Helikon Kiadó strana 112 z 115

Heim Hochland, Bajorország, 1944. Az árja faj utánpótlásának biztosítására alapított szülészeten harmonikus környezetet biztosítanak a tiszta vérű édesanyák és újszülöttjeik számára. Itt él a könyv három főszereplője. A francia Renée, aki miután beleszeretett egy német katonába, a csecsemőotthonban talál menedéket, miközben gyermeke megszületésére vár. A német Helga, a várandós nők és csecsemők gondozásáért felelős mintaápoló, aki csak fokozatos ébred rá, hogy nincs minden rendben a Himmler alapította és pártfogolta Lebensborn-otthonok körül. És a lengyel Marek, egy deportált, legyengült lengyel férfi, aki más foglyokkal együtt építi a létesítményt kiegészítő házakat. Ahogy a szövetséges erők közelednek, az addig biztos hátteret nyújtó intézmény élete is egyre nehézkesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, és a három főszereplő sorsa gyökeresen megváltozik. Caroline de Mulder könyve páratlan érzékenységgel tárja fel a női sorsokat a náci Németország ép ésszel felfoghatatlan kulisszái között."Egy árja gyerekgyár dermesztő regénye." (Le Monde)"Önöknek hála, kedves anyák, akik a legjobb vérből valók, vom besten Blut, és olyan társat is választottak, akik faji szempontból szintén a legmagasabb értéket képviselik, néhány nemzedék alatt Németországunkban a tisztátalan vérnek nyoma sem marad. Legfeljebb egy évszázad kérdése. A Heimeket azért hoztuk létre, hogy itt megszülessenek fajunk legkiválóbb példányai: az önök gyermekei. A mi hitvallásunk - a vérünk."Caroline De Mulder 1976-ban született Gentben, franciául beszélő belga író. Felváltva tanult hollandul és franciául, ezért azt vallja, hogy két anyanyelve van. Párizsban és Namurban él, utóbbi városban irodalmat tanít az egyetemen. Számos elismerésben, például a rangos Sade-díjban részesült eddigi pályafutása során. Több regény szerzője. Magyar nyelven ez az első könyve.

Lehet-e értékes életet élni állandó fájdalom mellett?Mi történik velünk, ha a migrén miatt folyamatos szobafogságra vagyunk ítélve?Teljes értékű anyának érezhetjük-e magunkat, ha emiatt sokszor képtelenek vagyunk jelen lenni gyerekeink életében?A világon minden nyolcadik ember migrénben szenved, Magyarországon pedig mintegy 1,2 millió embernek kell együtt élnie vele. Celia Svedhem mélyen személyes könyvéből egyszerre ismerhetjük meg egy kétgyermekes anya krónikus migrénnel folytatott küzdelmét és a migrén kultúrtörténetét.Ahogy a szerző a gyógyulás útjait keresi, fokozatosan feltárul előttünk, hogy jutottunk el a kezelésben a fejre kötözött vakondtól az ISTDP-terápiáig, hogyan próbált úrrá lenni fájdalmain Charles Darwin, Sigmund Freud és Virginia Woolf, és hogyan fordította kreatív energiává migrénes tapasztalatait Salvador Dalí, Richard Wagner vagy épp Lewis Carroll. Svedhem minden részletre kiterjedő nyomozása nemcsak a betegség összetettségét mutatja meg, de azt is, hogyan enyhíthetjük panaszainkat és nyerhetjük vissza a kontrollt az életünk felett.Celia Svedhem svéd pszichológus, író. Rendszeresen ír irodalomról és pszichológiáról a Göteborgs-Posten, a Vi, a Psykologtidningen és a Svenska Yle számára. Két gyerekkönyv szerzője.

"Ki ne szeretne visszautazni a múltba és megismerni az igazi Sisit? Megtudni, hogyan igyekezett megtalálni a helyét a bécsi udvarban és megfelelni anyósa, Zsófia főhercegné elvárásainak? Tanúja lenni egy lángoló szerelemnek és egy rendkívül súlyos házassági válságnak?Nem kis kihívás Sisi életének ezt az időszakát hitelesen rekonstruálni. A regény lapjain mégis olyan elevenen és valósághűen jelennek meg az események, mintha valóban ott lennénk Erzsébet királyné mellett a császári udvarban eltöltött első nyolc évének legboldogabb és leggyötrelmesebb pillanataiban.Vas Viktória kimerítő alapossággal tanulmányozta a forrásokat, és a korszak etikettjében is jártasságot szerzett, hogy az udvari életet autentikusan tárja elénk. Regénye bizonyság arra, hogy be lehet mutatni a császári pár kapcsolatát a mai kor igényeinek megfelelő intim részletességgel a történelmi hitelesség csorbulása nélkül is."Káli-Rozmis Barbara"Akármit tett, bármennyire próbált megfelelni - szépnek lenni, kedvesnek, odaadónak -, mindig volt valami, ami miatt rossz szemmel néztek rá. Ha visszahúzódott, önzőnek tartották. Ha megjelent, akkor feltűnősködőnek. Ha szót emelt, hálátlannak. Ha hallgatott, közönyösnek. És ahogy egyre világosabban látta mindezt, úgy vált számára bizonyossá: lehet, hogy ő a császárné, de itt sosem lesz több megtűrt személynél."Vas Viktória több mint húsz éve aktívan kutatja Erzsébet királyné életét. 2019 óta ölti magára Sisi alakját változatos programokon, önállóan vagy más előadókkal közösen, illetve rövidfilmekben és a sajtó különböző felületein is alakította már a királynét. Legfőbb célja, hogy a közönség ne csak egy történelmi alakot, hanem az érző embert lássa Erzsébetben.www.aqueensstories.hu

Lehet egyáltalán válaszokat kapni alapvető kérdésekre, vagy a hallgatás a megfelelő válasz, mert a lényeg kimondhatatlan? A tábornok irányította diktatórikus beszélgetés (vagy inkább magánbeszéd) kizárólag a saját logikája szerint igaznak tartott gondolatokat fogadja el, Konrád részéről is azt tolerálja, amit hallani szeretne - amint a monológ dialóggá válna, Henrik barátjába fojtja a szót. Önfeltáró, a mélyben őrzött érzelmek, gondolatok kimondásán alapuló, öngyógyító monológ ez, mely ugyanakkor életképtelen a másik jelenléte nélkül, mivel két, egymást mélyen értő ember között zajlik.  Mészáros Tibor "Túlélni valakit, akit olyan nagyon szerettünk, hogy ölni is tudtunk volna érette, túlélni valakit, akihez olyan közünk volt, hogy majdnem belehaltunk, ez egyike az élet titokzatos és minősíthetetlen bűntényeinek."  

Márai Sándor számára Kassa nem csupán egy város, a szülővárosa, de jelkép is: az európai, polgári műveltségé. A Kassai őrjárat nem a szó hagyományos értelmében vett útirajz. Írójának az utazás ad alkalmat, hogy e nagyobb lélegzetű esszében a kor kérdéseiről elmélkedjék. Márai a szellem védelmében lép fel, egy kultúra védelmezőjeként, s egyben kritikusaként. [...] Mint oly sokan a korban, az írástudók felelősségét vizsgálja. Mekis D. János ,,A malom zúg, hajnalodik, az ifjúság elmúlt. Holnap még egyszer végigmegyek a Városon, ahol az élet kezdődött; meg akarok keresni valamit. Az élet elvesztett értelmét akarom megkeresni. Még egyszer a forrás fölé akarok hajolni, megismerni egy arcot, amelyre már csak halványan emlékszem, megízlelni egy tiszta és hűvös emléket, amely kristályos áradással ömlik a lélekben, mint a hegyi patakok. Az arcvonal, amelynek minden európai szellemi ember közkatonája volt, összeomlott; indulj még egyszer őrjáratra, a romok és beomlott állások között, mielőtt megöregszel és elhullasz valahol. Talán megtalálsz így valamit, ami értelmet ad az életnek, talán ki tudod mondani az elhazudott igazság egy részletét, talán nyugodtabban halsz meg aztán, földön, vízben vagy levegőben, ha már nyugodtan élned nem lehetett." Márai Sándor (Kassa, 1900 - San Diego, 1989): író, költő, újságíró.  

Sokféle értelemben hibrid Andrei Dósa önéletrajzi regényének elbeszélői hangja: egyszerre magyar és román, idealista és cinikus; olykor mintha Holden Caulfield kamaszkori vívódásait látnánk a Székelyföld kulisszái között, máskor Karl Ove Knausgard kíméletlen őszinteségével szembesülünk. Útkeresése során a szerző-főhős valamiféle ösztönös erkölcsi és esztétikai iránytűt követve próbál kikeveredni az identitások kusza hálójából, anélkül hogy pontosan tudná, milyen árat kell majd ezért fizetnie."Hogy bebizonyítsa, hogy ő egy igazi székely, Atti felmászott a Királykőre, magával cipelt egy magnót, és amikor felért a csúcsra, betette kazettán a székely himnuszt, felhúzta maximumra a hangerőt, és elkezdte ordítani a szöveget."Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban. Az egyik legfontosabb román nyelvű magyar író, eddig öt verseskötete és két regénye jelent meg. Műfordítóként Kosztolányit, Petrit, Kemény Istvánt és sok más kortárs magyar szerzőt ültetett át román nyelvre. Jelenleg a Poesis International című folyóirat szerkesztője. Füveskert című regénye 2023-ban jelent meg a Helikon Kiadó Margó-könyvek sorozatában.

Most, amikor Közép-Európában újból jelentkeznek azok a feszültségek, amelyek soha nem csitultak el és nem oldódtak meg teljesen, s amikor a régiót újból fenyegeti keletről a hatalmas Oroszország, nem árt mélyebben megismernünk Közép-Európa múltját és konfliktusaink gyökereit.Martyn Rady új könyvében végigkövethetjük, ahogy a népvándorlás korában egymást követő hullámokban ideérkező népcsoportok folyamatos és csak ritkán csituló harcok közepette mégiscsak többé-kevésbé stabil államokat hoznak létre, hogy aztán földjeiket tatárok, törökök, majd oroszok (és szovjetek) dúlják szét, újra meg újra szétszaggatva és saját vízióik szerint átalakítva a régiót.Az itt élő népek-nemzetek nagyszerű kulturális teljesítményekkel gazdagították a világot, ugyanakkor bennük alakult ki az a modern nacionalizmus is, amely aztán számos alkalommal szembefordította őket egymással.Vallási és politikai eszmék folyamatos csatatere volt Közép-Európa, amelyben Magyarország - nyelvrokonok nélkül - hol több, hol kevesebb sikerrel próbálta megtalálni a helyét."Sok tekintetben meghökkentően eredeti, s ugyanakkor tudományosan precíz; olvasható tiszta élvezetből és szakmai kutatómunka keretében egyaránt."TelegraphMARTYN RADY brit történész a University College London egyetemen a közép-európai történelem professzora. Számos publikációja van kifejezetten a magyar történelemről is; a budapesti Károli Gáspár Egyetem és a nagyszebeni Lucia Blaga Tudományegyetem díszdoktora.

Rex Fortescue rosszul lesz az irodájában, a Cityben, és a kórházban meghal. ,,A tea..." - mondta a halála előtt. De a méreg, ami végzett vele, nem lehetett a teában. A zsebében pedig egy marék rozst találnak. Gyanúsítottban nincs hiány: a néhai pénzmágnás közutálatnak örvendett. Neele felügyelőnek a nyomozásban segítőtársa is akad hamarosan. A Tiszafa-kunyhóba, a Fortescue család házába megérkezik Miss Marple. Addigra már három hulla van: Adele, Rex felesége és Gladys, a szobalány is gyilkosság áldozata lett. Miss Marple, akinél Gladys régebben szolgált, az ő halála miatt ártja bele magát az ügybe. ,,Hat hatosról énekelj", idézi a gyerekverset, amelyben a pástétomba sütött feketerigókról is szó esik. Tiszafa-kunyhóban pedig néhány hete döglött rigókat találtak! Talán a legcsavarosabb eset ez, amellyel Jane Marple-nek meg kell birkóznia.

Az ördög nem alszik, szól a mondás, s valóban: e kötet megmutatja, hogy a bűn nem ismer szabad- és ünnepnapokat – egy rodoszi nyaralás épp úgy tökéletes lehet a gyilkosságra, mint egy Guy Fawkes-napi tűzijáték, főleg, ha ott van a közelben Hercule Poirot. A könyv négy nyomozása során feltűnnek ismerős segítők (Japp főfelügyelő vagy Mr. Satterthwaite), ismerős motívumok (a bezárt szoba rejtélye vagy épp egy sokatmondó gongszó) és ismerős szereplőtípusok (szeszélyes arisztokraták, csábos kémnők és femme fatale-ok) a végeredmény azonban garantáltan tartogat meglepetéseket. A megoldásig vezető úton Poirot virágágyásokat vizsgálgat, cigarettacsikkeken mereng és gázkályhákról diskurál – hogy aztán kis szürke agysejtjei megoldássá rendezzék az apró részleteket. Agatha Christie ebben a kötetben három kisregény mellett egy novellával jelentkezik – utóbbiból Nyaraló gyilkosok címen később regényt is írt.

„Jelmezek és jelvények változtak, de a cselekmény ugyanaz maradt: a diktatúra, amely fojtogatja a szabad vélemény nyilvánítását, a szabad vállalkozást, és időnként háborúkat kezd, mert így remél menekülni belső és külső problémái elől. A jelmez néha barna, fekete, vagy vörös, de az ember, akit jelmezbe bújtatnak, ugyanaz, mert ugyanazt csinálja. A jelvény néha statisztika, vagy sarló és kalapács, de mindig parancsuralom, amely a jelvényt a kortárs mellére tűzi és fojtogatja a szabad emberi együttélést.” Márai Sándor „Tudtuk, hogy amit ilyen alaposan kell kijelenteni, az már igazi értelmében nincsen. A béke, ha beszélni kell róla – mint az ifjúság vagy az egészség –, már nem igazi béke többé. Aki úgy érzi, hogy fiatal, már nem fiatal, s aki nagyon örül egyfajta, hirtelen kerekedett egészségöntudatnak, helyesen cselekszik, ha csendesen elmegy az orvoshoz és megvizsgáltatja magát. Mert ami igazán, szervi valóságában él, öntudatlan. Nem, ez már nem volt béke, mert tudtunk róla, volt egyfajta félelmes, igen, vérfagyasztó csengés az államférfiak, politikusok, híres katonák hangjában, mikor odaálltak a villanyos hangszóró elé, és világgá ordították, hogy béke lesz, csakis béke, semmi más, csak béke – mindenáron, akkor is, ha egy-két világpusztulásba kerül is a béke, s ha mindenki belepusztul, aki él, s mindent le kell bombázni: akkor is béke lesz, majd ők megmutatják!”  

Miközben három testvér fogadja apjuk temetésén a gyászolók részvétnyilvánítását, egyikük zsebében ott lapul egy feljelentés – amit két testvére tett ellene. De vajon mi vezetett idáig? Milyen emlékek, fájdalmak és elhallgatások feszülnek egymásnak a három testvér közt? És helyreállíthatóak-e a kapcsolatok és a szerepek egy ilyen családban?Az örökség a Magyarországon A válással berobbanó Moa Herngren nagysikerű családidráma-sorozatának harmadik darabja. „Minden karakterem emberi, közel sem tökéletes személyiség. Talán pont ez a legfontosabb üzenetem az olvasóknak, hogy mindig igyekezzenek megismerni minden fél motivációját, érzéseit, nézőpontját, mielőtt ítélkeznek.” (részlet Moa Herngren Nők Lapja-interjújából) Kevesebb

Talán nincs olyan magyar, akit Romhányi József ne szólított volna meg rajzfilmeken, dalokon, operetteken, operákon vagy játékos versein keresztül. Romhányi nekünk írt, egykori és mai gyerekeknek, régi és új felnőtteknek. Neki köszönhetjük - hol mint szerzőnek, hol mint társ-forgatókönyvírónak - a Frédi és Béni, a Mézga család, a Mekk Elek, a Kérem a következőt! sziporkázó párbeszédeit, az egész estés Lúdas Matyi és a Szaffi szövegeit, a Szamárfül elnyűhetetlen rímes verseit, számos opera, operett librettójának fordítását és a divatból soha ki nem menő Webber-musical, a Macskák verseinek magyar változatát. Mindig szerettük, miközben fogalmunk sincs, ki is volt ő: zabolátlan kisdiák, zenei tehetség, hadifogoly, hóhányó, majd férj és apa, rádiós dramaturg, sokszínű alkotó, zenei műfordító és nagy kártyás. Költő, aki éjt nappallá téve dolgozott. Várkonyi Judit ezt az ezerarcú embert mutatja be életrajzi könyvében."Romhányi igazi zseni volt a szó tiszta értelmében. Rendkívül ritka, egészen különleges verbális képességgel. Színvonala utolérhetetlen..." (Szirtes Tamás)"Elementáris tréfacsináló, a lehető legfinomabb eszközökkel." (Tamássy Zdenkó)"Romhányi József micsoda nemzeti kincsünk nekünk, még most is, még így is. A mostani musical-versszövegíróknak kötelező olvasmányként ajánlható minden szövegkönyve." (Gabnai Katalin)Várkonyi Judit több mint 10 éven át volt a Magyar Állami Operaház sajtófőnöke, majd a Játékszíné, ő felelt a Budapest Bár zenekar "10 év 10 koncert" kampányának sajtókommunikációjáért. Négy operatémájú portrékönyv szerzője. Kalandárium című irodalmi határidőnaplóiban tízmásodperces novellái szerepeltek Török Eszter illusztrációival (2017-2018). 2020-tól a Helikon Kiadó szerzője, első regénye a Vénusz virrasztása - a zaklatáson túl.

Sokan megfogalmazni sem tudják, mi zajlik bennük, s emiatt a teljes kilátástalanság uralkodik el rajtuk. Egy idő után pedig lelki kínjaik enyhítésére önmaguk ellen fordulnak. A környezetük és még a jól felkészült szakemberek is gyakran tehetetlenül állnak velük szemben.A sokakat talán meghökkentő nyílt kitárulkozásuk hatalmas erővel bír, mert így nyerhet teljes betekintést az olvasó ebbe a "tébolyba" és ismerheti fel a leírtakban akár önmagát, akár valamelyik ismerősét, barátját, hozzátartozóját.A Szeretetlenek nem orvosi szakkönyv, nem regény és nem önsegítő mű. "Csupán" egy könyv, mások mellett a borderline-nal küzdő embereknek, hogy megértsék önmagukat, és a környezetüknek, hogy megértsék őket.Dr. Keresztes Zoltán bevezetőjével."Eddig attól szenvedtem, hogy mindenki "normálisnak" tart, és nem tudják felfogni, milyen, amikor csak FÁJ. Minden. Bármi."Kneszl Beáta Carmen 1979-ben született Budapesten. Antistigma-díjas író, BPD-expert, a Borderline Tehetségekért Alapítvány vezetője. A több nemzetközi fesztiválon is bemutatott és díjazott Falkám című dokumentumfilm tanácsadója és szereplője, valamint az Én, a megbélyegzett című könyv szerzője.