Helikon Kiadó strana 106 z 115

"Ment a szamár az úton, jött egy verda. A szamár segített neki, de a verda bunkózott vele. A szamár berágott. Aztán a gépsárkány lerohadt, és szamár szívatta egy kicsit, de a végén segített neki, és spanok lettek" - így fordította le diáknyelvre egy ismeretlen szerző Kányádi Sándor "Jeremiás és a Gépsárkány" című meséjét. A kiváló erdélyi költő harminc éven át írta a Napsugár című gyermeklapba verseit, meséit, igaz történeteit, nem csak gyerekeknek. E gazdag anyagból készül ez az új válogatás.

Roland a szerencse fia, még akkor is, ha egy milliós nyereséggel kecsegtető kvízjátékon elbukja a kérdést: milyen márkájú Columbo hadnagy autója? A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni a nyomorból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? Mi hiányzik ebből a kedves, olykor link és vagány, de folyton álmodozó fiúból? Vathy Zsuzsa, mielőtt a Roland-novellákat papírra vetette, hosszú ideig látogatta, figyelte, hallgatta hőseit, így tudott hiteles képet festeni arról a világról, amelyet sokan messzire elkerülnek, amelynek szereplőire többnyire legyintenek. A sokszor mulatságos, máskor keserű történetek arra intenek, az előítéletek gyakran tévútra vezetnek minket, mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg, hogyan élik mindennapjaikat 2011-ben a Kén utcaiak. Mit jelent ezen a lepusztult környéken a munka, a barátság, a szerelem, a család?

Roland a szerencse fia, még akkor is, ha egy milliós nyereséggel kecsegtető kvízjátékon elbukja a kérdést: milyen márkájú Columbo hadnagy autója? A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Itt él szüleivel és három lánytestvérével Roland, a kivételesen tehetséges, remekül rajzoló, szavaló, zenélő cigányfiú. Vajon ki lehet-e törni a nyomorból? Van-e esély a felemelkedésre? Mire elegendők a kiváló adottságok? Mi hiányzik ebből a kedves, olykor link és vagány, de folyton álmodozó fiúból? Vathy Zsuzsa, mielőtt a Roland-novellákat papírra vetette, hosszú ideig látogatta, figyelte, hallgatta hőseit, így tudott hiteles képet festeni arról a világról, amelyet sokan messzire elkerülnek, amelynek szereplőire többnyire legyintenek. A sokszor mulatságos, máskor keserű történetek arra intenek, az előítéletek gyakran tévútra vezetnek minket, mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg, hogyan élik mindennapjaikat 2011-ben a Kén utcaiak. Mit jelent ezen a lepusztult környéken a munka, a barátság, a szerelem, a család?

"Egy titokzatos vonzalom nyomába eredt Szigethy Gábor irodalomtörténész. A befutott író és a gyönyörű, tehetséges ifjú színésznő a negyvenes évek elején találkozik, s mindkettőjük életében fordulat következik. A sok képpel és dokumentummal illusztrál t könyv egy a világ elől eltitkolt szerelem története." (a Kiadó)

Talán a legrejtélyesebb Márai-regényt tartja kezében az olvasó. Egyszerre lélektani dráma, kémhistória, vallomás a szerelemről és a lét felfedhetetlen titkairól. Az 1943-ban megjelent "Sirály" főhőse 45 éves miniszteri tanácsos, aki olyan történelmi bejelentés megfogalmazására kényszerül, amely egyik napról a másikra megváltoztatja Magyarország életét. Alig teszi le a tollát s adja át a szigorúan titkos dokumentumot a gépírónőnek, amikor beállít az irodájába egy magát finnek mondó fiatal nő, aki megszólalásig hasonlít elvesztett kedveséhez. A férfi, aki érzelmi életét illetően Platónt szereti idézni -"olyan őszinte örömmel mondtam búcsút a szerelemnek, mintha csak egy őrült, kegyetlen úr mellől szöktem volna meg"-, besétál a csapdába. Nem t ud ellenállni a nő vonzerejének. A regény mögött minden bizonnyal ott van egy rejtélyes, a nagyközönség előtt soha meg nem vallott szerelem is. Az író életébe berobban a gyönyörű fiatal színésznő, Mezei Mária.

"Rákosi Mátyás Magyarországa. A teljes információs sötétség. Amit a mai nemzedék a rázúduló információs áradat világában elképzelni sem tud: csak a pártállami kormány tájékoztatása létezik, a két eszköz, a nyomtatott sajtó és a rádió útján. Körös-kör ül vasfüggöny, gyakorlatilag átláthatatlan. A polgár bent csak arról értesülhet, mit a hatalom akar, megenged, hirdet. A szovjet uralom alá került térségben ugyanez mindenütt. Kelet és Nyugat között a hidegháború állapota. Ebben a helyzetben születik Washingtonban a döntés: egy Európa keleti felébe irányuló rádióállomás létesítésével megtörni a kommunista tömegtájékoztatás monopóliumát. Münchenben felállítják a Szabad Európa Rádiót. A megalakulás, sorrendben, reggel hattól éjfél utánig: csehszlo vák, magyar, lengyel, majd, rövidebb műsoridővel, román és bolgár állomás. Aki, mint én, belép egy ilyen intézménybe, csak később ébred annak tudatára, hogy emberi számítás szerint soha nem térhet vissza hazájába. Aztán, harminckilenc év emigráció, b enne harminchárom Szabad Európa Rádió után, mégis. E szerkesztői pálya élményvilága az, amit az olvasó elé teszek." (Skultéty Csaba)

A két világháború közötti időszakban egy nemzedék kelt útra. Németh László San Remóba, majd Romániába, Cs. Szabó László "Kárpát kebelében" kalandozott, Illyés Gyula Oroszországot fedezte föl, Márai Sándor pedig elindult az Istenek nyomában. A hajdan i "riporter" aki végighaladt ezen a varázslatos úton, elsősorban élményeket gyűjtött, kötetének is ezt az alcímet adta Útirajz.

Hogyan vélekedett Márai Budáról, miért szerette szűkebb pátriáját, a Krisztinavárost, miért ragaszkodott a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához? Mit értékelt a kávéházakban, a kiskocsmákban, a Vár zegzugos utcáiban? Miért hitte, hogy Buda szeret hetőbb, mint Pest?

A dualizmus korának háromszoros miniszterelnökéről, a szétzilált magyar gazdaság felvirágoztatójáról, a nagy építőről egykori tanítványa, Görög Staub Károly írt izgalmas monográfiát. A számos korabeli fotóval illusztrált kötet híven követi Wekerle Sándor rendkívüli pályáját.

"Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag "kínosabb" feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született "Ami a naplóból kimaradt" sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez." (a Kiadó)

Márai Sándornak ez a színdarabja több mint hatvan év után jelenik meg újra. Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja. Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja. A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.

Márai Sándornak ez a színdarabja több mint hatvan év után jelenik meg újra. Márai Sándor 1944-ben írt Varázs című darabját 1945-ben mutatta be a Vígszínház Ajtay Andor és Tolnay Klári főszereplésével. Még abban az évben megjelent a dráma a Révai Testvéreknél, azóta azonban mintha elfeledkeztek volna róla, pedig a Márai-életmű legfontosabb erkölcsi kérdéseit boncolgatja. Krisztián, a nyugdíjba készülő, világhírű bűvész úgy dönt, hogy feleségül veszi a húszéves trapézművésznőt, a sokat nélkülöző Estellát. Azt szeretné, ha együtt vonulnának vissza. Ki is nézett egy Estellának tetsző házat, hogy ott éljen majd a lánnyal. Estella vágyik a kényeztetésre és nyugalomra, ám Maharamába, az állatszelídítőbe szerelmes, tőle vár gyermeket. Maharama most vehetné meg a világ leghíresebb idomított tigriseit, és éppen annyi pénzért, amennyibe a Krisztián által kiszemelt ház kerülne. Mindenki sorsdöntő lépés előtt áll, amikor elérkezik a lány huszadik születésnapja. Ez a nap valamennyi szereplő életét megváltoztatja. A negyvenes évei közepén járó Márai pontosan tudja, mi vár a hirtelen lángra lobbanó, idősödő férfiakra, hiszen a fiatal és gyönyörű Tolnay Klári őt is rabul ejti.

Miért éppen "Élő hal"? Hát mert élek, akár hal a vízben. Mert a hal ősi szakrális jelkép. Mert élek-halok életért-halálért. Mert élő és holt költők társaságában szeretek mulatni. Mert az élő halak olyan esendően tátognak az áruházi akváriumokban, hogy nem tudja nem önmagát látni bennük az ember. Mert próbálom élőben közvetíteni, hogy nap mint nap élünk és egy kicsit meg is halunk." (Lackfi János)

A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági "háromszög" történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. "Az igazi"-ban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A "Judit ...és az utóhang" pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a "mellékutca" helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

Az emigrációban írt Júdás-regény teszi teljessé Márai történelmi témájú prózáját. A mű központi kérdése: az áruló, illetve az árulás természetrajza.

Liszt oratóriuma, a Christus a 2011-es jubileumi év kiemelt műve lesz, magyar kezdeményezésre a zeneszerző születésnapján a világ számos koncerttermében egyidejűleg felhangzik majd. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontja különösen sok, értékes és látványos dokumentummal rendelkezik, amelyek ezzel a művel kapcsolatosak, többek között az egyik tétel szerzői kéziratával, amelynek fakszimile kiadását már régen tervezzük. Annak a reprezentatív kivitelű sorozatnak, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Helikon Kiadó Liszt Ferenc Zeneakadémiája címmel a bicentenáriumi évben indított, második kötetében tehát a Christus oratórium és a Zeneakadémia témáját járjuk körül. A Christus-t 1873. november 9-én, Liszt 50 éves művészi jubileumi ünnepségeinek keretében mutatták be Magyarországon. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményéből kiadványunkban bemutatunk számos, az eseménnyel kapcsolatos fényképet, műsort, kritikát, valamint az ünnepség alkalmából Pest városa által létrehozott Liszt-ösztöndíj alapító levelét, a Christus díszkiadású példányait Liszt hagyatéki könyvtárában, továbbá Juhász Aladár egykori Liszt-ösztöndíjas zeneakadémiai Liszt-növendék hagyatékából egy 14+2 oldalas eredeti Liszt-kottakéziratot, mely a Christus egyik tételének négykezes zongoraverzióját tartalmazza. Célunk az, hogy az Eckhardt Mária magyar és angol nyelvű tanulmányával, számos képpel megjelenő, tartalmi szempontból igényes, ugyanakkor igen látványos kiadvány egyaránt kielégítse a szakemberek és minden, a magyar kultúra iránt érdeklődő olvasó igényeit, EU elnökségünk és a Liszt-év idején reprezentálja méltó módon a Zeneakadémiát és Magyarországot bel- és külföldön egyaránt.