Helikon Kiadó strana 2 z 115

Egy világvégi ír falucska magányos kis házikója hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül, mikor egyetlen lakójáról, a negyvenkét éves, teljes elzártságban élő Sally Diamondról kiderül, hogy halála után elégette édesapját. A dolog még nagyobb vihart kavar, mikor lassan kirajzolódik Sally traumatikus múltja is, s bár sokan segítenek neki visszaszerezni a kontrollt az élete fölött, egy nap rejtélyes csomagja érkezik egy ismeretlentől Új-Zélandról, és ez mindent megváltoztat... Liz Nugent feszültséggel teli pszichothrillere egyszerre emberi dráma, fejlődés- és meneküléstörténet – egyenest a kegyetlenség és a trauma határvidékéről.

„Ha valaki netán meggyilkolná Protheroe ezredest, ugyancsak nagy szolgálatot tenne az emberiségnek” – jegyzi meg Mary St. Mead szelíd papja hússzeletelés közben. Igazán meggondolatlan kijelentés ez egy anglikán lelkésztől, főleg mivel néhány órával később az ezredest holtan találják – a paplak dolgozószobájában! Ahogy azonban Miss Jane Marple, a minden lében kanál vénkisasszony rámutat, szinte az egész falu érdekelt lehetett Protheroe idő előtti elhalálozásában. De vajon ki volt a tettes? És ki az a titokzatos, elegáns hölgy, aki nemrég bukkant fel az isten háta mögötti faluban, és miben mesterkednek ők ketten a jó Haydock doktorral? Megannyi rejtély, de Miss Marple hathatós segítségével a rendőrség végül minden szálat felgöngyölít. A regény most a népszerű írónő, Lucy Foley előszavával olvasható.

A tizennégy éves Billie ritkán hagyja el a külvárosi lakótelepet, ahol édesanyjával, Marikával él. Pénzük a hónap végére legfeljebb ketchupos tésztára elég, napjaik mégis tele vannak örömmel és varázslattal. Egy nap azonban váratlan vendég érkezik hozzájuk, Billie magyar nagymamája, és a lány hamarosan sokkal többet veszít, mint az anyjával töltött színes hétköznapokat. Mivel több kérdést már nem tehet föl Marikának, Billie egyedül indul el öreg Nissanjukkal, hogy megkeresse az édesapját, és kiderítse, miért álmodik mindig a tengerről, ha még sosem járt ott. Elena Fischer 1987-ben született, összehasonlító irodalomtudományt tanult Mainzban, ahol családjával él. Ez az első regénye. A Paradise Garden hatalmas sikert aratott egész Európában, és felkerült a Német Könyvdíjra jelölt művek hosszú listájára is.

Hercule Poirot Agatha Christie-vel egyszerre debütált A titokzatos stylesi eset lapjain, az első világháborús belga menekültből azonban itt, ezeken a lapokon válik vérbeli, világhír előtt álló nyomozó. Ez a tizennyolc, Hastings kapitány által elmesélt történet a belgiumi kezdetektől a harmincas évekig kíséri a szimmetria tojásfejű megszállottjának pályáját: útját eltűnt hadititkok, ékszerek és szakácsnők, holttestek és családi átkok szegélyezik, a legnagyobb veszély mégsem az, hogy briliáns logikai és pszichológiai képességei felmondják a szolgálatot - hanem hogy álcázásként le akarják vágni a bajszát! "Amit a saját szemünkkel "látunk", ahogy mondani szokás, az nem mindig igaz. Az agyunkkal is látnunk kell; használnunk kell a kis szürke sejteket!"

Hogyan jöhet létre és hogyan halhat el egy autokratikus rendszer Európában? Miként lehet tégláról téglára helyreállítani a demokráciát? A könyv 2023-ban a legnagyobb tényirodalmi könyvsiker volt Oroszországban: a vásárlók és olvasók gyaníthatóan arra kerestek választ Baunovtól, hogy a Putyin-rendszer mikor és hogyan érhet véget, jóllehet a szerző abban az öncenzúrázott változatban szót sem ejtett arról, hogy Oroszországban most hasonló ideológiákra épülő rezsim jött létre, mint amilyen Francóé vagy Salazaré volt. Ebben a teljes verzióban, amelyet most mi is olvashatunk (miután Olaszországban már nagy sikert aratott), Baunov nem titkolja célját: azt akarja megmutatni, hogy őrületesen nehéz, de nem reménytelen feladat egy diktatúrára idomított társadalmat, akár az oroszt is, visszavezetni a szabad választások és a jogállam világába.

Az Amerikai Egyesült Államokban élő Joe Váradi a kétnyelvű Petőfi- és Dsida-fordításkötete után most egy – szintén bilingvis – kortárs magyar költészeti antológiával jelentkezik. A két ciklusba (A költő, egymaga, valamint A költő és a világ) sorolt kötetben megjelenik a hazai költészet színe-java, eltérő költészeti iskolák, világszemléletek. Mások mellett Bari Károly, Falcsik Mari, Gergely Ágnes, Kemény István, Marno János, Lackfi János, Oravecz Imre, Szöllősi Mátyás, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Závada Péter versei olvashatók a kötetben, mely a Helikon Zsebkönyvek sorozatban lát napvilágot. Ezzel az antológiával a kortárs magyar költészet gazdag és sokszínű világegyetemének reprezentatív keresztmetszetét szeretném felkínálni az angolul beszélő, illetve angolul tanuló közönség számára. Négy szonett, számos jambikus és egyéb időmértékes vers, és több szabadvers is található a kötetben. Van bennük humor, szívfájdalom, társadalom- és önkritika, történelmi perspektíva. Váradi József With this anthology, I hope to offer to the English-speaking world, native or otherwise, a representative cross-section of the rich and diverse universe of contemporary Hungarian poetry. There are four sonnets, several examples of iambic and other metric verse, as well as free verse on these pages. Within them, you’ll find humor, heartache, social commentary, self-reflection, and historical perspective. Joe Váradi

„Miközben ehhez a könyvhöz végeztem kutatásokat, szakértőkkel folytatott beszélgetéseim kezdetén gyakorta kifejtettem, hogy az orvosi dogmákról írok. Ilyenkor megkérdeztem, tudnak-e olyan ajánlásokról, amelyeket nem támasztanak alá bizonyítékok vagy tévesnek bizonyultak, mindazonáltal még ma is erőltetik őket. Úgy véltem, csekély a valószínűsége, hogy eszükbe jut valami saját szakterületükről. Te jó ég, hogy én mekkorát tévedtem! Az orvosok kitálaltak, egymás után sorolták a tévútra jutott orvosi csoportgondolkodás példáit. A dogmák lajstroma olyan hosszúra sikeredett, hogy végül pillanatnyi rémület fogott el, és feltettem magamnak a kérdést: Vajon van egyáltalán valami, amit jól csinálunk?” „Alapmű.” (dr. Peter Attia, a Végigélni c. könyv társszerzője) Dr. Makary az egészségügy gyakran visszás működésmódjára és az orvosi csoportgondolkodásból eredő problémákra hívja fel a figyelmet könyvében. Miközben kitér olyan témákra, mint az ételallergiák, a szülés, a menopauza, az antibiotikumok és az elhízás, felülvizsgálja az orvostudomány tévedéseit. Szemléletmódja nem tudományellenes. Nem győzi hangsúlyozni, hogy amikor a modern orvoslás megalapozott vizsgálatokon alapuló ajánlásokat tesz, az eredményre vezet. Ám azt sem hallgatja el, hogy az alá nem támasztott vélemények, hiedelmek alapján született rendeletek károkat okoznak a betegeknek. Feltárja a modern orvoslás legnagyobb vakfoltjait és a legsürgetőbb, mégis elhallgatott kérdésekkel szembesít. Miközben olykor abszurd vagy döbbenetes történetekkel ismeretet meg bennünket, utat mutat az egészségesebb élethez.

Moszkva külpolitikai aktivitása, az ismétlődő berepülések Észak- és Kelet-Európa légterébe, a norvég, sőt a brit partokig merészkedő orosz tengeralattjárók felderítő akciói és a négyévenként megtartott nagy hadgyakorlatok az ország nyugati régióiban indokolt aggodalommal töltötték el az orosz határ túloldalán fekvő országokat. A balti államok megkezdték a leválást a Moszkva által kontrollált áramhálózatról, visszaállították a kötelező katonai szolgálatot, és gyakorolták a gerilla-hadviselést. Lengyelország a GDP közel 5%-ára emelte katonai költségvetését, és fokozta védelmi együttműködését Washingtonnal. […] A balti országokban, amelyek 1919-ig a cári Oroszország, 1945–1990 között pedig a Szovjetunió tartományai voltak, valamint Lengyelországban, amelynek a keleti határai a 19–20. században Oroszország, majd a Szovjetunió mindenkori erejétől függően ezer kilométereket mozogtak ide-oda, továbbá Finnországban, amelyet a Szovjetunió 1939–1945 között kétszer próbált meg elfoglalni, […] megértették: nincs hová hátrálni; Hannibal ante portas. Hannibal ante portas! Hannibál a kapuk előtt! – adták tovább a hírt a rémült római polgárok i. e. 217-ben, amikor az Alpokon átkelve az ókor egyik legnagyobb hadvezére seregei élén az örök város felé közeledett. Romsics Ignác új kötete első részének címe arra utal, hogy napjaink európai polgárai ismét fenyegetve érezhetik magukat. Az átalakulóban lévő világpolitika többféle lehetőséget rejt magában, s ezek egyike nem a tartós béke és a szilárd jogrend, hanem a nagyhatalmi ellentétek és a regionális konfliktusok állandósulása irányába mutat. Ezért döntő jelentőségű az Európai Unió jövője és békepárti szerepvállalása. Ha a 27 állam globális politikai hatalommá akar válni, és meg akarja védeni polgárait a külső veszélyektől, akkor közös kül- és védelempolitikára van szüksége. A tagállamok egy része ezt évek óta szorgalmazza, míg másik részük az integráció lazítására és a nemzetállami szuverenitás erősítésére törekszik. A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányzat ez utóbbiak közé tartozik. Orbán Viktornak és rendszerének nyugat-európai megítélése emiatt is ellentmondásos. Miközben az euroszkeptikus jobboldali sajtóban elismerően írnak róla, az Európa-párti liberális és demokratikus hírmagazinokban egyre keményebben bírálják. A könyv második része az Economist, az Express, a Spiegel és a Weltwoche című hetilapokban az elmúlt 15 évben ezzel kapcsolatban megjelent közleményeket elemzi.

Gerry Wade hétpróbás hétalvó, ezért Lord Caterham vidéki kastélyának fiatal vendégei elhatározzák, hogy megtréfálják. Nyolc ébresztőórát állítanak be, hogy fél héttől kezdve egymás után szólaljanak meg. Mikor azonban eljön a reggel, az egyik óra eltűnik, a tréfa tragikus módon a visszájára fordul, "A Hét Számlap" szókapcsolat pedig különösen Jimmy Thesiger számára kap új, hátborzongató jelentést... A Hét Számlap rejtélyének nagyszabású sorozatadaptációja január 15-től látható a Netflixen Mia McKenna-Bruce, Helena Bonham Carter és Martin Freeman főszereplésével, A Hét Számlap címen.

Nagynénje hosszan tartó, súlyos betegségét követő halála után Elinor Carlisle hatalmas vagyont örököl. Ám lehet, hogy mindezt már nem tudja élvezni, ugyanis gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Ő az egyetlen gyanúsított, mivel féltékenységéből adódóan kizárólag neki lehetett oka a fiatal és szép Mary Gerrard, Laura néni felolvasónőjének a megölésére. A vádat csak súlyosbítja, hogy nagynénje – közvetlenül a halála előtt – módosítani akarta a végrendeletét Mary javára. Az indíték egyértelmű, minden Elinor ellen szól – de akad valaki, aki váltig hisz Elinor ártatlanságában: Peter Lord, Laura néni kezelőorvosa. A doktor, hogy megmentse Elinort a már biztosnak látszó ítélettől, nem kisebb szakértőt bíz meg a védelem oldalán, mint a nagy Hercule Poirot-t.

„Szerencse, hogy az ember kinövi önmagát.” John Christow kutatóorvos egy kimerítő hét után Gerdával, a kissé nehéz felfogású feleségével végre Angkatellék vidéki birtokán tölti a hétvégét, ahová az Angkatell család többi tagja is hivatalos. Gerda gyűlöl Szilfaberekben lenni, mert nemcsak Lady Angkatell személyisége nyomasztja, de kisebbrendűségi érzése van a rokonsággal szemben is - imádott férje kedvéért azonban még erre is hajlandó. Mielőtt elindulnak, Christow-ék lánya, Zena kártyából jósolt az apjának: a kirakott lapok közül a Johnt megszemélyesítő kártyát a pikk ász, a halál szimbóluma takarja. Angkatellék a vasárnapi ebédhez készülődnek, melynek meghívottja Hercule Poirot, a neves detektív is, aki történetesen a szomszédos hétvégi ház tulajdonosa. Mikor betoppan a kertbe, az úszómedence mellett egy roppant ízléstelen kép: egy mesterkélten beállított gyilkossági jelenet tárul a szeme elé. A kép azonban valódi, ahogy a hulla is...  

A borral, a mámorral, az eksztázissal már sokan foglalkoztak, de a legkomolyabb gondolkodók is restek voltak ahhoz, hogy mulatozás közben benézzenek az asztal alá, ahol bizony mocskot, üzekedő párokat és görnyedve okádó iszákosokat találunk. Cserna-Szabó András és Darida Benedek magukat sem kímélve hatoltak be a felfedezetlen területre, és megírták a másnaposság regényes kézikönyvét, egyúttal megalkották a katzenjammerológia tudományát is. Ez az alapmű egyetlen kocsmaasztalról sem hiányozhat! A szerzők könyvük 3. (agyonbővített) kiadásában ismertetik a legnagyobb piás művészeket és halhatatlan alkotásaikat, amitől az a szörnyű gyanú ébred bennünk, hogy a remekművek döntő többségét semmirekellő szeszkazánok alkották, macskajajosan fetrengve. Teszik mindezt alapos tárgyi tudással, lelkesedéssel és – a remekművekhez hasonlóan – megfelelő szótagszámmal, remek cselekménnyel, míves nyelvezettel. Miközben végigdülöngélünk a világ- és a hazai művészet vigalmi negyedén, 77 receptet is kapunk ajándékba, hogy hatékonyan vehessük fel a küzdelmet a katzenjammer ellen. Egészségünkre, proszit és fenékig!

"A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, amely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak... A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről, amely az ötvenes évek második felében meghozta számára a világhírt.A Lolita, melyet annak idején meg sem akartak jelentetni merészen szexuális tartalmas miatt (s mert a regénybeli elbeszélő egy helyenként rokonszenvesnek tetsző pedofil), ma már igazi klasszikus, sőt minden idők egyik leghíresebb regénye. Két kiváló film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és könyvtárnyi tanulmány készült róla: a tudós kutatók a szerző szinte minden egyes mondatát elemezték és értelmezték már.Lolita, a "nimfácska", a világirodalom egyik legtragikusabb és legrejtélyesebb hőse: amit tudunk róla, azt csak Humbert Humberttől tudjuk, a mű aberrált és kifinomult szadista elbeszélőjétől - s talán éppen ezért vált ki annyi különféle érzést a különböző olvasókból. Amihez persze a könyv bámulatos nyelvi és gondolati gazdagsága is hozzájárul - a Lolita a szó szoros értelmében "kiolvashatatlan" könyv, amely mindig újabb és újabb szépségeit mutatja meg, ha próbálunk a mélyére hatolni."Egyesek tévképzetével ellentétben őt természetesen képtelen lettem volna megölni. Tudják, szerettem. Szerelem volt első látásra, utolsó látásra, örökkön-örökké tartó látásra."VLADIMIR NABOKOV Szentpéterváron született 1899-ben. Kényszerű emigrálása után Cambridge-ben szerzett diplomát, majd Németországban élt, ahol elkezdődött ragyogó írói pályafutása. 1940-ben feleségével az Egyesült Államokba költözött, ahol orosz és világirodalmat tanított különböző egyetemeken. 1961-től - miután a Lolita meghozta számára a világhírt - a svájci Montreaux-ben élt egy szállodában, és itt hunyt el 1977-ben.Élete első felében oroszul, a másodikban angolul írt - mindkét nyelven remekműveket alkotva.

A múlt végül mindannyiunkat utolér. Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést. Az ismerkedést anyáink, nagyanyáink, dédanyáink bánataival, örömeivel, szenvedéseivel, veszteségeivel. Ezekből, mint apró igazságdarabokból, végül összeállíthatjuk sorsunk képletét. Megérthetjük döntéseinket, vonzalmainkat, választásainkat. Menjünk vissza a Szív utcába, mert nekünk is van Szív utcánk! Kérdezzünk, kutassunk, emlékezzünk, ahogy Gurubi Ágnes teszi ebben a lebilincselő családregényben, ami visz, sodor magával, mintha egy színes, szélesvásznú filmet néznénk. Ahogy a múlt, úgy a Szív utca története sem múlik el nyomtalanul. Képei, szereplői napok, hetek múlva is felbukkannak, pontosan úgy, ahogyan a legjobb regényekkel történni szokott.Orvos-Tóth Noémi„Gurubi Ágnes regénye női történet. Olyan, mint egy váltófutás, a Bergman lányok egymásnak adják a stafétát, az egyre súlyosabb batyut, amelyben hamuban sült pogácsa helyett családi titkok, nagy hallgatások vannak.” (Kormos Lili, Jelen)„A Szív utca a szív útja, az önelfogadás, az énnel való szembenézés fájdalmas, olykor kegyetlen, erősen autobiografikus folyamata. Gurubi könyve a rossz és alkalmatlan apáknak (is) »köszönhetően« megpecsételődött női sorsok és megkeményedett női szívek regénye.” (Antal Nikolett, Kalligram)A Szív utca sokban megidézi az ún. másod- és harmadgenerációs holokausztirodalom hagyományát, ahol a túlélők történeteit – mivel ők maguk a fájdalom miatt képtelenek elmesélni azokat – a gyerekeik vagy unokáik írják meg helyettük. (Horváth Györgyi, Magyar Narancs)„a Szív utca elsősorban nem lakóhely, hanem a sorsfordulat origója” (Hermann Veronika, Élet és Irodalom)Gurubi Ágnes 1977-ben született Budapesten. Hat évet töltött a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán szerkesztő-riporterként, dolgozott a Pesti Estnél, a Fidelio magazinnál. Jelenleg a Papageno magazin felelős szerkesztője. 2020 óta publikál, 2025-ben az Élet és Irodalom egyik tárcaszerzője volt.Első regénye, a jelenleg a hatodik kiadásánál járó Szív utca 2020-ban felkerült az év legjobb elsőkötetesének járó Margó-díj shortlistjére. A könyv spanyol fordítása Las chicas Bergman címmel 2023-ban látott napvilágot az argentin Blatt & Ríos kiadónál. A Helikon Kiadónál megjelent könyve: Másik Isten (2022)

"Világlátásában, prózafelfogásában, stílusában a Váltóáram nem is állhatna messzebb Salinger Kilenc történetétől. Mégis eszembe jutott erről a másik kilenc történetről. Alighanem a próza kiforrottsága, az egymásután komponáltsága miatt. A homályos érzés, hogy valami újat hoz ez a fajta közelség és jól megformáltság a magyar prózába. Amitől idegen a nagyotmondás, a manapság annyira gyakori morzsalékosság. Csak azt érezni, hogy itt egy hosszútávfutó prózaíró jelentkezett." (Török András)"az ember leginkább önmagával nincs tisztában"Szöllősi Mátyás 1984-ben született Budapesten. Író, költő, fotóriporter.A Váltóáram című elbeszéléskötete 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat, és azóta román és szerb fordításban is megjelent.Önálló kötetei:Aktív kórterem (versek, 2010)Állapotok - negyvenöt töredék (versek, 2011)Váltóáram (elbeszélések, 2016)Budapest Katalógus (fotóalbum, 2017)Simon Péter (regény, 2018)Illegál (két kisregény, 2020)Szabad (válogatott és új versek, 2022)Fóbia (regény - első könyv, 2024)

Egy világvégi ír falucska magányos kis házikója hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül, mikor egyetlen lakójáról, a negyvenkét éves, teljes elzártságban élő Sally Diamondról kiderül, hogy halála után elégette édesapját. A dolog még nagyobb vihart kavar, mikor lassan kirajzolódik Sally traumatikus múltja is, s bár sokan segítenek neki visszaszerezni a kontrollt az élete fölött, egy nap rejtélyes csomagja érkezik egy ismeretlentől Új-Zélandról, és ez mindent megváltoztat...Liz Nugent feszültséggel teli pszichothrillere egyszerre emberi dráma, fejlődés- és meneküléstörténet - egyenest a kegyetlenség és a trauma határvidékéről."Hazaérve zongoráztam egy kicsit. Aztán készítettem egy bögre teát, és bevittem Apu dolgozószobájába. Csöngött a telefon, hát kikapcsoltam. Néztem Apu laptopján a borítékot, amelyre reszkető kézzel ráírta: "Sally" és "A halálom után bontsd fel". Azt nem írta oda, mennyivel a halála után, és arra gondoltam, talán születésnapi köszöntőkártya lehet benne. Tíz nap múlva volt a születésnapom, és eldöntöttem, hogy majd akkor bontom fel. Negyvenhárom éves leszek. Úgy éreztem, jó évnek nézek elébe.""Hosszú ideje az egyik legjobb könyv, amit olvastam" (Lucy Foley)Liz Nugent (1967) az ír thriller koronázatlan királynője. Letehetetlen, sikerlistákat vezető, díjnyertes könyveit több mint harminc nyelvre fordították le. A magyar olvasók a Mindig is éjjel lesz és a Mit tettél, Oliver? szerzőjeként ismerhetik.