Helikon Kiadó strana 76 z 115

Mi egyéb nektek a karácsony, mint az az idő, amikor számlákkal kell fizetni pénz nélkül; amikor egy évvel öregebbek vagytok, de egy órával sem gazdagabbak? gúnyolódik Scrooge úr, minden idők irodalmának talán legfösvényebb, legkellemetlenebb figurája. Humbug mondja megvetően a nyomorultak szent áhítatára. Ám csodálatos látomásai nyomán a nagy Ünnepre még az ő gonoszsága is megváltásra lel, a múlt és a jövő képei rádöbbentik sivár jelenének ostobaságára

Joseph Campbell világhírű mitológia-kutató gondolatai nagy hatást gyakoroltak emberek százezreire, köztük George Lucasra is, a Star Wars univerzum megteremtőjére. Campbell – akinek a mítosz nem más, mint „a világegyetem dala, a szférák zenéje” – kötetlen beszélgetés formájában avat be régi korok, letűnt népek mítoszainak legfőbb motívumaiba, miközben rámutat az ezekből fakadó erőre, mely a modern társadalmakban is meghatározó szereppel bír. A mitikus narratíva és a szimbólumok mély értelme nemcsak az ókori világban adott különleges jelentéstartalmat születésnek és halálnak, szerelemnek és házasságnak, háborúnak és áldozatnak, Isten és ember kapcsolatának, de mindez – időn és téren átívelve, univerzális hatalma miatt – a ma emberét is képes megérinteni.

Az megvan, hogy Jo Nesbo, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a dolgok a rendes medrükben csordogáljanak. Végül egy agyament paródia születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák, társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási formulák, hullahegyek és a többi… De amíg a 101. halottig eljutunk, hőseink más könyvekben is megfordulnak (nagyjából Japántól Oroszországig), a sztori újabb és újabb hajmeresztő fordulatokat vesz, és amikor már azt hinnénk, hogy ennél a szerző már képtelen jobban megcsavarni a történetet, akkor rá kell jönnünk: de igen! Térdcsapkodósan letehetetlen, borzalmasan izgalmas, őrülten mulatságos. Kőhalmi magyar humoristának is jelentős, ám norvég krimiírónak egyenesen felejthetetlen!

Vajon mi a hosszú élet titka? Ha a 100. születésnapját ünneplő Bálint Györgytől, az ország "Bálint gazdá"-jától kérdezzük, nem számíthatunk az ilyenkor szokásos válaszokra. A hivatásos és az amatőr kertészek százezreinek mentora ebben a különleges önéletírásban arról mesél, hogyanélte túl a munkaszolgálatot és a mauthauseni haláltábor borzalmait; milyen következményei voltak annak, hogy kuláknak nyilvánították; mit érzett, mikor közölték vele, nincs szükség a tízezrek kedvencévé vált Kedves Húgom! címet viselő kertészeti tanácsadó rovatára; miként tette túl magát azon, hogy megszűnt a számára országos ismertséget hozó tévéműsor, az Ablak. Bálint gazda aprólékos részletességgel veszi sorra élete fontos eseményeit, miközben az átélt szenvedések és megpróbáltatások miatt soha senkit sem hibáztat. Egy százéves ember szavára mindig érdemes odafigyelni, Bálint György esetében ez különösen igaz, hiszen hosszú élete során emberpróbáló időket, sorsfordító éveket is megélt.

Az első írásait (zenei kritikáit) tizennégy évesen, első novelláskötetét (A varázsló kertje, 1908) pedig huszonegy éves korában publikáló Csáth Géza (1887-1919) tragikusan rövid élete során mintegy százhúsz - többnyire sötét tónusú - novellát, mesét és elbeszélést írt. Kosztolányi Dezső e tehetséges unokatestvére, az orvosi munkája mellett többek között a Nyugatnak is rendszeresen dolgozó Csáth Géza (akit maga Bródy Sándor biztatott írásra) már egészen fiatalon a morfium rabja lett, s több írásának is kábítószeres víziói szolgáltak alapanyagul. A Helikon Zsebkönyvtár sorozatban most megjelenő első Csáth-novellaválogatás (a második 2020-ban kerül majd a könyvesboltokba) az író legmegdöbbentőbb és leghátborzongatóbb elbeszéléseit tartalmazza, de az egyoldalú megközelítést elkerülendő a kötetbe bekerült néhány derűsebb, humoros hangvételű novella is.

New York Állam északi részén 1 tó partján 2 épület néz farkasszemet. Az egyik a Tarkington Egyetem, ahol Amerika leggazdagabb családjainak értelmi fogyatékos gyermekei is diplomát szerezhetnek. Odaát pedig az Athena börtön. Itt őrzik a sokszoros gyilkosokat. A fegyencek váratlanul kitörnek, átvágnak a befagyott tavon, és megszállják az egyetemet. Túszokat is ejtenek. Eugene Debs Hartke vietnami veterán. Az egyetem kirúgott fizikatanárából a börtön főfoglárja lesz. A regény pedig nem más, mint Hartke cédulákra rótt gyónása. Tárgyalására vár. Zendüléssel vádolják, és azzal, hogy ő tervelte ki és szervezte meg a foglyok kitörését. Vonnegut tizenharmadik regényében is bányakanári. Könyve: vészjelzés. Az emberiségre globális veszedelmek leselkednek. Hartke-Vonnegut ezért kondítja meg a toronyban a harangokat.

Erzsébet osztrák császárné–magyar királyné, aki nemcsak szépségéről, hanem lovaglótudásáról is híres, Angliába utazik, hogy hajtóvadászatokon vegyen részt. A vidéki nemesség izgatottan várja a világ legszebb asszonyának tartott Sisi érkezését. Bay Middleton kapitány, Anglia egyik legkiválóbb lovasa azonban nem osztozik az általános lelkesedésben, és nem akar a császárné kísérője lenni. Egészen más dolgokkal van elfoglalva: szeretné megkérni a Lennox-örökösnő, a jelentéktelen külsejű Charlotte Baird kezét. A lányt hiába figyelmeztetik a rokonai, hogy a jóképű és gáláns férfi valószínűleg hozományvadász, már késő: Miss Baird fülig beleszeret Baybe, az első olyan férfiba, aki a nőt látja meg benne, és nem a nagy vagyon várományosát. Ám Middleton kapitányt a sors végül mégis a császárné útjába sodorja, és a közös szenvedély – a vadászlovaglás – egyre közelebb hozza egymáshoz a különböző társadalmi rétegből származó Sisit és Bayt… Vajon Bay valóban hozományvadász? Képes lesz-e feladni a még 38 évesen is elbűvölő Sisi kísérgetését, hogy beváltsa a Charlotte-nak tett ígéretét? Szerencse vagy átok egy uralkodóné kegyeltjének lenni? A Sisi angol szerelme izgalmas olvasmány, amely betekintést enged a 19. századi arisztokrácia világába. Az idősödő Erzsébet legendás alakja olyan fényben tűnik most fel előttünk, amilyenben még nem láthattuk. Vajon az angolok is azt a lenyűgöző és kedves császárnét ismerték meg benne, mint mi, magyarok?

Benedek Elek unokájának, Lengyel Dénes írónak klasszikussá vált kötete nemcsak külsejében újult meg, hanem az eredeti, hiánytalan kézirat alapján lát napvilágot. A hun időktől egészen Mátyás koráig tartó időszak alatt másfél száznál is több monda, adoma, krónikatöredék adja vissza hűen és hitelesen a teljes magyar mondavilágot, amelyet már Arany János is elveszett naiv eposzunknak nevezett. A könyvet a jövőben követik Lengyel Dénes mondasorozatának további kötetei is: Regék és mondák a török korból Kossuth Lajos öröksége... Új élet hajnalán...

Robert Merle Francia históriájának harmadik kötetében az orvosi, illetve gyógyszerészi tanulmányaikat befejező Siorac fivérek hazatérnek Périgord-ba, de rövidesen ismét kénytelenek útra kelni, mert Pierre-nek - egy életbevágóan fontos ügy miatt - találkoznia kell a királlyal, IX. Károllyal. A francia uralkodó éppen arra készül, hogy húgát, Margot hercegnőt - a megbékélés jegyében - hozzáadja a hugenotta Navarrai Henrikhez. Ám keserű csalódás vár azokra, akik azt remélik, hogy ez a házasság megalapozhatja a francia katolikusok és protestánsok közötti békét, mivel az esküvő után néhány nappal egy merénylő megsebesíti Coligny admirálist, a hugenották vezérérét, majd eljön az 1572. augusztus 23-i gyászos éjszaka, amelynek eseményei a Szent Bertalan-éji mészárlás néven vonulnak be a történelembe. A hugenotta nemesség színe-virágának legyilkolása után Franciaországban újra fellángol véres polgárháború.

,Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé. Akkor is Ábelnek hívtak engem; s ott laktunk Csíkcsicsóban, abban a nagy káposztatermelő faluban, a felcsíki járásban, éppen az Olt vize mellett. Apám, akit Gergelynek neveztek, még élt abban az időben, s közbirtokossági erdőpásztor volt. Ott is lakott fenn az erdőn, egyedül egy kalibában; s csak akkor jövögetett haza a házhoz, amikor az elesége elfogyott. Ilyenkor édesanyám ismét feltarisnyálta, s azzal visszament az erdei szállásra, hogy legalább egy hétig megint ne lássuk. Gyermek a háznál rajtam kívül nem volt, s én ezt nem is bántam, mert engemet is csak bajosan tudtak iskolába járatni s ruházni, olyan nagy szegénységben éltünk." Így kezdődik Tamási Áron talán legismertebb műve, az 1932-ben Kolozsváron megjelent Ábel a rengetegben. Hőse a tizenöt esztendős talpraesett, okos kamaszfiú, akit apja elszerzett erdőpásztornak a Hargitára, a csíkszeredai bank erdejébe. Ábelt valójában a szegénység űzi, nem a kalandvágy, "hegybéli" történetét is inkább az elemi létküzdelem irányítja, semmint a puszta kíváncsiság és a szabadságvágy. Sorsát fegyelemmel, bátorsággal viseli, sikeresen megküzd a rablókkal is. Végül megfogadja, hogy a szegények védelmezője lesz.

Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában.

Miss Emily Arundell családja lélegzetvisszafojtva várja az idős hölgy halálát. Az örökség mindannyiukat nagy pácból húzná ki. De Arundell kisasszony nem szándékozik meghalni. Egy este azonban leesik a lépcsőn. Ugyan nagyobb baja nem történik, de a körülmények elgondolkoztatják. Levelet ír hát Hercule Poirot-nak. Poirot megkapja a levelet és a hűséges Hastings kapitánnyal elindul Market Basingbe. Itt értesül róla, hogy a kisasszony majdnem két hónapja elhunyt. Halálát senki sem tartotta váratlannak, csak végrendelete kikötései keltettek figyelmet. Egy (látszólag) természetes úton elhunyt megbízó, egy többhónapos késéssel érkező levél, egy, a családot kisemmiző végrendelet, egy drótszőrű foxterrier, aki a lépcsőn hagyja a labdáját - Poirot-nak nagyon is ínyére való eset!

Tóték. Egy család portréja, egy megszálló vendéggel, "a mélyen tisztelt Őrnagy úrral" - alapmű a 20. századi történelem, a háborúk és diktatúrák alulnézetében. Az Egyperces novellák mellett Örkény legnépszerűbb alkotása. Kisregényként az új magyar próza zászlóshajója volt, számtalan kiadást élt meg. 1967-ben színpadi változata is elindult magyar és nemzetközi diadalútjára, 1969-ben pedig Fábry Zoltán rendezésében legendás film született belőle, az Isten hozta, őrnagy úr! Rózsakiállítás. A cím az író fricskája szerint a cenzúra szülte változat - hiszen a komor Meghalunk a szocialista életérzést roncsolta volna -, de ma is elfogadhatatlan volna hivatali képmutatóknak. Merész és fakulatlan remeklés. 2007-ben Az igazi halál címen Pacskovszky József rendezésében ugyancsak film készült belőle Örkény keserű játékkedvének megfelelően: egy forgatás története leforgatva..

"A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, amely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak... A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről: egyike annak a számos - vagy inkább számtalan jelentős írónak -, akikre nemcsak a Lolita, hanem az egész nabokovi életmű óriási hatással volt. A Lolita, melyet annak idején meg sem akartak jelentetni merészen szexuális tartalmas miatt (s mert a regénybeli elbeszélő egy helyenként rokonszenvesnek tetsző pedofil), ma már igazi klasszikus, sőt minden idők egyik leghíresebb regénye. Két kiváló film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és könyvtárnyi tanulmányt írtak róla: a tudós kutatók a szerző szinte minden egyes mondatát elemezték és értelmezték már. Lolita, a "nimfácska", a világirodalom egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb hőse: amit tudunk róla, azt csak Humbert Humberttől tudjuk, a mű aberrált és kifinomult szadista elbeszélőjétől - s talán éppen ezért vált ki annyi különféle érzést a különböző olvasókból. Amihez persze a könyv bámulatos nyelvi és gondolati gazdagsága is hozzájárul - a Lolita a szó szoros értelmében "kiolvashatatlan" könyv, amely mindig újabb és újabb szépségeit mutatja meg, ha próbálunk a mélyére hatolni. A Helikon Kiadó sorozatában Nabokov híres regényei mellett egy-egy interjút is közlünk - számos olyan gondolat, mondat, frappáns megfogalmazás szerepel ezekben, melyek segítenek a művek és a nabokovi esztétikai világ megértésében

"A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, amely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak... A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről: egyike annak a számos - vagy inkább számtalan jelentős írónak -, akikre nemcsak a Lolita, hanem az egész nabokovi életmű óriási hatással volt. A Lolita, melyet annak idején meg sem akartak jelentetni merészen szexuális tartalmas miatt (s mert a regénybeli elbeszélő egy helyenként rokonszenvesnek tetsző pedofil), ma már igazi klasszikus, sőt minden idők egyik leghíresebb regénye. Két kiváló film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és könyvtárnyi tanulmányt írtak róla: a tudós kutatók a szerző szinte minden egyes mondatát elemezték és értelmezték már. Lolita, a "nimfácska", a világirodalom egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb hőse: amit tudunk róla, azt csak Humbert Humberttől tudjuk, a mű aberrált és kifinomult szadista elbeszélőjétől - s talán éppen ezért vált ki annyi különféle érzést a különböző olvasókból. Amihez persze a könyv bámulatos nyelvi és gondolati gazdagsága is hozzájárul - a Lolita a szó szoros értelmében "kiolvashatatlan" könyv, amely mindig újabb és újabb szépségeit mutatja meg, ha próbálunk a mélyére hatolni. A Helikon Kiadó sorozatában Nabokov híres regényei mellett egy-egy interjút is közlünk - számos olyan gondolat, mondat, frappáns megfogalmazás szerepel ezekben, melyek segítenek a művek és a nabokovi esztétikai világ megértésében

Tommy Beresford és Prudence Cowley (barátainak csak Tuppence) az első világháború végével nehéz helyzetben találják magukat. Állás nincs, még kilátás sincs rá, viszont valamiből élni kell. Elhatározzák hát, hogy megalapítják az Ifjú Kalandorok Rt-t. Hirdetést is feladnak a lapokban: "Két ifjú kalandor felbérelhető. Jó fizetségért bármit megteszünk, bárhová elmegyünk. Semmilyen észszerűtlen ajánlatot nem utasítunk vissza.". És aki keresei a bajt, az meg is találja... Első feladatuk Jane Finn előkerítése. Jane öt évvel azelőtt tűnt el, valószínűleg fontos iratokkal. Jane unokatestvére a lányt akarja, az angol titkosszolgálat az iratokat. És Tommyt meg Tuppence-t nem tántorítja el, hogy a nyom régen kihűlt. Belevetik magukat a nyomozásba és útjuk hamarosan keresztezi Mr. Brownét, aki könyörtelen, nagystílű és felettébb titokzatos ellenfélnek bizonyul.