Helikon Kiadó strana 105 z 115

Hajrá, magyarok! Gerevich Aladár, Keleti Ágnes, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Papp László, Puskás Ferenc, Gyarmati Dezső, Balczó András, Kozma István, Kásás Tamás, Janics Natasa, Kolonics György. Zseniális vívók, akiket évtizedekig nem lehetett letaszítani a trónról, verhetetlen vízilabdázók, úszófenomének, kajak-kenusok, tornászok, birkózók, ökölvívók, öttusázók. A magyar sport olimpikon büszkeségeit vonultatja fel a Helikon Kiadó hetedik, százlapos kártyajátéka. Van, akit arcról felismerünk, és van, akinek azonosításához kell némi szöveges segítség, sőt olyan nagyszerű régi bajnok is akad, akinek kilétét a kártyához mellékelt megoldófüzet segít kideríteni. Az olimpiai kártya több nemzedéket szórakoztat, összehoz nagyszülőket és unokákat, és a sportrajongók népes táborát.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag kínosabb feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

"A magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig" című könyv célkitűzése, hogy közérthető módon nyújtson ismereteket a magyar külpolitika elmúlt százötven évének történetéről, az orientációs lehetőségekről, dilemmákról, döntésekről, mozgástérről. Tekintettel arra, hogy az átlagolvasónak az 1945 előtti magyar külpolitikáról többnyire vannak ismeretei, az összefoglaló, szintézis jellegén túl a munka a második világháború utáni évtizedek eseményeit, folyamatait mutatja be részletesebben, illetve ezek kapcsán szolgálhat elsősorban új információkkal. A 20. századi magyar külpolitika története a legapróbb részkérdésekig feldolgozott, és gazdag a hazai külpolitikai, diplomáciatörténeti szakirodalom is. Átfogó, összefoglaló jellegű kötet azonban kevés jelent meg, és azok is elsősorban az 1948 előtti időszakot tárgyalják részletesen. Egy szerkezetében, terjedelmében a felsőoktatásban is használható, a súlypontot a második világháborútól a jelenig terjedő időszakra helyező munka még nem született. Ez a könyv erre vállalkozik, szerzője önálló kurzus keretében oktatja a témát, és tanítási tapasztalatai indították ennek az összefoglalásnak a megírására, amelyet számos eredeti szöveg, dokumentum tesz sokrétűvé és az oktatásban is különösen jól használhatóvá.

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet”"című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Mikor Abády Bálint fiatal grófot felkérik, vállalja el a lélbányai országygyűlési képviselőséget, ő rövid habozás után elfogadja. Csupán azt köti ki, hogy párton kívüli programmal indulhasson. A jó neveltetést kapott és naiv Abádynak kevés fogalma van az élet nehézségeiről, hisz gyermekkorát a Theresianum előkelő intézetében, a vakációkat a dénestornyai kastélyban töltötte. Később az egyetemi évek, majd a diplomácia világa sem az élet árnyoldalaira vetették. Amikor hazatér Erdélybe, nemcsak a politikai helyzetre nincs felkészülve, de arra sem, hogy viszontlátja egykori beszélgetőtársát, a szép Milóth Adrienne-t, aki időközben férjhez ment...

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. "...1906 őszén helyreállt az államháztartás rendje. Nagy érdeme ez a koalíciós kormánynak." Vagy ez csak a látszat? Abády Bálint lassan beletanul a képviselőség feladataiba, túlesik a szűzbeszédén és napról napra szembesül a politika szövevényes világával is. Milóth Adrienne-nel való kínzó, szenvedélyes és titkos szerelmük közben az ország, a birtok gondjai nehezednek Abádyra, míg Adrienne szerelmi csalódásba belebetegedett húga istápolása mellett egyre jobban szenved férje, Uzdy Pál ridegségétől és kibontakozó őrültségétől.

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Abády nem fogadott szót szerelmének, nem nősült meg. Adrienne pedig nem vált el az elborult elméjű Uzdytól. Kislányát viszont végre maga nevelhetné, de már késő, nem hozhatók be a külön töltött évek, ezért intézetbe küldi. Abády Bálint közben nem szűnik meg nemes célokért küzdeni, ő adja elő az Erdély közönségéhez címzett határozatban álló követeléseket, mely szerint: "...itt az ideje, hogy végre pártkeretektől függetlenül összetartsunk azokban a kérdésekben, melyek szülőföldünket közvetlenül érdeklik, (...) itt az ideje, hogy megszüntessük ama visszás állapotot, melyben rólunk, de nélkülünk ítélkeznek..."

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordításirodalom legjava terméséhez tartoznak. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ban megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében meg jelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. Az első kötetként megjelent "Keleti költők" után most az angol és ame rikai nyelvterület lírájának legjava kerül sorra, kiegészítve a flamand és a holland költészet néhány érdekes alkotásával. A térben és időben rendkívül gazdag anyag nemcsak a bemutatott szerzők művészetének közvetítésére szolgál, hanem bevilágít Weör es alkotóműhelyének legtitkosabb zugaiba is. Fordítói életműve ugyanis saját lírai világának, s ez által a magyar irodalom egészének gazdagodását is elősegítette, igazolva Babits szavait: "minden műfordításkötet - s mennél nagyobb munka- és időáldoza ttal készült, annál inkább- vallomás az író nemzetéhez tartozása mellett; - bár vallomás egyúttal a nagy nemzetközi kultúra egysége mellett is..."

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a diplomáciai indíttatás, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a nagy vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles és érvényes panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Bánffy ragyogó tehetségének, nyelvi gazdagságának minden ismérve megcsillan a monumentális regény lapjain. Illés Endre a regény íróját olyan embernek tartja, aki gyönyörködik a világban, aki élvezi az életet, akit szórakoztat a világ változatossága, és aki kedvét leli mindenben, ami művészet és erőfeszítés. Ennek a színes és gazdag világnak a leírásáért már önmagában is érdemes kézbe venni ezt a kalandos, de ugyanakkor történetileg hiteles nagyregényt.

Óva­tos­ság, ol­va­só! Ku­tya­tör­té­net következik… Ta­lán kö­te­les­ség­mu­lasz­tás ku­tyá­ról írni… Annyi sür­gős, ha­laszt­ha­tat­lan mon­da­ni­va­ló len­ne az em­ber­rel kapcsolatban… A vi­lág­ban ko­mor pró­fé­ták jár­nak, akik más­fé­le kö­te­les­ség­re in­tik mos­ta­ná­ban az írót, mint ku­tya­re­gény­re. Er­re gon­dol, de rög­tön szé­gyen­ke­zik is, mert a pró­fé­ták sza­vát kü­lön­ben sem ér­zi kö­te­le­ző pa­rancsnak s egy­sze­ri­ben szo­li­da­ri­tást vál­lal a pró­fé­ták­kal szem­ben a kutyával… Nem, csak a ku­tya s az em­ber idill­jé­ről ad­ni hírt, ez csak­ugyan ke­vés­sé iz­gal­mas feladat… De ta­lán, ha na­gyon oda­fi­gyel a ku­tyá­ra, meg­tud az em­ber­ről is valamit...

Az írói sikerek csúcsán (1941) megjelent Mágia című novellaválogatásban önvallomásos írások váltogatják egymást, az élet hétköznapi pillanatait felidéző, „élet és halál varázslatos titkait” (Örley István) kutató sorokkal. A szerző ezúttal sem marad hűtlen önmagához: olvasóinak felcsillantja a jelentéktelenben az örököt, élővé válik ég és föld kapcsolata, és a magányos ember, ha pillanatokra is, de önmagára talál.

"A nagycsalád óramű pontosságú nagyüzem. A nagycsalád szerteguruló káosz. A nagycsalád öröm és boldogság. A nagycsalád élő, változó, állandó mozgásban lévő szövet. Rajtunk múlik, hogy ránk borulva megfojt, vagy alánk simulva megtart. A szülő bravúrartistának érzi magát: a gyerekekkel úgy zsonglőrködik, hogy egyszerre tartja levegőben mindegyiket. Egyszerre figyel mindegyikre, egyszerre öleli meg mindegyiket, egyszerre válaszol mindegyiknek, egyszerre ad gyógyító puszit mindenkinek, egyszerre öltözteti mindegyiket... A nagycsalád: zsonglőrmutatvány. A művész csak hajigálja a levegőbe a karikákat, elkapja őket, megint feldobja... és közben azért élvezi is a repülés boldogságát, ezt a szemet gyönyörködtető játékot. A mi játékunk négykarikás. Majdnem olimpia. Jöjjenek velem, bemutatom a sportágakat." (Süveges Gergő)

Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult

A kötet négy kisregénye időben szinte az egész Márai-életművet átíveli: A mészáros 1924-ben, az Eszter hagyatéka és a Déli szél 1939-ben látott napvilágot, a kötetet záró "krimi", a Szívszerelem (1985) pedig most jelenik meg először nyomtatásban. Valamennyi témája jellegzetesen márais: az emberi kapcsolatokat vizsgálja sors és titok, találkozás és elválás motívumain keresztül gazdag leírásokkal és belső monológokkal. Az Eszter hagyatéka Olaszországban és Németországban az elmúlt év legnagyobb könyvsikere volt.

Tudják Önök, hány babakocsi kell egy kétgyermekes háztartásba? Vagy mire való egy jó rücskös lábtörlő? S azt, hogy a kamaszkor már a születéskor elkezdődik? Igen, apává lenni nem nehéz. Apának lenni - az az igazi kihívás. A kötet írásaiban egy család, a mi családunk örömei tárulnak fel sok tucatnyi képben - apa-képben. Én olykor kacagva írtam. Az Olvasónak legalább csendes derűt kívánok.

A játék száz, 1-100-ig számozott kártyalapból áll. Minden lap egyik oldalán a zenetörténet egy-egy jelentős alkotójának arcképe szerepel. A másik oldalon rövid ismertető mutatja be az életút és életmű néhány jellegzetes vonását. A játékhoz mellékelt megoldófüzet tartalmazza a zeneszerző nevét, születési és halálozási helyét és idejét, valamint megnevezi fő műveit.

A játék száz, 1-100-ig számozott kártyalapból áll. Minden lap egyik oldalán a Biblia egy ismert alakja, alakpárja, csoportja szerepel egy festészeti alkotáson, valamint egy szövegrészlet. A másik oldalon az 50-50 ó- és újszövetségi szereplőhöz kötődő események, tettek olvashatók, néhány adatszerű közlés (származás, rokonság, megjelenítés, jeltárgyak, nyelvi, kultúrtörténeti vonatkozások), valamint egy rövid bibliai idézet, a szöveghely megadásával. A megoldófüzet tartalmazza a keresett alak, csoport nevét (katolikus, református, zsidó változatban), a festő nevét, a kép címét, az idézet szerzőjét, a mű címét, a szerzők születési és halálozási dátumait.