Helikon Kiadó strana 101 z 115

Jött az őz is, a szarvas, a borz, a császármadár, a nyúl, a róka, az egér, a rétisas, a kékgalamb, a fácán, a nyest és a nyuszt, a menyét és az ürgebürge. Meg mindenki, aki erdőn, mezőn, erdőszélen volt otthonos. Körülállták Sírós Frukkot, kérdezgették, nyugtatgatták, becézgették. De mindhiába, csak bömbölt dühödten. Az állatok tanakodtak. Mit tehetnének? Hallottál már a zöld lificről? Ijesztgettek már a mumussal, a konkóval, netán a gonosz bákásszal? Megkóstolnád a soványító palacsintát? Kíváncsi vagy, miért bömböl Sírós Frukk, vagy hogy min kapott össze az Északi és a Déli szél? Ha csak egy kérdésre is igennel válaszolnál, A manógyárban a helyed, Lázár Ervin kacagtató történetei és Szalma Edit szépséges grafikái közt!

Megjött a tavasz, leterítette köpenyét, s leült a dombra. Végignézett a berkeken, a kerteken, a lankákon s a réteken, a csupasz-kopasz fák és bokrok kopárló gyülekezetén. - No, amíg ezeket felöltöztetem... - szaladt ki a száján, de már mosolyogva szólt oda a körülötte legyeskedő szellőnek: - Eredj, szolgám, suttogd közhírré a fák és a bokrok között, hogy aki megmondja, meddig ér a rigófütty, azt elsőként s tetőtől talpig aranyvirágba öltöztetem. Kányádi Sándor mesegyűjteménye tizennégy, állatokról, természetről, gyermekkorról szóló, szívmelengető történetet tartalmaz. A kötetet Csíkszentmihályi Berta gyönyörű rajzai illusztrálják.

Lackfi János: A humor segít felröhögni a letapadt, évszázados lelki nyákokat. Aki nevetni tud magán, talán ritkábban jön indulatba, javul a kedélye, nem lesz olyan sérülékeny az önbecsülése. Van bennem egy csengő, amely manapság gyakorta jelez szellemi szmogriadót. Olykor fuldoklunk a politikai kipufogógázoktól. A nevetés viszont ózonbuborék. A nagy sikerű "Milyenek a magyarok" folytatásában sem csalódunk. Kedvcsinálóként álljon itt néhány görbe tükör: Szadista bölcsődalok, Külmagyarok, Rokonok és rókázások, A kínaiak a golyóikkal számolnak, Jégkocka ingnyakba. A nevetés és/vagy sírás garantált ezúttal is.

"Konrad Lorenz nemcsak az etológia tudományának megalapozásával lett világhírű, hanem azzal is, hogy különös képessége volt az eredmények, népszerű, olvasmányos bemutatására. A legismertebb ilyen könyve a Salamon király gyűrűje, amelyben sok szó esik a különböző állatok: halak, madarak, rágcsálók, kutyák, majmok otthoni nevelésének és megfigyelésének problémáiról, olvashatunk Lorenz legkedvesebb madarairól, a csókákról is, meg varjakról, hollókról, kakadukról és még sokféle egyéb állatról. Ha egy tudós etológus az állatok szabad, természetes viselkedését akarja megfigyelni a saját házában, sok váratlan eseménnyel kell számolnia. Megtudhatjuk például, milyen barátságosan látogatta idős édesapját 24 kis vadliba, és hogy nyomaikat hogyan őrizte meg a perzsaszőnyeg. A mulatságos, ironikus elbeszélésekben szinte észrevétlen tárul fel az etológia, az állatok viselkedésének tudománya is." (Csányi Vilmos)

Boris Vian e művének bő tíz évvel ezelőtt, Kalandárium címmel, már megjelent egy kétségkívül érdekes, de a francia eredetitől a szokásosnál nagyobb távolságot tartó magyar változata. A regény jelen kiadása új címmel és új fordításban kínálja az olvasóknak a viani szöveget, s e kötet egyúttal a Helikon Kiadó Vian-sorozatának első darabja. Boris Vian azon írók közé tartozik, akik műveikkel olyan népszerűséget vívtak ki maguknak, hogy utóbb még azok az ifjúkori szárnypróbálgatásaik, zsengéik sem kerülhették el a nyilvánosságot, amelyek publikálására a szerzők soha nem is gondoltak. Az Alvilágjárók, ez a krimibe oltott pikareszk kalandregény, Boris első nagyobb lélegzetű prózai műve eredetileg afféle "belső használatra" szánt olvasmány volt, amely a Vian család és a szerző baráti köre szórakoztatásának, harsány nevetésre fakasztásának nemes céljával íródott. Ám ez a fiókban maradt, s csak jóval a szerző halála után, 1966-ban kiadott regény azóta már az olvasók több generációjának szerzett emlékezetesen vidám perceket, mivel Vian már ebben a korai művében is tanúbizonyságot tesz szárnyaló fantáziájáról, egyedi humoráról és a nyelvi játékok iránti kivételes érzékéről.

"Konrad Lorenz ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába az ötvenes években. Az agresszió, az állatok legfontosabb viselkedésszabályozó mechanizmusa; működése révén alakul ki az állatcsoportokban a rangsor, lehetővé téve az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe a szerző a legkülönbözőbb állatok: halak, madarak, emlősök vizsgálatával. De szó esik arról is, hogy az emberben, mint az állatfajok egyikében is működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Ezt a felismerést nehezen emésztették meg a társadalomtudományok, Lorenz pedig ironikusan jegyezte meg, hogy a könyvével kapcsolatos reakciók is szépen bizonyítják az emberi agresszió létét és kíméletlenségét." (Csányi Vilmos)

"Kötetünkben Weöres Sándor életvezetési tanácsai, filozófiai lírájának tömör összefoglalásai találhatók: teljes költemények éppen úgy, mint vers- illetve prózarészletek. A tartalmi eligazodást szolgáló címek egy részét a szerkesztő Steinert Ágota adta, annak mintájára, ahogy a költő ezt tette A teljesség felé című munkájában. A Weöres Centenáriumi Év alkalmából kiadott könyv bepillantást enged Weöres Sándor "tanításaiba": nincsenek hősök és nemes eszmék az ember nélkül. A kötetet Orosz István grafikái díszítik." (a Kiadó)

"Az 1942-ben megjelent Ég és Föld Márai tudatosan befelé forduló, sztoikus időszakának termése. Marcus Aurelius tanácsát megfogadva "kulcsra zárja szívét", és csak az írásnak él. A kötet talán legélőbb része az öregedésről szól. A negyven és ötven év közti ember nem olyan csípős és türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. A jelennek él, mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése. Krúdy Gyuláról írja az önmagát is jellemző sorokat: Krúdy nem "avatott be" senkit a világ titkaiba. Fütyült az olvasóra, a világra. Ezzel a tiszta szándékkal ide lehet jutni végül, egy földszintes házba, Óbudára. Ez minden, amit elérhetünk. Ez a valóság. És ez Márai. Az aforizmagyűjtemény a Márai életbölcsességei sorozatban jelenik meg Kő Boldizsár illusztrációival." (a Kiadó)

Mindmáig kevéssé (vagy nem eléggé) ismertek a magát baloldalinak deklaráló szovjet rendszer hosszú fennállását biztosító intézményesített megtorlás stációi. Volt időszak, amikor évtizedeken keresztül, hivatalosan vagy nem hivatalosan, vallották sokan, hogy a szovjet lágerekbe "csak a bolsevik elit belharcaiban részt vevő férfiak és bátor nők" kerültek. Ma már tudjuk, mi az igazság: miért kell letagadni a pusztán származásuk miatt deportált koreaiak, kalmükök, németek, a milliószámra lágerbe küldött orosz parasztok szenvedését? Az ortodox egyház könyörtelen felszámolását, vagy a szovjetunióbeli zsidóüldözések lágerben elpusztult áldozatainak tragédiáját? Vagy a gyermekek számára létesített büntetőtáborokat és a kiskorúak törvényekben szabályozott kivégzését? Hátborzongató események, intrikák, legfelső politikai döntések és helyi önkények kavalkádja: a sztálini rendszer igazi arca. Ideje tárgyilagosan megvilágítani a kérdéskört a GULAG és Auschwitz értelmetlen, ostoba szembeállításával együtt. Ezt szolgálja a kor neves kutatójának, Gereben Ágnesnek a könyve, amely segít képet alkotni az emberiség közös közelmúltjának tragédiájáról.

A tisztulás, a bűnbánat, az engesztelés útja nem más, mind a boldogságra vezető út. Sokan vágyunk a boldogságra, a testi-lelki tisztulásra. Egy békésebb, nyugodtabb, egészségesebb életre. Ez a belső vágy igazította az emberek lépteit ősidők óta a zarándokutakra, hisz a magányos vándorlás nagyban segíthet bennünket abban, hogy elcsendesedjünk és megtisztuljunk, hogy lelkiismeretünk hangját meghallva, az életpályánkat bölcs döntésekkel nyugodtan kiigazítsuk, megvilágosodjon az életünk. A boldogság, a testi-lelki megtisztulás utáni vágy mindenkiben ott van. Sokan ezért lépnek rá a Szent Jakab zarándokútra, de a csíksomlyói Szűzanyához, és Rómába is sokan ezért indulnak el. A Fehér Szív Útjának 15 állomása van. Minden egyes parancsa az igazi boldogságra vezető út egy-egy fontos jelzőtáblája, melyek megismerése, megélése tartós, igazi boldogságot adhat itt e földön, és biztosan elvezet a mennyek országába is. Azt akarom, hogy az én örömöm - mondja Jézus Krisztus -, a ti örömötök legyen, és örömötök teljes legyen. Ezeket az állomásokat hosszan járva, az emberi létünk egy-egy nagyon fontos kérdését elmélkedhetjük át, a jó döntések megtisztítanak bennünket, és nyugodt, kiegyensúlyozott, boldog életre vezetnek.

Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül "elrabolni", a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket...

Valamit meg kell értenem, ezért írom fel. Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. (...) Most, idő múltával elcsodálkozom, miért is mentem.?... Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban. Mára Sándor 1941-ben írt remeklését indítja e sorokkal Egy csonka nap és egy kurta éjszaka az, amit a szülővárosában tölt, ám e röpke idő is elegendő, hogy újraélje a gyermekkort, és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival... És az örök dilemmával: mit is jelent Kassa, mint város, mint eszmény?

A könyv, amit eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. A könyv, amiről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét. A könyv, ami kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta. Az író talán legjelentősebb alkotása több mint hét évtized után jelenik meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében lát napvilágot. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését. A kötethez dr. Fried István írt szakmai utószót.

"Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot" - írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig ... Folytatás ›› tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A mostani, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert elsősorban az élet és a világban tapasztalható nagy változások diktálják e sorokat Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943-1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza." (a Kiadó) A(z) Beszéljünk másról? (Könyv) szerzője Márai Sándor.

"Végigmegyek a romnegyedeken, el a ház előtt, ahol valamikor, két évtizeden át otthonom volt, s a romok között látok még néhány ismerős bútordarabot, néhány könyvespolcot" - írja Márai a kötet címadó írásában. Valóban: a háború utolsó éveivel induló írások már alig-alig ... Folytatás ›› tudnak másról beszélni, mint a mindent elpusztító világégésről, 1945-től kezdődően pedig a (külső és belső) újjáépítés lehetőségeiről. Ennél is hangsúlyosabban változnak 1948-as emigrációja utáni írásai, melyek sokféle módon fogalmazzák meg jelenkora tollhegy alá kívánkozó politikai, irodalmi eseményeit. A mostani, záró kötet más jellegű publicisztikát tartalmaz, mint a sorozat korábbi darabjai, mert elsősorban az élet és a világban tapasztalható nagy változások diktálják e sorokat Márai Sándor számára. Összeállításunk az 1943-1978 közötti időszak (egy kivételével) valamennyi, eddig kötetben nem közölt írását tartalmazza." (a Kiadó) A(z) Beszéljünk másról? (Könyv) szerzője Márai Sándor.

Krónikás adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek. "A nevető Magyarország" kora sikerkönyve volt, de üzenete, értéke mit sem változott az eltelt száz esztendő alatt: a történetek ma is elevenen hatnak, a kötet ékes bizonyítéka annak, hogy a humor örök. Mi ez valójában: görbe tükör Magyarországról, a magyarokról? Szarkasztikus Monarchia-kép? Maró önkritika? A történelem romantikus oldala, netán az emlékezés megszépítő homálya? Gracza György összeállítása ritka pillanatfelvétel a 19. és 20. századi Magyarországról, Budapestről, a vidékről és egyáltalán arról, hogy milyenek is voltunk-vagyunk valójában. Egy könyv, ami nekünk szól. Rólunk.