Helikon Kiadó strana 102 z 115

"Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedésszabályozó mechanizmusa; működése révén alakul ki az állatcsoportokban a rangsor, lehetővé téve az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe a szerző a legkülönbözőbb állatok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával. De szó esik arról is, hogy az emberben, mint az állatfajok egyikében is működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok, Lorenz pedig ironikusan jegyezte meg, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét." (Csányi Vilmos)

"Kötetünkben Weöres Sándor életvezetési tanácsai, filozófiai lírájának tömör összefoglalásai találhatók: teljes költemények éppen úgy, mint vers- illetve prózarészletek. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő Steinert Ágota adta, annak mintájára, ahogy a költő ezt tette A teljesség felé című munkájában. A Weöres Centenáriumi Év alkalmából kiadott könyv bepillantást enged Weöres Sándor "tanításaiba": nincsenek hősök és nemes eszmék az ember nélkül. A kötetet Orosz István grafikái díszítik." (a Kiadó)

"Az 1942-ben megjelent Ég és Föld Márai tudatosan befelé forduló, sztoikus időszakának termése. Marcus Aurelius tanácsát megfogadva "kulcsra zárja szívét", és csak az írásnak él. A kötet talán legélőbb része az öregedésről szól. A negyven és ötven év közti ember nem olyan csípős és türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. A jelennek él, mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése. Krúdy Gyuláról írja az önmagát is jellemző sorokat: Krúdy nem "avatott be" senkit a világ titkaiba. Fütyült az olvasóra, a világra. Ezzel a tiszta szándékkal ide lehet jutni végül, egy földszintes házba, Óbudára. Ez minden, amit elérhetünk. Ez a valóság. És ez Márai. Az aforizmagyűjtemény a Márai életbölcsességei sorozatban jelenik meg Kő Boldizsár illusztrációival." (a Kiadó)

Mindmáig kevéssé (vagy nem eléggé) ismertek a magát baloldalinak deklaráló szovjet rendszer hosszú fennállását biztosító intézményesített megtorlás stációi. Volt időszak, amikor évtizedeken keresztül, hivatalosan vagy nem hivatalosan, vallották sokan, hogy a szovjet lágerekbe "csak a bolsevik elit belharcaiban részt vevő férfiak és bátor nők" kerültek. Ma már tudjuk, mi az igazság: miért kell letagadni a pusztán származásuk miatt deportált koreaiak, kalmükök, németek, a milliószámra lágerbe küldött orosz parasztok szenvedését? Az ortodox egyház könyörtelen felszámolását, vagy a szovjetunióbeli zsidóüldözések lágerben elpusztult áldozatainak tragédiáját? Vagy a gyermekek számára létesített büntetőtáborokat és a kiskorúak törvényekben szabályozott kivégzését? Hátborzongató események, intrikák, legfelső politikai döntések és helyi önkények kavalkádja: a sztálini rendszer igazi arca. Ideje tárgyilagosan megvilágítani a kérdéskört a GULAG és Auschwitz értelmetlen, ostoba szembeállításával együtt. Ezt szolgálja a kor neves kutatójának, Gereben Ágnesnek a könyve, amely segít képet alkotni az emberiség közös közelmúltjának tragédiájáról.

A tisztulás, a bűnbánat, az engesztelés útja nem más, mind a boldogságra vezető út. Sokan vágyunk a boldogságra, a testi-lelki tisztulásra. Egy békésebb, nyugodtabb, egészségesebb életre. Ez a belső vágy igazította az emberek lépteit ősidők óta a zarándokutakra, hisz a magányos vándorlás nagyban segíthet bennünket abban, hogy elcsendesedjünk és megtisztuljunk, hogy lelkiismeretünk hangját meghallva, az életpályánkat bölcs döntésekkel nyugodtan kiigazítsuk, megvilágosodjon az életünk. A boldogság, a testi-lelki megtisztulás utáni vágy mindenkiben ott van. Sokan ezért lépnek rá a Szent Jakab zarándokútra, de a csíksomlyói Szűzanyához, és Rómába is sokan ezért indulnak el. A Fehér Szív Útjának 15 állomása van. Minden egyes parancsa az igazi boldogságra vezető út egy-egy fontos jelzőtáblája, melyek megismerése, megélése tartós, igazi boldogságot adhat itt e földön, és biztosan elvezet a mennyek országába is. Azt akarom, hogy az én örömöm - mondja Jézus Krisztus -, a ti örömötök legyen, és örömötök teljes legyen. Ezeket az állomásokat hosszan járva, az emberi létünk egy-egy nagyon fontos kérdését elmélkedhetjük át, a jó döntések megtisztítanak bennünket, és nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog életre vezetnek.

Valamit meg kell értenem, ezért írom fel. Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. (...) Most, idő múltával elcsodálkozom, miért is mentem.?... Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban. Mára Sándor 1941-ben írt remeklését indítja e sorokkal Egy csonka nap és egy kurta éjszaka az, amit a szülővárosában tölt, ám e röpke idő is elegendő, hogy újraélje a gyermekkort, és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival... És az örök dilemmával: mit is jelent Kassa, mint város, mint eszmény?

A könyv, amit eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. A könyv, amiről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét. A könyv, ami kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta. Az író talán legjelentősebb alkotása több mint hét évtized után jelenik meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében lát napvilágot. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését. A kötethez dr. Fried István írt szakmai utószót.

Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül "elrabolni", a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket...

"Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot" - írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig ... Folytatás ›› tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A mostani, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert elsősorban az élet és a világban tapasztalható nagy változások diktálják e sorokat Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943-1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza." (a Kiadó) A(z) Beszéljünk másról? (Könyv) szerzője Márai Sándor.

"Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot" - írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig ... Folytatás ›› tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A mostani, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert elsősorban az élet és a világban tapasztalható nagy változások diktálják e sorokat Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943-1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza." (a Kiadó) A(z) Beszéljünk másról? (Könyv) szerzője Márai Sándor.

Krónikás adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek. "A nevető Magyarország" kora sikerkönyve volt, de üzenete, értéke mit sem változott az eltelt száz esztendő alatt: a történetek ma is elevenen hatnak, a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a humor örök. Mi ez valójában: görbe tükör Magyarországról, a magyarokról? Szarkasztikus Monarchia-kép? Maró önkritika? A történelem romantikus oldala, netán az emlékezés megszépítő homálya? Gracza György összeállítása ritka pillanatfelvétel a 19. és 20. századi Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk-vagyunk valójában. Egy könyv, ami nekünk szól. Rólunk.

Lehet-e az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le. Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja; Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem igazságot szolgáltat (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórúgó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint fordítva? Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

A kötet folytatása és befejezése "Az igazi" című regénynek, mely a negyvenes évek elején jelent meg - írta az első kiadás jegyzetében Márai. Természetesen önálló mű (is), annyiban kapcsolódik az említett regényhez, hogy abban Judit a "titokzatos" harmadik fél a házasági háromszögben. ... Folytatás ›› Az emigrációban írt Judit a cselédlányból nagyvilági hölggyé változó asszony története, aki vágyik a házasság biztonságára... persze minek árán? Meg lehet változni egy kapcsolatban, vagy csupán az önös érdekek diktálnak ideig-óráig? Az utóhangban pedig ott a feloldozás és a csattanó... Márai hátborzongató képet fest a szerelemről, a magányról. Egyáltalán arról a másik valóságról, amiről hallgatni szoktak. A(z) Judit ...és az utóhang (Könyv) szerzője Márai Sándor.

A Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

"Így megy ez" - Vonnegut-életműkiadás a Helikon Kiadónál A fekete humor nagymesterének életműve új sorozatban kerül az olvasók elé, a Helikon Kiadó gondozásában. A sorozat kötetei akképp követik majd egymást, ahogy annak idején megjelentek. Időrendben. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus szerző. "A Titán szirénjei" eszeveszett száguldás téren, időn és erkölcsön át. A Föld leggazdagabb és legzüllöttebb embere, Malachi Constant meghívást kap egy távoli világokba tartó űrutazásra, egy gyönyörű nővel az oldalán. Persze a meghívás csapda - egyben pedig olyan merész vízió az emberi élet értelméről, amelyet csak Vonnegut mer kimondani.

"Így megy ez" - Vonnegut-életműkiadás a Helikon Kiadónál A fekete humor nagymesterének életműve új sorozatban kerül az olvasók elé, a Helikon Kiadó gondozásában. A sorozat kötetei akképp követik majd egymást, ahogy annak idején megjelentek. Időrendben. Semmi szemezgetés, kimazsolázás. Vonnegut tudniillik ma már klasszikus szerző. A "Gépzongora", Kurt Vonnegut első regénye Paul Proteus, a fiatal mérnök dermesztő története. Paul az emberhez méltó élet lehetőségét keresi egy teljesen gépesített világban, melyet egy szuperszámítógép ural. Lázadása klasszikusan vonneguti : őrülten vicces, vérfagyasztóan komoly - és ijesztően életszerű.