Helikon Kiadó strana 105 z 115

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra ... Folytatás ›› visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. A(z) A gyertyák csonkig égnek (Könyv) szerzője Márai Sándor.

"Lehet, hogy mindened megvan, de mégis oly gyakran egyedül érzed magad az emberek között. Lehet, hogy biztosnak hitt kincseidet egyszerre elveszítetted, félelmek gyötörnek, és nincs mibe kapaszkodnod. Érzed a lelked mélyén az olthatatlan szomjúságot a Végtelen, a szeretet, a jóság, a tiszta fény után. Tudd, ezt a hiányt nem tudja senki, semmi oldani, csakis Isten áldó, életadó jelenléte. Nagyon fontos lenne, hogy tudatosan leülj a szobádban, a csendben, és feltedd magadnak a kérdést: hiszed-e, hogy aki a nyelvedet adta, tud szólni hozzád, aki a füledet teremtette, kész és képes meghallani a szavaidat? Akarsz-e kapcsolatba lépni, barátságot kötni a végtelen bölcs, jóságos Istennel, hogy erőt és útmutatást kapj tőle? Vagy pedig úgy éled le az életedet, mint az utazó, aki térkép és GPS nélkül indul felfedezőútra, csak saját józan eszére és mások tanácsára hallgat? Így sem lehetetlen célba érni, de mennyivel szebb, biztonságosabb, egyszerűbb úgy, hogy kéred és elfogadod annak a segítségét, aki végtelen szeretettel megformálta a világunkat és téged is. Merj belekapaszkodni e végtelen jósággal hozzád hajló szeretetbe, alázattal fogd meg Teremtőd kezét, és hagyd, hogy vezessen - ebben szeretne segítségedre lenni ez a könyv." (Böjte Csaba)

"Emberi léted kibontakozásának fontos ideje, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: "Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak!" A valóságban azt tapasztaljuk: sok kísértés kezdi ki a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, a házastársi szerelmet. Az oltár előtt a keresztre tett eskü könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt. Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, sok házasság felbomlik, azért még nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak megküzdeni a felmerülő nehézségekkel. Könyvünkben végigvesszük a házasság útjának 18 mérföldkövét, melyekre, ha tudatosan készültök, könnyebben megbirkóztok velük. Imádkozom azért, hogy töretlen hűséggel szeressétek egymást, és egymás iránti szerelmeteket mindeneken keresztül megőrizzétek." (Böjte Csaba)

Gabnai Katalin új könyve ismét a színjáték világába visz. Drámatanárok és tanítók, egyetemisták és művészeti iskolák hallgatói jól ismerik a több kiadást megért "Drámajátékok" című könyvét, mely elsősorban a közösségi nevelést, és a személyiségfejlesztést segítő, a várható közönség reménye nélkül is nagyszerűen használható gyakorlatokat és módszertani tanácsokat tartalmaz. Ez a mostani kötet színházbarátoknak, szülőknek és tájékozódni kívánó diákoknak szól: alapozó tudnivalókat, bevezető ismereteket kínál, és azok számára lesz igazán érdekes, akik maguk is megpróbálkoztak már színielőadás létrehozásával. A kötet nem titkolt célja, hogy segítséget adjon azoknak a tanároknak, akik a drámák olvasása mellett színházi előadások megbeszélésével is szívesen foglalkoznak. Az ismeretterjesztés feladatát és a szakmaiságot egyaránt fontosnak tartó, személyes hangú könyv a színház- és drámatörténet nagy alakjainak felvillantása mellett gyakorlati kalandokra is csábít. Nem akar előadás-elemző irányzatokat követni, de mindent megtesz azért, hogy hozzásegítse élményeik kifejezéséhez az ezt megosztani vágyókat. A világszínház meghatározó alakjaival és nagy művek híres soraival is találkozhat az olvasó a további tájékozódásra, olvasásra és színházba járásra bátorító "Színházas könyv"-ben.

A nagy sikerű Ablak a végtelenre című kötet után Böjte Csaba újabb beszélgetős könyvében is a kereső embert leginkább izgató kérdésekre válaszol. Mire jók a szentségek, mire figyelmeztet a Tízparancsolat? Hogyan navigál minket a boldogság felé a mindig megbocsátó Isten? Mire tanít Jézus, s hogyan kell az evangéliumi tanítást a hétköznapok helyzeteire lefordítani? Csaba testvér rendíthetetlen hittel, életismerettel és sok-sok humorral próbálja mindenki számára vonzóvá tenni a hit igazságait, az egyház tanítását. A születéstől a halálig követi az emberi élet fordulópontjait, s azt hirdeti, soha nem késő az újrakezdés: a kétségbeejtő helyzetekből is van kiút. Böjte Csaba válaszol Karikó Éva kérdéseire.

Csaba testvért, az erdélyi ferencest, a nehéz helyzetben élő gyermekek megmentőjét, 1500 szociális árva nevelőapját ma már senkinek nem kell bemutatni. Minden egyes szavának súlyt és hitelt ad élete, nem csupán beszél Isten országáról, hanem mindent meg is tesz, hogy ez az ország itt a földön kibontakozzon. Karikó Éva az apostoli hitvallás, az ún. Hiszekegy állításaira fűzte fel a kérdéseit. A válaszok minden egyes gondolata az életből merít, az életről szól végtelen bölcsességgel és egyszerűséggel, nemcsak a hitigazságokat mutatja be, hanem azok megvalósítását a több évtizedes lelkipásztori és nevelői munka tapasztalatából merítve. Szavaival összecsengnek nagy költőink, gondolkodóink, szentjeink sorai, amelyek alátámasztják Csaba testvér gondolatait.

A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági „háromszög” történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. Az igaziban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A Judit... és az utóhang pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a „mellékutca” helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története - a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.

"A sminkkönyv ötlete már régóta motoszkált a fejemben. Bárhová megyek, mindig figyelem az arcokat, és azon gondolkodom, hogyan tehetném őket szebbé. Nagyon sok nő nem is sejti, milyen szépség rejlik benne, ami egy kis segítséggel a felszínre hozható. Lenyűgöző a smink ereje - hogy ... Folytatás ›› a segítségével egy fáradt, szürkés arc is életre kel és kivirágzik. Van, hogy egy jól megválasztott rúzs vagy szempillaspirál jóvoltából egy másik nő köszön vissza a tükörben. Ezért határoztam el, hogy régóta dédelgetett vágyamat megvalósítom, és elkészítem ezt a könyvet. Azt szeretném, hogy a nők merjenek szebbek lenni, merjék sminkelni magukat a hétköznapokban, próbálkozzanak, kísérletezzenek, hogy mi áll nekik jól." (Véger Fibi) A(z) Smink (Könyv) szerzője Véger Fibi, Zólyomi Norbert.

Hajrá, magyarok! Gerevich Aladár, Keleti Ágnes, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Papp László, Puskás Ferenc, Gyarmati Dezső, Balczó András, Kozma István, Kásás Tamás, Janics Natasa, Kolonics György. Zseniális vívók, akiket évtizedekig nem lehetett letaszítani a trónról, verhetetlen vízilabdázók, úszófenomének, kajak-kenusok, tornászok, birkózók, ökölvívók, öttusázók. A magyar sport olimpikon büszkeségeit vonultatja fel a Helikon Kiadó hetedik, százlapos kártyajátéka. Van, akit arcról felismerünk, és van, akinek azonosításához kell némi szöveges segítség, sőt olyan nagyszerű régi bajnok is akad, akinek kilétét a kártyához mellékelt megoldófüzet segít kideríteni. Az olimpiai kártya több nemzedéket szórakoztat, összehoz nagyszülőket és unokákat, és a sportrajongók népes táborát.

Emberi léted kibontakozásának fontos perce, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak! A valóságban azt tapasztaljuk, hogy sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet. Az oltár előtt a keresztre tett eskü könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt. Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak bánni a felmerülő nehézségekkel. Könyvünkben végigvesszük a házasság útjának 18 mérföldkövét, azok örömét, sajátos feladatait, kihívásait, melyekre ha tudatosan készültök, könnyebben megbirkóztok velük. Imádkozom azért, hogy töretlen hűséggel szeressétek egymást, kapcsolatotokat ápoljátok, és egymás iránti szerelmeteket mindeneken keresztül megőrizzétek. - (Böjte Csaba)

Tűzijáték - talán leginkább ez lehetne a színes és mozgalmas kötet valódi műfaja. Ha nem éppen vízizene, hiszen olvasása csak úszóknak (vagyis a magyar társadalom nagyobbik részének) ajánlott. Akad itt szerelem mamuszban, zombi kis fehér Suzukiban, emberhamburger és szappanopera, templomi szúnyog és bánatos protézis. Utazhatunk mohából készült traktoron, találkozhatunk mézes késekkel összehasogatott költőkkel, Szárnyati Gézával, a malaccal, és megtudhatjuk, vajon parasztkolbász-e az élet. A szerző precízen csapongó figyelemmel vizslatja saját mindennapjait, korunk világméretű történéseit, a lehető legjobb költőket és verseket, örökifjú klasszikusokat és patinás kortársakat. Mohón keresi az életet, no meg annak értelmét pizzakölteményekben és bizniszkarácsonyban, foci-katedrálisban és barkácsolt mennyországban, utcaművészetben és fára lógatott harisnyanadrágban, urológiai rendelésen és a teveháton szürcsölt kóla ízében. Útikalauz fotelben száguldó világvándoroknak.

Márai Sándor naplóinak eddigi magyar kiadása korántsem teljes - a köteteket vagy maga az író, vagy a kiadó állította össze, esetenként kihagyva a személyesebb, illetve politikailag kínosabb feljegyzéseket. A helyzet orvoslására született Ami a naplóból kimaradt sorozat azonban szintén válogatás, teljes naplókiadás tehát nincsen. A Helikon Kiadó ezt a hiányosságot kívánja megszüntetni, amikor új sorozatban közreadja a jegyzetekkel, hely-, név- és tárgymutatóval kiegészített teljes naplót, amely tartalmaz minden eddig megjelent, valamint számos, nyomtatásban még soha nem közölt, a hagyatékból frissen előkerült feljegyzést. A nagyszabású vállalkozás kétségtelenül hozzájárul majd Márai Sándor, az író és az ember minél teljesebb megértéséhez.

"A magyar külpolitika története 1848-tól napjainkig" című könyv célkitűzése, hogy közérthető módon nyújtson ismereteket a magyar külpolitika elmúlt százötven évének történetéről, az orientációs lehetőségekről, dilemmákról, döntésekről, mozgástérről. Tekintettel arra, hogy az átlagolvasónak az 1945 előtti magyar külpolitikáról többnyire vannak ismeretei, az összefoglaló, szintézis jellegén túl a munka a második világháború utáni évtizedek eseményeit, folyamatait mutatja be részletesebben, illetve ezek kapcsán szolgálhat elsősorban új információkkal. A 20. századi magyar külpolitika története a legapróbb részkérdésekig feldolgozott, és gazdag a hazai külpolitikai, diplomáciatörténeti szakirodalom is. Átfogó, összefoglaló jellegű kötet azonban kevés jelent meg, és azok is elsősorban az 1948 előtti időszakot tárgyalják részletesen. Egy szerkezetében, terjedelmében a felsőoktatásban is használható, a súlypontot a második világháborútól a jelenig terjedő időszakra helyező munka még nem született. Ez a könyv erre vállalkozik, szerzője önálló kurzus keretében oktatja a témát, és tanítási tapasztalatai indították ennek az összefoglalásnak a megírására, amelyet számos eredeti szöveg, dokumentum tesz sokrétűvé és az oktatásban is különösen jól használhatóvá.

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet" című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A bonchidai kastély urának, a polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Abády nem fogadott szót szerelmének, nem nősült meg. Adrienne pedig nem vált el az elborult elméjű Uzdytól. Kislányát viszont végre maga nevelhetné, de már késő, nem hozhatók be a külön töltött évek, ezért intézetbe küldi. Abády Bálint közben nem szűnik meg nemes célokért küzdeni, ő adja elő az Erdély közönségéhez címzett határozatban álló követeléseket, mely szerint: "...itt az ideje, hogy végre pártkeretektől függetlenül összetartsunk azokban a kérdésekben, melyek szülőföldünket közvetlenül érdeklik, (...) itt az ideje, hogy megszüntessük ama visszás állapotot, melyben rólunk, de nélkülünk ítélkeznek..."

Gróf Bánffy Miklós "Erdélyi történet”"című regénye tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A polihisztor erdélyi arisztokrata írói munkásságának legnagyobb lélegzetű alkotása három részben meséli el Abády Bálint életét. A családi háttér, a politikai karrier, a kaszinói tagság egyaránt lehetővé tette, hogy Bánffy otthonosan mozogjon a báltermek, a kártyaszobák, a vadászatok, a lóversenyek, a szerelmi és a politikai csatározások berkeiben, hiteles panorámát festve az erdélyi arisztokráciáról. Mikor Abády Bálint fiatal grófot felkérik, vállalja el a lélbányai országygyűlési képviselőséget, ő rövid habozás után elfogadja. Csupán azt köti ki, hogy párton kívüli programmal indulhasson. A jó neveltetést kapott és naiv Abádynak kevés fogalma van az élet nehézségeiről, hisz gyermekkorát a Theresianum előkelő intézetében, a vakációkat a dénestornyai kastélyban töltötte. Később az egyetemi évek, majd a diplomácia világa sem az élet árnyoldalaira vetették. Amikor hazatér Erdélybe, nemcsak a politikai helyzetre nincs felkészülve, de arra sem, hogy viszontlátja egykori beszélgetőtársát, a szép Milóth Adrienne-t, aki időközben férjhez ment...