Helikon Kiadó strana 4 z 68

"Egy titokzatos vonzalom nyomába eredt Szigethy Gábor irodalomtörténész. A befutott író és a gyönyörű, tehetséges ifjú színésznő a negyvenes évek elején találkozik, s mindkettőjük életében fordulat következik. A sok képpel és dokumentummal illusztrál t könyv egy a világ elől eltitkolt szerelem története." (a Kiadó)

Liszt oratóriuma, a Christus a 2011-es jubileumi év kiemelt műve lesz, magyar kezdeményezésre a zeneszerző születésnapján a világ számos koncerttermében egyidejűleg felhangzik majd. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontja különösen sok, értékes és látványos dokumentummal rendelkezik, amelyek ezzel a művel kapcsolatosak, többek között az egyik tétel szerzői kéziratával, amelynek fakszimile kiadását már régen tervezzük. Annak a reprezentatív kivitelű sorozatnak, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Helikon Kiadó Liszt Ferenc Zeneakadémiája címmel a bicentenáriumi évben indított, második kötetében tehát a Christus oratórium és a Zeneakadémia témáját járjuk körül. A Christus-t 1873. november 9-én, Liszt 50 éves művészi jubileumi ünnepségeinek keretében mutatták be Magyarországon. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményéből kiadványunkban bemutatunk számos, az eseménnyel kapcsolatos fényképet, műsort, kritikát, valamint az ünnepség alkalmából Pest városa által létrehozott Liszt-ösztöndíj alapító levelét, a Christus díszkiadású példányait Liszt hagyatéki könyvtárában, továbbá Juhász Aladár egykori Liszt-ösztöndíjas zeneakadémiai Liszt-növendék hagyatékából egy 14+2 oldalas eredeti Liszt-kottakéziratot, mely a Christus egyik tételének négykezes zongoraverzióját tartalmazza. Célunk az, hogy az Eckhardt Mária magyar és angol nyelvű tanulmányával, számos képpel megjelenő, tartalmi szempontból igényes, ugyanakkor igen látványos kiadvány egyaránt kielégítse a szakemberek és minden, a magyar kultúra iránt érdeklődő olvasó igényeit, EU elnökségünk és a Liszt-év idején reprezentálja méltó módon a Zeneakadémiát és Magyarországot bel- és külföldön egyaránt.

Roland a szerencse fia, még akkor is, ha egy milliós nyereséggel kecsegtető kvízjátékon elbukja a kérdést: milyen márkájú Columbo hadnagy autója? A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni a nyomorból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? Mi hiányzik ebből a kedves, olykor link és vagány, de folyton álmodozó fiúból? Vathy Zsuzsa, mielőtt a Roland-novellákat papírra vetette, hosszú ideig látogatta, figyelte, hallgatta hőseit, így tudott hiteles képet festeni arról a világról, amelyet sokan messzire elkerülnek, amelynek szereplőire többnyire legyintenek. A sokszor mulatságos, máskor keserű történetek arra intenek, az előítéletek gyakran tévútra vezetnek minket, mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg, hogyan élik mindennapjaikat 2011-ben a Kén utcaiak. Mit jelent ezen a lepusztult környéken a munka, a barátság, a szerelem, a család?

"Ment a szamár az úton, jött egy verda. A szamár segített neki, de a verda bunkózott vele. A szamár berágott. Aztán a gépsárkány lerohadt, és szamár szívatta egy kicsit, de a végén segített neki, és spanok lettek" - így fordította le diáknyelvre egy ismeretlen szerző Kányádi Sándor "Jeremiás és a Gépsárkány" című meséjét. A kiváló erdélyi költő harminc éven át írta a Napsugár című gyermeklapba verseit, meséit, igaz történeteit, nem csak gyerekeknek. E gazdag anyagból készül ez az új válogatás.

A játék száz, 1-100-ig számozott kártyalapból áll. Minden lap egyik oldalán a zenetörténet egy-egy jelentős alkotójának arcképe szerepel. A másik oldalon rövid ismertető mutatja be az életút és életmű néhány jellegzetes vonását. A játékhoz mellékelt megoldófüzet tartalmazza a zeneszerző nevét, születési és halálozási helyét és idejét, valamint megnevezi fő műveit.

A játék száz, 1-100-ig számozott kártyalapból áll. Minden lap egyik oldalán a Biblia egy ismert alakja, alakpárja, csoportja szerepel egy festészeti alkotáson, valamint egy szövegrészlet. A másik oldalon az 50-50 ó- és újszövetségi szereplőhöz kötődő események, tettek olvashatók, néhány adatszerű közlés (származás, rokonság, megjelenítés, jeltárgyak, nyelvi, kultúrtörténeti vonatkozások), valamint egy rövid bibliai idézet, a szöveghely megadásával. A megoldófüzet tartalmazza a keresett alak, csoport nevét (katolikus, református, zsidó változatban), a festő nevét, a kép címét, az idézet szerzőjét, a mű címét, a szerzők születési és halálozási dátumait.

Pályája igazi kezdetétől, 1919-től a német csapatok 1944-es magyarországi megszállásáig írja tárcáit, tudósításait. A lehetetlenre vállalkozik, amikor naponta akár két-három írással is jelentkezik: a keltezéssel ellátott napi sajtóban megragadni a végtelent és maradandóvá tenni azt, ami elenyészik s mindezt az írott szó felelősségének tudatában... Az új kötet a 1937-39-es publicisztikákat tartalmazza.

Tudják Önök, hány babakocsi kell egy kétgyermekes háztartásba? Vagy mire való egy jó rücskös lábtörlő? S azt, hogy a kamaszkor már a születéskor elkezdődik? Igen, apává lenni nem nehéz. Apának lenni - az az igazi kihívás. A kötet írásaiban egy család, a mi családunk örömei tárulnak fel sok tucatnyi képben - apa-képben. Én olykor kacagva írtam. Az Olvasónak legalább csendes derűt kívánok.

Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult

"A nagycsalád óramű pontosságú nagyüzem. A nagycsalád szerteguruló káosz. A nagycsalád öröm és boldogság. A nagycsalád élő, változó, állandó mozgásban lévő szövet. Rajtunk múlik, hogy ránk borulva megfojt, vagy alánk simulva megtart. A szülő bravúrartistának érzi magát: a gyerekekkel úgy zsonglőrködik, hogy egyszerre tartja levegőben mindegyiket. Egyszerre figyel mindegyikre, egyszerre öleli meg mindegyiket, egyszerre válaszol mindegyiknek, egyszerre ad gyógyító puszit mindenkinek, egyszerre öltözteti mindegyiket... A nagycsalád: zsonglőrmutatvány. A művész csak hajigálja a levegőbe a karikákat, elkapja őket, megint feldobja... és közben azért élvezi is a repülés boldogságát, ezt a szemet gyönyörködtető játékot. A mi játékunk négykarikás. Majdnem olimpia. Jöjjenek velem, bemutatom a sportágakat." (Süveges Gergő)

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bám ulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében megjelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. A műfordítások első köteteként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnami, mongol) anyagot adja közre. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, ma gyar nyelvű újraköltései nemcsak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjava terméséhez tartoznak. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ban megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében meg jelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. Az első kötetként megjelent "Keleti költők" után most az angol és ame rikai nyelvterület lírájának legjava kerül sorra, kiegészítve a flamand és a holland költészet néhány érdekes alkotásával. A térben és időben rendkívül gazdag anyag nemcsak a bemutatott szerzők művészetének közvetítésére szolgál, hanem bevilágít Weör es alkotóműhelyének legtitkosabb zugaiba is. Fordítói életműve ugyanis saját lírai világának, s ez által a magyar irodalom egészének gazdagodását is elősegítette, igazolva Babits szavait: "minden műfordításkötet - s mennél nagyobb munka- és időáldoza ttal készült, annál inkább- vallomás az író nemzetéhez tartozása mellett; - bár vallomás egyúttal a nagy nemzetközi kultúra egysége mellett is..."

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet”"című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Mikor Abády Bálint fiatal grófot felkérik, vállalja el a lélbányai országygyűlési képviselőséget, ő rövid habozás után elfogadja. Csupán azt köti ki, hogy párton kívüli programmal indulhasson. A jó neveltetést kapott és naiv Abádynak kevés fogalma van az élet nehézségeiről, hisz gyermekkorát a Theresianum előkelő intézetében, a vakációkat a dénestornyai kastélyban töltötte. Később az egyetemi évek, majd a diplomácia világa sem az élet árnyoldalaira vetették. Amikor hazatér Erdélybe, nemcsak a politikai helyzetre nincs felkészülve, de arra sem, hogy viszontlátja egykori beszélgetőtársát, a szép Milóth Adrienne-t, aki időközben férjhez ment...

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. "...1906 őszén helyreállt az államháztartás rendje. Nagy érdeme ez a koalíciós kormánynak." Vagy ez csak a látszat? Abády Bálint lassan beletanul a képviselőség feladataiba, túlesik a szűzbeszédén és napról napra szembesül a politika szövevényes világával is. Milóth Adrienne-nel való kínzó, szenvedélyes és titkos szerelmük közben az ország, a birtok gondjai nehezednek Abádyra, míg Adrienne szerelmi csalódásba belebetegedett húga istápolása mellett egyre jobban szenved férje, Uzdy Pál ridegségétől és kibontakozó őrültségétől.

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Abády nem fogadott szót szerelmének, nem nősült meg. Adrienne pedig nem vált el az elborult elméjű Uzdytól. Kislányát viszont végre maga nevelhetné, de már késő, nem hozhatók be a külön töltött évek, ezért intézetbe küldi. Abády Bálint közben nem szűnik meg nemes célokért küzdeni, ő adja elő az Erdély közönségéhez címzett határozatban álló követeléseket, mely szerint: "...itt az ideje, hogy végre pártkeretektől függetlenül összetartsunk azokban a kérdésekben, melyek szülőföldünket közvetlenül érdeklik, (...) itt az ideje, hogy megszüntessük ama visszás állapotot, melyben rólunk, de nélkülünk ítélkeznek..."

"A magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig" című könyv célkitűzése, hogy közérthető módon nyújtson ismereteket a magyar külpolitika elmúlt százötven évének történetéről, az orientációs lehetőségekről, dilemmákról, döntésekről, mozgástérről. Tekintettel arra, hogy az átlagolvasónak az 1945 előtti magyar külpolitikáról többnyire vannak ismeretei, az összefoglaló, szintézis jellegén túl a munka a második világháború utáni évtizedek eseményeit, folyamatait mutatja be részletesebben, illetve ezek kapcsán szolgálhat elsősorban új információkkal. A 20. századi magyar külpolitika története a legapróbb részkérdésekig feldolgozott, és gazdag a hazai külpolitikai, diplomáciatörténeti szakirodalom is. Átfogó, összefoglaló jellegű kötet azonban kevés jelent meg, és azok is elsősorban az 1948 előtti időszakot tárgyalják részletesen. Egy szerkezetében, terjedelmében a felsőoktatásban is használható, a súlypontot a második világháborútól a jelenig terjedő időszakra helyező munka még nem született. Ez a könyv erre vállalkozik, szerzője önálló kurzus keretében oktatja a témát, és tanítási tapasztalatai indították ennek az összefoglalásnak a megírására, amelyet számos eredeti szöveg, dokumentum tesz sokrétűvé és az oktatásban is különösen jól használhatóvá.