Helikon Kiadó strana 111 z 115

A Gundel étterem története napjainkig.

Egy könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé. Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon - a csonka kiadás. Egy könyv egy kivételes sorsról, egy kivételes emberről, akinek neve egybeforrt a világháborút követő évtizedek kusza politikájával. Egy könyv, mely megmutatja a diktatúra ördögi arcát. Egy könyv a hősi ellenállásról. Mindszenty József emblematikus sorsa huszadik századi kálváriajárás. Az ellenállás íve a kommün és a Kádár-korszak között húzódik, közelnézetben: Tanácsköztársaság, nyilas terror, Rákosi-diktatúra, 1956, Kádár-rendszer. Majd következik az emigráció, de a politikai szálak már a legkorábbi időktől átvezetnek az országhatáron és a kontinensen. Mindszenty meghurcolása, perbe fogása, bebörtönzése évtizedekig tabutéma volt Magyarországon, írásai, beszédei indexre kerültek, nevének kiejtése is kivívta az egykori hatalom haragját. A rendszerváltozást követően ügyében perújítási nyomozást rendeltek el, újratemetésére 1991-ben került sor, a rehabilitálási eljárást csak 2012-ben zárták le. Mi is történt akkor valójában az évtizedek alatt? A válaszokat az Emlékirataim adja meg. "Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt nem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcsét bármilyen tekintetben learassam. Csak azért adtam közre, hogy a világ lássa, mi a bolsevizmus az emberi sorsban, és milyen az emberi sors a bolsevizmusban. Nem emeli az embert, de örvényeket nyit és szakaszt a számára. Elmondtam, hogy a magyar egyház fejének keresztjével is felhívjam balsorsú magyar népem szenvedéseire, de a saját maga szüntelen, küszöbön álló veszedelmére is a nagyvilág figyelmét" - írja Mindszenty a kötet előszavában. Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben - távollétében - 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Kötetünk Salvador Dalí rajzaiból és a 20. század olyan művészeinek írásaiból kínál válogatást, akik viszonylag szoros kapcsolatban álltak Dalíval. Célunk az, hogy újjáélesszük a "cadavre exquis" szellemét, a művészi játékot, melyet a szürrealisták űztek egymás között: többük részvételével, "vakon" jöttek így létre szövegek vagy rajzok, illetve találomra, véletlenszerűen váltogatta egymást rajz és szöveg. A műveket rendszerezve, négy tematikus sorozatba helyezve mutatjuk be: a tanulóévek és az avantgárd; Gala avagy az örök nőiség; a szürrealizmus esztendői, és végül a kései korszak rajzos alkotásai. Ez a könyv elkalauzol bennünket abba a titokzatos, varázslatos világba, amely így újrateremtve is új és egyedi; ezzel kívánunk tisztelegni születésének századik évfordulóján Dalí előtt, ám egyszersmind a kiemelkedő egyéniségekkel benépesített világa előtt. A könyvet az teszi még érdekesebbé, hogy Dalí rajzainak és a kísérő szövegeknek java része eddig még nem látott, kevésbé ismert, és meglepően sokatmondó alkotás.

Szent és profán - örök és mulandó - vallásos és vallástalan - transzcendens és materiális - tradicionális és modern: ezek a kulcsszavai a neves vallástörténész, Mircea Eliade egyik legismertebb művének. A történelem folyamán az ember egyre jobban eltávolodott az égtől, és egyre közelebb került a földhöz, egyre inkább kiszakadt a szent terekből és a megszentelt, ciklikus időből, melyben a rítusok folytak, hogy individuális szabadságát a végletekig fokozza. De vajon képesek vagyunk-e a misztikumtól teljesen megfosztva, az egzisztenciális lét rideg, ritmustalan világában élni, megszabadulva az őseink életét átitató szent és vallásos paradigmától, viselkedési mintáktól, melyek tartalmukban már nem, de formájukban még mindig fellelhetők a profán ember egyéni és társadalmi szokásaiban?

A Hangzó Helikon sorozat újabb darabja Szabó Lőrinc verseiből és műfordításaiból válogat. Az igényes kivitelű kötethez mellékelt CD-n a versek a Kaláka együttes előadásában szólalnak meg.

Weöres Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bám ulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az "Egybegyűjtött műfordítások" 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életműkiadás, bár a költő életében megjelent előző kiadáson alapul, és figyelembe veszi összeállításának szempontjait, mégis a lehető teljességre törekedik, mikor az 1986 után keletkezett műfordításokat is összegyűjti. A műfordítások első köteteként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnami, mongol) anyagot adja közre. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, ma gyar nyelvű újraköltései nemcsak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Victor Hugo (1802?1885) nemcsak korának egyik legnagyobb írója volt, de évtizedeken át aktív politikusként is részt vállalt a világ - vagy legalábbis Franciaország - sorsának, társadalmának formálásában. A főrendi ház, majd az 1848-as alkotmányozó nemzetgyűlés tagjaként, később pedig szenátorként is többször javasolta a halálbüntetés eltörlését, kijelentve, hogy "A halálbüntetés a barbárságot jellemzi örök időktől fogva". Az 1829-ben megjelent, Egy halálraítélt utolsó napja című fiatalkori regénye részben személyes élmények hatására született: 1828 novemberében a párizsi Városháza előtti téren átvágó Hugót annyira megrázta a guillotine bárdját élező, az aznap esti kivégzésre készülő hóhér látványa, hogy hazaérkezése után azonnal nekilátott az írásnak, és három hét alatt be is fejezte a regényt, amelynek üzenete a közelmúlt itthoni eseményei miatt most különösen aktuálissá vált. A mű lényegében egy belső monológ, amelyből megismerjük egy halálraítélt utolsó napjának, illetve az elítéléséhez vezető, körülbelül hat hétig tartó büntetőperének eseményeit. Hogy az elítélt bűnös, az kétségtelen, de kétségtelen az is, hogy a regény végére érve minden olvasó együttérzéssel gondol majd e bűnözőre, és osztani fogja Victor Hugo halálbüntetés-ellenes álláspontját. A mostani kiadásban a Csillay Kálmán-féle fordítás javított, átdolgozott változata olvasható. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

Történetek pedig nincsenek. A világ egyetlen, szakadatlan történés-láncolat, csak mi nyiszálunk belőle pletykát, anekdotát, hogy legyen eleje és vége. Így aztán történetek mégiscsak lesznek. Pali bátyáé, aki levágott lábbal mássza meg a templomtornyot. Lajcsié, aki talicskán elhordja a Kálváriát. A ruhatáros nénié, aki feljut a Holdra. A szomszédé, aki ipari kamerákkal rögzíti a kakas útjait. A nyomozóé, aki világháborús, gyilkos fegyvert keres. Nagyapáé, aki megállíthatatlanul gyors, mert a motor fékje elromlott. Negyvenhárom szeletnyi élet, olykor kegyetlenül, máskor humorosan vagy szomorkásan ábrázolva.

"Az irodalomtörténet úgy tartja, hogy Márai Sándor (1900-1989) lírája különös módon a prózában teljesedett ki, így lassan feledésbe merültek azok a versek, amelyekről egykor Szabó Lőrinc és Szép Ernő is elismerően nyilatkozott. Csupán az emigrációban született két nagy költemény - Halotti beszéd, Mennyből az angyal - rögzült az olvasók tudatában, a költő Márait legtöbben ezekkel azonosítják. Most a Szélkiáltó együttes felfedezte az érzékeny lírai dalokat, amelyet a pályája csúcsára érő Márai Sándor is felvett az életművet fémjelző kötetébe, a Delfin visszanézett című válogatásba. 2000-ben a Helikon Kiadónál megjelent az Összegyűjtött versek, majd 2010-ben a Halotti beszéd, amely mai tudásunk szerint a kiváló író valamennyi költeményét tartalmazza. Sokszínű líra ez, amely magába olvasztja a Nyugat első nemzedékének vívmányait éppúgy, mint az avantgárd eredményeit. A mostani válogatás arra figyelmeztet, érdemes újra és újra fellapozni a méltatlanul elfelejtett költő verseit. A joggal népszerű regények legfontosabb gondolatait, érzésvilágát, filozófiáját közvetítik pár sorba sűrítve." (a Kiadó)

A hírlapíró Márai a szemtanú hitelességével és a gondolkodó felelősségével számol be élményeiről, érzéseiről, gondolatairól, egyáltalán - a korról.

Az osztrák Stefan Zweig (1881?1942) is azon nagy, humanista írók közé tartozik, akiknek a műveit a német nácik olyan veszélyesnek ítélték, hogy nemcsak betiltották, de rögtönzött máglyákon el is égették azokat. Zweiget mélyen lesújtotta az ellene és eszmetársai ellen folytatott német gyűlöletkampány, és a fasizmus fenyegetése elől 1933-ban előbb Londonba, majd 1939-ben Brazíliába emigráló író a nácik kezdeti háborús sikerei miatti elkeseredésében 1942 februárjában öngyilkosságot követett el. A halála előtti évben, 1941-ben született meg az egyik legismertebb, már Brazíliában írt műve, a Sakknovella, amelynek főhőse - dr. B., egy letartóztatott ügyvéd - a Gestapo börtönében, egy, a vallatóitól elcsent könyvből tanulja meg a sakkjáték stratégiáját. A sors úgy hozza, hogy szabadulása után dr. B.-nek az akkori sakkvilágbajnokkal szemben kell bizonyítania tudását. Az ügyvéd és a világbajnok drámai feszültségű összecsapásának történetét Fónagy Iván klasszikus fordításában olvashatjuk. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

1823 májusában látogatott el először az akkor csodagyerek Liszt Ferenc a magyar fővárosba. Ezt az utat huszonöt rövidebb-hosszabb tartózkodás követte halálának évéig, 1886-ig. Vajon mit látott a fejlődő Pest-Budából, mit a világvárossá váló Budapestből a kétszáz éve született zeneszerző, zongoravirtuóz? Hol lakott, hol lépett fel, kinél vendégeskedett, milyen előadásokra, hangversenyekre járt, hogyan kapcsolódott be az ország szellemi életébe, kik voltak magyar barátai, kik a tanítványai? Milyen műveket komponált és adott elő? Jelen útkönyv városnéző sétákra invitál, bejárjuk a belvárost, a Lipótvárost, a Terézvárost és a budai várnegyedet, érintve a József- és Ferencvárost, a Krisztina- és Vízivárost, és kipillantunk a Margit-szigetre. Miközben a GPS-kódokkal is ellátott útvonalakat követjük, nemcsak a "hírhedett zenész", hanem a XIX. századi magyar főváros élete is feltárul előttünk. Az útikalauzt közel háromszáz fotó, térképek, tárgy- és névmutató egészíti ki.

Nincs olyan generáció, amelyik ne hallott volna az isteni Sophiáról. A filmszerepein túl a magánéletéről is sokat tudunk - többnyire az újságokból. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a színésznő úgy döntött, hogy saját szavaival meséli el az életét: nehéz gyermekéveit, Cary Granthez fűződő kapcsolatát, a házassága körüli botrányokat, anyává válásának örömeit és az azt megelőző megpróbáltatásokat, a börtönben eltöltött napjait. Az őszinte - és gyakran humoros - hangvételű könyv nem pusztán Loren magánéletét mutatja be: megismerhetjük belőle a filmvilág számos híres alakjának emberi arcát, és közben felidézhetjük több évtized filmtörténetének fontosabb állomásait is. Sophia Loren az egyik legnagyobb olasz filmszínésznő, akit nemcsak a hazájában, hanem szerte a világban szeretnek és elismernek. Több mint hatvan évet átölelő színészi pályafutása során közel száz filmben játszott, sokféle karaktert megformált. Számos kitüntetése közül a legfontosabbak: az Egy asszony meg a lánya című film női főszerepéért kapott Oscar-díj; mintegy három évtizeddel később újabb Oscar, az életműért; számos David di Donatello- és Golden Globe-díj, az Ezüst Szalag-díj, a Cannes-i, a Moszkvai, valamint a Velencei Filmfesztivál díjai.

"Sissi egyáltalán nem értette, hogy Ilonát miért nem nyűgözi le a reá váró új élet. Ő mindig tudta magáról, hogy nyughatatlan lelke messzire fogja vinni, nagyon messzire. Possenhofeni napjai fénypontja az volt, amikor a mama megengedte, hogy fölnyergelje Brummerlt, és szabadon kószáljon erdőn-mezőn. Kalandot akart. Szerelmet akart; olyan szerelmet, amilyenről a hegytetőre magával vitt könyvekben olvasott. Szerelmet, amilyet Izolda élt meg a maga tragikus történetében. Szerelmet, amilyet Shakespeare hősnői éreztek. Nők, akik szembeszállnak a hajótöréssel, a csatával, a gonoszokkal, a sorscsapásokkal." 1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed - a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész. A tizenöt éves Erzsébet - Sissi - bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni. Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek - és kísértések - leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni - és tartani - a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét. Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb "tündérkirálynőjét". Allison Pataki Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja. A volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lányát magyar származása inspirálta a Sissi - Az ifjú császárné megírására.

"Sissi egyáltalán nem értette, hogy Ilonát miért nem nyűgözi le a reá váró új élet. Ő mindig tudta magáról, hogy nyughatatlan lelke messzire fogja vinni, nagyon messzire. Possenhofeni napjai fénypontja az volt, amikor a mama megengedte, hogy fölnyergelje Brummerlt, és szabadon kószáljon erdőn-mezőn. Kalandot akart. Szerelmet akart; olyan szerelmet, amilyenről a hegytetőre magával vitt könyvekben olvasott. Szerelmet, amilyet Izolda élt meg a maga tragikus történetében. Szerelmet, amilyet Shakespeare hősnői éreztek. Nők, akik szembeszállnak a hajótöréssel, a csatával, a gonoszokkal, a sorscsapásokkal." 1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed - a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész. A tizenöt éves Erzsébet - Sissi - bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni. Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek - és kísértések - leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni - és tartani - a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét. Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb "tündérkirálynőjét". Allison Pataki Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja. A volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lányát magyar származása inspirálta a Sissi - Az ifjú császárné megírására.

Szerelem, barátság, társaság, magány. Vagy ezek tetszőleges sorrendben. Két férfi és egy nő története. Meg egy titok, aminek megfejtése elmaradt. Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy fiatal halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének egyik remeke, melyet évtizedek óta játszanak a világ számos színházában - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.