Helikon Kiadó strana 11 z 69

A Helikon Kiadó hatalmas vállalkozása Márai Sándor Teljes Naplójának közreadása. Jelen kötet a tizennegyedik a sorban, melyben az amerikai időszak három évének személyes-szellemi eseménynaptára olvasható. A tizenöt éves létezés New Yorkban kiégette önmagát. Méregdrága, lelketlen, embertelen, kapcsolatnélküli az élet a New York-i gettóban. Ezt be kellett fejezni. Nyugdíjasan, krajcárosan beleöregedni a New York-i proliságba ezzel nem tartozunk fogadott hazánknak, Amerikának. Ezért tegnap délután hat órakor átrepültünk a Pan American egyik száznegyven személyes utasszállító repülőgépén Európába. Csodálatos repülés volt; szervezési és technikai remekmű; száznegyven utas, [állandó kiszolgálás] figyelem, udvariasság és olyan technikai bravúr, amiről negyven év előtt, amikor Lindberghet vártuk néhányan a Párizs-környéki repülőtéren, senki nem álmodott. Ugyanakkor elképesztően prolis volt ez az utazás: mint harminc év előtt a személyvonat második osztály. Bőgő gyermekek, tenyeres-talpas mamák, fiatal és öreg ki- és visszavándorlók, proliság. Lehet, hogy harminc év múlva ilyen prolis rutin lesz az űrrepülés. Márai e naplókötete is megerősíti a már korábban világossá váló párhuzamot Odüsszeusz sorsával: keresés, igazi otthonra találás nélkül.

Gróf Bánffy Katalin Magyarországon most először megjelenő memoárkötete egy fiatal arisztokrata lány szemszögéből meséli el a Bánffyak 20. századi történetét, benne őszintén vall a bonchidai kastély titkairól és a két világháború közti úri világ életéről. Hogyan látta ... Folytatás ›› az egyik legnagyobb erdélyi grófkisasszony író, grafikus, rendező, külügyminiszter édesapját és ünnepelt színésznő édesanyját? Milyen képet fest a világra rácsodálkozó ifjú hölgy a korabeli arisztokrata szokásjogról, a fényűző bálokról, a visegrádi és balatoni nyaralásokról? Az írónő fiatalságának időszaka egybeesett a világháborús kataklizmával, ami végül szétszakította a családot: Bánffy Miklós a határ túloldalán, Bonchidán maradt, a családi kastélyban, amit előbb a németek bombáztak le, majd az oroszok foglaltak el. Bánffy Katalin Budapesten tartózkodott az ostrom után, itt esett szerelembe az amerikai követség katonai attaséjával, aki hamarosan feleségül vette. Amikor a háború után a grófnő férjét Marokkóba vezényelték, vele tartott a külszolgálatba. A nagy múltú Bánffy család losonci ágának leszármazottja ma özvegyen él a Gibraltár-parti Tanger városában, ahol családi tárgyaktól körülvéve őrzi szülei emlékét. A kilencvenéves Bánffy Katalin kimagasló műfordítói tevékenységével sokat tett az ősök szellemi örökségéért: többek között édesapja Erdély-trilógiájának angol fordítása is hozzá köthető. A(z) Ének az életből (Könyv) szerzője Gróf Bánffy Katalin.

Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja. E sorokat először 1951 októberében gépelték le és mondták be a Szabad Európa Rádió stúdiójában, ... Folytatás ›› Münchenben. Márai az évek során több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban az Ulysses-sorozaté volt a főszerep. Hatvan évvel ezelőtt, 1954-ben tervbe vette jegyzeteinek kötetbe rendezését, de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitó darabja, melyben a közéleti és politikai író Márai Sándort ismerhetjük meg. A berlini légihíd szimbolikája. Az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága. A Rákosi-éra gunyoros arca és a bolsevista hatalomgyakorlás. Nyugat-Európa és a vasfüggöny. Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás. Kultúra és szellemtörténet. Irodalom kalodában. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. "Hallgassuk" őt érdeklődéssel, "nyitott füllel"! A(z) Fedőneve: Ulysses I. (Könyv) szerzője Márai Sándor.

"Éren-nádon sikló kúszik, kicsi patak-ágyon vizicsibe úszik. Hajló nád közt kotlós zizzen, vizicsibe-népét tereli a vízben. Ér tükrében látszik az ég is, fejetetején a vizicsibe-nép is. Siklók, békák, pókok látják vizicsibe-pásztor vizicsibe-nyáját." ... Folytatás ›› A Bóbitán túl... Weöres Sándorról talán ma is mindenkinek először a gyerekeknek írt versei jutnak eszébe. Az életművét gondozó Helikon Kiadó azonban igyekszik megmutatni e sokoldalú alkotó minden arcát, és kiadatlan, felnőtteknek szóló művei mellett olyan gyerekirodalmi csemegéket is kínál, melyek tovább árnyalják a róla kialakult képet. Az Éren-nádon címet viselő kötet ismert és kevéssé ismert állatos versek, mondókák gyűjteménye, Keresztes Dóra rajzaival illusztrálva. Az eddigi - szám szerint - legteljesebb tematikus válogatás hetven költeményt tartalmaz. Állatfajták szerint összegyűjtve sorakoznak a rigmusok kutyákról, macskákról, na és persze olyan állatokról is, mint Zimzizim, akit a költő teremtett. A(z) Éren-nádon (Könyv) szerzője Weöres Sándor.

Gárdonyi titkosírása. A kód megfejtése. És a kód közzététele. Egy könyv, ami bevezet Gárdonyi titkaiba. Egy könyv, ami megtanít a kódolt írásra. „Egy tavaszi napon a kőfal mellett jöttem andalogva. A fakadó természet, a napsütés, a korai virágzás, a csend, az egyedülvalóság elbájolt. Gyönyörűséget éreztem a szívemben; mondhatnám: hangtalan zenét; megálltam félig lehunyt szemmel, és arra gondoltam, hogy a természetnek azt a szépségét, amely most hat reám, azt a gyönyörűséget, amit most érzek, ki kellene fejeznem, valami módon meg kellene írnom, hogy ne múljon el” – írta Gárdonyi Géza a Gyermekkori emlékeimben. Titkosírásáról évtizedekig senki sem tudott, több oka lehetett kialakításának: a rejtőzködés, a még kialakulatlan, csak felvillanó gondolatok eltitkolása, a nyelvek iránt érzett kíváncsiság és szeretet, a játékosság. Gárdonyi nagyon szerette a titkokat, számára az élet is, a művészet is, az írás is titok volt mindaddig, amíg meg nem értette lényegét. Az ő számára maga a „megfejtés”, az út is fontos része volt az írásnak, az alkotásnak. Erről a keresésről és megtalálásról is szól az Ida regénye című, életművének szintézisét megfogalmazó regénye. A titkosírásnak is lehet ilyen értelmezése: azokat a gondolatokat jegyezte le, amelyek még kiforrásra, átgondolásra, érlelésre vártak. Szerette volna titokban tartani azt az utat, amely őt egy-egy magvas gondolathoz, életbölcsességhez, írói esztétikai alapvetéshez vezette. Gárdonyi számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő. Növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással könyvet vezetett, melynek A természet kalendáriuma címet adta. E kiadás nem csak a fragmentált, töredezett szöveget adja vissza, hanem bevezet Gárdonyi titkos világába, miközben a titok megfejtését is átnyújtja.

"A szerző csak arról írhat, amire emlékszik, vagy amire emlékeztetik, de a kezét óhatatlanul bizonyos megfontolások vezetik. Ezért válogat, hallgat el, kerül meg, fogalmaz óvatosan." Nem, nem elírás, Jankovics Marcell tudatosan választotta a kellemesen lágy hangzású emlékiratok ... Folytatás ›› szó helyett a Lékiratokat könyve címéül. Ezzel utal arra, hogy saját és családja múltja "többé-kevésbé nem kedves" számára, még ha alapvetően derűs természetének köszönhetően "igyekszik kedélyesen szemlélni". A regényes életrajz J. M. élete első 19 évére terjed ki, ám a valós történelmi háttér, amit felrajzol, majd egy fél évezred: felvázolja egész családjának történetét is, visszamenvén az időben az egykori horvát, székely, örmény, lengyel ősökig. Az izgalmas történetet olvasva kirajzolódik előttünk az a gazdag szellemi és kulturális örökség, amely J. M. útravalójául szolgált a nem éppen vidám fiatal éveiben. Hiszen az ő élettörténete a második világháború éveiben kezdődik, kisgyerek még, amikor édesapját az ötvenes években koholt vádak alapján, a franciák javára elkövetett kémkedés bűntette miatt hosszú évekre bebörtönzik, családját pedig kitelepítik. J. M. anyjával, nővérével Öcsödre kerül, ahol a legelképesztőbb dolgok is megeshetnek. "Tömegszerencsétlenségek monotonok. Mindenkivel "ugyanaz" történt" - de a fiú, J. M. nem adja fel. A tömeges sorsban apja egyéni sorsát keresi, amikor a hiányos, titkossá nyilvánított vizsgálati dossziékból próbálja felderíteni aprólékos, már-már történészi kutatómunkával, mi is történhetett pontosan. Jankovics Marcell ragyogó stílusban szépirodalmat alkotott, amely mélységesen megrázó, mert minden helyszíne és pillanata valódi. A(z) Lékiratok (Könyv) szerzője Jankovics Marcell.

Kedves Barátom, szegény barátom, derék barátom! Te a világegyetem Teremtőjének kísérleti alkotása vagy. Az egész világegyetemben te vagy az egyetlen teremtmény, akinek szabad akarata van. Te vagy az egyetlen, akinek ki kell találnia, mi lesz a következő cselekedete és miért. Mindenki más csak robot, gépezet. Bizonyára kíváncsi vagy rá, miért van az, hogy egyesek szemlátomást szeretnek, mások szemlátomást gyűlölnek. Nos, azok egyszerűen szerető- és gyűlölőgépek. Kimerült vagy és csüggedt. Miért is ne volnál? Természetesen kimerítő az, hogy folyton ésszerűen akarsz átlátni egy olyan világegyetemet, amelyet senki sem szánt ésszerűnek. Kilgore Trout: Nem titok többé A Bajnokok reggelije Az ötös számú vágóhíd méltó párja. A szerző által illusztrált történet látszólag a legismertebb Vonnegut-teremtmény, a különc regényíró, Kilgore Trout és Dwayne Hoover Pontiac-kereskedő találkozásának krónikája. Látszólag. Mert a világban téboly uralkodik, a bolygó pusztul, az emberiség meghibbant. És ezen vajmi keveset változtat, hogy Kilgore egy beomlott külszíni bányák és zagyva hirdetések kísérte úton éppen a világmindenség seggluka, Midland City felé tart Ez a könyv ajándék magamnak az ötvenedik születésnapomra. Ötvenévesen arra vagyok programozva, hogy gyerekesen viselkedjem hogy sértegessem a nemzeti himnuszt, hogy náci zászlót, segglukat és mindenféle egyebet rajzoljak filctollal. Azt hiszem, megpróbálok kisöpörni a fejemből minden benne levő kacatot a segglukakat, a zászlókat, a bugyikat. Bizony ebben a könyvben bugyiról is van kép. Kisöpröm a többi könyvemből való szereplőket is. Nem rendezek több bábjátékot. K. V. Jr. Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak. Kilgore Trout KURT VONNEGUT (1922-2007) amerikai regényíró és esszéista, a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, az amerikai modern irodalom kultikus figurája. Műveivel az ötvenes években mutatkozott be, de az igazi áttörést Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára, sikere azóta is töretlen. Társadalomkritikáján, kíméletlen őszinteségén és szarkasztikus humorán generációk nőttek és nőnek fel a mai napig. Talán a legjobb kortárs amerikai író Graham Greene (1969) A fekete humor nagymesterének teljes életműve kerül az olvasók elé a Helikon Kiadó új sorozatában. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus.

Herman Hesse a következőképpen összegzi Bruno fiának a szerzetes Narziss és a képfaragó Goldmund középkori kulisszák között játszódó történetének legfontosabb gondolatát 1928. december 27-én kelt levelében: "Az ember a régi, szemléletes és szép elképzelés szerint testből, lélekből és szellemből áll. Ezen alkotóelemek közül kettőt többnyire összekötnek egymással, a harmadikat pedig elhanyagolják. Így tagadta és hanyagolta el a testet a kereszténység a szellem és lélek összefonódása révén. Ezzel szemben korunk eltúlozza a test és az értelem kultúráját - mindkettőt a lélek kárára. A művészet azonban éppen hogy a lélek birodalma, lélekkel áthatott, kifinomult érzékiség, és messze az érzékin túlra törekszik." "Két életút, két életcél, két életfelfogás - egymást vonzó és taszító pólusok, éppen, mint szenvedélyeit megélő Goldmund és az aszkéta paptanár, Narziss története. Narziss a szellem embere, míg Goldmund élete során a művészi ideált, az érzelmek kifejezésének módját keresi. Szerelmi kalandokon, gyilkosságokon, a pestis sújtotta vidékek halálélményein keresztül vezet az út önmaga megismeréséhez, tehetségének kibontakozásához, tanítómestere, Narziss pedig nem hagyja magára. Sosem engedik, nem engedhetik el a másikat, hiszen, ahogy Herman Hesse írja a mű egyik előszótervezetében: "Vonzzák, elbűvölik, meghódítják, megismerik, a végsőkig fokozzák vagy megsemmisítik egymást. Ez történik mindig, ha férfi és női princípium, lelkiismeret és ártatlanság, szellem és természet tiszta formában találkozik és néz szembe egymással."" (a Kiadó)

Egy különleges fiú és egy nemzet sorsának mágikus története. Salman Rushdie 1981-ben Az éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Olyannyira, hogy azonnal meg is kapta érte a Booker-díjat, sőt huszonöt esztendővel később, amikor az összes addigi nyertes versenyeztették, még az úgynevezett Bookerek Bookerét is. A könyv amerikai megjelenése után a New York Times Book Review azt írta róla, hogy "olyan, mintha egy kontinens rátalálna a hangjára". E kedvező kritikai fogadtatás nem a véletlen műve, hiszen a regény sok-sok rétege a főhős sorsán keresztül pontosan és székhez szögezően mutatja be mindazt a zűrzavart és fejetlenséget, amellyel a várva várt függetlenség kikiáltása után az indiai szubkontinensnek szembe kellett néznie. Szalím Szináí pontosan éjfélkor született. Ebben még nem lenne semmi különös, de világra jövetelének napja megegyezik a független India megszületésével. Nem ez az egyedüli furcsaság Szalímmal kapcsolatban: csakhamar fény derül a fiú telepatikus képességeire is. És nem ő az egyetlen különleges gyermek... A több szálon futó események darabkáiból kirajzolódik egy természetfeletti képességekkel megáldott ember életének története, amely egy nemzet sorsával fonódott össze. Az indiai származású Salman Rushdie számára ismertséget és elismertséget hozó regény valóság és történelem mágikus elegye, a független India létrejöttének és felosztásának szövevényes allegóriája. Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult. Egyik legismertebb műve Az éjfél gyermekei, amelyért megkapta a Booker-díjat, majd huszonöt esztendővel később a Bookerek Bookerét is. Az éjfél gyermekei óriási sikere után megírta A sátáni verseket, amely miatt Homejni ájatullá kimondta rá a halálos ítéletet, a fatvát. Rushdie ezt követően egy évtizeden át védőőrizetben élt.

Amikor a Dorian Gray képmása 1890-ben először megjelent egy irodalmi folyóiratban, a viktoriánus közvélemény azonnal hatalmas felháborodással fogadta. Olyannyira, hogy az 1891-es könyvváltozatot már maga Wilde dolgozta át és bővítette ki úgy, hogy valamelyest elhallgattassa gyújtó hangú kritikusait. Azt viszont még ők sem sejthették, hogy a regény ősváltozata, ahogyan azt Wilde eredetileg elküldte a folyóiratnak, még ennél is nyíltabban beszélt a regény szereplőinek érzelmi viszonyairól, különösen a festő és modellje, Basil Hallward és Dorian Gray közötti homoerotikus vonzalomról. Az erre utaló mondatokat ugyanis a magazin szerkesztői Wilde tudta nélkül még az első megjelenés előtt kihúzták a regényből, a legelső változat szövegéről pedig több mint egy évszázadon át csak néhány Wilde-kutató tudhatott. Jelen kiadásunkban ezt a 2011-ben megjelent, cenzurázatlan ősváltozatot tárjuk a magyar olvasók elé Dunajcsik Mátyás új, ihletett fordításában, hogy végre megismerhessék Dorian Gray történetét abban a formában is, ahogy azt Oscar Wilde eredetileg elképzelte. ,,Az emberek néha azt mondják, a Szépség csak a felszín. Lehet, hogy így van. De legalább nem annyira felszínes, mint a Gondolat. Csak a sekélyes emberek nem ítélnek a külső alapján. A világ igazi misztériuma a látható, és nem a láthatatlan. Igen, Mr. Gray, az istenek jók voltak önhöz. De amit az istenek adnak, gyorsan el is veszik. Az idő féltékeny önre, és háborút visel az ön liliomai és rózsái ellen. Valósítsa meg az ifjúságát, amíg még megvan! Éljen! Élje a csodálatos életet, ami önben van! Ne hagyjon veszni semmit önmagából. Mindig keressen új és új élményeket. Ne féljen semmitől. Egy új Hedonizmus! Erre van szüksége a mi évszázadunknak. Ön lehetne ennek a látható szimbóluma. Az ön személyiségével nincs semmi, amit ne tehetne meg. Egy évszakra öné a világ." Oscar Wilde (1854-1900) Halhatatlan zseni és kibírhatatlan pojáca; a művészet apostola és az ifjúság megrontója; Anglia legszellemesebb embere és legmegvetettebb szexuális bűnözője - Oscar Wilde élete éppúgy tele volt szélsőségekkel, ahogy a művei, melyekkel megváltoztatta a XIX. század arculatát. Dublinban született, Oxfordban tanult, legnagyobb sikereit Londonban aratta, és végül Párizsban halt meg száműzetésben. Életét és művészetét is meghatározta a szemforgató viktoriánus erkölccsel való küzdelem, melynek nevében 1895-ben kétévi börtönre és kényszermunkára ítélték ,,súlyos szeméremsértés" vádjával. Sziporkázó színpadi műveit, fájdalmas szépségű meséit és elmés mondásait azonban máig olvassák világszerte, és ma is épp olyan frissen és lenyűgözően hatnak az olvasóra, mint száz évvel ezelőtt.

Grosschmid Sándor, a kassai polgárfiú 1918 őszén érkezik Budapestre, hogy jogot tanuljon. Amikor 1948-ban végleg búcsút mond a fővárosnak s az országnak, tekintélyes, hallatlanul napszerű író. Ő Márai Sándor, a megrögzött budai polgár, aki nem tudja elviselni, hogy minden, amit ... Folytatás ›› ő értéknek gondol, eltűnik a világból. Hogyan vélekedett Márai Budáról, miért szerette szűkebb pátriáját, a Krisztinavárost, miért ragaszkodott a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához? Mit értékelt a kávéházakban, a kiskocsmákban, a Vár zegzugos utcáiban? Miért hitte, hogy Buda szerethetőbb, mint Pest? E bedekker kötet hangulatos időutazásra hív: fedezzük, fel együtt Márai Sándor Budáját! A(z) Budán lakni világnézet (Könyv) szerzője Márai Sándor.

"Orbán 1848 óta a legfontosabb magyar politikus lett, olyan fontos, amilyet nem látott a világ, mióta Liszt ujjai csiklandozták az elefántcsont-billentyűket. Nem rossz." "Az egyetlen különbség a fiatal Orbán meg a mostani között szerintem abban áll, hogy a mostaninak már nincs kedve játszadozni az áldozatával." Görbe tükör? Pamflet vagy stand-up? Sírjunk, vagy nevessünk? Tibor Fischer szellemes könyvecskéje tömör összefoglalása mindannak, amit, jobb szó híján, rendszerváltásnak és demokráciának nevezünk. És persze röhögünk ezen is, mert tudjuk, hogy mindegyik politikus mögött van egy másik, aki jól járt. Vagy nem. No, de ki a jó politikus? És ki az az egy, aki első az egyenlők között? Mert a gondolkodás sohasem volt népszerű foglalkozás: ha ez ember valamire nem tud hamarjában rátapasztani egy meglévő címkét, akkor magának kell megfogalmaznia a feliratot, és ez fárasztó. Az ilyesmit senki sem szereti. Az új dolgok megzavarják a gondolkodást. Ha az ember boltba megy, akkor többnyire almát, narancsot vagy szilvát akar venni. Kinek kell, hogy összezavarják olyasmivel, ami narancsra hajaz, de a szagában van valami almaszerű, az íze meg leginkább a szilváé, miközben a zöldséges szerint béfonya. Azért nevezzük csak narancsnak, véli Fischer. Egyszóval: "senkit sem érdekel Magyarország valami nagyon, de azért elmondok róla egyet-mást, ha nem bánják".

„Hogy teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” – kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.” Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben. E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele. A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.

"Mi volt a Garrenek műve?... Légkör. Valami atmoszferikus, amiben az emberi élet a létezésen túl értelmet és rangot kapott." A zendülők érettségiző fiatalemberek, akik sajátos módon lázadnak a város, a polgárok, a szüleik életformája ellen. Egyetlen nagy tivornyában akarnak ... Folytatás ›› létezni, addig, ameddig csak eltarthat az ilyesmi. Nem tudják, hogy most élik át a Garrenek művének szétesését. A város, a kultúra, de Európa is a halál szélén áll. Nekik, a minden élvezetet egyetlen nap alatt átélni akaró fiúknak csak valahol agyuk mélyén kísért a háború. De kísért... Az 1930-ban írt regény az író első igazán irodalmi rangú alkotása, sokak szerint a legigazibb Márai-mű. A(z) Zendülők (Könyv) szerzője Márai Sándor.