Helikon Kiadó strana 81 z 115

Arundhati Roy 1961-ben született a Meghálaja állambeli Silangban. Szülei válása után anyjával és fivérével Kérala államba költözött. Az egyetemet Újdelhiben végezte, építészmérnöknek tanult. Az egyetem után forgatókönyveket írt, és politikai aktivistaként tevékenykedett: számos könyvet publikált, melyekben vehemensen kiállt a globalizációval, a fegyverkezéssel, a nyakló nélküli iparosítással szemben. Az Apró Dolgok Istene című regényével 1997-ben elnyerte a Man Booker-díjat. Várva várt második regénye, A Felhőtlen Boldogság Hivatala húsz évvel később, 2017-ben jelent meg. Az Arundhati Roy gyermekkorának színhelyén, Kéralában játszódó regény egy tehetős szír keresztény család összeomlását követi nyomon egy ikerpár, Eszta és Ráhel szemével, akik hősiesen igyekeznek megérteni a tragédiák kérlelhetetlen láncolatát. Szépséges anyjuk fellázad a magányra ítélt, önfeláldozó asszony sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek "megszabják, kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire." Beleszeret ugyanis gyerekei bálványába, az érinthetetlen Velutába, az ezermesterbe, s innen a cselekmény megállíthatatlanul száguld a katasztrófa felé. Nincs isten, és nincs ember, aki képes volna feltartóztatni... Az Apró Dolgok Istene egy csapásra világhírűvé tette íróját. Számos díjat nyert, és még számosabb nyelvre fordították le. Nem is csoda, hiszen a könyv remekmű: kíméletlenül pontos képet fest Indiáról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a történelem örökségéről. "...a kathákalí táncosok régen rájöttek, a Nagy Történetek titka az, hogy nincsenek titkaik. A Nagy Történeteket az ember már hallotta, és újra hallani akarja őket. Ezekbe bárhol beléphet, és kényelmesen elhelyezkedhet bennük. Nem csapják be izgalmakkal és megcsavart befejezésekkel. Nem lepik meg az előre nem láthatóval. Ugyanolyan ismerősek, mint a ház, amelyben lakik. Vagy szeretője bőrének illata. Tudja, hogyan végződnek, mégis úgy hallgatja őket, mintha nem tudná. Ugyanúgy, ahogy tudja, hogy egy napon meghal, mégis úgy él, mintha nem tudná. A Nagy Történetekben az ember tudja, ki él, ki hal meg, ki talál rá a szerelemre, ki nem. És mégis újra meg akarja tudni. Ez a titkuk és a varázslatuk."

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt. Az ellenségeskedés megszűnésével párhuzamosan felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és idegen hadseregek kezdték megszállni a történelmi Magyarország részben nemzetiségek által lakott peremterületeit. Eközben két forradalom söpört végig az országon: először, 1918 októberétől a Károlyi Mihály vezette demokratikus jellegű, majd 1919 márciusától a Kun Béla nevével fémjelzett szovjet típusú. Mindkettő elbukott, és 1919 őszétől a konzervatív-nemzeti beállítottságú Horthy-rendszer kezdett kialakulni. Nagy sikerű életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik - a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született, míg a többi - így például a Nagy Háborúval foglalkozó és a Magyarország 1918-1919-ben című írása - az utóbbi években.

1953. november 25-én - hatvanöt éve - a magyar labdarúgó válogatott "az évszázad mérkőzésén" 6:3-ra legyőzte az angolokat. David Bailey könyve ezzel a meccsel kezdődik: a Vasfüggönyön túlról jött "mágikus magyarok" nemcsak játékukkal nyűgözték le a zsúfolásig megtelt Wembley stadion közönségét, hanem egészen modern szerelésükkel is. Mintha a múlt és a jövő találkozott volna. És sok angol szurkoló akkor úgy érezte, nem lehet annyira rossz az a kommunista ország, amelynek ilyen ragyogó futballistái vannak. A Magyarországon élő David Bailey több mint tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja az Aranycsapat történetét: meg akarta érteni, hogy ebben az országban - amely immár az otthona, s ahol futballrajongóként be kell érnie a gyengécske mai magyar focival - az ötvenes években hogyan bukkanhattak fel egyszer csak káprázatosan tehetséges focisták tucatjai. Mi a titka az Aranycsapatnak? David Bailey könyve a legjobb angol történetíró hagyományok szellemében egyszerre precíz és olvasmányos, és a kényes kérdések vagy furcsa ellentmondások feltárásától sem riad vissza. Leírja az akkori Magyarország, a Rákosi-diktatúra minden szörnyűségét, és azt is, hogy az Aranycsapat tagjai, akik közül jó páran köztudottan gyűlölték az új rendszert, hogyan tudtak együtt élni vele - és óriási sikereket aratni nemcsak a maguk és a magyar futballszurkolók, hanem a politikai vezetés számára is. Sok nagyszerű könyv jelent már meg az Aranycsapatról, de David Bailey-é az első olyan, amely ezt a történetet a maga minden ellentmondásával, furcsaságával, a politika és a sport összefonódásait is vizsgálva, az elejétől a végéig, regényesen elmeséli nekünk.

Presser Gábor, a magyar könnyűzene kiemelkedő egyénisége, a Vígszínház zenei vezetője 45 éves színházi múltja során még soha nem írt egyetlen énekesre szabott színpadi estet. Most megtette. Oláh Ibolya különleges, egyszerre kőkemény és végtelenül érzékeny karaktere, hányattatott sorsa és ragyogó tehetsége inspirálta őt a 27 dalból álló est megírására-válogatására. Saját szövegei mellett helyet kaptak a történetben Erdős Virág, Kántor Péter, Parti Nagy Lajos, Sztevanovity Dusán, Varró Dániel, Závada Péter, Borbély Szilárd, Szép Ernő és Fejes Endre versei is. A kötetben a dalszöveg-versek mellett a kortárs szerzők, illetve a dalok felvételénél közreműködő vendégművészek gondolatai, Ibolyának-Ibolyáról szóló üzenetei is helyet kaptak. A könyvhöz CD melléklet is tartozik, melyen a színpadi est teljes anyaga szerepel.

Három különböző válság egyszerre zúdul az emberiségre. A petesejtfaló baktérium megakadályozza, hogy a nők kisbabákat szülhessenek. A gazdasági világválság hatására pénzért többé nem kapható táplálék. Továbbá kitör a világháború. Az emberiség elpusztul. Tíz túlélő sodródik a messzi Galápagos-szigetek felé. A hajó afféle második Noé bárkája. Génbank. A gyagyás Kapitány és a hat kannibál süldőlány távoli leszármazottai áramvonalas, fókaszerű, halfogó ragadozók. Fő feladatuk a fajfenntartás. Agyuk összetöpörödik, nehogy tovább kínozza a lelkeket a sok veszedelmes fantazmagória. Vonnegut keservesen mulatságos és bölcs utópiájában az emberi lények végre egyetlen boldog, békés és összetartó nagycsaláddá szerveződnek. Nagy árat fizetnek, de jó üzletet kötnek.

"A létezés költészetének általános érzése" - ez hatja át Virginia Woolf 1925-ben megjelent regényét, amelyet azóta szép lassan a huszadik századi világirodalom legnagyobb remekműveinek sorába emelt az idő - és persze az olvasók, akik mindig valami újat fedezhetnek fel a középkorú asszony csapongó gondolataiban, a férfiak (és a nők) iránti vonzalmainak csipkefinom leírásaiban. A varázsos tudatfolyamból azonban kikerekedik egy megejtő történet is: nemcsak Mrs. Dallowayé, hanem egy volt első világháborús katonáé is, aki hasztalan küzd életének lidérceivel. A könyvből film is készült 1997-ben, és a Mrs. Dalloway ihlette Michael Cunningham Az órák című regényét is (amelynek filmváltozata 2002-ben az év egyik legnagyobb sikere lett).

Babits Mihály első regénye egyszerre izgalmas detektívtörténet és megrázó lélektani dráma, egy fiatalember személyiség-hasadásának története. A tizenhat éves Tábory Elemér kettős életet él: nappal tehetséges, mindenki által szeretett, fényes jövő előtt álló diák, álmaiban viszont megvetett, kitaszított iparostanonc. Csakhogy az álom és az ébrenlét egy idő után összemosódik, és Elemér maga sem tudja, melyik énje az igazi...

Személyes ajánlatunk Önnek BÁNFFY MIKLÓS Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja BÁNFFY MIKLÓS - Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja 897 Ft 2990 Ft 70% megtakarítás Kosárba DIENES ANGÉLA Csábításra születtünk - Az udvarlástól a hódításig Dienes Angéla - Csábításra születtünk - Az udvarlástól a hódításig 996 Ft 2490 Ft 60% megtakarítás Kosárba SZÉCSI NOÉMI Kommunista Monte Cristo SZÉCSI Noémi - Kommunista Monte Cristo 2966 Ft 3490 Ft 15% megtakarítás Kosárba WEÖRES SÁNDOR Rapszódia a kivívott szabadságról WEÖRES SÁNDOR - Rapszódia a kivívott szabadságról 2099 Ft 2999 Ft 30% megtakarítás Kosárba Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még VECSEY ANDRÁS TABÁN - EGYKOR ÉS MA Vecsey András - TABÁN - EGYKOR ÉS MA 2380 Ft 2800 Ft 15% megtakarítás Kosárba FRÁTER ERZSÉBET Mesés növényekNövényes mesék Fráter Erzsébet - Mesés növényekNövényes mesék 2529 Ft 2975 Ft 15% megtakarítás Kosárba Csilivili Lili matricás könyvek - Minden, ami tündér - 300 kedvenc matricám - Csilivili Lili matricás könyvek - Minden, ami tündér - 300 kedvenc matricám 1253 Ft 1790 Ft 30% megtakarítás Kosárba FRÁTER ERZSÉBET - CSÍKSZENTMIHÁLYI BERTA Erzsébet királyné esete a rozmaringgal És más növényes mesék Fráter Erzsébet - Csíkszentmihályi Berta - Erzsébet királyné esete a rozmaringgal És más növényes mesék 2529 Ft 2975 Ft 15% megtakarítás Kosárba Bővebb ismertető Szécsi Noémi és Fehér Béla négykezese különös utazásra csábít: a szerzők a 20. századi magyar hadikonyha történetét, a pótélelmiszerek, ingyenkonyhák, gulyáságyúk és főzőládák világát dolgozták fel az első világháborútól és a Tanácsköztársaság hónapjaitól kezdve a második világháborúig, egészen Budapest ostromának idejéig. A kötetet többtucatnyi korabeli recept egészíti ki: az olvasó elsajátíthatja belőlük egyebek mellett a suhantott leves, a tejfeles tojáspörkölt, a babtorta vagy a tej nélküli palacsinta elkészítésének művészetét. A számos korabeli forrást feldolgozó, fotókkal és egyéb dokumentumokkal illusztrált kötetet a szerzők újságírói kíváncsisággal, esszéista lendülettel és természetesen a tőlük megszokott szépírói szaktudással szervírozták - gasztrorajongóknak, valamint a művelődéstörténet iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan!

A Középfölde Históriája sorozat harmadik kötete különleges betekintést kínál Középfölde mitológiájának teremtésébe. Tolkien világának két legfontosabb története: Húrin gyermekeinek tragédiája, valamint Beren és Lúthien Tinúviel halhatatlan szerelme teljes szépségében tárul az olvasók elé a nagy mesélőnek oly kedves elbeszélő költeményekben,...

Viktor Pelevin legújabb regényével a nem túl távoli jövőbe tekint: az iPhuck10 groteszk víziójában a darabokra szakadt néhai Egyesült Államokat már hatalmas fal választja el Mexikótól, Oroszország felett válogatott génekből kitenyésztett klón-cár uralkodik, a volt szovjet tagországok alkotta EU pedig jó pénzért bérbe adja légterét egymást rakétázó szomszédai számára. A XXI. század második felére nemcsak a politikai, de a nemi élet is radikálisan megváltozott; globális járványok következtében a szexualitás - különféle high-tech segédeszközök közvetítésével - immáron a virtuális terekben zajlik, bármiféle tabuk nélkül; Hitler németjuhásza pedig Angela Merkel alakjában is reinkarnálódhat egy erotikus iFilmben. Ebben a szürreális világban végzi munkáját a regény főhőse, Porfirij Petrovics rendőrségi-irodalmi algoritmus, aki a XXI. század elején alkotott rejtélyes (és értékes) műalkotások nyomába ered. Kalandjait ezzel párhuzamosan detektívregény formájában rögzíti - ám mint azt hamarosan megtapasztalja, a szépírói tevékenység még egy számítógépes program esetében is könnyen "életveszélyes" vállalkozássá fajulhat... Pelevin, mint már megszoktuk tőle, a jövőről ír, de a mi korunk legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik (mesterséges intelligencia, új világrend, politikai korrektség stb.), és teszi ezt a korábbi kultregényeit (Az agyag géppuska, Generation P, A metamor szent könyve) jellemző utánozhatatlan fantáziával és humorral. Viktor Pelevin (sz. 1962) a mai orosz irodalom kultikus, világszerte népszerű szerzője. Nevezték már a "gogoli hagyományok továbbírójának", a "posztmodern orosz irodalom fenegyerekének" és a "cyberkor pszichedelikus Nabokovjának" is, míg ő maga "turbórealistaként" határozta meg prózáját. Sztahanovi tempóban bővülő, jelen állás szerint tucatnyinál is több regényből és megannyi elbeszélésből összeálló életműve javarészt magyarul is olvasható. Az 1992-ben megjelent Omon Ré az első regénye.

A Hankiss Elemér-emlékkönyv a 2015-ben elhunyt sokoldalú társadalomtudós születésének 90. évfordulójára jelenik meg. Az emlékkötetben Hankiss Elemér egykori munkatársainak, magyar és külföldi kollégáinak, barátainak, illetve családtagjainak az írásai kaptak helyet. Ezek egy része személyes hangvételű emlékezés, másik része pedig Hankiss Elemér szerteágazó - az irodalomelmélettől a szociológián át a filozófiáig és a politológiáig ívelő - munkásságának valamelyik területéhez kapcsolódó tudományos esszé. A bőséges fotóanyaggal színesített Emlékkönyvet az elmúlt évtizedekben különböző újságokban, folyóiratokban megjelent Hankiss-interjúk csokra zárja le, melyekből kirajzolódik nemcsak a tudós kutató, hanem a közéleti ember és a magánember portréja is. A könyvhöz mellékletként társul egy DVD, amely az Idegen világban című Hankiss Elemér portréfilmet tartalmazza (rendező: Csortos Szabó Sándor).

Goethe levélregénye 1774-es megjelenésekor azonnal bestsellerré vált, és heves vitákat váltott ki mind az olvasóközönség, mind a kritikusok között. A polgári értékrenddel szembemenve az érzelmek szabadságát hirdető mű igazi lázadásnak tűnt a maga korában.

Egy nő tudja az ilyesmit. Lehet-e az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le. Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja; Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem igazságot szolgáltat (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórúgó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint fordítva? Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

Levágott emberi fül az ablakpárkányon. Kinek a füle? Hogy kerül oda? Hogy került le a gazdájáról? Élő az illető vagy már halott? Mit kell ilyenkor csinálni? Odaadni a kutyának? Kidobni a kukába? Eltüntetni a nyomot? Szaladni a rendőrségre? De hisz azok úgyse lépnek semmit! Akkor át kell változni Columbóvá? Vagy futni a füllel a mentőkhöz? Varrják vissza valakire? Az első fületlenre? Vajon ez Van Gogh füle? Vagy a római katonáé, akire Szent Péter karddal támadt? A regény átlagos, tizenhét éves főhőse ezzel a nem átlagos helyzettel találja szemben magát. Eggyel több füle lesz a kelleténél. Megmutassa a szüleinek? A tanárának? A plébánosának? A dzsúdóedzőjének? Tartsa meg, és nézegesse? Beszélgessen vele? Ha már egy kamasszal senki se képes normálisan beszélni. A furcsa esetből nyomozás lesz, rendőrségi ügy, majd ámokfutás, élethalál-harc, verseny az idővel. Közben a biztosnak hitt háttér összeomlik, egy srác áll szemben a világgal, keresi a dolgok értelmét, harcol Istennel, családjával, a többi emberrel, saját kételyeivel. Ja, és van itt egy vak lány is, Lili. Elég nagy a szája, és elég durva a története. Hogy mi köze a főhőshöz? Jó kérdés! Lackfi János író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Negyvenöt kötet. Fele gyerekeknek, fele felnőtteknek. Fele vers, fele próza. Harmincnál több kötetnyi műfordítás franciából. Tizenhét év tanítás az egyetemen. Évi százötven fellépés. Sok-sok dalszöveg, dráma, tárca, esszé, glossza, ezer aprócikk. József Attila-díjas, Prima Primissima-díjas. 1971-ben született Budapesten, jelenleg Zsámbékon él feleségével és hat gyermekével. Három unokája van.

Olvashatjuk úgy Venyegyikt Jerofejev könyvét, mint a brezsnyevi Szovjetunió tragikus szatíráját egy alkoholista nézőpontjából. Venyicska, aki Moszkvából a kedveséhez és a fiához akar eljutni Petuskiba, hol az angyalokkal, hol az utasokkal folytat abszurd beszélgetéseket a vonaton, s közben a temérdek elfogyasztott ital hatására a valóságból lassan átkerül a víziók világába - és a helyi forradalom élére áll... És aztán elolvashatjuk újra és újra - és a kis könyvnek mindig egyre mélyebb költői, filozófiai, pszichológiai, vallási rétegei tárulnak fel, ha jól figyelünk. Így olvassák az oroszok immár harminc éve újra és újra Jerofejev "poémáját", amely egész szellemiségével és számtalan mondatával örökre beégett az orosz kollektív tudattalanba. Venyegyikt Jerofejev (1938-1990) számos műve elveszett vagy befejezetlenül maradt hányatott, alkoholista élete során. A Moszkva-Petuskit 1969-ben írta, s miután egy kis példányszámú izraeli kiadás nyomán szűk körben már ismertté vált, csak az 1980-as évek végén jelent meg hazájában. Azóta mind újabb fordításokban jelenik meg, világszerte számos színházi előadás készült belőle, és vaskos tanulmányok elemzik a mű idézet- és utalásrendszerét.

Szeretném elmondani, mi történt a polgári műveltséggel a tíz évben, amelynek kezdetét önkényes időszámítás nélkül az osztrák függetlenség megszűntének, az Anschlussnak napja jelenti. Irodalmi szenzáció Márai legismertebb műve folytatásának megjelenése. És meg kell írni a Polgár vallomásai harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom - írta Márai 1944-ben a Naplóban. De az ötlet csak 1949-ben érik be, az eredeti, eddig a hagyatékban kallódó kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis a Hallgatni akartam tekinthető Márai első emigrációban írt befejezett művének! Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A kötet vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, egyszersmind hiánypótló olvasmány.