezi a szálloda egyik szobáját a negyedik gyilkossághoz…

Edgar Allan Poe lehelt életet a detektívtörténetekbe vélte Sir Arthur Conan Doyle. És ki lehetne nagyobb szakértő ez ügyben Sherlock Holmes kalandjainak megalkotójánál? A fekete macska és más történetek a krimi atyjának tartott Poe legjobb és leghíresebb novelláit adja közre: misztikum, titok és sötét erők elevenednek meg a hátborzongató (bűn)eseteket feldolgozó elbeszélésekben. A C. Auguste Dupin, a világirodalom megannyi zseniális detektívjének mintájául szolgáló alak különös gyilkosság nyomába ered A Morgue utcai kettős gyilkosságban, Az ellopott levélben pedig a királynő levelére kell rábukkannia. A kötet címadó novellája egy horrorisztikus eszközökkel elkövetett, szörnyű bűn feszéltséggel és félelemmel vegyes izgalommal teli lelepleződésének története, míg A vörös halál álarca és Az egy hordó amontillado már a tudományos-fantasztikus irodalomra emlékeztető írások. Poe a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé.

Cincinnatus C.-t halálra ítélik, és bezárják egy erődítményben lévő börtönbe, mert ő egy "átlátszatlan" (igazi) ember, míg a többiek "átlátszó lények". Amíg kivégzésére várakozik, látogatókat fogad (az ügyvédjét, a feleségét, az anyját, Emmocskát, a börtönigazgató 12 éves lányát, a börtön könyvtárosát), leveleket ír, elmélkedik, illetve e fura nabokovi világbeli szokások megkövetelte módon összebarátkozik fogvatartóival (börtönőrével és a börtönigazgatóval), illetve majdani hóhérjával, a köpcös, joviális möszjő Pierre-rel. Cincinnatust valójában átverik: a szomszéd cellabeli rabként mutatják be neki a hóhért - ez megkönnyíti a barátkozást. Szürreális történések: egyes szereplők egy-egy beszélgetés közben átváltoznak valaki mássá, Cincinnatus a levegőben sétál, máskor megszökik, de az út utolsó szakasza visszaviszi őt a cellájába. Kivégzése után, amikor minden szétesik, szétfolyik körülötte, C. elindul, hogy megkeresse a hozzá hasonló "igazi" embereket.

A kínai történelem egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszakába kalauzol a jelen kötetben olvasható három ókori kínai hadtudományi klasszikus. A politikaelméleti, filozófiai vagy akár pszichológiai műveknek is tekinthető alkotásokból nemcsak háborúról és békéről, jó és rossz kormányzásról, erényről és gonoszságról tanítanak, hanem a konfliktuskezelés és érdekérvényesítés útvesztőiben is eligazítanak. A háború művészete az elmúlt kétezer év legnagyobb hatású hadtudományi műve Kínában és egész Kelet-Ázsiában. Szerzője, a Kr. e. 6-5. században élt hadvezér, Szun-ce a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik, tanításait pedig a mai napig az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A Vu Csinek tulajdonított A hadviselés szabályai a katonai irányítás és a civil kormányzás kérdéseit járja körül, míg a kötet harmadik szövege, A tábornagy metódusa a csatatéritaktika helyett a szervezésre, az igazgatásra és a fegyelemre helyezi a hangsúlyt. Szun-ceés társai felfedik Kína felemelkedésének titkát, amely a világ megértéséhez is közelebb viszi a mai kor emberét.

"Miért nem szóltak Evansnak?" - ezt kérdezi a haldokló, akit Bobby Jones talál a népszerű golfpálya alatt, a völgyben. Bobby először is arra lenne kíváncsi, ki zuhant a szakadékba, és halt meg a szeme láttára, azonosító iratot ugyanis nem találnak a férfinál. Csak egy gyönyörűfiatal nő fényképét... Bobby nyomozni kezd,és hamarosan kiderül, hogy a végzetes baleset nem véletlen történt: ez bizony gyilkosság volt, mégpedig igen rejtélyes gyilkosság. Szerencsére Bobbynak merész segítőtársa is akad Lady Frances Derwent személyében. Frankie, ahogy az ifjú arisztokrata lányt mindenki nevezi, hatalmaslelkesedéssel veti bele magát a rejtélybe. Az sem riasztja vissza, hogy Bobbyt is, őt is megpróbálják eltenni láb alól. A meglepetésekben és kalandokban bővelkedő könyv végére kiderül, kicsoda Evans, miért nem szóltak neki, és hogy egy lelkész negyedik fia és egy arisztokrata lánya csak nyomozóként alkot-e nyerő párost.

A világ a maga korában igen sikeres írónak számító Max Brod nevezetes árulásának köszönhetően ismerhette meg az életében csak néhány novellát publikáló Franz Kafka (18831924) regényeit. Brod barátja végakaratával mit sem törődve ahelyett, hogy megsemmisítette volna Kafka hátramaradt kéziratait, sorra kiadatta azokat, elsőként az 1914-ben született A pert. Az idő igazolta Brod döntését: ezt az immár százéves regényt az irodalomtörténet a 20. század legfontosabb művei közé sorolja. A Josef K. bizarr kálváriáját (alaptalan) megvádolását, elítélését és kivégzését elmesélő könyv Kafka legismertebb műve, amelyet többek között Orson Welles is megfilmesített. A félelmetesen kiszámíthatatlan, egészen groteszk módon fellépő rejtélyes hatóságoknak kiszolgáltatott, eleinte a becsületéért, később pedig már a puszta életéért küzdő kisember tragikus történetét sajnos sokan a magukénak érezhették a totalitárius rendszereket hosszú ideig elszenvedni kényszerülő Közép- és Kelet-Európában. Kafka emblematikus regénye most Győrffy Miklós új fordításában kerül a könyvesboltokba és reményeink szerint a Helikon Zsebkönyvtár sorozat hűséges vásárlóinak könyvespolcaira.

Marcus Aurelius, a filozófuscsászár a sztoikus irányzat egyik legjelentősebb római képviselője. Görög nyelven írt naplójegyzeteiben az uralkodó, aki gyakorlatilag egész életét háborúskodással töltötte, a lemondásról, a kötelességteljesítésről, szolgálatról, erkölcsiségről fogalmazott meg ma is rendkívül értékes és népszerű gondolatokat. "Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik, az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel, hogy ami emberileg lehetséges és megszokott, azt te is elérheted."