Helikon Kiadó strana 71 z 115

A Helikon Zsebkönyvek kötetében Franz Kafka (1883-1924) két kiemelkedően fontos műve. Az első írás, Az átváltozás című novella a szerző talán legismertebb műve. A reggelre kelvén szörnyű féreggé változó Gregor Samsa történetében Kafka egyszerre tárgyilagos és groteszk módon mutatja be azt az elidegenedett, egyre embertelenebbé váló világot, amelyben élnie adatott. A második írás, A fűtő Kafka töredékes és befejezetlen, Amerika című regényének első fejezete. Ezt az akár önálló novellaként is olvasható szöveget az teszi különösen érdekessé, hogy Kafka a jegyesének, Felice Bauernek írt egyik levele tanúbizonysága szerint ezt tartotta regénye legsikerültebb részének: Végül arra a cáfolhatatlan meggyőződésre jutottam, hogy regényemben csak az első fejezet (A fűtő) formálódott, mint egész, a belső igazság elve szerint.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

„Jü Hua a mai Kína legmegrázóbb hangja az irodalomban. Az Élni nemcsak a kínai nép lényegéig hatol le, hanem mindannak a hús-vér mélységébe, hogy mit jelent embernek lenni.” Lisa See Egy földbirtokosból lett egyszerű parasztember meséli el az életét – s bár ez az élet tele van bajjal, kínlódással, hibával, sőt bűnnel és tragédiával is (és a kínai kommunizmus megannyi bizarr és kegyetlen történetével), mégis valahogy… szeretet árad belőle. Különleges remekmű ez a regény: egyszerre letaglózó és fölemelő. Fu-kuj, miután szerencsejátékon elveszíti a család teles vagyonát, elfogadja új életének minden nehézségét: keményen dolgozik, hogy el tudja tartani családját. Ám a sors ezzel még csak elkezdte brutális munkáját. Fu-kujt erőszakkal besorozzák a hadseregbe, és kénytelen részt venni a polgárháborúban. Hazatérése után minden egyre szürreálisabb lesz: az emberek életét újra meg újra gyökerestül felforgatják a kommunista hatalom bizarr újításai: a földreform, a vasöntési kampány, a kulturális forradalom. Fu-kuj nem lázad, ő csak élni akar, együtt a szeretteivel, de öregkorára már csak az emlékei maradnak vele – és egy ökör, ő is Fu-kuj, de mintha még sok neve volna…

"Nem, nem, fiatalember, ebben téved. Gyilkolni könnyű" - ezzel zárja Miss Pinkerton a falujában történt titokzatos halálesetekről szóló beszámolóját, amit utastársának, a gyarmatokról hazatért egykori rendőrnek, Luke Fitzwilliamnek mesél. Az idős hölgy épp a Scottland Yardra igyekszik, hogy bejelentést tegyen, és ezzel megakadályozza a következő kiszemelt áldozat, Humbleby doktor halálát. Fitzwilliam nem veszi komolyan a történetet mindaddig, amíg a másnapi újságban meg nem látja, hogy Miss Pinkertont elgázolta egy autó. Luke-ból a kétely szikrája is eltűnik, amikor egy héttel később a Timesban John Edward Humbleby gyászjelentését olvassa. Ekkor hirtelen eszébe jut az idős hölgy eddig képzelgésnek vélt intelme - "a gyilkost elárulhatja a tekintete" -, és elhatározza, hogy a végére jár a Wychwood-under-Ashe-ben történt szokatlan haláleseteknek.

Tommy és Tuppence fiatalok, jól szituáltak, és boldogan élnének, ha végre történne valami az életükben. Tuppence a vásárlással töltött, egyhangú hétköznapokon izgalomra vágyik, kalandokról ábrándozik, amikor váratlanul betoppan Tommy főnöke, Mr. Carter, és megmenti az unatkozó házaspárt: kinevezi Tommyt a Nemzetközi Nyomozóiroda vezetőjének, és egyből meg is bízza egy titkos feladattal. Egy kék levél orosz bélyeggel - ez lesz az áruló jel, ami segít majd leleplezni egy bolsevik titkosügynököt. Az újdonsült nyomozók nagy lendülettel vetik bele magukat az érdekesnek ígérkező kihívásba. Miközben küldetésük sikeres teljesítése lebeg a szemük előtt, a nagy elődök - Holmes és Watson, az Okewood testvérek, Hastings kapitány - szerepébe bújva sorra leplezik le az útjukba akadó bűntényeket. A korábban Bűnszövetkezetben címmel napvilágot látott regény most új kiadásban jelenik meg.

A tragikusan fiatalon, harmincévesen elhunyt Sylvia Plath (1932–1963) Az üvegbúra című, javarészt önéletrajzi ihletésű, de fiktív részleteket is tartalmazó regényében egy rendkívül tehetséges, ám súlyos pszichés problémákkal küszködő amerikai egyetemista lány – Esther Greenwood – portréját festi meg. Bár első pillantásra Esther a sors kegyeltjének tűnik (nemcsak hogy remek iskolába járhat, de lehetőséget kap arra is, hogy egy hónapig gyakornokként dolgozhasson egy híres New York-i divatlapnál), valójában egyre csak vergődik, fuldoklik az őt körülvevő világ „üvegbúrája” alatt. A depressziója és öngyilkossági kísérlete miatt egy ideig elmegyógyintézetben kezelt (egyebek között elektrosokk-terápiának is alávetett) fiatal lány végül elindul a gyógyulás útján – nem úgy, mint az Esther történetét megíró Sylvia Plath, aki Az üvegbúra megjelenésének évében lett öngyilkos.

Edgar Allan Poe lehelt életet a detektívtörténetekbe - vélte Sir Arthur Conan Doyle. És ki lehetne nagyobb szakértő ez ügyben Sherlock Holmes kalandjainak megalkotójánál? Az aranybogár a krimi atyjának tartott Poe legjobb és leghíresebb novelláit adja közre: misztikum, titok és sötét erők elevenednek meg a hátborzongató (bűn)eseteket feldolgozó elbeszélésekben. A címadó novella egy kincskeresés hátborzongató története; A hosszúkás láda cselekménye egy titokzatos poggyász és annak tragikus tartalma körül forog; Az ovális arckép elbeszélője egy elhagyott kastélyban különös és gyönyörű női arcképre bukkan; Az áruló szív egy őrült gyilkos elbeszélése, akit Stephen King a világirodalom első szociopata gyilkosának nevezett; Az Usher-ház vége című novella pedig egy ősi arisztokrata családnak és otthonának a pusztulását meséli el. Poe a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé. A HELIKON ZSEBKÖNYVEK az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának diszharmóniája mindazonáltal nem tűnt el, csupán új formákat öltött. A nacionalizmus ma is a térség egyik meghatározó eszméje. E kötet tárgya a régió nemzetállami átalakulásának és ezzel összefüggésben a nemzetileg motivált államközi és államon belüli ellentétek történeti alakulásának a bemutatása, valamint a konfliktuskezelés technikáinak áttekintése és értékelése. A kötet jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik a napi híradásoknál, politikai nyilatkozatoknál és jószándékú, ám gyakran mégis felszínes szólamoknál mélyebben, a történelmi megismerés és megértés igényével szeretnének eligazodni közelmúltunk és napjaink egyik legösszetettebb és legnehezebben érthető problémakörében.

Oscar Wilde-ot joggal nevezik a XIX. század egyik legeredetibb írójának. 1890-ben megjelent egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe (melyet egy hozzá méltó másik zseni, Kosztolányi Dezső ültetett át magyar nyelvre) megjelenésekor hatalmas botrányt kavart, de a szerző erkölcstelen és/vagy cinikus - pontosabban: ilyennek bélyegzett - megállapításai a mai napig kiváltják azon farizeusok ingerültségét, akik sértve érzik magukat, amikor bele kell nézniük a Wilde által eléjük tartott (görbe) tükörbe. A fausti ihletésű regény a lelkét - testének örök fiatalságáért - feláldozó Dorian Gray erkölcsi lezüllésének bocsánatos és megbocsáthatatlan bűnökkel teli izgalmas és megrendítő története.

A Karib-tenger partján fekvő Arany Pálma Szálló vendégei kellemes napokat töltenek az idilli környezetben. Kényelmükről a szálloda új tulajdonosa, egy fiatal házaspár, Molly és Tim Kendal gondoskodik. Egy nap az idős Palgrave őrnagy, szokásához híven, számtalan kalandjai egyikével traktálja kissé unott hallgatóságát. Váratlanul egy gyilkos fényképét húzza elő a tárcájából, hogy megmutassa az elképedt Miss Marple-nak, ám valami megzavarja... Másnap a gondterhelt Molly Palgrave halálhírét hozza: az őrnagy magas vérnyomásának áldozata lett. Miss Marple-nek azonban valami nagyon nem tetszik. Vajon összefügg a rejtélyes fénykép említése Palgrave hirtelen halálával? Lehet, hogy egy gyilkos ólálkodik a szálló vendégei között? Miss Marple maga veszi kezébe a dolgokat...

A 18. században Nagy Katalin cárnő biztatására németek tízezrei telepedtek le Oroszországban, a Volga mentén, megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, és példás szorgalommal művelték földjeiket. Guzel Jahina főhőse, Jakob Bach egyike a leszármazottaiknak, egy kis német telepen dolgozik tanítóként, és úgy tűnik, semmi izgalmas nem történhet az életében, mígnem… Mígnem egy nagy szerelem és a bolsevik forradalom fenekestül fel nem forgat mindent az oroszországi németek életében. A nagy világ egyszerre félelmetes hellyé változik, ahonnan Bach elmenekül a szerelmével együtt egy tanyára, majd egyedül neveli a gyermeket, a kis Antjét, aki vér szerint talán nem is az övé. De Antje mégiscsak a gyermek, akit védelmeznie kell, és Bach immár őt próbálja megóvni az összezavarodott új világ minden veszedelmétől. Bach közben meséket ír, s mindaz, amit kitalál, előbb csodálatos, majd riasztó módon megvalósul a világban…

A fiatal és roppant csinos Anne Beddingfeld apja halála után Londonba kerül, ahol szemtanúja lesz egy különös balesetnek: a földalattira vár, amikor egy férfi ijedtében a sínek közé esik és meghal. A helyszínen feltűnik egy titokzatos barna öltönyös alak, aki miután megvizsgálja a halottat, pillanatok alatt eltűnik - ám sietségében elveszít egy rejtélyes cédulát, amin öt szám és egy helységnév áll. Másnap a reggeli újságok hírül adják, hogy egy ismeretlen nő holttestére bukkantak Sir Pedler üresen álló Temze-parti házban. Ezt a házat akarta megnézni a balesetben elhunyt férfi is, ám a barna ruhás fiatalember megelőzte. Amikor Anne elhatározza, hogy utánajár a furcsa véletleneknek, addigi nyugodt, de eseménytelen élete hirtelen száznyolcvan fokos fordulatot vesz. Három nap múlva, a Daily Budget tudósítójaként már egy Cape Townba tartó óceánjárón találja magát...

"Minden reggel úgy gondolj magadra, mintha már halott lennél. Mindennap, reggel, nyugodt lelkiállapotban gondold azt, hogy halott vagy. Rendszeresen gondolkozz halálod különféle módjain, és képzeld el az utolsó percedet..."

Hogyan szerezhető, majd tartható meg a másokon való uralkodásra feljogosító hatalom? Alárendelhetők-e az erkölcs diktálta elvek a cél elérésének? Ezek a napjainkban is időszerű, feszültséget és vitákat kiváltó kérdések állnak a 16. századi olasz író, filozófus és politikus legismertebb és egyben legvitatottabb munkájának, A fejedelemnek a középpontjában. Az uralkodási típusoknak és a fejedelemségek hatékony irányítási lehetőségeinek számbavételéből kiderül, hogyan kormányozhatók azok a városok vagy országok, amelyeknek lakói valaha a maguk szabta törvények szerint éltek, és miként történhetett meg, hogy a Dareiosz birodalmát elfoglaló Nagy Sándor örökösei ellen nem lázadt fel a nép a hódító hadvezér halálát követően. Machiavelli emellett arról is szól, melyek az eszményi uralkodó, az ideális fejedelem ismérvei. Niccol Machiavelli korának egyik legnagyobb hatással bíró gondolkodója, egyben a modern politikai és társadalomfilozófia megalapítója. Csaknem 500 esztendővel ezelőtt alkotta meg a politika művészetének és tudományának megkerülhetetlen alapművét, amely a mai olvasót is állásfoglalásra készteti.

A kínai történelem egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszakába kalauzol a jelen kötetben olvasható három ókori kínai hadtudományi klasszikus. A politikaelméleti, filozófiai vagy akár pszichológiai műveknek is tekinthető alkotásokból nemcsak háborúról és békéről, jó és rossz kormányzásról, erényről és gonoszságról tanítanak, hanem a konfliktuskezelés és érdekérvényesítés útvesztőiben is eligazítanak. A háború művészete az elmúlt kétezer év legnagyobb hatású hadtudományi műve Kínában és egész Kelet-Ázsiában. Szerzője, a Kr. e. 6-5. században élt hadvezér, Szun-ce a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik, tanításait pedig a mai napig az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A Vu Csinek tulajdonított A hadviselés szabályai a katonai irányítás és a civil kormányzás kérdéseit járja körül, míg a kötet harmadik szövege, A tábornagy metódusa a csatatéri taktika helyett a szervezésre, az igazgatásra és a fegyelemre helyezi a hangsúlyt. Szun-ce és társai felfedik Kína felemelkedésének titkát, amely a világ megértéséhez is közelebb viszi a mai kor emberét.

Agatha Christie leghíresebb és legnépszerűbb krimijében, amely korábban Tíz kicsi néger címen jelent meg magyarul, nyolc ember kap meghívást egy kis szigetre – ahol aztán az időjárás szeszélye elvágja őket a külvilágtól, a szakácsnővel és az inassal együtt. Rejtélyes meghívójuk furcsa módon nem bukkan fel, de a vendégeket ez eleinte nem zavarja: a szakácsnő remekül főz, és a portói bor kiváló. A vacsora után azonban megszólal egy hang, amely mindannyiukat megvádolja. Éspedig azzal, hogy gyilkosságban vétkesek. Egyikük nem sokkal később meghal… és az ebédlőasztalon a tíz kicsi katonafigurából egy eltűnik. Vajon igazak a vádak? Mindannyian bűnösök? És ki lehet az, aki úgy döntött, a szigetre csalja őket, és egyenként, művészi tökéllyel végrehajtja rajtuk a lehető legszigorúbb ítéletet?