Helikon Kiadó strana 106 z 115

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet”"című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Mikor Abády Bálint fiatal grófot felkérik, vállalja el a lélbányai országygyűlési képviselőséget, ő rövid habozás után elfogadja. Csupán azt köti ki, hogy párton kívüli programmal indulhasson. A jó neveltetést kapott és naiv Abádynak kevés fogalma van az élet nehézségeiről, hisz gyermekkorát a Theresianum előkelő intézetében, a vakációkat a dénestornyai kastélyban töltötte. Később az egyetemi évek, majd a diplomácia világa sem az élet árnyoldalaira vetették. Amikor hazatér Erdélybe, nemcsak a politikai helyzetre nincs felkészülve, de arra sem, hogy viszontlátja egykori beszélgetőtársát, a szép Milóth Adrienne-t, aki időközben férjhez ment...

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjava terméséhez tartoznak. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ban megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében meg jelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. Az első kötetként megjelent "Keleti költők" után most az angol és ame rikai nyelvterület lírájának legjava kerül sorra, kiegészítve a flamand és a holland költészet néhány érdekes alkotásával. A térben és időben rendkívül gazdag anyag nemcsak a bemutatott szerzők művészetének közvetítésére szolgál, hanem bevilágít Weör es alkotóműhelyének legtitkosabb zugaiba is. Fordítói életműve ugyanis saját lírai világának, s ez által a magyar irodalom egészének gazdagodását is elősegítette, igazolva Babits szavait: "minden műfordításkötet - s mennél nagyobb munka- és időáldoza ttal készült, annál inkább- vallomás az író nemzetéhez tartozása mellett; - bár vallomás egyúttal a nagy nemzetközi kultúra egysége mellett is..."

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a diplomáciai indíttatás, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a nagy vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles és érvényes panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Bánffy ragyogó tehetségének, nyelvi gazdagságának minden ismérve megcsillan a monumentális regény lapjain. Illés Endre a regény íróját olyan embernek tartja, aki gyönyörködik a világban, aki élvezi az életet, akit szórakoztat a világ változatossága, és aki kedvét leli mindenben, ami művészet és erőfeszítés. Ennek a színes és gazdag világnak a leírásáért már önmagában is érdemes kézbe venni ezt a kalandos, de ugyanakkor történetileg hiteles nagyregényt.

Az írói sikerek csúcsán (1941) megjelent Mágia című novellaválogatásban önvallomásos írások váltogatják egymást, az élet hétköznapi pillanatait felidéző, „élet és halál varázslatos titkait” (Örley István) kutató sorokkal. A szerző ezúttal sem marad hűtlen önmagához: olvasóinak felcsillantja a jelentéktelenben az örököt, élővé válik ég és föld kapcsolata, és a magányos ember, ha pillanatokra is, de önmagára talál.

Óva­tos­ság, ol­va­só! Ku­tya­tör­té­net következik… Ta­lán kö­te­les­ség­mu­lasz­tás ku­tyá­ról írni… Annyi sür­gős, ha­laszt­ha­tat­lan mon­da­ni­va­ló len­ne az em­ber­rel kapcsolatban… A vi­lág­ban ko­mor pró­fé­ták jár­nak, akik más­fé­le kö­te­les­ség­re in­tik mos­ta­ná­ban az írót, mint ku­tya­re­gény­re. Er­re gon­dol, de rög­tön szé­gyen­ke­zik is, mert a pró­fé­ták sza­vát kü­lön­ben sem ér­zi kö­te­le­ző pa­rancsnak s egy­sze­ri­ben szo­li­da­ri­tást vál­lal a pró­fé­ták­kal szem­ben a kutyával… Nem, csak a ku­tya s az em­ber idill­jé­ről ad­ni hírt, ez csak­ugyan ke­vés­sé iz­gal­mas feladat… De ta­lán, ha na­gyon oda­fi­gyel a ku­tyá­ra, meg­tud az em­ber­ről is valamit...

"A nagycsalád óramű pontosságú nagyüzem. A nagycsalád szerteguruló káosz. A nagycsalád öröm és boldogság. A nagycsalád élő, változó, állandó mozgásban lévő szövet. Rajtunk múlik, hogy ránk borulva megfojt, vagy alánk simulva megtart. A szülő bravúrartistának érzi magát: a gyerekekkel úgy zsonglőrködik, hogy egyszerre tartja levegőben mindegyiket. Egyszerre figyel mindegyikre, egyszerre öleli meg mindegyiket, egyszerre válaszol mindegyiknek, egyszerre ad gyógyító puszit mindenkinek, egyszerre öltözteti mindegyiket... A nagycsalád: zsonglőrmutatvány. A művész csak hajigálja a levegőbe a karikákat, elkapja őket, megint feldobja... és közben azért élvezi is a repülés boldogságát, ezt a szemet gyönyörködtető játékot. A mi játékunk négykarikás. Majdnem olimpia. Jöjjenek velem, bemutatom a sportágakat." (Süveges Gergő)

Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult

A kötet négy kisregénye időben szinte az egész Márai-életművet átíveli: A mészáros 1924-ben, az Eszter hagyatéka és a Déli szél 1939-ben látott napvilágot, a kötetet záró "krimi", a Szívszerelem (1985) pedig most jelenik meg először nyomtatásban. Valamennyi témája jellegzetesen márais: az emberi kapcsolatokat vizsgálja sors és titok, találkozás és elválás motívumain keresztül gazdag leírásokkal és belső monológokkal. Az Eszter hagyatéka Olaszországban és Németországban az elmúlt év legnagyobb könyvsikere volt.

Tudják Önök, hány babakocsi kell egy kétgyermekes háztartásba? Vagy mire való egy jó rücskös lábtörlő? S azt, hogy a kamaszkor már a születéskor elkezdődik? Igen, apává lenni nem nehéz. Apának lenni - az az igazi kihívás. A kötet írásaiban egy család, a mi családunk örömei tárulnak fel sok tucatnyi képben - apa-képben. Én olykor kacagva írtam. Az Olvasónak legalább csendes derűt kívánok.

A játék száz, 1-100-ig számozott kártyalapból áll. Minden lap egyik oldalán a zenetörténet egy-egy jelentős alkotójának arcképe szerepel. A másik oldalon rövid ismertető mutatja be az életút és életmű néhány jellegzetes vonását. A játékhoz mellékelt megoldófüzet tartalmazza a zeneszerző nevét, születési és halálozási helyét és idejét, valamint megnevezi fő műveit.

A játék száz, 1-100-ig számozott kártyalapból áll. Minden lap egyik oldalán a Biblia egy ismert alakja, alakpárja, csoportja szerepel egy festészeti alkotáson, valamint egy szövegrészlet. A másik oldalon az 50-50 ó- és újszövetségi szereplőhöz kötődő események, tettek olvashatók, néhány adatszerű közlés (származás, rokonság, megjelenítés, jeltárgyak, nyelvi, kultúrtörténeti vonatkozások), valamint egy rövid bibliai idézet, a szöveghely megadásával. A megoldófüzet tartalmazza a keresett alak, csoport nevét (katolikus, református, zsidó változatban), a festő nevét, a kép címét, az idézet szerzőjét, a mű címét, a szerzők születési és halálozási dátumait.

"Ment a szamár az úton, jött egy verda. A szamár segített neki, de a verda bunkózott vele. A szamár berágott. Aztán a gépsárkány lerohadt, és szamár szívatta egy kicsit, de a végén segített neki, és spanok lettek" - így fordította le diáknyelvre egy ismeretlen szerző Kányádi Sándor "Jeremiás és a Gépsárkány" című meséjét. A kiváló erdélyi költő harminc éven át írta a Napsugár című gyermeklapba verseit, meséit, igaz történeteit, nem csak gyerekeknek. E gazdag anyagból készül ez az új válogatás.

Roland a szerencse fia, még akkor is, ha egy milliós nyereséggel kecsegtető kvízjátékon elbukja a kérdést: milyen márkájú Columbo hadnagy autója? A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni a nyomorból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? Mi hiányzik ebből a kedves, olykor link és vagány, de folyton álmodozó fiúból? Vathy Zsuzsa, mielőtt a Roland-novellákat papírra vetette, hosszú ideig látogatta, figyelte, hallgatta hőseit, így tudott hiteles képet festeni arról a világról, amelyet sokan messzire elkerülnek, amelynek szereplőire többnyire legyintenek. A sokszor mulatságos, máskor keserű történetek arra intenek, az előítéletek gyakran tévútra vezetnek minket, mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg, hogyan élik mindennapjaikat 2011-ben a Kén utcaiak. Mit jelent ezen a lepusztult környéken a munka, a barátság, a szerelem, a család?

Roland a szerencse fia, még akkor is, ha egy milliós nyereséggel kecsegtető kvízjátékon elbukja a kérdést: milyen márkájú Columbo hadnagy autója? A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni a nyomorból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? Mi hiányzik ebből a kedves, olykor link és vagány, de folyton álmodozó fiúból? Vathy Zsuzsa, mielőtt a Roland-novellákat papírra vetette, hosszú ideig látogatta, figyelte, hallgatta hőseit, így tudott hiteles képet festeni arról a világról, amelyet sokan messzire elkerülnek, amelynek szereplőire többnyire legyintenek. A sokszor mulatságos, máskor keserű történetek arra intenek, az előítéletek gyakran tévútra vezetnek minket, mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg, hogyan élik mindennapjaikat 2011-ben a Kén utcaiak. Mit jelent ezen a lepusztult környéken a munka, a barátság, a szerelem, a család?

"Egy titokzatos vonzalom nyomába eredt Szigethy Gábor irodalomtörténész. A befutott író és a gyönyörű, tehetséges ifjú színésznő a negyvenes évek elején találkozik, s mindkettőjük életében fordulat következik. A sok képpel és dokumentummal illusztrál t könyv egy a világ elől eltitkolt szerelem története." (a Kiadó)

Talán a legrejtélyesebb Márai-regényt tartja kezében az olvasó. Egyszerre lélektani dráma, kémhistória, vallomás a szerelemről és a lét felfedhetetlen titkairól. Az 1943-ban megjelent "Sirály" főhőse 45 éves miniszteri tanácsos, aki olyan történelmi bejelentés megfogalmazására kényszerül, amely egyik napról a másikra megváltoztatja Magyarország életét. Alig teszi le a tollát s adja át a szigorúan titkos dokumentumot a gépírónőnek, amikor beállít az irodájába egy magát finnek mondó fiatal nő, aki megszólalásig hasonlít elvesztett kedveséhez. A férfi, aki érzelmi életét illetően Platónt szereti idézni -"olyan őszinte örömmel mondtam búcsút a szerelemnek, mintha csak egy őrült, kegyetlen úr mellől szöktem volna meg"-, besétál a csapdába. Nem t ud ellenállni a nő vonzerejének. A regény mögött minden bizonnyal ott van egy rejtélyes, a nagyközönség előtt soha meg nem vallott szerelem is. Az író életébe berobban a gyönyörű fiatal színésznő, Mezei Mária.