Helikon Kiadó strana 108 z 115

A Müncheni Egyetem filozófiaprofesszorának műve 1950-ben jelent meg. A sikeres első kiadást hamarosan követte a második, a harmadik... A filozófiatörténet az ókori indiai, kínai filozófia leírásával veszi kezdetét, majd a hagyományos görög rész után a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás és a barokk gondolatrendszerébe nyerünk betekintést. Ahogy napjainkhoz közeledünk, a tárgyalás elmélyül. A tizenkilencedik és a huszadik század filozófiatörténeti problémái tárgyszerűen és sokoldalúan rajzolódnak ki a kötet lapjain, érintve többek között az államfilozófia, a jogfilozófia, az etika, a nyelvfilozófia kérdéseit. A szerző olyan kézikönyvet alkotott, amely történeti képbe ágyazva mutatja be az egyes korokat és szerzőket. Világos és érthető válaszokat keresett és talált a legsúlyosabb problémákra is, így művét a téma iránt érdeklődő olvasók széles tábora haszonnal forgathatja.

A regény főhőse maga az író, akinek éppen regényt kellene írni, de nem tudja, miről írjon, csak sok pénzt szeretne keresni vele. Ezzel a meglepő helyzettel indul a regény. Vagy nem is annyira meglepő? Írjon kutyáról? Írjon krimit? Írjon tragikus történetet? Természetesen mindegyik ellen megvan kapásból az ellenvetés: el lehet-e adni? Szóval látjuk, a harmincas években ugyanaz volt a sanyarú írói sors. Vaszary a tőle megszokott kacsintós pimaszsággal rögtön elkezdi hálóba fogni az olvasót: beavatja apró írói fortélyaiba, mígnem aztán szinte együtt választják ki az 1930-as évek bestsellerének helyszíneit, szereplőit, szerkezetét. Közben persze kikacsintva az olvasó felé is. Helyszín: Siófok, Hortobágy, Debrecen és Parádfürdő - nyáron, amikor mindenki szórakozni akar. A bonyolító eszköz: mindezeket a helyszíneket AUTÓVAL bejárni. És a négy ülésre pályázó hat fiatalember szeme előtt megjelenik a KISLÁNY is. Aki persze, a kor vágyképeinek megfelelően, Amerikából ruccant vissza az óhazába, mindösszesen szintén fiatal nagynénjének társaságában. Aztán el is kezd íródni a történet, csak a valódi írót közben folyton gyötri a pénztelenség. Vaszary habkönnyű és szellemes - mint mindig.

Tegnapi tanulságok lehetnek véresen maiak, tegnapi bűnök lehetnek újra meg újra az emberi szenvedés forrásait. Valóban, ezekben a drámákban főleg két embertípus összecsapását próbáltam színpadra vinni. Hogy ez válságos korszak jele-e, vagy az ember örök természetéből fakadó? Talán mindkettőről szó van. Némelyek szerint az ember lassanként mindnet legyőz, önmagát kivéve. Önnön gyengeségeit. Így a hatalommal való visszaélés

A lexikon nem csupán a szakembernek, sokkal inkább a művelt nagyközönségnek készült. Azokat az általános ismerteket öleli fel, értelmezi és magyarázza, amelyekkel a mindennapjainkban találkozhatunk, esetleg használjuk is őket fogalmi szinten, anélkül hogy pontos tartalmukat ismernénk. A pszichológia ismerettára manapság már az általános műveltség része, fogalmainak használata nélkül nem tudjuk sem magunkat, sem másokat értelmezni, leírni, elfogadtatni. Két terület egyesítésére vállalkozott a lexikon: az általános ismeretanyagot szócikkekben közli, ugyanakkor bizonyos fontos problématerületeket rövid esszék formájában tárgyal. Ezzel is jelzik a lexikon írói, szerkesztői, hogy a pszichológia kettős természetű: egyfelől tudomány, másfelől viszont minden embert érintő cselekvési terület. Ezek az esszék segítenek megérteni az egyes lelki jelenségeket, a tanulmányok végén található gazdag irodalomjegyzék pedig a szakemberek számára is hasznos forrásul szolgál.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag ''kínosabb'' feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

Ha az író elveszíti az intenzív kapcsolatot a színház világával, akkor drámaírói talentuma légüres térbe kerül, színművek írásáról lemond. Erre kényszerült az emigrációban Márai Sándor is - a magyar drámairodalom nagy veszteségére. Dialogizáló képessége, dramaturgiai biztonsága azonban mégsem maradt parlagon. Televíziós darabokat, rádiójátékokat írt, amelyeket a világ számos országában bemutattak: Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Dániában, Kanadában. Ezek a művek leperegtek a képernyőn, elhangzottak az idegen nyelvű rádióállomások adásaiban - de Márai Sándor magyar olvasói közül, híveinek nagy táborából hányan látták-hallották ezeket a televíziójátékokat, rádiódarabokat? Ez a kötet Márai - szerte a világban játszott és elhangzott - televíziós darabjait és hangjátékait gyűjti össze a magyar közönség számára.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag ,,kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor küllemében is megújult sorozatban közreadja a jegyzetekkel kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.

Az író talán legjelentősebb alkotása ez a mű, amely egyúttal a két világháború közötti magyar irodalomnak is egyik remekműve. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai írását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg gyermek- és ifjúéveit, testi- és lelki fejlődését, férfivá érését. De mindezeknek a történéseknek nála a család ad keretet, a családnak pedig az osztály, a polgárság, mert annak életformája, kultúrája szolgáltatja a mintát az egész családnak. A kötelezettségről vall ez a remekmű, hitvallásos módon: hűnek maradni egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, egy életformához: az európai kultúrához - még akkor is, amikor a város már "elveszett", az osztály széthullott, és az európai kultúrán is sebet ejtettek erőszakos hatalmak. A gyermekévek tájairól, a Felvidék magas fenyveseitől Budapestre, Berlinbe, Párizsba, Londonba és Velencébe kalauzolja el az olvasót, a személyes lét mezsgyéjét pedig a születés mérföldkövétől apja haláláig jelöli ki.

Klasszikus krimi: egy fiatalember megöli a szeretőjét, s utána elkezdődik a nyomozás, a bizonyítás, majd lesújt a büntetés. De talán még izgalmasabb, hogy mi történt előtte. Miért ölt Clyde? Miféle erők játéka végez az áldozattal és a tettessel is? F urcsa dolog, de a nagy naturalista regényben végül minden jelképpé válik, minden túlmutat önmagán, s amikor az olvasó leteszi a krimit, már tudja, hogy többet és mást kapott: társadalomkritikát és annál is többet erkölcsfilozófiát. Miután ugyanis m eggyőződtünk róla, hogy Clyde-nál sokkalta bűnösebb a társadalom, amely a maga konkrét és elvont mechanizmusával bűnbe hajszolja, felvetődik egy mélyebb és nehezebben megválaszolható kérdés: ez a társadalmi meghatározottság mennyiben veszi le a felel ősséget a tettes-áldozat válláról? Vagyis a regény látszólagos egyszerűsége ellenére is több síkon játszódik talán ennek köszönheti maradandóságát.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A kiadó e hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést.

Korlátozott példányszámú, félbőr kötéses, sorszámozott díszkiadás. Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor küllemében is megújult sorozatban közreadja a jegyzetekkel kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, frissen előkerült feljegyzést. Az új, teljes naplósorozat második kötete most félbőr kötéses kiadásban, 300 számozott példányban is kiadásra kerül.

Szindbád, a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye - és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot. Nem történik ugyan semmi, csak elmúlik egy élet - miközben ízeiben, színeiben és szagában föléled egy varázslatos Magyarország, egy mesés világ. Közben pedig csak gőzfürdőbe látogatunk, csöndben borozgatunk egy étteremben, tokaszalonna és főtt tányérhús fölött emlékezünk valami kimondhatatlanul szépre. Kinek ajánlja Márai ezt a művét? "Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörös bajszú főpincérnek, az íróknak s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."

Népünk európai történetének kezdetét, az őstörténetet és a honfoglalást mutatja be az Új Képes Történelem sorozat első kötete. Vajon hogyan maradhatott fenn és alapíthatott államot egy messziről jött nomád nép Európa szívében? Az "Árpád jöve magyar néppel" című kiadvány az állammá szerveződés folyamatát mutatja be érdekes történetek, tárgyi emlékek színes fotói segítségével. A könyvet több mint 300 színes fénykép, rajz és térkép illusztrálja. A sorozat kötetei: "Árpád jöve magyar néppel" - A magyarság őstörténete és a honfoglalás; Árpád örökében - Szent Istvántól III. Andrásig; Liliom és holló - Az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig; Megújulások kora - Magyarország története 1526-1711; A kétfejű sas hatalmában - Magyarország története 1711-1815; Nemzet születik - Magyarország története 1815-1849; A boldog békeidők - Magyarország története 1849-1914; A csonka ország - Magyarország története 1914-1945; A rebellis tartomány - Magyarország története 1945-1998; Erdély képes története a kezdetektől 1990-ig

"Csak egészen buta embereknek nincsen kabalájuk. Azoknak, akik olyan rettenetesen buták, hogy nem ismerik szívükben az alázatot. Akik nem tudják, hogy Jegyek és Házak állanak az égen, s a Jegyek állandóan üzennek nekünk. Akik nem tudják, mi a fájdalom, mert olyan buták, hogy érezni sem tudnak. Az érzéshez is ész kell. (...) De mi többiek, a kabalások, szerény játékosok, akik ismerjük a balszerencse titkait, alázatosan köszönünk a kéményseprőnek, és pénteken, tizenharmadikán, ha telefonhoz hívnak, lekopogtatjuk az asztalt, mielőtt felvesszük a hallgatót." Márai Sándor 1936-os elbeszélés gyűjteménye az utolsó kiadás után több évtizeddel végre ismét kapható.

Ha olyan csodálatos vagyok, miért vagyok még mindig egyedül? - tette fel a kérdést Susan Page előző könyvében. Új kötetében azt a témát járja körül, vajon hogyan őrizhetjük meg kapcsolatunk boldogságát, ha sikerült megtalálnunk a párunkat. Ma, a sok-sok önsegítő kézikönyv és önismereti csoportfoglalkozás korában már megtanultuk, milyen a hatásos kommunikáció, hogyan kell egyezségre jutni. Megtanultuk, hogyan fejezzük ki igényeinket, miként álljunk ki magunkért, hogyan viselkedjünk tisztességesen és ésszerűen egymással. Ezek fontos készségek, de talán nem elegendőek. Mivel hiányzik az együttérzés, az elfogadás, a tolerancia, az elismerés - röviden: a szeretet. Ez a könyv a szerzőtől megszokott bölcsességgel és finom humorral segít abban, hogyan őrizzük meg nehezen megszerzett boldogságunkat. A(z) Ha annyira szeretjük egymást, miért nem vagyunk boldogok? Könyv szerzője Susan Page.

Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.