Helikon Kiadó strana 109 z 115

Ha az író elveszíti az intenzív kapcsolatot a színház világával, akkor drámaírói talentuma légüres térbe kerül, színművek írásáról lemond. Erre kényszerült az emigrációban Márai Sándor is - a magyar drámairodalom nagy veszteségére. Dialogizáló képessége, dramaturgiai biztonsága azonban mégsem maradt parlagon. Televíziós darabokat, rádiójátékokat írt, amelyeket a világ számos országában bemutattak: Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Dániában, Kanadában. Ezek a művek leperegtek a képernyőn, elhangzottak az idegen nyelvű rádióállomások adásaiban - de Márai Sándor magyar olvasói közül, híveinek nagy táborából hányan látták-hallották ezeket a televíziójátékokat, rádiódarabokat? Ez a kötet Márai - szerte a világban játszott és elhangzott - televíziós darabjait és hangjátékait gyűjti össze a magyar közönség számára.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag ,,kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor küllemében is megújult sorozatban közreadja a jegyzetekkel kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.

Az író talán legjelentősebb alkotása ez a mű, amely egyúttal a két világháború közötti magyar irodalomnak is egyik remekműve. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi- és lelki fejlődését, férfivá érését. De mindezeknek a történéseknek nála a család ad keretet, a családnak pedig az osztály, a polgárság, mert annak életformája, kultúrája szolgáltatja a mintát az egész családnak. A kötelezettségről vall ez a remekmű, hitvallásos módon: hűnek maradni egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, egy életformához: az európai kultúrához - még akkor is, amikor a város már "elveszett", az osztály széthullott, és az európai kultúrán is sebet ejtettek erőszakos hatalmak. A gyermekévek tájairól, a Felvidék magas fenyveseitől Budapestre, Berlinbe, Párizsba, Londonba és Velencébe kalauzolja el az olvasót, a személyes lét mezsgyéjét pedig a születés mérföldkövétől apja haláláig jelöli ki.

Klasszikus krimi: egy fiatalember megöli a szeretőjét, s utána elkezdődik a nyomozás, a bizonyítás, majd lesújt a büntetés. De talán még izgalmasabb, hogy mi történt előtte. Miért ölt Clyde? Miféle erők játéka végez az áldozattal és a tettessel is? F urcsa dolog, de a nagy naturalista regényben végül minden jelképpé válik, minden túlmutat önmagán, s amikor az olvasó leteszi a krimit, már tudja, hogy többet és mást kapott: társadalomkritikát és annál is többet erkölcsfilozófiát. Miután ugyanis m eggyőződtünk róla, hogy Clyde-nál sokkalta bűnösebb a társadalom, amely a maga konkrét és elvont mechanizmusával bűnbe hajszolja, felvetődik egy mélyebb és nehezebben megválaszolható kérdés: ez a társadalmi meghatározottság mennyiben veszi le a felel ősséget a tettes-áldozat válláról? Vagyis a regény látszólagos egyszerűsége ellenére is több síkon játszódik talán ennek köszönheti maradandóságát.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A kiadó e hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.

Szindbád, a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye - és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot. Nem történik ugyan semmi, csak elmúlik egy élet - miközben ízeiben, színeiben és szagában föléled egy varázslatos Magyarország, egy mesés világ. Közben pedig csak gőzfürdőbe látogatunk, csöndben borozgatunk egy étteremben, tokaszalonna és főtt tányérhús fölött emlékezünk valami kimondhatatlanul szépre. Kinek ajánlja Márai ezt a művét? "Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."

Népünk európai történetének kezdetét, az őstörténetet és a honfoglalást mutatja be az Új Képes Történelem sorozat első kötete. Vajon hogyan maradhatott fenn és alapíthatott államot egy messziről jött nomád nép Európa szívében? Az "Árpád jöve magyar néppel" című kiadvány az állammá szerveződés folyamatát mutatja be érdekes történetek, tárgyi emlékek színes fotói segítségével. A könyvet több mint 300 színes fénykép, rajz és térkép illusztrálja. A sorozat kötetei: "Árpád jöve magyar néppel" - A magyarság őstörténete és a honfoglalás; Árpád örökében - Szent Istvántól III. Andrásig; Liliom és holló - Az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig; Megújulások kora - Magyarország története 1526-1711; A kétfejű sas hatalmában - Magyarország története 1711-1815; Nemzet születik - Magyarország története 1815-1849; A boldog békeidők - Magyarország története 1849-1914; A csonka ország - Magyarország története 1914-1945; A rebellis tartomány - Magyarország története 1945-1998; Erdély képes története a kezdetektől 1990-ig

"Csak egészen buta embereknek nincsen kabalájuk. Azoknak, akik olyan rettenetesen buták, hogy nem ismerik szívükben az alázatot. Akik nem tudják, hogy Jegyek és Házak állanak az égen, s a Jegyek állandóan üzennek nekünk. Akik nem tudják, mi a fájdalom, mert olyan buták, hogy érezni sem tudnak. Az érzéshez is ész kell. (...) De mi többiek, a kabalások, szerény játékosok, akik ismerjük a balszerencse titkait, alázatosan köszönünk a kéményseprőnek, és pénteken, tizenharmadikán, ha telefonhoz hívnak, lekopogtatjuk az asztalt, mielőtt felvesszük a hallgatót." Márai Sándor 1936-os elbeszélés gyűjteménye az utolsó kiadás után több évtizeddel végre ismét kapható.

Ha olyan csodálatos vagyok, miért vagyok még mindig egyedül? - tette fel a kérdést Susan Page előző könyvében. Új kötetében azt a témát járja körül, vajon hogyan őrizhetjük meg kapcsolatunk boldogságát, ha sikerült megtalálnunk a párunkat. Ma, a sok-sok önsegítő kézikönyv és önismereti csoportfoglalkozás korában már megtanultuk, milyen a hatásos kommunikáció, hogyan kell egyezségre jutni. Megtanultuk, hogyan fejezzük ki igényeinket, miként álljunk ki magunkért, hogyan viselkedjünk tisztességesen és ésszerűen egymással. Ezek fontos készségek, de talán nem elegendőek. Mivel hiányzik az együttérzés, az elfogadás, a tolerancia, az elismerés - röviden: a szeretet. Ez a könyv a szerzőtől megszokott bölcsességgel és finom humorral segít abban, hogyan őrizzük meg nehezen megszerzett boldogságunkat. A(z) Ha annyira szeretjük egymást, miért nem vagyunk boldogok? Könyv szerzője Susan Page.

Korlátozott példányszámú, félbőr kötéses, sorszámozott díszkiadás. Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor küllemében is megújult sorozatban közreadja a jegyzetekkel kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, frissen előkerült feljegyzést. Az új, teljes naplósorozat második kötete most félbőr kötéses kiadásban, 300 számozott példányban is kiadásra kerül.

A huszadik századi üveg különleges, színes és illusztrált útmutatója, amely történelmi hátteret, árlistákat és értékes ötleteket is tartalmaz. Ezernél is több üvegtárgy katalógusa árakkal, részletes leírással, naprakész értékeléssel és összehasonlító árakkal, hogy a gyűjtők könnyebben eligazodjanak a legkeresettebb darabok között. A könyv több mint ezer, kifejezetten e kötethez készült csodálatos fotó segítségével mutatja be az összes népszerű üvegfajtát, köztük a különleges kortárs alkotásokat is.

E gondolatébresztő könyv arra ösztöni az olvasót, hogy önmaga személyiségvonásait megismerve meg tudja fogalmazni, mi jelenti számára a boldogság. A legtöbb ember számára a boldogságra való törekvés a létezés alapvető célja: reményt és értelmet ad életünknek. A szerző, Manfred Kets de Vries szerint az önismeret és a boldogság elválaszthatatlan egymástól: önismeret hiányában az igaz boldogság mindig elkerül minket. El kell gondolkodnunk azon, mit jelent számunkra a boldogság, és ennek megfelelően kell alakítani életünket.

Különleges könyvvel lepjük meg a tisztelt magyar olvasót: egyetlen kötetben nyújtjuk át az egész magyar történelmet. A könyv csaknem 700 képpel és térképpel ad színes összefoglalást történelmünkről és művelődésünkről, a néppé alakulás évezredeitől napjainkig. A neves történész szerzők a legújabb kutatások eredményeit is ötvözve hiteles képet rajzolnak arról a népről, amely a Kárpát-medencében gyökeret verve, államot alapítva nemcsak átvette Európától, amit átvenni érdemes volt, hanem sajátos magyar szellemiségével gazdagította is a közös európai kultúrkincset.

"Szegénynek lenni s fiatalnak" - ezt a címet adta Szabó Lőrinc egyik versének, körülbelül ugyanabban az időben, amikor Vaszary Gábor írja ezt az "örökzöld" regényt. "Szegénynek lenni és fiatalnak - ráadásul Párizsban!" - sóhajtanak föl Vaszary hősei a világ, legalábbis a nyugati világ akkori kulturális fővárosában. Mert Párizs mindent el tud fogadni a külfölditől, csak azt nem, ha pénztelen. A két bohó ifjú "különös kényszerítő körülmények hatására" egyszer csak Párizs felé robog - Bécs helyett. Zsebükben ugyan ott lapul egy gyorsan összeírt hasznos szavak gyűjteménye, lévén egyikük sem beszélni franciául, de sajnos már az első szónál elcsúszott a magyar jelentés egy sorral lejjebb, így aztán tudnak bizonyos szavakat, de hogy azok mit jelentenek, arról már gőzük sincs. Párizsban az is kiderül, hogy az általuk betanult mondatok némelyikét hallván meglehetősen durván reagálnak a franciák. Vannak új kísérleteik is: a bátyó megtanulja a hímnemű szavakat, öcsi a nőnemű szavakat. Persze a szótáríró elfelejtette odaírni a névelőt, így aztán a sok la meg le mind összekeveredett. Ahogyan a nemek is Párizsban. És aztán jönnek a kalandok...

Az író legjelentősebb alkotása ez a mű, amely egyúttal a két világháború közötti magyar irodalomnak is egyik remekműve. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi- és lelki fejlődését, férfivá érését. De mindezeknek a történéseknek nála a család ad keretet, a családnak pedig az osztály, a polgárság, mert annak életformája, kultúrája szolgáltatja a mintát az egész családnak. Az elkötelezettségről vall ez a remekmű, hitvallásos módon: hűnek maradni egy városhoz: Kassához, egy országhoz: a polgársághoz, egy életformához: az európai kultúrához - még akkor is, amikor a város már "elveszett", az osztály széthullott, és az európai kultúrán is sebet ejtettek erőszakos hatalmak. A gyermekévek tájairól, a Felvidék magas fenyveseitől Budapestre, Berlinbe, Párizsba, Londonba és Velencébe kalauzolja el az olvasót, a személyes lét mezsgyéjét pedig a születés mérföldkövétől apja haláláig jelöli ki.

A mandulaszedő