Helikon Kiadó strana 71 z 115

A gyilkosság általában egyszerű bűncselekmény. Ám ha egy mániákus sorozatgyilkos az elkövető, máris minden bonyolultabbá válik… Hercule Poirot, a legendás nyomozó levelet kap, melyben ABC, a titokzatos gyilkos kihívás elé állítja. Minden, amit ígér, valóra válik: Andoverben meghal Mrs. Alice Ascher; Bexhillben Betty Barnard; Churstonban Sir Carmichael Clarke. A hajsza egyre nyomasztóbb, és Poirot talán hibát követ el…

A pusztai farkas Hesse világszerte talán legismertebb és legvitatottabb könyve. Nyilván nem véletlen, hogy épp a beatnemzedék körében arathatott óriási sikert. Introvertált, önmaguk útját járó, önmagukat kereső hősei elsősorban a politikától megcsömörlött, meg nem értett, szubkultúrába menekült, lázadó ifjúsághoz szóltak - legalábbis az Egyesült Államokban, ahol ez a generáció azért ugyancsak a maga képére formálta-ferdítette a 20-as évek Németországának ötvenéves, outsider értelmiségi hősét. De említsünk meg egy másik példát, hogy lássuk, a kábítószer apostolának kikiáltott Hesse sokkal többet, pontosabban merőben mást is jelenthet a világ más tájain: az Új Ember 1978. november 19-i számában Pilinszky János ismertette a Der Steppenwolfot: Harry Hallerben a kóros bűntudattól szenvedő, depressziós, önmegvető embert látta, aki - nem dogmatikus értelemben - közel jár a megtéréshez és a kegyelemhez. A Helikon Kiadó e kötetét Gunter Böhmer (1911-1986) illusztrálta. A huszonkét éves emigráns festő 1933-ban Hesse meghívására látogatott el az idillikus dél-svájci Montagnolába, és kisebb-nagyobb megszakításokkal élete végéig ott élt. A festő és grafikus Böhmer elsősorban könyvillusztrátorként vált nemzetközileg is ismertté.

Már a címadó név, Sziddhártha - a történelmi Buddha eredeti neve -, ami azt jelenti, "az, aki elérte célját", előrevetíti a beteljesülést, az út végét, a cél elérését. A fejlődéstörténetben tehát benne foglaltatik a befejezés, az útkeresésben, az ember önmaga keresésében mint lehetőségben az út vége, a beteljesülés, a megvilágosodás, az áhított egység lehetősége. A mozgásnak, örökös alakulásnak és fejlődésnek, illetve az állandó és mozdulatlan létnek a kettősége és egybeesése, az időbeli egymásutániság feloldódása az időtlenségben avagy egyidejűségben a mű egyik alapgondolata. Sziddhártha saját útját járva eljut önmagához, és megvilágosodik. A Helikon Kiadó jelen kötetéhez Jayantha Gomes Srí Lanka-i születésű képzőművész, író, zenész 1993-ban készült akvarelljeit használtuk fel. Gomes 1978 óta rendszeresen jelentkezik kiállításokkal Európa, Ázsia számos országában és az Egyesült Államokban.

„Van egy aláírt regisztrációs formanyomtatványunk egy bizonyos Pepito Pérez nevére, de a srác apjának időközben új munkahelye lett, úgyhogy átköltöztek egy másik városba. Arra gondoltam, esetleg játszhatnál Pepitóként. Mit szólsz hozzá?” Így indult a hatéves Sergio Ramosnak a Camas U8-as korosztályában az az elképesztő focikarrierje, amely rövid időn belül a Sevilla FC-be, majd 19 évesen egyből a nagy Real Madridba, a Galaktikusok közé röpítette, hogy 2015-ben már a csapatkapitányi karszalagot is a karjára húzza. A forróvérű Ramos középhátvédként mindent megnyert, amiről egy focista csak álmodhat: négyszeres BL-győztes, háromszoros szuperkupa-győztes, világ- és Európa bajnok – hogy csak a legnagyobb trófeáit említsük. Sikereit elszántságának, hihetetlen küzdőszellemének, fáradhatatlanságának és állandó győzni akarásának köszönheti.

Öt hét Böjte Csaba ferences szerzetessel. Több ezer kilométer utazás Erdélyben, útközben beszélgetések az életről, halálról, hitről, szolidaritásról és nagyon sok mindenről, ami a ma emberét foglalkoztatja. Így lett a kilométerekből belső utazás, és így született meg útközben Csaba testvér füveskönyve. Kipróbált gondolatok, amelyek megtisztítják az ember lelkét, öntudatra ébresztik, megvigasztalják, reményt, kapaszkodót adnak az egyre zajosabbá váló világunkban. Elmélkedések a ma emberéről, örök érvényű és friss gondolatok, gyakorlati tanácsok arról, hogy milyennek kellene lennünk, hogy boldogabbak legyünk, és mit kellene cselekednünk, hogy ez a világ jobb és élhetőbb legyen. Csender Levente, József Attila-díjas író, Csaba testvér gondolatainak formába öntője

Hunter S. Thompson (1937-2005) ifjú éveiben - az írói pályára készülve - F. Scott Fitzgerald és Ernest Hemingway regényeit másolta le szóról szóra, mert azt remélte, így magába tudja szívni példaképei stílusát. Később, immár újságíróként, megtalálta a saját hangját, amit eleinte újságcikkekben, riportokban és tudósításokban próbált ki, majd ezt az általa "gonzónak" elnevezett stílust a Pokol Angyalairól írt 1967-es, majd az 1971-ben megjelent Félelem és reszketés Las Vegasban című könyvében fejlesztette tökélyre. Az utóbbi, az amerikai álom fellegvárában tett látogatás e lenyűgöző - a folyamatos kábítószermámor miatt a végsőkig őszinte és teljesen őrült - krónikáját egyebek között olyan irodalmi nagyságok méltatták, mint Norman Mailer, Tom Wolfe és Cormac McCarthy. A korábban megfilmesíthetetlennek tartott regényből 1998-ban Terry Gilliam készített szenzációs mozit Johnny Depp és Benicio del Toro főszereplésével. A Félelem és reszketés világának és hangulatának érzékeltetésére elég egyetlen rövid idézet is: "Szépség, gyere, te meg én, dilizzünk egyet. Ugorj be apuci Caddyjébe, zizzenjünk át a Flamingóba, a lakosztályomba, fogyasszunk egy kis étert, és viselkedjünk úgy a vese alakú medencémben, mint az állatok..."

A Helikon Zsebkönyvek kötetében Franz Kafka (1883-1924) két kiemelkedően fontos műve. Az első írás, Az átváltozás című novella a szerző talán legismertebb műve. A reggelre kelvén szörnyű féreggé változó Gregor Samsa történetében Kafka egyszerre tárgyilagos és groteszk módon mutatja be azt az elidegenedett, egyre embertelenebbé váló világot, amelyben élnie adatott. A második írás, A fűtő Kafka töredékes és befejezetlen, Amerika című regényének első fejezete. Ezt az akár önálló novellaként is olvasható szöveget az teszi különösen érdekessé, hogy Kafka a jegyesének, Felice Bauernek írt egyik levele tanúbizonysága szerint ezt tartotta regénye legsikerültebb részének: Végül arra a cáfolhatatlan meggyőződésre jutottam, hogy regényemben csak az első fejezet (A fűtő) formálódott, mint egész, a belső igazság elve szerint.

A nagy analitikus, Sigmund Freud számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit, szintéziseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.).

„Jü Hua a mai Kína legmegrázóbb hangja az irodalomban. Az Élni nemcsak a kínai nép lényegéig hatol le, hanem mindannak a hús-vér mélységébe, hogy mit jelent embernek lenni.” Lisa See Egy földbirtokosból lett egyszerű parasztember meséli el az életét – s bár ez az élet tele van bajjal, kínlódással, hibával, sőt bűnnel és tragédiával is (és a kínai kommunizmus megannyi bizarr és kegyetlen történetével), mégis valahogy… szeretet árad belőle. Különleges remekmű ez a regény: egyszerre letaglózó és fölemelő. Fu-kuj, miután szerencsejátékon elveszíti a család teles vagyonát, elfogadja új életének minden nehézségét: keményen dolgozik, hogy el tudja tartani családját. Ám a sors ezzel még csak elkezdte brutális munkáját. Fu-kujt erőszakkal besorozzák a hadseregbe, és kénytelen részt venni a polgárháborúban. Hazatérése után minden egyre szürreálisabb lesz: az emberek életét újra meg újra gyökerestül felforgatják a kommunista hatalom bizarr újításai: a földreform, a vasöntési kampány, a kulturális forradalom. Fu-kuj nem lázad, ő csak élni akar, együtt a szeretteivel, de öregkorára már csak az emlékei maradnak vele – és egy ökör, ő is Fu-kuj, de mintha még sok neve volna…

"Nem, nem, fiatalember, ebben téved. Gyilkolni könnyű" - ezzel zárja Miss Pinkerton a falujában történt titokzatos halálesetekről szóló beszámolóját, amit utastársának, a gyarmatokról hazatért egykori rendőrnek, Luke Fitzwilliamnek mesél. Az idős hölgy épp a Scottland Yardra igyekszik, hogy bejelentést tegyen, és ezzel megakadályozza a következő kiszemelt áldozat, Humbleby doktor halálát. Fitzwilliam nem veszi komolyan a történetet mindaddig, amíg a másnapi újságban meg nem látja, hogy Miss Pinkertont elgázolta egy autó. Luke-ból a kétely szikrája is eltűnik, amikor egy héttel később a Timesban John Edward Humbleby gyászjelentését olvassa. Ekkor hirtelen eszébe jut az idős hölgy eddig képzelgésnek vélt intelme - "a gyilkost elárulhatja a tekintete" -, és elhatározza, hogy a végére jár a Wychwood-under-Ashe-ben történt szokatlan haláleseteknek.

Tommy és Tuppence fiatalok, jól szituáltak, és boldogan élnének, ha végre történne valami az életükben. Tuppence a vásárlással töltött, egyhangú hétköznapokon izgalomra vágyik, kalandokról ábrándozik, amikor váratlanul betoppan Tommy főnöke, Mr. Carter, és megmenti az unatkozó házaspárt: kinevezi Tommyt a Nemzetközi Nyomozóiroda vezetőjének, és egyből meg is bízza egy titkos feladattal. Egy kék levél orosz bélyeggel - ez lesz az áruló jel, ami segít majd leleplezni egy bolsevik titkosügynököt. Az újdonsült nyomozók nagy lendülettel vetik bele magukat az érdekesnek ígérkező kihívásba. Miközben küldetésük sikeres teljesítése lebeg a szemük előtt, a nagy elődök - Holmes és Watson, az Okewood testvérek, Hastings kapitány - szerepébe bújva sorra leplezik le az útjukba akadó bűntényeket. A korábban Bűnszövetkezetben címmel napvilágot látott regény most új kiadásban jelenik meg.

A tragikusan fiatalon, harmincévesen elhunyt Sylvia Plath (1932–1963) Az üvegbúra című, javarészt önéletrajzi ihletésű, de fiktív részleteket is tartalmazó regényében egy rendkívül tehetséges, ám súlyos pszichés problémákkal küszködő amerikai egyetemista lány – Esther Greenwood – portréját festi meg. Bár első pillantásra Esther a sors kegyeltjének tűnik (nemcsak hogy remek iskolába járhat, de lehetőséget kap arra is, hogy egy hónapig gyakornokként dolgozhasson egy híres New York-i divatlapnál), valójában egyre csak vergődik, fuldoklik az őt körülvevő világ „üvegbúrája” alatt. A depressziója és öngyilkossági kísérlete miatt egy ideig elmegyógyintézetben kezelt (egyebek között elektrosokk-terápiának is alávetett) fiatal lány végül elindul a gyógyulás útján – nem úgy, mint az Esther történetét megíró Sylvia Plath, aki Az üvegbúra megjelenésének évében lett öngyilkos.

Edgar Allan Poe lehelt életet a detektívtörténetekbe - vélte Sir Arthur Conan Doyle. És ki lehetne nagyobb szakértő ez ügyben Sherlock Holmes kalandjainak megalkotójánál? Az aranybogár a krimi atyjának tartott Poe legjobb és leghíresebb novelláit adja közre: misztikum, titok és sötét erők elevenednek meg a hátborzongató (bűn)eseteket feldolgozó elbeszélésekben. A címadó novella egy kincskeresés hátborzongató története; A hosszúkás láda cselekménye egy titokzatos poggyász és annak tragikus tartalma körül forog; Az ovális arckép elbeszélője egy elhagyott kastélyban különös és gyönyörű női arcképre bukkan; Az áruló szív egy őrült gyilkos elbeszélése, akit Stephen King a világirodalom első szociopata gyilkosának nevezett; Az Usher-ház vége című novella pedig egy ősi arisztokrata családnak és otthonának a pusztulását meséli el. Poe a 19. századi amerikai irodalom legkülönösebb figurája, akit lírai-allegorikus költészete mellett a mesteri logikával megszerkesztett detektívtörténetei és bűnügyi novellái emeltek a világirodalom nagyjai közé. A HELIKON ZSEBKÖNYVEK az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Délkelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt több mint 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerveződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma 21. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának diszharmóniája mindazonáltal nem tűnt el, csupán új formákat öltött. A nacionalizmus ma is a térség egyik meghatározó eszméje. E kötet tárgya a régió nemzetállami átalakulásának és ezzel összefüggésben a nemzetileg motivált államközi és államon belüli ellentétek történeti alakulásának a bemutatása, valamint a konfliktuskezelés technikáinak áttekintése és értékelése. A kötet jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik a napi híradásoknál, politikai nyilatkozatoknál és jószándékú, ám gyakran mégis felszínes szólamoknál mélyebben, a történelmi megismerés és megértés igényével szeretnének eligazodni közelmúltunk és napjaink egyik legösszetettebb és legnehezebben érthető problémakörében.

Oscar Wilde-ot joggal nevezik a XIX. század egyik legeredetibb írójának. 1890-ben megjelent egyetlen regénye, a Dorian Gray arcképe (melyet egy hozzá méltó másik zseni, Kosztolányi Dezső ültetett át magyar nyelvre) megjelenésekor hatalmas botrányt kavart, de a szerző erkölcstelen és/vagy cinikus - pontosabban: ilyennek bélyegzett - megállapításai a mai napig kiváltják azon farizeusok ingerültségét, akik sértve érzik magukat, amikor bele kell nézniük a Wilde által eléjük tartott (görbe) tükörbe. A fausti ihletésű regény a lelkét - testének örök fiatalságáért - feláldozó Dorian Gray erkölcsi lezüllésének bocsánatos és megbocsáthatatlan bűnökkel teli izgalmas és megrendítő története.

Akárcsak Rob a Pop, csajok, satöbbiben - ki ne emlékezne rá? -, az új Hornby-regény főhőse, Joseph is DJ szeretne lenni. De egyelőre csak egy hentesboltban dolgozik (egyéb részidős munkák mellett), és csak álmodozhat arról, hogy az első trackje bombasiker lesz. Emellett még arról a kedves, sötét hajú nőről szokott álmodozni, aki minden szombaton megjelenik a boltban; miközben tudja, hogy semmi értelme, hiszen a nő sokkal idősebb nála... Igen, a kedves, sötét hajú nő Joseph miatt szeret ebbe a boltba járni - miközben tudja: semmi értelme, hogy akár csak elkezdjen fantáziálni róla. Mert neki a válás után most egy jóravaló, idősebb férfit kellene találnia... Az Olyan, mint te azzal a meglepetéssel szolgál, hogy miközben ugyanolyan élvezetes és érzelmes komédia, mint a korábbiak, Hornby még mindig tud újat mondani a párkapcsolatokról - és mellesleg arról is, hogyan élték/élik át a brit emberek a Brexittel járó őrületet.