Helikon Kiadó strana 83 z 115

Akárhogyan és akármilyen szemmel nézzük a mai Oroszországot, csak egy kicsit kell közelebb menni hozzá, hogy lássuk, milyen izgalmas hely ez az újra formálódó birodalom: egyszerre félelmetes és reménykeltő, ahogy küzd benne a múlt, a kommunizmus kísértete és a szovjet idők iránti nosztalgia valami új, még talán definiálatlan szellemmel, ami jót is, rosszat is hozhat az oroszoknak - és az egész világnak. A szerző - aki fiatal újságíró, az orosz kultúra szerelmese és sportrajongó - a futball, a politika és a gazdasági élet összefonódásán keresztül mutatja be ezt a világot. Nem véletlenül, hiszen a kilencvenes évek zűrzavara után Oroszország, önérzetét és erejét (úgy-ahogy) visszanyerve, egyre-másra rendezi a nagy világversenyeket, s most éppen ezek közül is a legnagyobbat: a labdarúgó-világbajnokságot. Óriási kihívás ez Putyin rendszerének, és egyben lehetőség, hogy a szebbik arcát mutassa a világnak, miután a Krím annektálása, a kelet-ukrajnai háború és jó pár visszás törvény meghozatala után a Nyugat és Oroszország között már-már új hidegháború kezdődött. A könyv kendőzetlenül mutatja be, ahogy a féldiktatórikus rendszer a sportot is a markában tartja, ahogy a dúsgazdag oligarchák - gyakran a hatalom kívánságára, sőt utasítására - öntik a pénzt a futballba, ahogy az orosz sportolókat szervezetten doppingolásra kényszerítik, s ahogy a sportlétesítmények építése során óriási összegek vándorolnak Putyin barátainak bankszámlájára. De van a könyvben bőven foci is - bizarr sztorik a szovjet és orosz futball történetéből, nagy meccsek, legendás játékosok, sikerek és kudarcok...

Akárhogyan és akármilyen szemmel nézzük a mai Oroszországot, csak egy kicsit kell közelebb menni hozzá, hogy lássuk, milyen izgalmas hely ez az újra formálódó birodalom: egyszerre félelmetes és reménykeltő, ahogy küzd benne a múlt, a kommunizmus kísértete és a szovjet idők iránti nosztalgia valami új, még talán definiálatlan szellemmel, ami jót is, rosszat is hozhat az oroszoknak - és az egész világnak. A szerző - aki fiatal újságíró, az orosz kultúra szerelmese és sportrajongó - a futball, a politika és a gazdasági élet összefonódásán keresztül mutatja be ezt a világot. Nem véletlenül, hiszen a kilencvenes évek zűrzavara után Oroszország, önérzetét és erejét (úgy-ahogy) visszanyerve, egyre-másra rendezi a nagy világversenyeket, s most éppen ezek közül is a legnagyobbat: a labdarúgó-világbajnokságot. Óriási kihívás ez Putyin rendszerének, és egyben lehetőség, hogy a szebbik arcát mutassa a világnak, miután a Krím annektálása, a kelet-ukrajnai háború és jó pár visszás törvény meghozatala után a Nyugat és Oroszország között már-már új hidegháború kezdődött. A könyv kendőzetlenül mutatja be, ahogy a féldiktatórikus rendszer a sportot is a markában tartja, ahogy a dúsgazdag oligarchák - gyakran a hatalom kívánságára, sőt utasítására - öntik a pénzt a futballba, ahogy az orosz sportolókat szervezetten doppingolásra kényszerítik, s ahogy a sportlétesítmények építése során óriási összegek vándorolnak Putyin barátainak bankszámlájára. De van a könyvben bőven foci is - bizarr sztorik a szovjet és orosz futball történetéből, nagy meccsek, legendás játékosok, sikerek és kudarcok...

HERMANN HESSE több írást is szentelt az őt magát is komoly kihívások elé állító "művészlét" kérdéseinek, amelyekben többek között a művész és a környező világ gyakran súlyos konfliktusokkal terhes kapcsolatát boncolgatta. A Narziss és Goldmund, a Gertrud és a Klingsor utolsó nyara mellett ezek sorába tartozik a nagyjából száz éve született, 1912-13-ban írt és 1914-ben megjelent Rosshalde is, amelynek (fiktív) főhőse egy igen tehetséges, ismert és sikeres festő, Johann Veraguth. Ekkoriban Hesse még nem kezdett el festeni, de számos festőbarátja volt - saját alkotói tapasztalatai mellett nyilván ennek is köszönhető, hogy a szerző rendkívül érzékletesen írja le, hogy mit jelent a művészi látásmód, illetve hogy mennyi öröm és mennyi kínlódás kíséri az alkotás folyamatát. A regénybeli Veraguthnak hatalmas árat kell fizetnie művészi sikereiért: házassága tönkremegy, a festő a hatalmas rosshaldei birtok egyik, a felesége, Adele pedig a másik végében lakik, idősebbik fiuk, a bentlakásos iskolába száműzött Albert már csak ritkán látogat haza, és a házaspárt egyedül a kisebbik fiú, Pierre tartja még valamennyire együtt. Veraguth már kizárólag a festészetnek él, és a váratlanul felbukkanó régi jó barátjával folytatott beszélgetések során arra is rádöbben, hogy művészetének legfőbb ihletője a boldogtalansága. A sors fintoraként, Veraguth csak egy súlyos szerencsétlenség árán szabadulhat e kilátástalan helyzetből, és egy új - teljesebb és boldogabb - élet reményét csak egy másik földrész, Ázsia kínálhatja fel neki.

Kurt Vonnegut: Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian! Nagyítás Megosztás Hirdetés Mutasd az Outlet termékeket: 30-39% kedvezmény 40-49% kedvezmény 50-59% kedvezmény 60-80% kedvezmény Összeset Gyorsan szállíthatóak: Raktáron lévő termékek könyv Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian! Kurt Vonnegut Helikon Kiadó, 2018 Információk 104 oldal Kötés: keménytábla, védőborító ISBN: 9789632279480 Összefoglaló Vonnegutot pályakezdése óta foglalkoztatták a lét és nemlét határmezsgyéjének kérdései, a halál utáni állapot természete. Jelen gyűjtemény riportjai ugyan képzeltek, de a riportalanyok - két kivétellel - valóságosak. Shakespeare, Newton és Hitler mellett szóhoz jutnak a kevésbé híresek is. Az ő földi pályafutásuk is méltó a túlvilágügyi tudósító, valamint az olvasók figyelmére. E lapokon találkozhatunk magával a címszereplővel, dr. Jack Kevorkiannal, a törvényes eutanázia, a "kegyes halál" bajnokával. Kilgore Trout is felbukkan, sőt hasznos tanácsokkal lát el bennünket népirtások esetére. Az élet és halál között ingázó rádióriporter szerepébe bújt Vonnegut abszurd "egypercesei" nemcsak mulattatnak és meghökkentenek, hanem meg is nyugtatnak. Ugyanis jókedvű jelentéseiből, továbbá Szent Péter szíves tájékoztatásából kiderül, hogy Pokol nem létezik. De ez nem biztos. "Isaac - mondtam neki -, a Guiness Rekordok Könyvében lenne a helyed. - Hogy a tizenegy kilós, két macskát is kitikkasztó, Gyagya nevű kakas mintájára szintén halhatatlan lehessek? Megkérdeztem, még mindig ír-e? - Folyamatosan! Ha nem írhatnék állandóan, ez a hely a pokol lenne a számomra... - Hála az égnek, nincs pokol... Csak még egy utolsó kérdést - esengtem. - Minek tulajdonítod hihetetlen termékenységedet? Isaac Asimov tömören válaszolt: - Menekülök. - Utóbb egy hozzá hasonlóan termékeny francia író, Jean-Paul Sartre híres szállóigéjét idézte: - A pokol a többi ember."

Jobb, ha továbbküldöd ezt a verset huszonnégy órán belül ötven barátodnak, máskülönben elpártol tőled a szerencse. Jobb, ha nem aggódnak bele az életedbe, te azért szívesen beleaggódsz másokéba. Jobb, ha egyetlen asszonyban az összes asszony ott lakik, dívától a lökött kölyökig, félőlénytől az ősanyáig, művészlélektől a logisztikai menedzserig. Jobb, ha sziriöszli kimaxolod a sulit, mint Petőfi. Jobb, ha úgy élsz, mintha mindig ülne egy sasmadár az öklödön, csak féljenek tőled! Jobb, ha nem gondolsz rá, hogy saját szívedet darabolták bele a giroszodba. Jobb, ha nézed a filmet a balinéziai koslatópapagáj párzási szokásairól, okos leszel. Jobb, ha felgyújtasz minden kukát, és szétlövöd a parlamentet. Jobb, ha egy országban nemcsak az árvalányhaj, de az árva lány is védett növény. Jobb, ha nem dohányzol itt benn, vagy ne sokat, vagy ha sokat, dobd ki a csikkeket, vagy ha nem dobod ki, legalább ne üss meg, vagy ha ütsz, legalább ne nagyot, vagy ha nagyot, akkor ne látható helyen. Jobb, ha azt hiszed, glória leng a fejed körül, dehogy kopaszodsz! Jobb, ha tudod, a költők úgyis meghaltak, ez egy ilyen szakma.

A kegyetlenséget humorral, az abszurdot költőiséggel és a science-fiction elemeit a pszichoanalízis paródiájával vegyítő Szívtépő (1953) Boris Vian utolsó regénye. A történet egyfelől három fiútestvér és a biztonságukat igencsak durva eszközökkel biztosítani akaró anyjuk sorsát követi nyomon, másfelől az író elénk tárja egy olyan, a világtól szinte teljesen elzárt falu hétköznapjait, ahol az emberek nem ismerik sem a szégyent, sem a lelkifurdalást, mert némi arany fejében minden vétküket átháríthatják a falu bűnbakjára, egy fura vénemberre. A regény meglehetősen komor hangulatát a jellegzetes viani neologizmusok és szócsavarások, a groteszk figurák (többek között egy belül teljesen üres, s ezért mások vágyait elorozni kívánó pszichiáter), a beszélő macskák és az autóstoppos kecskék ellensúlyozzák.

Az okostelefon lassan a mindenünk: személyiségünk menedéke, lelkünk nagyfelbontású tükre, emlékeink szabadon bővíthető tárháza. Bizalmas vallomásaink és kisebb-nagyobb hazugságaink, örömeink és sérelmeink megbízhatónak vélt őrzője, amelynek nemcsak arról van tudomása, hogy az adott pillanatban hol tartózkodunk a térképen, hanem arról is, hol tartunk épp személyes kapcsolatainkban vagy karrierünkben. Ám miközben mobilunk egyfajta megnyugtató biztonságérzetet nyújt, egyúttal nagymértékű kiszolgáltatottságot is magában rejt - ha elveszítjük, egész privát életünk kerülhet illetéktelen kezekbe. Miután hét évet töltött ártatlanul börtönben, Ilja hazatér, hogy újra felfedezze magának Moszkvát - zsebében egy rendőr százados kalandos körülmények között megszerzett iPhone-jával. Ennek segítségével próbál tájékozódni az időközben idegenné lett városban, eligazodni a korrupt rendőrök és nehézsúlyú maffiózók sötét üzelmeiben, választani bosszú és megbocsátás között. Mindeközben egyre mélyebbre merül a telefonban talált képekben, videókban és üzenetekben - mivel sajátjától megfosztották, másvalaki kölcsönvett életét kezdi el élni. Fordulatokkal és tragédiákkal teli története egyszerre illúziómentes látlelet napjaink Oroszországáról, valamint sodró lendületű thriller, amely XXI. századi díszletek között eleveníti fel az orosz klasszikusok nagy történelmi és lélektani dilemmáit. Felesleges bűnök és hiábavaló bűnhődések magával ragadó, elgondolkodtató krónikája. Dmitry Glukhovsky (sz. 1979) az új orosz irodalom világszerte népszerű szerzője. Bemutatkozó regénye, a világvége utáni Moszkva földalattijában játszódó Metró 2033 számos országban bestseller lett. Posztapokaliptikus sikerkönyvét később trilógiává bővítette (Metró 2034 és 2035), de írt történelmi kalandregényt (Szürkület), nagyszabású negatív utópiát (Futu.re) és sci-fi elemekkel átszőtt szatirikus elbeszéléskötetet (Orosz népellenes mesék) is.

Az "egyperces" jelző már Örkény István életében közkedvelt kifejezéssé vált, s máig is temérdek szókapcsolatban idézik. Kevés olyan klasszikus írói lelemény akad, amely ennyire beépült volna nyelvünkbe, tudatunkba, mint az egyperces novella, Örkény műfaji találmánya. Humorán, prózatechnikáján, az irodalmi gondolkodást megújító szemléletén olvasónemzedékek sora nőtt fel. Magasfeszültség néhány oldalon, néhány sorban vagy csupán a címadásban. A huszadik század háborús-diktatúrás-forradalmas tapasztalatai, a jelenkor abszurditásai egy-egy villanásba sűrítve. Az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideák groteszk látványa - de megfordítva is: a banalitásokban az élet titokzatos szépsége. Mert Örkényt keserű nevetéssel ez a kérdés foglalkoztatta a leginkább: történelmi méretű kiszolgáltatottságában milyen a mégiscsak pótolhatatlan ember. Az Egyperces novellák kurta mítoszaiban hősök születnek: Janász Jenő, a fronton elesett nótafaragó katona, akinek épp elkezdett szerzeményét senki sem képes befejezni; Wolfné, a nevét elnyerő hivatali rabszolga; Zetelaki, a holta után is játékra kész színész. És persze Varsányiné, aki az elpusztult Budapesten is egérirtást vállal.

Isten a szív csöndjében beszél. Munka közben is imádkozhattok. A munka nem akadályozza az imát, és az ima nem akadályozza a munkát. Csupán annyi kell, hogy elménket egy pillanatra Istenhez emeljük: "Szeretlek, Istenem, bízom benned. Hiszek benned, szükségem van most rád." Milyen apróságok, és milyen csodálatos imák. Teréz anyát mint a legszegényebbek gyámolítóját ismerjük. Mint mély és erős hitű embert, aki mindig alázattal lehajolt az elesettekért, segített nekik, vagy épp elkísérte őket a halálba: hite szerint a mennyország kapujáig. Ebből a könyvből, Teréz anya hol vigasztaló, hol biztató, hol elgondolkodtató szavaiból megtudhatjuk, hogy fáradhatatlan munkálkodása mély belső életből fakadt: részben a kételyekből, melyekkel meg kellett küzdenie, de abból is, hogy egész életén át gondolkodott, tűnődött, meditált azon: mit jelent az ima? Hogyan kell jól imádkozni? Teréz anya nemcsak odaadó, a hitéért és annak igazáért megküzdő katolikus volt, hanem az imádkozás ökumenikus tanítója is.

Lehetnek-e fontos gondolatai egy nagydarab biztonsági őrnek a modern művészetről? Naná, hogy lehetnek. A CiciKrisztus hőse bebizonyítja, hogy talán még érzékenyebb műértő is lehet, mint egy híres művész. Nick Hornby leghíresebb elbeszélése a népszerű regényekkel egyenértékű remekmű: sokak kedvence, olyan alapmű, amelyet itt-ott egyetemeken is tanítanak - akár mint kiváló novellát, akár mint gondolatébresztő bevezetést a mai képzőművészet megértéséhez. Akárcsak a CiciKrisztus, a kötet többi elbeszélése is meghökkentő alapötletre épül, hogy aztán Hornby a rá jellemző romantikus humorral bontsa ki a történetet. Megváltoztathatja-e az ember életét egy megszállott Arsenal-szurkoló? Mit tehet egy szülő, ha valami igazán - igazán? - szégyenletes dolog derül ki a fiáról? Mit tehet egy szegény férfi, ha volt felesége a világ elé tárja leggyalázatosabb tetteit? Muszáj-e játszani egy meccsen, ha utálod a focit, de nélküled nem tud kiállni a csapat? És mi lehet fontosabb annál, ha egy kamasz fiú életében először szexelhet

Te tudod, melyek voltak életed legfájdalmasabb szakításai? Rob tudja. De Laura, akivel éppen most szakított, nincsen köztük. Éppenséggel örül is (egy kicsit), hogy végre szabad: bármikor nyugodtan hallgathatja a kedvenc zenéit, átrendezheti a lemezgyűjteményét... és elmerenghet azon, vajon miért végződik minden kapcsolata szakítással. Sőt, meg is keresheti azokat a nőket, akik a legfájdalmasabb szakítások ötös listáján szerepelnek. De kiderül, hogy mégsem tud továbblépni. Mert a lemez elakadt Lauránál. A Pop, csajok, satöbbi sok millió példányban eladott bestseller, egy káprázatos film ihletője (John Cusack felejthetetlen alakításával), és ma már nyugodtan nevezhető a populáris irodalom klasszikusának. Több mint húsz évvel a megjelenése után kellemesen nosztalgiázhatunk is a regény el- vagy újraolvasásával: a nagy része egy olyan lemezboltban játszódik, ahol bakelitlemezek sorakoznak a polcokon, és egy igazi rajongó számára a "zene" - a jó zene! - a legfontosabb dolog az életben, mondjuk, a szerelem mellett.

A megtorpanó kéz halott kéz, a mozgó kéz élő kéz. Ezt vésd jól az eszedbe.

Az oroszok követelték, hogy Szolzsenyicin távozzék az országból Ivan Gyenyiszovics egy napja miatt. Egy olyan korban, mikor regények sora ütközött a hatalomba és a cenzúrába, Szolzsenyicin fontosat alkotott.

A Helikon Zsebkönyvek sorozat nyitókötete a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérének gondolkodásába enged bepillantást: Az uralkodás művészetében először olvashatók magyarul Bonaparte Napóleon szellemes, a Machiavellit megszégyenítő cinizmust sem nélkülöző, olykor pedig megdöbbentően aktuális gondolatai háborúról és békéről, politikáról és törvényhozásról, vallásról és társadalomról, családról és szerelemről. A korzikai kisnemesi család sarjaként született Bonaparte Napóleon (17691821) felemelkedését a győzedelmesen megvívott csaták mellett a francia forradalom biztosította, nem véletlenül tekintette önmagát a forradalom fiának, császárként pedig a forradalom örökösének, mondhatnánk, megkoronázójának. Tábornokként és uralkodóként Napóleon egyaránt a polgári jogegyenlőségen alapuló jövőt tartotta eszménynek: polgári törvénykönyve, amely a korabeli Európa legmodernebb jogi kódexe volt, óriási hatást gyakorolt az egész európai jogrendre és a későbbi jogalkotásra. Az uralkodás művészetében nemcsak a napóleoni törvényhozás és a bonapartista politika gondolati háttere tárul fel, hanem a hadvezér és államférfi mint ember testvér, apa, férj is megismerhetővé válik.

Márai Sándornak számos önálló írása van a borról, ilyen a már klasszikussá vált Magyar borok című, de az olyan híres műveiben, mint a Füves könyv vagy a Szindbád hazamegy vagy a Teljes Napló is sok helyütt előbukkan. Mint egy olyan téma, mely elválaszthatatlan Márai Sándortól íróként és emberként egyaránt. A Boros könyv a Helikon Kiadó gondozásában egy új sorozat részeként jelenik meg, melyben Márai életbölcsességeit olvashatjuk. A sorozat köteteit Kő Boldizsár csodálatos illusztrációi díszítik.

Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan. Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól. Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot tudhasd benne. Kötetünkben Weöres Sándor életvezetési tanácsai, filozófiai lírájának tömör összefoglalásai találhatók: teljes költemények éppen úgy, mint vers- illetve prózarészletek. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő Steinert Ágota adta, annak mintájára, ahogy a költő ezt tette A teljesség felé című munkájában. A Weöres Centenáriumi Év alkalmából kiadott könyv bepillantást enged Weöres Sándor tanításaiba: nincsenek hősök és nemes eszmék az ember nélkül. A kötetet Orosz István grafikái díszítik.