Helikon Kiadó strana 111 z 115

Szerelem, barátság, társaság, magány. Vagy ezek tetszőleges sorrendben. Két férfi és egy nő története. Meg egy titok, aminek megfejtése elmaradt. Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy fiatal halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt. Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, de nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének egyik remeke, melyet évtizedek óta játszanak a világ számos színházában - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

Csoóri Sándor magasra ívelő életművében a vers és próza egyenértékű szerephez jut. A mostani válogatásban a közel azonos időben készült lírai alkotások mellett ott sorakoznak azok az esszék, tanulmányok, emlékezések, amelyek nem véletlenül kavartak éles vitákat - határon innen és túl. Csoórit a hatvanas évek eleje óta ugyanazok a kérdések izgatják: a terhes történelmi örökségünk, a hagyományok éltető ereje és eltékozlása, a nemzeti sorsközösség vállalása és elutasítása, a demokrácia kivívásának esélyei és a zsákutcás fejlődés, a konzumkultúra vadhajtásai és az értékőrzés lehetőségei. Az elmúlt öt évtized keserűsége és reménysége, közelmúltunk viharai és csalódásai követhetők végig a Kossuth-díjas szerző nyolcvanadik születésnapjára megjelent kötetből. A pokol könyöklőjén kitűnő versek, nagyszerű prózák gyűjteménye - az eddigi legteljesebb Csoóri-kalauz.

Weöres Sándor életművének egyik legizgalmasabb vállalkozása a Psyché. Egy hajdani költőnő írásai 1972-ben jelent meg, s rögtön a viták kereszttüzébe került. Ki ez a titokzatos címszereplő? Miért bújt Weöres asszonyruhába? Szabad-e valós történeti személyekkel hitelesíteni egy sosem volt költőnőt? A Weöres által gondosan felépített életrajz szerint Lónyai Erzsébet, ez a félig cigány, félig arisztokrata származású, igézően szép és szenvedélyes költőnő korának minden valamirevaló férfiemberének fejét elcsavarta, s szerelmi sikereit papírra is vetette. A "férfitest börtönéből" Lónyai Erzsébet kedvéért kilépő Weöres elbűvölően lírai és vad, erotikus verseket adományoz hősnőjének, amelyeket 2005-ben énekelt lemezre Palya Bea, s olyan drámai fordulatokban bővelkedő regényes élettörténetet, amelyet Bódy Gábor vitt filmre 1981-ben.

Izgalmas Márai szemével megismerni a világot, az embereket, az élet rejtett és feltárt mélységeit. Erre vállalkozik a Műsoron kívül című, tárcákat és elbeszéléseket tartalmazó 1931-ben megjelent kötet, mely írások eredetileg az Ujság című napilapban jelentek meg. Az író több ezer, hírlapokban megjelent írása közül kap egy színes csokorra valót az olvasó.Életképeket mutatnak be a könyv tárcái. Pontos leírást adnak tárgyukról, de még jellemzőbb a finom irónia, az együttérzés és az emberi viszonyulás a legjellegtelenebbnek tűnő dolgokhoz is. Így ismerkedhetünk meg a gyilkos kezeivel, melyek úgy hasonlítanak bármelyikünkére; a burzsujmasinával mint szimbólummal; avagy az író cselédjével, Terézzel, aki egy kicsit emlékeztet Édes Annára, Kosztolányi felejthetetlen hősére.Nem véletlen, hogy az olvasó oly sokféle témával találkozik a könyv lapjain: az író tudatosan igyekezett az élet gazdagságát bemutatni írásaiban. Teszi mindezt olyan színvonalon, mely a publicisták számárszámár

Kötetünk Salvador Dalí rajzaiból és a 20. század olyan művészeinek írásaiból kínál válogatást, akik viszonylag szoros kapcsolatban álltak Dalíval. Célunk az, hogy újjáélesszük a "cadavre exquis" szellemét, a művészi játékot, melyet a szürrealisták űztek egymás között: többük részvételével, "vakon" jöttek így létre szövegek vagy rajzok, illetve találomra, véletlenszerűen váltogatta egymást rajz és szöveg. A műveket rendszerezve, négy tematikus sorozatba helyezve mutatjuk be: a tanulóévek és az avantgárd; Gala avagy az örök nőiség; a szürrealizmus esztendői, és végül a kései korszak rajzos alkotásai. Ez a könyv elkalauzol bennünket abba a titokzatos, varázslatos világba, amely így újrateremtve is új és egyedi; ezzel kívánunk tisztelegni születésének századik évfordulóján Dalí előtt, ám egyszersmind a kiemelkedő egyéniségekkel benépesített világa előtt. A könyvet az teszi még érdekesebbé, hogy Dalí rajzainak és a kísérő szövegeknek java része eddig még nem látott, kevésbé ismert, és meglepően sokatmondó alkotás.

Egy könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé. Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon - a csonka kiadás. Egy könyv egy kivételes sorsról, egy kivételes emberről, akinek neve egybeforrt a világháborút követő évtizedek kusza politikájával. Egy könyv, mely megmutatja a diktatúra ördögi arcát. Egy könyv a hősi ellenállásról. Mindszenty József emblematikus sorsa huszadik századi kálváriajárás. Az ellenállás íve a kommün és a Kádár-korszak között húzódik, közelnézetben: Tanácsköztársaság, nyilas terror, Rákosi-diktatúra, 1956, Kádár-rendszer. Majd következik az emigráció, de a politikai szálak már a legkorábbi időktől átvezetnek az országhatáron és a kontinensen. Mindszenty meghurcolása, perbe fogása, bebörtönzése évtizedekig tabutéma volt Magyarországon, írásai, beszédei indexre kerültek, nevének kiejtése is kivívta az egykori hatalom haragját. A rendszerváltozást követően ügyében perújítási nyomozást rendeltek el, újratemetésére 1991-ben került sor, a rehabilitálási eljárást csak 2012-ben zárták le. Mi is történt akkor valójában az évtizedek alatt? A válaszokat az Emlékirataim adja meg. "Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt nem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcsét bármilyen tekintetben learassam. Csak azért adtam közre, hogy a világ lássa, mi a bolsevizmus az emberi sorsban, és milyen az emberi sors a bolsevizmusban. Nem emeli az embert, de örvényeket nyit és szakaszt a számára. Elmondtam, hogy a magyar egyház fejének keresztjével is felhívjam balsorsú magyar népem szenvedéseire, de a saját maga szüntelen, küszöbön álló veszedelmére is a nagyvilág figyelmét" - írja Mindszenty a kötet előszavában. Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben - távollétében - 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Szent és profán - örök és mulandó - vallásos és vallástalan - transzcendens és materiális - tradicionális és modern: ezek a kulcsszavai a neves vallástörténész, Mircea Eliade egyik legismertebb művének. A történelem folyamán az ember egyre jobban eltávolodott az égtől, és egyre közelebb került a földhöz, egyre inkább kiszakadt a szent terekből és a megszentelt, ciklikus időből, melyben a rítusok folytak, hogy individuális szabadságát a végletekig fokozza. De vajon képesek vagyunk-e a misztikumtól teljesen megfosztva, az egzisztenciális lét rideg, ritmustalan világában élni, megszabadulva az őseink életét átitató szent és vallásos paradigmától, viselkedési mintáktól, melyek tartalmukban már nem, de formájukban még mindig fellelhetők a profán ember egyéni és társadalmi szokásaiban?

A Hangzó Helikon sorozat újabb darabja Szabó Lőrinc verseiből és műfordításaiból válogat. Az igényes kivitelű kötethez mellékelt CD-n a versek a Kaláka együttes előadásában szólalnak meg.