Helikon Kiadó strana 81 z 115

"Csodálatos lenne inkognitóban vezetni a Forma-1-ben" - mondja Kimi. De persze ő is tudja, hogy ilyen világ nem létezik, és nem létezhet. Lehet fűnyírót vezetni inkognitóban, de nem egy hétmillió eurós versenyautót. Kimi Räikkönen, a Jégember a Forma-1 világának egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, és mégis jórészt ismeretlen: szűkszavú megnyilatkozásait imádják a rajongói, akik nyilván szeretnének többet is megtudni erről a fantasztikus sportolóról. Az egyik legnagyszerűbb - és legnépszerűbb - mai finn prózaíró, Kari Hotakainen erre vállalkozott: hogy megismerje az embert a csillogó, lélegzetelállító díszletek mögött. Könyve nem hagyományos sportolóéletrajz, hanem stílusával is magával ragadó irodalmi mű egy szerény származású - és a sztárallűröket máig is szerényen kerülő - emberről, aki világbajnok lett, dúsgazdag ember, a finnek bálványa, ikonja és valóságos brand. Egy világhírű, és mégis ismeretlen sportoló fantasztikus, humoros és megható portréja. Hotakainennek sikerül az, ami még senkinek: szóra bírta Kimit - de a képet kiegészítik a hozzá legközelebb álló emberek: anyja, testvére, felesége, barátai, pilótatársai, csapatfőnökei, szerelői is a visszaemlékezéseikkel és a sztorikkal, amelyek nemcsak Kimit, az embert varázsolják elénk, hanem a világot is, amelyben él: azoknak az embereknek a világát, akik irdatlan pénzeket keresve ugyan, de az életüket kockáztatják minden egyes versenyen.

A Gulag-szigetvilág 1-3.

Márai Sándor 1941-ben megjelent novelláskötetében magyar és egyetemes történeti hírességekről, hősökről szóló írások váltakoznak az egyszerű átlagemberek olykor különleges, máskor hétköznapiságuk ellenére is figyelemre érdemes kalandjait elénk táró elbeszélésekkel. De legyen szó akár Kazinczyról, Napóleonról, Shakespeare-ről, a spanyol II. Fülöp királyról - vagy egy új lakásba költöző házaspárról, a tombolán csodálatos versenyautót nyerő mérnökemberről, egy félelmet nem ismerő katonáról -, a mágia egyszer csak működésbe lép, és Márai szinte észrevétlenül elvezeti az olvasót az élet nagy titkainak küszöbéig.

"1941-45 között, az engem körülvevő, nem emberre méretezett borzalmak korában, amikor a világban az őrület uralkodott, számomra csak egy lehetőség maradt. Megéreztem, hogy a túlélés egyetlen módja, ha mániásan ragaszkodom gyerekkori álmom megvalósításához, nem törődve a környező világgal, vakon bízom a jövőben. Mindent meg kell tenni az olimpiai bajnokságért!" - írja Székely Éva, aki aztán meg is valósította álmát: 1952-ben, a helsinki olimpián aranyérmet szerzett. Könyve lebilincselő beszámoló arról, milyen elképesztő mennyiségű munka és mennyi elszántság kell egy ilyen győzelemhez. De sokkal több is annál, mert Székely Éva valóban embertelen körülmények között érte el sikereit: a második világháború alatt zsidó származása miatt nem versenyezhetett, és csodával határos módon maradt életben. 1956-ban pedig úgy szerzett ezüstérmet a melbourne-i olimpián, hogy nem tudhatta, mi történik otthon, a felbolydult Magyarországon, van-e még haza, ahová visszatérhet, és biztonságban van-e a kislánya, az akkor két és fél éves Andrea... Székely Éva, akit az ötvenes években "Pillangókisasszonyként" ismert a világ, az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban. Edzőként nagy sikereket ért el lányával, Gyarmati Andreával is, aki az 1972-es müncheni olimpián ezüst- és bronzérmet szerzett. 1981-ben, amikor először jelent meg önéletrajzi könyve, a Sírni csak a győztesnek szabad!, kiderült, hogy írónak is kiváló. Székely Éva a Nemzet Sportolója; Floridában pedig beiktatták "az úszósport halhatatlanjai" közé.

Amikor a gazdagok és szépek kedvence, a Kék Vonat befut Nizzába, a kalauz megpróbálja felébreszteni Ruth Ketteringet. Ám azzal szembesül, hogy a vagyonos amerikai örökösnő immár örök álomba szenderült - mi több, brutálisan meggyilkolták! Az ékszerei is mind eltűntek, köztük a legendás orosz rubin, a Tüzes szív is.

Shalott várának elvarázsolt kisasszonyát – Tennyson balladája szerint – az átok arra kárhoztatja, hogy a világból elzárva egyre csak szőjön, s ki se nézhessen az ablakon a folyóra, Camelot vára elé. A szerencsétlen várkisasszony szövi, szövi is a tarka kelmét, de egyszer aztán nem állja meg, kitekint az ablakon, s meglátja az arra lovagló Sir Lancelotot: és ekkor „lesújt az átok”… Shalott várkisasszonyának átoksújtott tekintetéhez fogható csak az a pillantás, amelyet a híres filmszínésznő Marina Gregg szemében jelenik meg hirtelen, miközben Gossington Hall lépcsőjén a Szent János Mentőszolgálat javára rendezett ünnepségre érkező vendégeit fogadja. Unalmat és rémületet, felismerést fejezett vajon ki ez a pillantás? És összefüggésben van-e a kisvártatva bekövetkezett gyilkosságokkal? A rejtélyt a „drága öreg Lord Tennyson” kiváló ismerője, Miss Marple oldja meg, akinek az orvos amúgy is, „egy jó kis gyilkosságot” írt fel kedélybetegsége ellen

"Ugye, te is belátod, hogy meg kell ölni?" E baljós mondat a jeruzsálemi Salamon Király Hotel folyosóján hangzik el, épp a zseniális nyomozó, Hercule Poirot szobája előtt, aki jól megérdemelt pihenését töltené a béke városában. De mit is jelenthet ez a mondat? Ki mondta? És vajon komolyan gondolta?

Az Örök éj Agatha Christie személyes kedvence saját művei közül, feszültséggel teli dráma, melynek fordulatai még a krimikirálynőtől is szokatlanul borzongatóak.

E könyv Agatha Christie utolsó Miss Marple regénye. A kedves, idős, kotnyeles hölgy búcsúzóul is kitesz magáért: nem mindennapi pszichológiai érzékkel derít fényt egy olyan bűntényre, amelynek létéről nincs is tudomása senkinek. Gwenda Reed esküvője után házat keres, ahol férjével nyugodt boldogságban élhetne. És megtalálja azt a villát, amelyről álmodott. Azt a házat, amelyet keresett… De az öröm, ami a költözködéssel és berendezkedéssel jár, hamar szertefoszlik. Gwendát nyugtalan, furcsa rémképek gyötrik, de nem talál rájuk magyarázatot. A hihetetlen és véletlen események egybeesése Miss Marple figyelmét is felkelti, s kitartó szívóssággal addig nyomoz, amíg fény nem derül a dél-angol udvarház rejtélyeire. Az olvasót mindvégig izgalomban tartó cselekmény feszültségét Agatha Christie páratlan hangulatot, atmoszférát teremtő előadása csak tovább fokozza.

Arundhati Roy 1961-ben született a Meghálaja állambeli Silangban. Szülei válása után anyjával és fivérével Kérala államba költözött. Az egyetemet Újdelhiben végezte, építészmérnöknek tanult. Az egyetem után forgatókönyveket írt, és politikai aktivistaként tevékenykedett: számos könyvet publikált, melyekben vehemensen kiállt a globalizációval, a fegyverkezéssel, a nyakló nélküli iparosítással szemben. Az Apró Dolgok Istene című regényével 1997-ben elnyerte a Man Booker-díjat. Várva várt második regénye, A Felhőtlen Boldogság Hivatala húsz évvel később, 2017-ben jelent meg. Az Arundhati Roy gyermekkorának színhelyén, Kéralában játszódó regény egy tehetős szír keresztény család összeomlását követi nyomon egy ikerpár, Eszta és Ráhel szemével, akik hősiesen igyekeznek megérteni a tragédiák kérlelhetetlen láncolatát. Szépséges anyjuk fellázad a magányra ítélt, önfeláldozó asszony sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek "megszabják, kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire." Beleszeret ugyanis gyerekei bálványába, az érinthetetlen Velutába, az ezermesterbe, s innen a cselekmény megállíthatatlanul száguld a katasztrófa felé. Nincs isten, és nincs ember, aki képes volna feltartóztatni... Az Apró Dolgok Istene egy csapásra világhírűvé tette íróját. Számos díjat nyert, és még számosabb nyelvre fordították le. Nem is csoda, hiszen a könyv remekmű: kíméletlenül pontos képet fest Indiáról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a történelem örökségéről. "...a kathákalí táncosok régen rájöttek, a Nagy Történetek titka az, hogy nincsenek titkaik. A Nagy Történeteket az ember már hallotta, és újra hallani akarja őket. Ezekbe bárhol beléphet, és kényelmesen elhelyezkedhet bennük. Nem csapják be izgalmakkal és megcsavart befejezésekkel. Nem lepik meg az előre nem láthatóval. Ugyanolyan ismerősek, mint a ház, amelyben lakik. Vagy szeretője bőrének illata. Tudja, hogyan végződnek, mégis úgy hallgatja őket, mintha nem tudná. Ugyanúgy, ahogy tudja, hogy egy napon meghal, mégis úgy él, mintha nem tudná. A Nagy Történetekben az ember tudja, ki él, ki hal meg, ki talál rá a szerelemre, ki nem. És mégis újra meg akarja tudni. Ez a titkuk és a varázslatuk."

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és idegen hadseregek kezdték megszállni a történelmi Magyarország részben nemzetiségek által lakott peremterületeit. Eközben két forradalom söpört végig az országon: először, 1918 októberétől a Károlyi Mihály vezette demokratikus jellegű, majd 1919 márciusától a Kun Béla nevével fémjelzett szovjet típusú. Mindkettő elbukott, és 1919 őszétől a konzervatív-nemzeti beállítottságú Horthy-rendszer kezdett kialakulni. Nagy sikerű életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik - a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született, míg a többi - így például a Nagy Háborúval foglalkozó és a Magyarország 1918-1919-ben című írása - az utóbbi években.

1953. november 25-én - hatvanöt éve - a magyar labdarúgó válogatott "az évszázad mérkőzésén" 6:3-ra legyőzte az angolokat. David Bailey könyve ezzel a meccsel kezdődik: a Vasfüggönyön túlról jött "mágikus magyarok" nemcsak játékukkal nyűgözték le a zsúfolásig megtelt Wembley stadion közönségét, hanem egészen modern szerelésükkel is. Mintha a múlt és a jövő találkozott volna. És sok angol szurkoló akkor úgy érezte, nem lehet annyira rossz az a kommunista ország, amelynek ilyen ragyogó futballistái vannak. A Magyarországon élő David Bailey több mint tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja az Aranycsapat történetét: meg akarta érteni, hogy ebben az országban - amely immár az otthona, s ahol futballrajongóként be kell érnie a gyengécske mai magyar focival - az ötvenes években hogyan bukkanhattak fel egyszer csak káprázatosan tehetséges focisták tucatjai. Mi a titka az Aranycsapatnak? David Bailey könyve a legjobb angol történetíró hagyományok szellemében egyszerre precíz és olvasmányos, és a kényes kérdések vagy furcsa ellentmondások feltárásától sem riad vissza. Leírja az akkori Magyarország, a Rákosi-diktatúra minden szörnyűségét, és azt is, hogy az Aranycsapat tagjai, akik közül jó páran köztudottan gyűlölték az új rendszert, hogyan tudtak együtt élni vele - és óriási sikereket aratni nemcsak a maguk és a magyar futballszurkolók, hanem a politikai vezetés számára is. Sok nagyszerű könyv jelent már meg az Aranycsapatról, de David Bailey-é az első olyan, amely ezt a történetet a maga minden ellentmondásával, furcsaságával, a politika és a sport összefonódásait is vizsgálva, az elejétől a végéig, regényesen elmeséli nekünk.

Presser Gábor, a magyar könnyűzene kiemelkedő egyénisége, a Vígszínház zenei vezetője 45 éves színházi múltja során még soha nem írt egyetlen énekesre szabott színpadi estet. Most megtette. Oláh Ibolya különleges, egyszerre kőkemény és végtelenül érzékeny karaktere, hányattatott sorsa és ragyogó tehetsége inspirálta őt a 27 dalból álló est megírására-válogatására. Saját szövegei mellett helyet kaptak a történetben Erdős Virág, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Sztevanovity Dusán, Varró Dániel, Závada Péter, Borbély Szilárd, Szép Ernő és Fejes Endre versei is. A kötetben a dalszöveg-versek mellett a kortárs szerzők, illetve a dalok felvételénél közreműködő vendégművészek gondolatai, Ibolyának-Ibolyáról szóló üzenetei is helyet kaptak. A könyvhöz CD melléklet is tartozik, melyen a színpadi est teljes anyaga szerepel.

Három különböző válság egyszerre zúdul az emberiségre. A petesejtfaló baktérium megakadályozza, hogy a nők kisbabákat szülhessenek. A gazdasági világválság hatására pénzért többé nem kapható táplálék. Továbbá kitör a világháború. Az emberiség elpusztul. Tíz túlélő sodródik a messzi Galápagos-szigetek felé. A hajó afféle második Noé bárkája. Génbank. A gyagyás Kapitány és a hat kannibál süldőlány távoli leszármazottai áramvonalas, fókaszerű, halfogó ragadozók. Fő feladatuk a fajfenntartás. Agyuk összetöpörödik, nehogy tovább kínozza a lelkeket a sok veszedelmes fantazmagória. Vonnegut keservesen mulatságos és bölcs utópiájában az emberi lények végre egyetlen boldog, békés és összetartó nagycsaláddá szerveződnek. Nagy árat fizetnek, de jó üzletet kötnek.

"A létezés költészetének általános érzése" - ez hatja át Virginia Woolf 1925-ben megjelent regényét, amelyet azóta szép lassan a huszadik századi világirodalom legnagyobb remekműveinek sorába emelt az idő - és persze az olvasók, akik mindig valami újat fedezhetnek fel a középkorú asszony csapongó gondolataiban, a férfiak (és a nők) iránti vonzalmainak csipkefinom leírásaiban. A varázsos tudatfolyamból azonban kikerekedik egy megejtő történet is: nemcsak Mrs. Dallowayé, hanem egy volt első világháborús katonáé is, aki hasztalan küzd életének lidérceivel. A könyvből film is készült 1997-ben, és a Mrs. Dalloway ihlette Michael Cunningham Az órák című regényét is (amelynek filmváltozata 2002-ben az év egyik legnagyobb sikere lett).

Babits Mihály első regénye egyszerre izgalmas detektívtörténet és megrázó lélektani dráma, egy fiatalember személyiség-hasadásának története. A tizenhat éves Tábory Elemér kettős életet él: nappal tehetséges, mindenki által szeretett, fényes jövő előtt álló diák, álmaiban viszont megvetett, kitaszított iparostanonc. Csakhogy az álom és az ébrenlét egy idő után összemosódik, és Elemér maga sem tudja, melyik énje az igazi...